Magyarország, 1932. szeptember (39. évfolyam, 195-218. szám)

1932-09-20 / 210. szám

1932. szeptember 20. kedd MAGYARORSZÁG Egy percig se tétlenül... A politikán kívül kapja ma a poli­tika is a legjobb programokat. Itt Vannak az »Alföldi Bizottság« ván­dorgyűlései — a szónokok többé­­kevésbé politikusok, de a politikát messze maguk mögött hagyják és nem látnak mást... maguk előtt, mint a nagy magyar Alföldet, a maga vég­telen messziségeivel, térségeivel, problémáival, múltjával és jövőjével, s Lenn az Alföld tengersík vidékén ...« mintha a politikusnak is ott volna »hona« s az Alföld mély varázsából kapná inspirációit. Olvasgatjuk eze­ket a beszédeket, a múltkor Nyíregy­házán, most: Szentesen. Többé­kevésbé politikusok mondják és még sincs bennük semmi frázis, csak kon­krétum van. Csak gyakorlati ötlet. Csak hasznos terv. Csak program... de nemcsak munkaprogram, hanem a munka­módszer programja is, és ezt a programot Klebelsberg Kunó gróf foglalta össze egy mondatban, amely így hangzik: »Hi­a nagy dolgokat nem tudunk csinálni, akkor csináljunk közepes dolgokat és ha még azt sem lehet, csináljunk kisebbet, de tétlenül egy percig se maradjunk.« Egy percig se maradjunk tétlenül, miután évekig... nem mondjuk, hogy évekig tétlenek maradtunk, de évekig­­ nem haladtunk semmit. A nagy programra való készülődésben elmulasztottuk a közepest és nagy, jó alkalmakat várva elszalasztottuk a kicsiket. Közgazdasági politikánk immár esztendőket tölt beható, alapos, min­den részletre kiterjedő várakozással. A politikai életben a pihenőt — a nyugalom követi, a szünórákat — a vakáció. Csak a kartel nem maradt tétlenül egy percig sem. De a kartel nem azt mondja, hogy ha nagyot nem tud csinálni, akkor kisebbhez fog, — nem, a kartel nem elégszik meg sem a kisebbel, sem a közepessel, a kartel a nagy méreteket szereti... az árban. A tétlenség valósággal — akciózus lett közgazdasági politikánkban, a passzivitásnak szinte atlétái vannak. »Egy percig se maradjunk tétlenül...* mondja Klebelsberg Kunó gróf, de mennyi idő telt el tétlenül! És meny­nyi tevőleges ereje van — az időnek, és most, és ezekben az időkben, mikor korszakok száguldanak el na­pokban. És az idő nem ismer osztály­­ismétlést, nem ismer utószezont — amit ma elmulasztunk, azt nehéz hol­napután behozni, mert szinte minden holnappal, egy új korszak kezdődik, új penzummal, új megoldandóságok­­kal, új programmal. Ne riadjanak hát úgy vissza­­ a kis alkotásoktól és érjék be avval, ha közepes dolgokat produkálhatnak. A nagy alkotás nem adatott meg min­denkinek, a közgazdasági politikában sem. Attól, hogy valaki nem Shakes­peare, még írhat­ó egész estét betöltő* darabokat, attól, hogy valaki nem Rodin, még alkothat jó szobrokat. At­tól, hogy az idő nem kedvez­­a nagy alkotásoknak*, még lehetséges lehet, sőt szükséges és nélkülözhetetlen le­het az alkotás... kicsinyben és a ma­gyar közgazdaság, amelyet igazán nem kényeztetett el a sors és rég nem vár... rekordtermést a közgazdasági politikától, hálásan beéri átlagter­méssel, jó középterméssel is... Csak lássa, hogy nem csupán »folyó ügye­ket” intéznek a világ legnagyobb ten­geráramlataiban. Csak érezze az al­kotás szellemét, munkáját, ritmusát, mozgását, mert a mozgásban van az élet, az erő és a haladás, a veszteg­­lésben, a tespedésben nincs semmi... Kutyafalkák és kerékpár hordák páratlan inváziója egy belvárosi üzletben Az üzlet tulajdonosa az ügyészségtől kérte a további invázió meg­akadályozását . A hétvégi weekend gondolatának vészes epilógusa Ugatáskoncert és csengő orkeszter éktelen zajjal és békés befejezéssel (A Magyarország tudósítójától.) A Bel­város kereskedői még a nyár elején elha­tározták, hogy alkalmazottaik kívánságá­nak eleget téve és a maguk pihenésének érdekében is, bevezetik a hétvégi weeken­­det. Úgy tervezték, hogy szombaton kora délután lehúzzák a rolókat és szombat délutántól hétfő reggelig tart a weekend. Ennek a határozatnak keresztülvitelé­hez természetesen szükség volt arra, hogy a Belváros minden kereskedője hozzá­járuljon­ a tervhez, mert ha csak egy is nyitva tartja üzletét, a weekend-terv meg­bukott. Az akció sikerét különösen az üzletek alkalmazottai lesték nagy izgalommal és rendkívül el voltak keseredve, amikor arról értesültek, hogy az egyik Petőfi­ Sándor utcai kereskedő ellenkezése miatt nem lesz a weekendből semmi. Székely Je­nő, a Petőfi Sándor utca 9. szám alatt levő fehérnemű és gyermekruhakelengye üzlet tulajdonosa nem akart hozzájárulni a hét­végi weekendhez. Hivatkozott az amúgy­­is rossz gazdasági viszonyokra, amelyek mellett a kereskedők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a hét végén éppen a legforgalmasabb napon, akár csak három-négy órára is lehúzzák a rolókat. A weekendakció ilyen módon meghiú­sult, a belvárosi kereskedők nyári week­­endjéből nem lett semmi. Ez természetesen rendkívül elkeserített néhány érdekeltet, k különösen az alkalma­zottakat és valamelyik elkeseredett em­bernek ideájaképpen azután a nagyfor­galmú Petőfi Sándor uccai üzletben a legbotrányosabb jelenetek játszódtak le. Az egyik lapban egy napon a követ­kező hír jelent m­eg: — A Petőfi Sándor ucca 9. szám alatt Székely Jenő üzletében déli 11 és 1 óra között jólugató komondorokat, juhászku­tyákat és mindenfajta jólugató kutyát vá­sárolnak. A kutyák személyes megjelené­sét kéri a tulajdonos. A hír megjelenése napjától kezdve az­után olyan kutyafelvonulás kezdődött a Pe­tőfi Sándor utcai üzletbe, amely ayárját ritkítja. Ilyen felhajtásra nem emlékeznek a leg­nagyobb kutyavásárok annáleszei sem. Vidékiek, fővárosiak, parasztok, juhászok, kondások, erdőkerülők, vadászok vitték el a kutyákat. Elképzelhetetlen ugatás töl­tötte be 11 órától egy óráig az üzletet minden nap. Az üzletben komondorok, juhászkutyák, vizslák, bernáthegyiek, farkaskutyák, minden rendű és rangú kutyák jelentek meg. Miután a feltétel az volt, hogy jól kell ugatniok, iszonyú koncertet rendez­tek. Hiába tiltakoztak az üzletben a ku­tyák felvonulása ellen, a kutyák a tilta­kozókra nem is hederítettek. A tulajdono­sok azt hitték, hogy talán már csak nem kellenek, a kutyaszükséglet el van látva és a legnagyobb ékesszólással próbálták ajánlgatni a kutyákat, hogy:­ya még csak ezt vegyék meg, ez a kutya a legkitű­nőbb, ez tud ugatni a legjobban, és a gaz­dák szavait a kutyák igyekeztek méltó­képpen alátámasztani és a Petőfi Sándor utcában az üzlet előtt déli tizenegy és egy óra között megállották az emberek, csoportosulás támadt, úgyszólván a for­galom akadt meg, olyan páratlan heves­ségű volt a kutyák koncertje. Néhány nap múlva lassan kint lecsilla­podott a kutyafelhajtási düh és a százá­val érkező kutyákat sikerült eltanácsolni a környékről. Ekkor azonban újabb csapást mért az ismeretlen bosszúálló az üzlet tulaj­donosára. Ugyanabban a lapban egy másik hír jelent meg, amely felszólította Budapest és környéke kerékpár tulajdonosait, hogy vonuljanak az üzletbe, ahol tömegszámra kívánnak kerékpárral rendelkező kifutó­kat alkalmazni. A feltétel: a csengő jól működjön. Elképzelhetetlen az az óriási felvonu­lás, amelyet az állásnélküli bicikli­tulajdonosok rendeztek. Torlaszokban állottak a biciklik az üzlet előtt,­­ mert mondanunk sem kell, hogy épúgy, mint a kutyákat, a bicikliket is, a nap legforgalmasabb óráiban invitálta­k az ismeretlen bosszúálló az üzletbe. A tul­­­lajdonos és segédei most is mindennel­­ megpróbálkoztak, hogy a kerékpárokat el­tanácsolják a környékről, csakhogy hiába volt minden jószó. A szegény munkanélküli kerékpárosok nem akartak távozni. Mindent megtettek­, hogy munkát kapjanak és éktelenül ber­­regtették a csengőket, hogy bebizonyít­sák, milyen jól működő csengővel felsze­relt kerékpárral akarnak munkába állni. Senki se akart távozni és a kerékpárok óriási felvonulása még nagyobb feltűnést keltett, mint a komondoroké és társaiké. A forgalom megint elakadt és rendőr­nek kellett közbelépni, aki azután eré­lyesebb szóval tanácsolta el a kerék­párokat. Amikor így elvonult a kerékpárok in­váziója is, az üzlet tulajdonosa valami­lyen újabb inváziótól félve, attól tartva, hogy az ismeretlen hirdető most már ta­lán tehéncsordákat vagy disznócsordákat invitál az üzlet elé, az ügyészségen fel­jelentést tett ismeretlen tettes ellen. El­panaszolta az eseményeket és arra kérte az ügyészséget, nyomozza ki a bosszú­álló hirdetőt és akadályozza meg, hogy újabb hordákat hajtson a Petőy Sándor utcai üzlet elé. Az ügyészség megindította a nyomozást, az iratokat áttette a rendőrségre. Teltek­­múltak a napok és úgy látszik, a hirdető megneszelte, hogy most már nyomozás in­dult, komolyra fordult a dolog , és több hirdetést nem tett közzé. Erre azután a tulajdonos is meggondolta magát: beadványt intézett az ügyészség­hez, visszavonta panaszát azzal az indo­kolással, hogy nem akarja tovább foglal­koztatni a nyomozó hatóságokat ilyen ügy­ben és reméli, hogy most már elmúlt a nyár, elmúlt a weekend gondolata és így nem háborgatják többé. Dézsi Lajos dr. egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja szombaton Budapesten meghalt 5 Ravasz püspök a mai diák tragédiájáról A budapesti református egyetemi és főiskolai hallgatók számára ma tartottak első ízben­ ünnepélyes tanév­nyitó istentiszteletet. Ravasz László dunamelléki püspök prédikált és töb­bek között a következőket mondotta: — Ha végignézek rajtatok, elgon­dolom azt a sok tört szárnyat, beesett mellet, korán megásott sírt, a mai ifjúság sok nagy tragédiáját és úgy érzem, hogy a legmagasabb hivatást, a csodavárás királyi művészetét iga alatt végzi a magyar diák. És ezt a nyomorúságot tetézi még egy másik is: mi lesz a magyar diákkal, ha be­csülettel elvégzi a maga munkáját? Előttem áll a holnap magyar had­serege, az az ifjú sereg, amely dalol­va és sugárzó szemmel indul a törté­nelem útjára és beérkezik egy zsák­­utcába, a kilátástalanság útjaira, megtorpan és mögötte új sereg kö­vetkezik, néma és hangtalan forrada­lom, a magyar diák, akinek nincs holnapja. — Ámde akkor is tanulni és tudni kell, ha nem kvalifikál mert a tudás hazafiság, misszió, szolgálat. Hamburgi szakértő mondja meg, lehet-e gyorsabb és olcsóbb az OTI adminisztrációja (A Magyarország tudósítójától.) Az OTI I szanálásával kapcsolatban a 33-as bizotts­­­­ágban legutóbb azt a kérdést vetették is fel: igaz , az a hír, hogy a kormány kül-­­­földi szakértőt hozat az OTI ügyeinek a rendbehozatala, illetőleg az adminisztrá­ció felülvizsgálata végett. Keresztes-Fi­­scher belügyminiszter akkor cáfolta a hí­reket. Ma azután arról informálták munkatár­sunkat, hogy a külföldi szakértő ideérke­­zése l­fejezett tény, Sonderhoff doktor, a hamburgi munkaügyi hivatal igazgatója, néhány nap múlva Budapestre érkezik és megkezdi az OTI egész szervezetének a ta­nulmányozását. Sonderhoffot a magyar kormány kérésére a német munkaügyi mi­nisztérium küldi ki. * .** Sonderhoff kiküldetésével kapcsolatban Scholtz Kornél belügyi államtitkár a következőket mondotta munkatársunk előtt: — Az OTI vezetősége még nem ka­pott értesítést a külföldi szakértő ide­­érkezéséről. Annyi azonban tény, hogy szó van a szakértő munkájának közeli megkezdéséről. Technikai, ad­minisztrációs kérdésekről van szó. A szakértő meg fogja mondani, van­nak-e náluk bizonyos új egyszerűsí­tések, amelyek kisebb adminisztrációt igényelnek, vagy általában olyan egyszerűsítési lehetőségek, amelyek nálunk is megvalósíthatók. Hangsú­lyoznom kell azonban, hogy a külföl­di szakértő nem a szanálással 200"sa­laiban jön ide; tisztán arról van szó, hogy egy kiváló adminisztratív szak­ember véleményét akarjuk meghall­gatni, adminisztratív és technikai kérdésekben és főleg abban a tekin­tetben, hajthatók-e végre változtatá­sok az OTI-nál, amelyek az adminisz­trációt gyorsabbá és olcsóbbá tennék. Közölte m­a Scholtz államtitkár, hogy az önkormányzat szanálási javaslatával a belügyminiszter még nem foglalkozott és így azok a hírek, amelyek a szanálás­sal kapcsolatban megjelentek, koraiak. Eddig még semmiféle elhatározás nem történt. A májtájéki fájdalmak, emésztési nehézsé­gek, gyomorbélhurut és sárgaság a termé­szetes Ferenc József keserűvíz haszná­lata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértolulások ellensú­lozhatók. Gyomor- és bélspecia­­listák igazolják, hogy a Ferenc József­ vízzel, különösen az ülő életmód követ­­eztében jelentkező bajoknál, nagyon kedvező eredményeket érnek el. Frigyes főherceg 7©0-ik szarvasa Karapancsán most tartották meg az őszi vadászatokat, amely alkalommal Fri­gyes főherceg egy 167 kilós szarvasb­kát terített le. Ez volt a T'MHk szarvas, ame­lyet a főherceg elejtett.

Next