Magyarország, 1933. június (40. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-24 / 141. szám
1933. június 24 szombat MAGYARORSZÁG A dollárzuhanás a francia frankot is magával rántaná Tovább kíséri Roosevelt londoni útiterve London, június 23. Úgy tudják, hogy Bernhard Baruch,Roosevelt egyik legbizalmasabb gazdasági tanácsadója, rövidesen Európába jön egy francia fürdőhelyre. A newyorki Daily News valószínűnek tartja, hogy Moley sürgősen Londonba hívja Rooseveltet, akit az Indianapolis cirkáló négynapos rekordidő alatt vinne az óceánon. Roosevelt a hajó fedélzetén laknék s így jogilag az Egyesült Államok területén maradna, nem úgy mint Wilson tette annak idején. Az angol sajtó egy része a dollárfelhígítás európai visszahatásait mérlegelve valószínűnek tartja, hogy egy nagyobb arányú déli árzuhanás magával fogja ragadni előbb a kisebb aranyvalutákat és végül a francia frankot is. Az értekezlet sorsától tartózkodva és korlátolt bizalom hangján ír a londoni sajtó. . .. „ _ Hull barátai azt hiszik, hogy az amerikai külügyminiszter még szeptember előtt visszavonul a politikaiélettől. ... A párizsi hangulat pesszimista. Megint bomba robbant Kairóban Kairó, június 23. A hadügyminisztérium előtt tegnap este bomba robbant fel anélkül, hogy bármiféle sebesülés történt volna. A legutóbbi tizenkét hónap folyamán ez a tizedik bombamerénylet volt Kairóban. _____ Leégett a híres djakovói székesegyház Belgrád, június 23. Éjfél után hatalmas tűzvész tört ki Djakovo város híres székesegyházában, amely a lángok következtében súlyosan megrongálódott. Az okozott kárt több mint egymillió dinárra becsülik. A tüzet reggelre utászkatonákés az eszéki tűzoltóság segítségével sikerült elszigetelni. A tűz okainak kiderítésére megindult a vizsgálat .Valószínű, hogy a tüzet rövidzárlat okozta. A djakovói székesegyházat a múlt században építtette Strossmayer püspök, a jugoszláv egység előharcosa. _____ „Kacsa*4 és időszerűtlen [ (Tudósítás eleje az 5-ik oldalon.) ) Párizs, június 23. A londoni világgazdasági értekezlet miatt a párizsi lapok csak másodsorban szentelnek figyelmet a Közép- Európáról szóló híreknek és híreszteléseknek. A Matin hírlapi kacsának mondja az angol sajtónak a kisantant államférfiak párizsi tanácskozásához fűzött magyarázatát. A Petit Journal szerint ez időszerint nem lehet szó Ausztria és Magyarország egyesüléséről, vagy más olyan középeurópai tervről, amely aggodalmakat ébreszthetne a kisantantéban. Az Oeuvre hangsúlyozza, hogy ami Franciaországnak Közép - Európára vonatkozó politikáját illeti, az változatlanul azt a célt követi, hogy Közép-Európát valamennyi dunai állam egyetértésével gazdaságilag újjászervezze. Ha Rómában erről a kérdésről tárgyalnak majd, az csak abban az irányban és csak azzal a céllal történhetik, hogy ilyen értelemben keressék a kívánatos és szükséges megoldást. _______ Víkend a városházán (A Magyarország tudósítójától.) Holnap a városházára is bevonul a víkendrend- Szer. Sipőcz polgármester ma aláírta a rendeletét, mely szerint szeptember 15 ig az összes városházi hivatalokban minden szombaton és az ünnepek előtti napon a hivatalos óra 2 óra helyett csak déli 12 óráig tart. Olyan hivatalokban, amelyeket a közönség nagy számmal keres fel, a víkendnapokon déli 12 óra után külön inspekció lesz. A pénztáraikban, így az adópénztárban is, szombaton déli 12 ig lehet befizetni. Ez azt jelenti, hogy a pénztári tisztviselők 12 óra után még a hivatalban maradnak, amíg a napi anyagot fel nem dolgozzák. Bezárták a „harci köröket“ Rendőrök szállják meg Berlinben, a Friedrich Ebert úton a Hugenbergpárt helyiségeit Somssich László gróf: Okos és céltudatos politikára van szükség Somssich László gróf a mezőgazdaság helyzetével foglalkozik. A gazdatársadalom nem bírja el — mondotta — a rásrakott terheket. Nem lehet a kérdést azzal elintézni, hogy izgató anyagot visznek bele a közvéleménybe. Ha tönkretették a mezőgazdasági adóalanyokat, senki sem fogja az országot talpraállítani. 3 Apponyi utóda Ugrón a Stefánia szövetség elnökségében JR Magyarország tudósítójától.) Az Országos Stefánia Szövetség ma délben tartotta rendes közgyűlését. A szövetség múlt évi működését Kollár Lajos igazgató ismertette. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a szövetség elhúnyt alapító elnökéről Apponyi Albert grófról, akinek megüresedett helyére egyhangúan Ugrón Gábort választották meg. Ugrón Gábor fogadalmat tett, hogy a szövetséget nemes munkájában nagynevű elődjének szellemében fogja vezetni. Beégett egy bécsi selyemáruház. Bécs, június 23. A Mariahilferstrassén ma éjszaka nagy tűz pusztított a Jaekel-féle selyemáruházban. Az, éjszakai tűz valószínűleg a pincehelyiségekben keletkezett, oka azonban eddig ismeretlen. Több tűzoltó füstmérgezést szenvedett. A déli lapok szerint a kár meghaladja a 100 000 schillinget. Berzeviczy Albert nagy beszéde a felsőház nyolcórás ülésén „Jövőnkben hinnünk kell“ — „Korszakos fontosságú elhatározások küszöbén állunk“— Chorin Ferenc, Szőke Gyula, Somssich László gróf és Papp József beszélt még a délelőtti ülésszakaszon (A Magyarország tudósítójától.) A felsőház ma délelőtt 10 órakor folytatta a költségvetés vitáját. Wlassics Gyula báró elnök indítványozta,hogy a felsőház mától kezdve délelőtt tíz órától két óráig és délután 1-től 8-ig tartson ülést, hogy a költségvetést e hó végéig letárgyalhassák, nehogy az ország exlexbe kerüljön. Az elnöki indítványt megszavazták. A királykérdés Szőke Gyula a napirend első szónoka. Kifogásolta a miniszterelnöknek a királykérdésben tett nyilatkozatait. «*^ A miniszterelnök — mondotta Szőke — kijelentette, hogy nemzeti királyságot alkar, de 21 éves gyermekkirály ellen foglalt állást. Tudomása szerint a mostani szervezkedésben nyilatkozatot is aláíratnak arról, hogy Habsburg király nem lehet. A miniszterelnöki székből nem lett volna szabad olyan nyilatkozatnak elhangzania, amilyent a miniszterelnök tett a detronizációs törvényről. Azt is mondta a miniszterelnök, hogy a legitimisták részéről hálátlanság nyilvánult meg a mai rezsimmel szemben. Ebben a nyilatkozatában bizonyára a kormányzati rendszerrel szemben tanúsított hálátlanságot értette. A legitimista mozgalom nem irányul a kormányzó ellen, azonban minden hála ellenére tudjuk, hogy a mai helyzet átmeneti és ezt olyan végleges helyzetnekkell felváltania, amelyben Szent István koronája régi fényében fog ragyogni. Ezután a kormánypárt esküvel és fogadalommal biztosított szervezését rosszalja, mondván, hogy hazára, koronára, alkotmányra lehet esküt tenni, de nem pártvezérre. A londoni konferenciáról beszélve kifogásolta, hogy Imrédy nem juttatta nyomatékosan kifejezésre a magyar álláspontot. A balettát is kifogásolta. "A gazdaadósságok kérdését egyéni szempontok figyelembevételével kell megoldani. Olyan híreket hallunk, hogy a kormánynak nincs szándékában október után a gazdavédelmi intézkedéseket fentartani. Ez csak úgy volna lehetséges, ha addig megtörténnék a gazdaadósságok végleges rendezése. Külföld felé a kamatokat és a törlesztést csak áruval tudjuk fizetni. Ezt meg kell érteni a hitelezőknek, mert fenélkül lemondhatnak követelésükről. A balettaalap gyarapítására igénybevett társulati adó, szén, fa és textil adóra vonatkozólag a közönség nem kapott megnyugtatást arra nézve, hogy ezeket az adókat nem fogják a vállalatok a közönségre áthárítani. A rendelet tárgyalásánál az volt az intenció, hogy ezeket az adókat a vállalatok konjunkturális nyereségtöbbletükből fedezzék. A londoni konferenciával foglalkozott ezután. Itt az ideje, — mondotta — hogy megértőbb légkör alakuljon ki a nemzetek között. Örömmel veszi tudomásul a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek azokat a kijelentéseit, amelyek szerint Magyarországnak nincsenek agresszív szándékai. Nem vagyunk lekötve semmiféle irányban és reméljük, hogy ezt az álláspontot a miniszterelnök berlini utazása sem változtatta meg. Szabad kézzel akarunk részt venni a világgazdasági helyzet megoldására irányuló tárgyalásokban, de mint egyenrangú tárgyalófelek. Ezt vegyék tudomásul azok, akik Magyarországot mindig bűnbakul állítják oda, pedig éppen az ő agresszív szándékaik szolgálnak minden más egyebet, mint a békét. Okos és céltudatos politikára van szükség, amely minden irányban kapcsolatokat teremt Örömmel látjuk, hogy az osztrák kormány erős kézzel töri le a marxizmust, valamint egyéb kalandos politikai kísérleteket. Ausztriának ez a belpolitikai helyzete biztató jelenség a gazdasági együttműködés tekintetében. A kormány tervbe vett átszervezésével kapcsolatban nem helyesli, hogy a földmívelési minisztériumot államtitkárra akarják bízni, mert az államtitkár alacsonyab rangjánál fogva, nem tudná kellőképpen érvényesíteni a mezőgazdaság érdekeit a közgazdasági miniszterrel szemben. Azután a szakoktatás kérdésével, a gazdatisztek helyzetével, végül a telepítés kérdésével foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a telepítésbe csak kellő pénzügyi megalapozottsággal szabad belekezdeni. Chorin a gyáripar védelmében Chorin Ferenc megállapítja, hogy a kormány messzemenően leszállította a költségvetésben a személyi kiadásokat, még radikálisabban járt el a dologi kiadások terén. Ezt azonban az egész gazdasági élet meg fogja érezni, mert ily módon csökkenni fog az általános foglalkoztatás és növekszik a munkanélküliség. Sajnos, a költségvetés nem rendelkezik tartalékokkal, sőt ellenkezőleg, rejtett deficitforrásai vannak. Ilyen az Államvasút és az Állami Vasgyár, amely valószínűleg állandó deficit forrásaivá válik. A londoni konferenciát rendkívül fontosnak tartja. A nemzetközi válság fő forrását az ipari termelés terén a technikai vívmányok meggyorsult üteme, a mezőgazdaság mechanizálása, végül a világ pénzügyi helyzetének eltolódása okozta, aminek következtében Amerika adós országból hitelező országgá lett. Magyarország nem rosszhiszeműen, hanem kényszerűségből függesztette fel külföldi fizetéseit. A mi külföldi fizetéseink kérdésével szorosan összefügg a kereskedelempolitikai helyzet. Nem elég az, ha a fogyasztó államok agrárcikkeinek szabad utat engednek, hanem szükség van arra is, hogy ne kívánják tőlünk a kedvezmények teljes ellenértékét. Ezután a gyáripart vette védelmébe. A gyárak — mondotta — figyelemmel vannak a szociális szempontokra és sok olyan munkást foglalkoztatnak, akiket racionális üzemvitel mellett nem volna szabad foglalkoztatni. Ez, az egyik oka a gyáripari termelési költségek emelkedésének. Kétségtelen, hogy a magyar gyáripar csak akkor tud megállni, ha gyökereit mélyre ereszti a hazai talajban. Gyáripar nélkül azonban a nemzeti élet teljessége el nem képzelhető. Agrártermelésünk legjobb fogyasztója a magyar ipar és a munkásság, az országnak tehát tovább kell haladnia az iparosodás útján. Sajnos. Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélrekedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes Ferenc József keserűvíz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól.