Magyarország, 1931. április (38. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-05 / 77. szám

8 r A revolver erős koppanással zuhan a templom padlójára. ■ Még eg­y pillanat és a merénylő pár a hívők­­gyűrűjében van, min­denki rátámad és ki hol" éri, ott üti. Az izgalom és'az' 'elkeseredés olyan emberfelettinek látszik, hogy a merénylő meglincselésétől kell tartani. Szerencséjére azonban rendőrök ér­keznek a templomba, akiket az utcára . ..Amint elvonulnak az emberek, az­­első padsorok mentén, a folyosó üre­sen marad és ekkor megdöbbenve ve­szik észre, hogy '­­ vérrel van beborítva. Az első négy pad mentén, félméteres szélességben áll az embervér, amitől . Közben megérkeznek mentők és a sebesülteket első­segélyben részesítik. Hamarosan féligfelápitják.. brcr&Msze­rencsére nincs halálos áldozata az őrjöngő, r­evolveres merényletnek, de két igen súlyos és három köny­­nyebb sebesült­je van a templomi lövöldözésnek. A legsúlyosabb Róth Jenő 17 éves aranyművesnek az állapota, kimenekült hívek hívtak segítségül. A rendőrök első dolga volt a merény­lőt elfogni. Egy hatalmas termetű őrmester átvergődik a tömegen és miközben maga is néhány ütleget kap, végre megkaparintja a több seb­ből vérző merénylőt. Átnyalá­bolja és a nyitott ajtón ke­resztüli kimenti biztonságosabb hely­re. A közönség utána nyomul. Né­hány rendőr segítségül érkezik, akinek a bal füle mellett hatolt be a golyó a­ koponyájába. A­­szerencsét­len fiatalember volt az első sebesült­je a­­templomú vérengzésnek és az ő állapota a legválságosabb. A másik súlyos sebesült Taglicht Náthán­ ­ hatolt A' Kár Önt kö'hilyebb sebesült: Greiek György ,12 éves­ tanuló, Pintér Ignác­­70 éves iskolaigaz­gató és Stern Leó 41 éves kereskedő. A sebesülteket a mentők a Rókus­­kórházba vitték. Taglicht és Róth állapota a szom­bat délelőtti jelentés szerint változat­lanul súlyos és életveszélyes, aggoda­lomra ad okot. Taglicht keze-lába béna lett, Róth pedig a délelőtti órák­ban is eszem­éetlenül feküdt a kórházi ágyon, hogy őrült áll velük szemben. — Harminckétéves koromban — folytatja előadását — 1909 ben egy színésznő szerelmével üldözött engem. Folyton az ablakom alatt somfordált és »a szabadkőművesek« üldözése foly­tán még én kerültem a VII. kerületi rendőrkapitányságra. Innen aztán a főkapitányságra vittek, ahol Tóth Gyula rendőrorvos véleménye alapján az elmegyógyintézetbe utaltak. Itt közbevetően hamar előkeresik az erre vonatkozó régi adatokat. Kide­rül, hogy 1009 március 26-án Zatloka Emil gépészmérnököt előállították a rendőrségre, mert üldözte a színésznőt, akinek férje aztán a rendőrség segít­ségét kérte a gépészmérnök őrjöngő szerelmével szemben. A rendőrorvos akkor, megállapította róla, hogy pa­ranoiában szenved és így került a­­­­pótmezei „e három gonosz ,szellem64 . Másfél hónapig volt az elmegyógy­intézet ápoltja, azután elbocsátották- Zatloka Emil közben letette a mű­­egyetem mérnöki szigorlatait, de ter­mészetesen, ahol munkára jelentke­zett és diplomájának megfelelő elhe­lyezkedést keresett, nem tette a legmegnyerőbb be­nyomást és így soha rendes állást nem sikerült szereznie. Volt a Schlick gyárban, a Magyar- Belgánál, a Magyar Energia­gazda­sági Rt.-nél, a Lána gyárnál, de mindenütt csak rövid ideig volt, mert kiderült, hogy nem normális. Teljesen elszegényedett és leromlott anyagilag és fizikailag. Legutóbb a Duvagőzhajózási Társasághoz hívett, az óbudai hajógyárban dolgozott, elő­ször mint műhely írnok, aztán elő­­kalkuláns lett és 76 fillér órabért ka­pott. Azt állítja, hogy a további elő­léptetést megígérték neki, ez azonban szintén elmaradt, mert innen is ki­intrikálták. Egy héttel ezelőtt már a Népszállóba került. Utolsóelőtti stáció, a Népszálló Március 30-án költözött be az Aréna úti Népszállóba, kezében egy kis kof­ferrel. A harmadik emelet 91-es szá­mú szobát kapta. 80 fillér bért fizetett a szobáért. Nappal nem látták otthon és csak aludni járt a Népszállóba. Ekkor már megfogamzott benne a szörnyű gondolat és az őrült rendszerességé­vel részle­tezte a tervet, hogy a zsidótemplom­ban merényletet fog elkövetni. Úgy gondolkozott­, hogy pénteken este be-, ront a dohányutcai zsidótemplomba és lelövi­k a zsidóság vezetőd­­ i­k ... Browning és zavaros filozófia ! A háborúban katona volt, zászlóst rangra vitte fel és a háborúból még visszamaradt a szolgálati öve és a revolvere. Ez egy 7/65-ös browning, amelyhez több tölténytára volt tele golyókkal és külön is voltak golyói. Odahaza külön fogalmazványokat írt, piszkos, szürke kis papírszel­ét­kekre és ezekben zavarosan összeírta kuszáti gondolatait. Itt aztán furcsa és szinte nevetséges megállapításokat tesz a közgazdasági életről, a banko­­krácia működéséről, az ateiz­musról, Werbőczyről, akit híres jogászkalandornak mond és hasonló zagyvaságokat összefir­kált még. Az őrült merénylet áldozatai K­ét negyem súlyos és három könnyű, sebesült I 'Ginck György -Róth Jenő Stern Leó Pintér Ignác Taglicht Náthán MAGYARORSZÁG 19M^prijj^^raárjaj. Megnyugtsztóan hatott a rendőrség gyors megjelenése Közben megérkezik a rendőri bi­zottság, Stolz­­Zsigmond rendőrkapi­tány vezetésével. A rendőrkapitány­­több detektív kíséretében besiet a templomba. Ekkor még tart az isten­tiszteletükben mélységesen megza­vart és felzaklatott idegzetű hívők lassú kivonulása a templomból. Min­denesetre megnyugtatóan hatott rájuk a rendőrség gyors és nagyszámú ki­érkezése. Kint az utcán még nagy tömegek állnak, úgyhogy a csapaszállító autón egy szakasz gyalogosrendőrt kellett kivezényelni és segítségül hív­tak egy lovas rendőr­szakaszt is. A Dohány utcán és a környéken a me­rénylet után több száz főnyi tömeg hullámzott meg és izgatottan leste a híreket és figyelte a merénylők elszál­lítását. A rendőrkapitány a templomban az ott maradt tanuk nevét feljegyzi és felkéri őket arra, hogy azonnal­ men­jenek vele a főkapitányságra, hogy az eset körülményeit kideríthessék. A merénylőt közben a rendőrség autóján szinte kicsempészték, mert tartani kellett attól, hogy a kö­zönség elkeseredése az elszállításnál újból felviharzik és, esetleg , ismét megtámadják az őrjöngő lövöldözőt 4 tettes Nemsokára megérkezett Sztranyav­­szky Sándor belügyi államtitkár a templomba, majd a főkapitányságra hajtatott, ahol ekkorra már detektí­vek foglalkoztak a merénylővel. Zatloka Emil 53 éves, pozsonyi születésű, római katolikus, nőtlen üldözési mániában szenvedő, állás­talan gépészmérnök a tettes. Magas, sovány férfi, az arca egészen véres és a haja zilált és a ráfi­öccsent vértől csomós lett. A lábán sem tu­dott állni a kiállott izgalmaktól és bántalmaktól. Egy székre ültették és így kérdezték ki, hogy miért követte el a borzalmas cse­lekedetet. Szakgatottan, lassan hangzanak el a válaszok, halk hangon beszél, úgy­hogy többször rá kell szólni, hogy be­széljen érthetően. Ilyenkor aztán or­dításba csap át. Izgatottan viselke­dik, nyugtalan, úgyhogy már az első percekben azt a be­nyomást teszi, hogy elmebeteg lehet. Zad­oria el­moss­­ja , hogy az­ár 1909-ben elmegyógyintézetben volt önmagáról és a merénylet elköve-­ téséről a következőket mondotta el: — Én az élet hajótöröttje vagyok. G­épészmérnök létemre soha, az élet­é­ben elhelyezkedni rendesen nem tud r lám. Már fiatal koromban üldöztek engem — mondja a merénylő Zatloka Emil és ahogy kiejti a szavakat iz­gatottan "ék felhévű"ten, csak jobban megerősíti a körülötte állókat albán. Az őrült elindul végzetes útjára Ezekkel a kis papírszeletkékkel, ön­vallomásával a zsebében indult el pénteken őrült tervének végrehajtá­sára. Ekkor m­ár csak két fillérje volt. A derékszijjat kiskabátja alatt a nad­rágjára kötötte, rácsatolta a revol­vertáskát és azt a hátsó nadrágzse­bébe süllyesztette. A revolver meg volt töltve, egy tölténytár, nyolc go­lyó volt benne, a tartaléktöltények pedig a külső kabátzsebében voltak. Kettős orvosi vélemény után az éjjel Lipótmezőre vitték Zatloka Emilt Már tartott az istentisztelet, amikor az őrült a dohányutcai zsidótemplom­hoz ért és ott a hívek ájtatoskodása közben terepszemlét tartott, hogy a merényletet hol kövesse el. Ez az előzetes vizsgálódás és jár­­kálás hosszabb időt vett igénybe és ez a magyarázata annak, hogy a borzalmas tervekkel foglalkozó őrült csak az istentisztelet végén, a hívek kivonulása után került be a templom­ba, a templom, hajója kifee,*ha, ahol őrjöngő vérengzését megkezdhette. A kihallgatás közben Betegh-Hu­­szágh Miklós főkapitány, aki mélyen megdöbbenve értesült az elmeháboro­­dott vérengzéséről, azonnal intézke­dett, hogy az őrült merénylőt rendőrorvos elé vigyék. Leviczky Károly dr. rendőrorvos vizsgálta meg elsőnek Zatloka Emilt, aki az orvos előtt először arról pa­naszkodott, hogy a feje nagyon fáj, több sebből vérzik és az arca is tele van sebekkel. A rendőrorvos megálla­pította, hogy a koponyáján kisebb zúzódások vannak, amelyeket megfékezése közben szen­vedett. Nem is volt szükséges hosszabb vizsgálatra és a rendőrorvos máris megállapí­totta róla, hogy ön- és közveszé­lyes elmebeteg. A főkapitány nem elégedett meg a rendőrorvos véleményével, hanem in­tézkedett, hogy Bakony Aurél dr. hites törvény­szérű­­elmeszakértőt sür­gősen rendeljék be és a rendőrorvos­

Next