Magyarország, 1932. szeptember (39. évfolyam, 195-218. szám)
1932-09-20 / 210. szám
1932. szeptember 20. kedd MAGYARORSZÁG Egy percig se tétlenül... A politikán kívül kapja ma a politika is a legjobb programokat. Itt Vannak az »Alföldi Bizottság« vándorgyűlései — a szónokok többékevésbé politikusok, de a politikát messze maguk mögött hagyják és nem látnak mást... maguk előtt, mint a nagy magyar Alföldet, a maga végtelen messziségeivel, térségeivel, problémáival, múltjával és jövőjével, s Lenn az Alföld tengersík vidékén ...« mintha a politikusnak is ott volna »hona« s az Alföld mély varázsából kapná inspirációit. Olvasgatjuk ezeket a beszédeket, a múltkor Nyíregyházán, most: Szentesen. Többékevésbé politikusok mondják és még sincs bennük semmi frázis, csak konkrétum van. Csak gyakorlati ötlet. Csak hasznos terv. Csak program... de nemcsak munkaprogram, hanem a munkamódszer programja is, és ezt a programot Klebelsberg Kunó gróf foglalta össze egy mondatban, amely így hangzik: »Hia nagy dolgokat nem tudunk csinálni, akkor csináljunk közepes dolgokat és ha még azt sem lehet, csináljunk kisebbet, de tétlenül egy percig se maradjunk.« Egy percig se maradjunk tétlenül, miután évekig... nem mondjuk, hogy évekig tétlenek maradtunk, de évekig nem haladtunk semmit. A nagy programra való készülődésben elmulasztottuk a közepest és nagy, jó alkalmakat várva elszalasztottuk a kicsiket. Közgazdasági politikánk immár esztendőket tölt beható, alapos, minden részletre kiterjedő várakozással. A politikai életben a pihenőt — a nyugalom követi, a szünórákat — a vakáció. Csak a kartel nem maradt tétlenül egy percig sem. De a kartel nem azt mondja, hogy ha nagyot nem tud csinálni, akkor kisebbhez fog, — nem, a kartel nem elégszik meg sem a kisebbel, sem a közepessel, a kartel a nagy méreteket szereti... az árban. A tétlenség valósággal — akciózus lett közgazdasági politikánkban, a passzivitásnak szinte atlétái vannak. »Egy percig se maradjunk tétlenül...* mondja Klebelsberg Kunó gróf, de mennyi idő telt el tétlenül! És menynyi tevőleges ereje van — az időnek, és most, és ezekben az időkben, mikor korszakok száguldanak el napokban. És az idő nem ismer osztályismétlést, nem ismer utószezont — amit ma elmulasztunk, azt nehéz holnapután behozni, mert szinte minden holnappal, egy új korszak kezdődik, új penzummal, új megoldandóságokkal, új programmal. Ne riadjanak hát úgy vissza a kis alkotásoktól és érjék be avval, ha közepes dolgokat produkálhatnak. A nagy alkotás nem adatott meg mindenkinek, a közgazdasági politikában sem. Attól, hogy valaki nem Shakespeare, még írható egész estét betöltő* darabokat, attól, hogy valaki nem Rodin, még alkothat jó szobrokat. Attól, hogy az idő nem kedveza nagy alkotásoknak*, még lehetséges lehet, sőt szükséges és nélkülözhetetlen lehet az alkotás... kicsinyben és a magyar közgazdaság, amelyet igazán nem kényeztetett el a sors és rég nem vár... rekordtermést a közgazdasági politikától, hálásan beéri átlagterméssel, jó középterméssel is... Csak lássa, hogy nem csupán »folyó ügyeket” intéznek a világ legnagyobb tengeráramlataiban. Csak érezze az alkotás szellemét, munkáját, ritmusát, mozgását, mert a mozgásban van az élet, az erő és a haladás, a veszteglésben, a tespedésben nincs semmi... Kutyafalkák és kerékpár hordák páratlan inváziója egy belvárosi üzletben Az üzlet tulajdonosa az ügyészségtől kérte a további invázió megakadályozását . A hétvégi weekend gondolatának vészes epilógusa Ugatáskoncert és csengő orkeszter éktelen zajjal és békés befejezéssel (A Magyarország tudósítójától.) A Belváros kereskedői még a nyár elején elhatározták, hogy alkalmazottaik kívánságának eleget téve és a maguk pihenésének érdekében is, bevezetik a hétvégi weekendet. Úgy tervezték, hogy szombaton kora délután lehúzzák a rolókat és szombat délutántól hétfő reggelig tart a weekend. Ennek a határozatnak keresztülviteléhez természetesen szükség volt arra, hogy a Belváros minden kereskedője hozzájáruljon a tervhez, mert ha csak egy is nyitva tartja üzletét, a weekend-terv megbukott. Az akció sikerét különösen az üzletek alkalmazottai lesték nagy izgalommal és rendkívül el voltak keseredve, amikor arról értesültek, hogy az egyik Petőfi Sándor utcai kereskedő ellenkezése miatt nem lesz a weekendből semmi. Székely Jenő, a Petőfi Sándor utca 9. szám alatt levő fehérnemű és gyermekruhakelengye üzlet tulajdonosa nem akart hozzájárulni a hétvégi weekendhez. Hivatkozott az amúgyis rossz gazdasági viszonyokra, amelyek mellett a kereskedők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a hét végén éppen a legforgalmasabb napon, akár csak három-négy órára is lehúzzák a rolókat. A weekendakció ilyen módon meghiúsult, a belvárosi kereskedők nyári weekendjéből nem lett semmi. Ez természetesen rendkívül elkeserített néhány érdekeltet, k különösen az alkalmazottakat és valamelyik elkeseredett embernek ideájaképpen azután a nagyforgalmú Petőfi Sándor uccai üzletben a legbotrányosabb jelenetek játszódtak le. Az egyik lapban egy napon a következő hír jelent meg: — A Petőfi Sándor ucca 9. szám alatt Székely Jenő üzletében déli 11 és 1 óra között jólugató komondorokat, juhászkutyákat és mindenfajta jólugató kutyát vásárolnak. A kutyák személyes megjelenését kéri a tulajdonos. A hír megjelenése napjától kezdve azután olyan kutyafelvonulás kezdődött a Petőfi Sándor utcai üzletbe, amely ayárját ritkítja. Ilyen felhajtásra nem emlékeznek a legnagyobb kutyavásárok annáleszei sem. Vidékiek, fővárosiak, parasztok, juhászok, kondások, erdőkerülők, vadászok vitték el a kutyákat. Elképzelhetetlen ugatás töltötte be 11 órától egy óráig az üzletet minden nap. Az üzletben komondorok, juhászkutyák, vizslák, bernáthegyiek, farkaskutyák, minden rendű és rangú kutyák jelentek meg. Miután a feltétel az volt, hogy jól kell ugatniok, iszonyú koncertet rendeztek. Hiába tiltakoztak az üzletben a kutyák felvonulása ellen, a kutyák a tiltakozókra nem is hederítettek. A tulajdonosok azt hitték, hogy talán már csak nem kellenek, a kutyaszükséglet el van látva és a legnagyobb ékesszólással próbálták ajánlgatni a kutyákat, hogy:ya még csak ezt vegyék meg, ez a kutya a legkitűnőbb, ez tud ugatni a legjobban, és a gazdák szavait a kutyák igyekeztek méltóképpen alátámasztani és a Petőfi Sándor utcában az üzlet előtt déli tizenegy és egy óra között megállották az emberek, csoportosulás támadt, úgyszólván a forgalom akadt meg, olyan páratlan hevességű volt a kutyák koncertje. Néhány nap múlva lassan kint lecsillapodott a kutyafelhajtási düh és a százával érkező kutyákat sikerült eltanácsolni a környékről. Ekkor azonban újabb csapást mért az ismeretlen bosszúálló az üzlet tulajdonosára. Ugyanabban a lapban egy másik hír jelent meg, amely felszólította Budapest és környéke kerékpár tulajdonosait, hogy vonuljanak az üzletbe, ahol tömegszámra kívánnak kerékpárral rendelkező kifutókat alkalmazni. A feltétel: a csengő jól működjön. Elképzelhetetlen az az óriási felvonulás, amelyet az állásnélküli biciklitulajdonosok rendeztek. Torlaszokban állottak a biciklik az üzlet előtt, mert mondanunk sem kell, hogy épúgy, mint a kutyákat, a bicikliket is, a nap legforgalmasabb óráiban invitáltak az ismeretlen bosszúálló az üzletbe. A tullajdonos és segédei most is mindennel megpróbálkoztak, hogy a kerékpárokat eltanácsolják a környékről, csakhogy hiába volt minden jószó. A szegény munkanélküli kerékpárosok nem akartak távozni. Mindent megtettek, hogy munkát kapjanak és éktelenül berregtették a csengőket, hogy bebizonyítsák, milyen jól működő csengővel felszerelt kerékpárral akarnak munkába állni. Senki se akart távozni és a kerékpárok óriási felvonulása még nagyobb feltűnést keltett, mint a komondoroké és társaiké. A forgalom megint elakadt és rendőrnek kellett közbelépni, aki azután erélyesebb szóval tanácsolta el a kerékpárokat. Amikor így elvonult a kerékpárok inváziója is, az üzlet tulajdonosa valamilyen újabb inváziótól félve, attól tartva, hogy az ismeretlen hirdető most már talán tehéncsordákat vagy disznócsordákat invitál az üzlet elé, az ügyészségen feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Elpanaszolta az eseményeket és arra kérte az ügyészséget, nyomozza ki a bosszúálló hirdetőt és akadályozza meg, hogy újabb hordákat hajtson a Petőy Sándor utcai üzlet elé. Az ügyészség megindította a nyomozást, az iratokat áttette a rendőrségre. Teltekmúltak a napok és úgy látszik, a hirdető megneszelte, hogy most már nyomozás indult, komolyra fordult a dolog , és több hirdetést nem tett közzé. Erre azután a tulajdonos is meggondolta magát: beadványt intézett az ügyészséghez, visszavonta panaszát azzal az indokolással, hogy nem akarja tovább foglalkoztatni a nyomozó hatóságokat ilyen ügyben és reméli, hogy most már elmúlt a nyár, elmúlt a weekend gondolata és így nem háborgatják többé. Dézsi Lajos dr. egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja szombaton Budapesten meghalt 5 Ravasz püspök a mai diák tragédiájáról A budapesti református egyetemi és főiskolai hallgatók számára ma tartottak első ízben ünnepélyes tanévnyitó istentiszteletet. Ravasz László dunamelléki püspök prédikált és többek között a következőket mondotta: — Ha végignézek rajtatok, elgondolom azt a sok tört szárnyat, beesett mellet, korán megásott sírt, a mai ifjúság sok nagy tragédiáját és úgy érzem, hogy a legmagasabb hivatást, a csodavárás királyi művészetét iga alatt végzi a magyar diák. És ezt a nyomorúságot tetézi még egy másik is: mi lesz a magyar diákkal, ha becsülettel elvégzi a maga munkáját? Előttem áll a holnap magyar hadserege, az az ifjú sereg, amely dalolva és sugárzó szemmel indul a történelem útjára és beérkezik egy zsákutcába, a kilátástalanság útjaira, megtorpan és mögötte új sereg következik, néma és hangtalan forradalom, a magyar diák, akinek nincs holnapja. — Ámde akkor is tanulni és tudni kell, ha nem kvalifikál mert a tudás hazafiság, misszió, szolgálat. Hamburgi szakértő mondja meg, lehet-e gyorsabb és olcsóbb az OTI adminisztrációja (A Magyarország tudósítójától.) Az OTI I szanálásával kapcsolatban a 33-as bizottságban legutóbb azt a kérdést vetették is fel: igaz , az a hír, hogy a kormány kül-földi szakértőt hozat az OTI ügyeinek a rendbehozatala, illetőleg az adminisztráció felülvizsgálata végett. Keresztes-Fischer belügyminiszter akkor cáfolta a híreket. Ma azután arról informálták munkatársunkat, hogy a külföldi szakértő ideérkezése lfejezett tény, Sonderhoff doktor, a hamburgi munkaügyi hivatal igazgatója, néhány nap múlva Budapestre érkezik és megkezdi az OTI egész szervezetének a tanulmányozását. Sonderhoffot a magyar kormány kérésére a német munkaügyi minisztérium küldi ki. * .** Sonderhoff kiküldetésével kapcsolatban Scholtz Kornél belügyi államtitkár a következőket mondotta munkatársunk előtt: — Az OTI vezetősége még nem kapott értesítést a külföldi szakértő ideérkezéséről. Annyi azonban tény, hogy szó van a szakértő munkájának közeli megkezdéséről. Technikai, adminisztrációs kérdésekről van szó. A szakértő meg fogja mondani, vannak-e náluk bizonyos új egyszerűsítések, amelyek kisebb adminisztrációt igényelnek, vagy általában olyan egyszerűsítési lehetőségek, amelyek nálunk is megvalósíthatók. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a külföldi szakértő nem a szanálással 200"salaiban jön ide; tisztán arról van szó, hogy egy kiváló adminisztratív szakember véleményét akarjuk meghallgatni, adminisztratív és technikai kérdésekben és főleg abban a tekintetben, hajthatók-e végre változtatások az OTI-nál, amelyek az adminisztrációt gyorsabbá és olcsóbbá tennék. Közölte ma Scholtz államtitkár, hogy az önkormányzat szanálási javaslatával a belügyminiszter még nem foglalkozott és így azok a hírek, amelyek a szanálással kapcsolatban megjelentek, koraiak. Eddig még semmiféle elhatározás nem történt. A májtájéki fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomorbélhurut és sárgaság a természetes Ferenc József keserűvíz használata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértolulások ellensúlozhatók. Gyomor- és bélspecialisták igazolják, hogy a Ferenc József vízzel, különösen az ülő életmód követeztében jelentkező bajoknál, nagyon kedvező eredményeket érnek el. Frigyes főherceg 7©0-ik szarvasa Karapancsán most tartották meg az őszi vadászatokat, amely alkalommal Frigyes főherceg egy 167 kilós szarvasbkát terített le. Ez volt a T'MHk szarvas, amelyet a főherceg elejtett.