Magyarország, 1933. június (40. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-09 / 129. szám

1933. június 9. péntek MAGYARORSZÁG Baleset Mollisonék kettős óceánrepülési startjánál London, június 8. Jim és Amy Mollisont, a repülő­­házaspárt ma reggel, mikor meg akar- t­ták kísérelni az elindulást tervezett­­ Atlanti-óceán-repülésükre, baleset ér­­­te, amelynek során azon­ban mind- a heten sértetlenek maradtak, csak a­­ gépük rongálódott meg erősen. Reggel­­■ 5 óra 30 tájban akartak felszállni. Az üzemanyaggal súlyosan megterhelt repülőgép mintegy 100 métert futott, azután a telej egyenetlensége követ­­kezt­ében fejtetőre állt és ismét v­isza­­esett A repülőgép alváza és a két alsó szárnyfelület összetört, a csavar el­görbült és a hajtógépek is megrongá­lódtak. London, június 8 (A Magyarország külön tudási asa­tai.) Amy Johnson sírva fakadt, mi-­­kor kimászott a repülőgépből és­­ látta hogy indulásról szó sem lehet.­­ A gépet alapos tatarozásnak kell alá vetni, tehát a repü­­l házaspár leg­jobb esetben a jövő héten startolhat kettős óceánrepülésére. Mattera kényszerleszállása Szibériában Moszkva, június 8 Félhivatalosan jelentik, hogy Mat­tera a Kuzni­-medencében fekvő Pro­­kovjevszk mellett, keleteurópai idő­számítás szerint három óra 55 perckor kényszerleszállást végzett. Az eddigi jelentések szerint a leszállás különö­sebb nehézség nélkül ment végbe. A kényszerleszáll­ás oka még ismeretlen. Az orosz légügyi hatóság közlése sze­rint valószínű, hogy Mallernnak ben­zinhiány és csekély motorhiba miatt kellett leszállnia. Úgy látszik, hogy a repülő eredeti útvonalát is megvál­toztatta. Novoszibirszk­b­ől néhány orosz repülőgép indult Mattern segít­ségére. Géphiba­­ Moszkva, június 8. Mattern világkörüli repülő kény­szerleszállása Prokovjevszk közelében géphiba következtében történt. A to­­vábbrepülés a leszállásnál történt egyéb károk helyrehozása miatt kése­delmet szenved. Két nagybirtokot feldúltak a sztrájkoló spanyol parasztok Újabb bombamerényletek Madrid, június 8. Szerdán Ferrolban, Termelben és Melillában újabb bombame­­rényletek történtek. Számos épület megrongálódott, emberéletben azonban szerencsére nem esett kár. O­r­e­n­s­e tartomány egyik falujának plébániájában négy bomba rob­bant. Az épület legnagyobb része be­omlott. A­ Sevilla tartománybeli M­o­r­o­n-ban sztrájkoló föld­munkások behatol­tak két nagybirtokra. Az egyik birtok intézőjét agyonlőtték, az épü­leteket kifosztottá­k, a mezőgazda­­sági gépeket elégették. Vízállás A földművelési minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Linz—Stein között árad, máshol apad. Dunapenteléig alacsony, lejebb közepes vízálású. Mai dunai vízállások: Passau 329, Struden 362, Stein 70, Bécs 53, Pozsony 211, Komárom 312, Budapest 263, Paks 186, Baja 288, Mohács 319. A Dráva Barcsnál 20. A Tisza Tiszabecsnél árad, lejebb apad. Alacsony vízá­lású. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs 16, S ósdi­osnamény­i 35, Tokaj 55, Tisza­­üred 58, Szolnok 80, Csongrád 77, Sze­ged 195. A Szamos Csengérnél 10, a Körös Békésnél 10, Gyoménál 32 A Balaton Siófoknál 88. IGYUNK HARMAT VIZET Hungária Gyógyforrás szénsavval telített vize kapható mindenütt . Németországban lesz az 1936-iki olimpiász A bécsi tudományos akadémiában tar­totta a nemzetközi olimpiai bizottság kongresszusát, amelyen elhatározták, hogy Berlinben rendezik a következő olimpiászt. Képünk a tegnapi ülésen készült, az első sor közepén Miklós köztársasági elnök ül, mellette Doll­­fuss kancellár és Innitzer hercegér­sek, mögötte Seitz polgármester, Zuch miniszter, Stockinger kereskedelmi miniszter és Fey őrnagy, az elnöki emelvényen a bizottság elnöke. Baillat-Latour gróf Százéves per dőlt most el a paksi ortodox hitközség ingatlanai körül Az 1816 os adományozó örökösei egy éven belül visszaválthatják a birtokot Mennyit ér ma a 117 év előtti 1000 forint? (A Magyarország tudósítójától.) A kúria sí­rás­ tanácsa előtt három­napos tárgyalás után most dőlt el a paksi ortodox zsidó hitközség ellen indított birtokper, amelynek a kurio­­zitása­ az, hogy kezdete több mint száz évvel ezelőttről datálódik, abból az időből, amikor a zsidók még nem vásárolhattak földbirtokot M­agyar­­országon ... Száz év előtti értékelé­sek, fizetőeszközök és természetbeni juttatások pengőértékre való át­számítása is nagy szerepet játszott a perben és ezeket a kérdéseket végül is a Meyer-féle Conversations Lexi­kon adatai döntötték el. Egy földesúr birtokot jutta a paksi zsidóknak Még 1816-ban, Ferenc császár és ki­rály uralkodása és a napóleoni há­borúk idején egy gazdag magyar ős­nemes, a hétszilvafás Daróczy Jó­zsef, Paks község közepén elterülő 510 négyszögöles telket juttatott a paksi ortodox zsidó hitközségnek az­zal, hogy azon a hitközség épülete­ket emelhet és az ingatlant 32 esz­tendeig birtokolhatja. A hitközség ezért egyszer és mindenkorra 1000 forintot fizetett Daróczynak, de mi­vel abban az időben a magyarországi zsidók még nem szerezhettek föld­birtoktulajdonjogot, a hitközség kö­telezte magát, hogy a földesúr »úri jogait« elismeri és évenként egy font kávét és egy font cukrot fizet úrbér gyanánt. A megállapodás szerint, amennyi­ben 32 év eltelte után Daróczy József vagy törvényes leszármazottai igényt tartanának az ingatlanra, a hitközség köteles az ingatlant az 1000 forint és rajta emelt épületek ellenértékének megtérítése ellenében visszaadni A 32 év éppen 1848-ban telt le, ami­kor a feudalizmus ősi formáit meg­szüntették a 48-as reformok, a jobbá­gyokat felszabadították és a zsidó ál­lampolgárok is jogot nyertek föld­­tulajdon megszerzésére. Daróczy Jó­zsef leszármazottai, de a hitközség is különböző perekkel próbálkozott már akkor megszerezni a még ősiségi jo­gon bérbeadott telket, de ezek a pe­rek nem vezettek eredményre és a tulajdonjog kérdése továbbra is tisz­tázatlan maradt. A hitközség ezekben a régi perekben azzal érvelt, hogy a telket 32 év alatt elbirtokolta, külön­ben is ez az ügylet az 1851-es törvény­cikk szerint, zálogbaadás volt a zálog­birtokra igényt pedig az ősiség nyílt rendelkezései szerint is egy éven be­lül érvényteleníteni kellett volna, mert különben a tényleges birtokló tulajdonává válik a földbirtok. Eze­ket az érveket azonban az akkori bí­ráskodás nem vette figyelembe és így a tulajdonjog kérdése függőben ma­radt. Kié a birtok? Száztíz évvel néhai Daróczy József jogosítvány adása után b­atí­van indí­tottak azután újabb pert a leszárma­zottjai, Daróczy Aladár, Zoltán és Iván Lányi Márton dr. és hazug Ödön dr. ügyvédek útján a szekszárdi tör­vényszéken a paksi ingatlan tulaj­donjogának megállapítása iránt. A szekszárdi törvényszék azonban eluta­sította a keresetet, mert szerinte a hitközség és a néhai Daróczy József között 1816-ban burkolt zálogügylet jött létre, amely az ősiség alapján ma már nem érvényesíthető, különben is a hitközség elbirtokolta a telket. Ez­zel szemben az örököseik azt vitatták hogy itt nem zálogügyletről volt szó, hanem a hitközség szerződés alapján birtokolta a telket. Az örökösök le­tétbe is helyeztek az 1000 forint 1926-os ellenértéke fejében 2000 papírkoronát, vagyis mai értékben 16 fillért. Azon­kívül azt is felhozták, hogy Daróczy József halála után a hitközség már nem fizette meg az évi egy font kávét és cukrot és így ennek árával is tar­tozik. Másodfokon a pécsi ítélőtábla elé került az ügy, amely kimondotta, hogy néhai Daróczy József törvényes utódainak joguk van a földbirtokra, ha visszafizetik az 1000 forint és a telken érült házak — a rituális fü­rt­­ő, laskasütő, rituális mészárszék, kán­torlakás és artézi kút — ellenértékét. Elsősorban is bizonyítást rendelt el arra, hogy mennyi az 1816. évben 1010 forint mai értéke? A tábla a Pénz­intézeti Központhoz fordult ezirány­­ban felvilágosításért, az ügyvédek pedig a Meyer-féle Conversations Lexikon mult századeleji kötetének adataiból azt böngészték ki, hogy az 1000 forint ma 956 pengőnek felel meg. Csodálatosképpen a P. K. is pontosan ennyiben jelölte meg az 1000 forint mai ellenértékét. Ez alapon a pécsi tábla a 956 pengő 50. nak visszafizetési kötelezettségét állapította meg az örökösökre nézve, az épületek értéke fejében pedig a hitközség szakértőjének véleményét fogadta el és 67.000 pengőben állapí­totta meg a visszafizetendő összeget. Ezzel szemben a Daróczyék szakértője csak 18.000, a bírósági szakértő pedig 58.000 pengőben állapította meg az épületek értékét. A tábla azt is ki­mondotta, hogy a Daróczy-örökösök kötelesek 120 nap alatt lefizetni vagy bírói letétbe helyezni az összeget. A kúria Daróczyék­nak ítéli a birtokot Mindkét fél felülvizsgálati kérel­mére a kúria Hutás-tanácsa elé ke­rült az ügy. itt a felperesek azt vi­tatták, hogy a birtokra való tulajdon­joguk 120 napon túl nem évülhet el és ilyen értelmű ítéleti megállapítást kértek, míg a hitközség nevében Spá­­nyi Róbert szekszárdi ügyvéd kétség­be vonta az örökösök tulajdonjogát. A Kúria a jogkérdésben az örökösök­nek adott igazat és kimondotta, hogy tulajdonjogukat peres úton bármikor érvényesíthetik. Mivel azonban a per­­ben álló három Daróczy leszármazott u­ton kívül még több örökös is van, így nekik nem lehet tulajdonjoguk az egész birtokra, ezért feloldotta a táb­lai ítéletet és visszaküldte az iratokat a pécsi táblához annak megállapítása végett, kik a többi örökösök. A tábla előtt Daróczyék felmutatták családfájukat, amely szerint néhai Daróczy Józsefnek 51 élő leszárma­zottja van, ezeknek nagy része az in­gatlan tulajdonjogát rájuk cedálta, kivéve egy 1/n-ed részes és egy 1m­-ed részes örököst, akik azonban eltűntek Amerikában. A tábla ezek után ki­szállt Paksra és újra felbecsültette az épületeket, amelyek értékét most már 24 000 pengőben állapították meg a szakértők. A tábla ennek az összegnek 120 na­pon belül való lefizetése ellenében Daróczyéknak ítélte oda a telek tulaj­donjogát, de kimondotta, hogy ez idő elteltével minden jogukat elvesztik. Az iratok ismét a kúria Hutás­taná­csa elé kerültek, ahol Daróczyék két esztendőben kérték megállapítani a teljesítési határidőt. A kúria erre meghozta végleges ítéletét az évszá­zados birtokperben: kimondotta, hogy a perbenálló örökösöknek a telek kilenctizennyolcad, háromtizennyolcad és egytizennyolcad része tulajdonuk­ba megy át, ha az épületek megvál­tási ára fejében a 24.000 pengős becs­érték rájuk eső hányadát egy éven belül lefizetik vagy bírói letétbe he­lyezik. Azonban az egy év elteltével sem veszítik el tulajdonigényüket, hanem a paksi hitközség nemfizetés esetén rákebelezheti zálogjogként az ingatlanok értékét a telekre. Kötelezte azonkívül a paksi hitközséget 2900 pengő perköltségnek 15 napon belül való megfizetésére is. Az évszázados per historikumához tartozik az is, hogy a 2900 pengő per­költség erejéig már végrehajtást is vezettek a paksi hitközség ellen és le­foglalták a hitközséghez befolyó adó-o­kat. 7

Next