Magyarország, 1933. augusztus (40. évfolyam, 172-196. szám)

1933-08-01 / 172. szám

nás történt. Újas­b verzió szerint ekrazilrobbanásról van szó, ennek kolportálói azt mondják, hogy közvet-* lem­, a robbanás után ekrazi­lszag volt érezhető. Ha ez a verzió helyes, nincs kizárva, hogy bűnös merénylet történt. _ Vannak, akik azt mondják, hogy az épületben levő szálloda egyik vendé­génél volt egy koffer ekrazit és ez a vendé­g öngyilkossági szándékból rob­bantotta fel a pokol­táskát. (W. N.) MAGYARORSZÁG 1933. angulatna 1. kerlft Borzalmas valóság, még borzalmasabb hírek Prága, július 31. (A M­agyarország külön tudósítójá­tól.) A b­enini katasz­trófáról kiadott hivatalos jelentés szerint a romok alól eddig három holttestet ástak ki. Egyelőre megerősítésre szoruló ma­­gánjelentések szerint azonban, ame­lyeket az itteni lapok is külön kiáltá­­sokban terjesztenek, a halottak száma már 15, a súlyosan sebesülteké 11, a könnyebb sebesülteké pedig mintegy 40. A könnyű sebesültek közül 11 tűz­oltó. A robbanás körülményeinek vizs­gálata annyit máris megállapított, hogy a robbanás a szálloda 7. számú szobájában történt, ahol Bauer Adolf machrischostraui műszaki tisztviselő lakott feleségével és gyermekével, egy egyhónapos csecsemővel. A romok alatt női test maradvnyait találták. Azt hiszik, hogy ez Bauerné. Hogy a robbanás következtében Bauer is éle­tét veszítette-e, azt még nem sikerült megállapítani, de igen valószínű, mi­után senki sem látta, hogy távozott volna a szállodából. Rejtélyessé teszi ennek az állítólagos Bauernek szemé­lyét, hogy a maehrischostraui anya­könyvben a szállodai bejelentőlapon szereplő adatoknak megfelelő sze­mélyre mindezideig nem találtak. Va­lószínű tehát, hogy a Bauer név csu­pán álnév. A kórházakba beszállított számos sebesült között nincsen Bauer. A kávéházzal szemben fekvő laká­sokba és üzlethelyiségekbe a robba­nás ereje emberi hús- és csontdara­bokat vetett. Így egy bizonyos Ja­­fiausehek dr. lakásában emberi csont­maradványt találtak, amely olyan nagy erővel vetődött az ablaknak, hogy két ablaktáblát áttört és még a szoba mennyezetén is lyukat ütött. Ugyanennek a lakásnak egyik ablak­­párkányán pedig emberi gerincosz- lopdarabot találtak. A környék csaknem minden lakásá­ban kisebb-nagyobb anyagi kárt oko­zott a borzalmas robbanás. Bútorok megrongálódtak, ablakkeretek kisza­kadtak. A Hotel Európa kávéházá­ban a robbanás időpontjában körül­belül 15 vendég tartózkodott. Állítólag mind a 15 vendég a ro­mok alatt fekszik, amelyeket ezideig még nem sikerült eltakarítani. A munkálatok ugyanis igen lassan ha­­ladnak, tekintettel arra, hogy állan­dóan beomlás veszélye fenyeget. A német és a cseh mentőállomások ko­csijai a Pravo Lidu különkiadása szerint eddig több mint 59 súlyos és könnyű sebesültet szállítottak el. (W. N.) Te!®f©iaFfp©i,­ ISk­innel a tragédia részleteiről Családírtás — tömeggyilkossággal ? (A Magyarország tudósítójától.) A délutáni órákban telefonon beszél­tünk a brü­nni Tagesbole szerkesztősé­gével, amelytől még az alábbi részle­teket sikerült megtudnunk a borzal­mas robbanás körülményeiről.­ A robbanás a város centrumában, a Johannisgasse és a Főtér sarkán lévő nagy szállodában,­­m­a reggel, egy perccel fél nyolc óra előtt történt. Az Európa-szálló egyik homlokzata 8 méter hosszúságban beomlott a har­madik és a negyedik emelet magassá­gában, egészen a tetőzetig. Az első emeleten ugyanezen a helyen szintén leomlott a fal. A szálloda belsejében a robbanás borzalmas puszi­­ást végzett és négy a pusztulás az egész környéken. Több­száz méter körzetben valamennyi ab­laküveg betört. Betörtek a boltok ki­­rakatablakai is, amelyek pedig nem egy helyen centiméter vastagságúak voltak. Percek alatt a helyszínen volt a tűzoltóság és az első mentőlegény­ség, amelyet azonban hamarosan ki kellett egészíteni, annyi volt a munka-A romok alól legelőször a szálloda igazgatójának feleségét, Schoppnét és a tulajdonos fiát mentették ki. Ez a két ember aránylag könnyű, sérülés­­seket szenvedett csupán. Schoppék la­­kása közvetlenül a robbanás szín­helye mellett van Ugyanis, a lakás­ban azonban, a szerencsétlenség pilla­natában véletlenül senki sem tartóz­kodott. " Kétségtelen, hogy a robbanás a má­sodik emeleten levő 7. számú szobá­ban történt, ahol egy állítólagos Bauer­ nevű, maehrischestraui ember lakott feleségével és kisgyermekével. Ennek a Bauernek kilétét ,a délutáni órákig még nem sikerült pontosan tisztázni, csupán annyit sikerült meg­állapítani, hogy az állítólagos Bauer gyakran utazott Maehrisch-Ostrauból Brü­nn­be. *­.. Hogy mi a robbanás oka, azt teljes biztonsággal még nem lehetett megál­lapítani, minden jel arra vall azon­ban, hogy ekrazit bomba, robbant fel. A 7. számú szobában, illetve annak környékein a robbanás után világosan érezhető volt a jellegzetes ekrazitszag. Általában azt hiszik, hogy Bauer csa­ládirtást akart elkövetni ezen a bor­zalmas módon. A robbanás alkalmával elpusztult emberek holttestét eddig csupán rész­ben sikerült megtalálni. Annál több szétszakadozott hullarészre bukkantak. A romok között találtak egy női fejet, egy női kart, továbbá egy férfimell­kast és egy munkásholttestet. Ezeket a maradványokat az egyetemi bonc­­tani intézetbe szállították. Tekintettel arra, hogy a reggeli órákban, amikor a robbanás történt, a városnak ezen a részén igen nagy szokott lenni a forgalom, egészen bi­zonyos, hogy a leomló romok maguk alá temettek járókelőket is. Ezenkívül számos járókelő megsebesült, még pe­dig részben igen súlyosan. Kevéssel a robbanás után hivatalos bizottság érkezett a helyszínre és in­tézkedéseket tett mindenekelőtt kor­don vonására, azután arra, hogy a beomlással fenyegető épületrészeket igyekezzenek alátámasztani. Mtshídsutnj hSUtfMtfL,­­ KÖTVE P Böszörményi külügyminisztériumi tanácsos kisfia a Szamosba fulladt Kolozsvár, július 31. (A Magyarország tudósítójainak te­lefon jelentése.) Böszörményi László dr. magyar külügyminisztériumi ta­nácsos az kilen fivérénél, Böszörményi László dr. földbirtokosnál nyaralt Pettyén községben. Tegnap fürödni ment a Szamoska László nevű 10 éves kisfiával. Félméteres vízben fürödtek, amikor a kisfiú hirtelen elmerült egy gödörben. Édesapja azonnal keresni kezdte, de már nem tudta megtalálni. A kisfiú holttestét még nem vetette ki a víz. A vizsgálóbíró megkezdte a letartóztatott „összeesküvők" kihallgatását Perien Lajost elbocsátották az ügyészségről (A Magyarország tudósítójától.) Szombaton este szűkszavú hivatalos jelentés közölte, hogy a rendőrség ál­lítólagos összeesküvés gyanúja miatt­­ elfogott egy társaságot, amely — a feltevések szerint — Gömbös minisz­terelnök ellen is merényletet akart elkövetni. Elfogták Perley Lajos OTI számtanácsost, a főváros törvényha­tóságának tagját, Prückler Jánost, ,Perley frontharcos pártjának igazga­tóját, Klein Vilmosáét, a párt alakl­­amázott,­ját és Löttinger Samu mun­kást. Az utóbbi lakásán a házkutatás­­alkalmával több revolvert találtak. Az elfogott embereket az ügyész­ségre kísérték, de Perley Lajost még szombaton elbocsátották. Azt val­lotta, hogy ő is értesült az állítólagos összeesküvésről, sőt meg is fenyeget­ték, hogy elteszik láb alól. Komolyta­lan dolognak tartotta azonban az egészet, ezért nem tett feljelentést. Véleménye szerint pártpolitikai el­lenfeleinek ő ellene irányuló akciójá­ról van szó. Ma délelőtt Bubics Jenő vizsgáló­­bíró megkezdte Prückl­e, Kleinné és Löwinger­­ hallgatását, Perley Laj­­ost pedig Széchy István ügyész hall- gatta ki. Perley kihallgatása után eltávozott,­rücklert Kleinnét és Lő­­wingert pedig visszakísérték cellá­jába. Ügyükben holnap történik döntés. Megszü­letett a „neofasizmus“ Tartalmai a rend és a tekintély tisztelete és polgárias orientáció a szocializmuson belül Párizs, július SL Bordeauxban egy szocialista gyűlésen Marquet polgármester és képviselő ér­dekes beszédet mondott. Marquet tag­­ja a­­­negyvenhármaknak*, akik Renau­­dellel élükön a szocialista párt jobb­szárnyát alkotják és a polgári pártok felé keresnek kapcsolatot. Marquet azt hir­deti, hogy a szocialista mozgalmat meg kell reformálni a fasizmus főbb eszméinek­­átvételével. Az 1918 óta lefolyt jobboldali forradalmak a képviselő szerint szük­ségesek voltak. A szocializmus csak úgy tudja megállni helyét az erősbbödő jobb­oldali áramlattal szemben, ha maga is át­veszi a »rend« és a »tekintély« fogalmait. Az így előálló nemzeti irányozódás nem jelentheti természetesen a nemzetköziség eszméjének feladását. Kállay miniszter a piacok szervezéséről és vidéki körútjáról (A Magyarország tudósítójától) Kállay Miklós földművelésügyi miniszter egyik­­tanyán elmondott beszédével kapcsolatban a következőket mondotta a Magyarország munkatársának: — Egyik esti lap szombati számában ve­zércikk jelent meg »Kállay és a keresk­e­­delem« címen. Az abban felhozott állítások tévesek. Az egyik tanyán elmondott beszé­demet helytelenül hozták. Én tényleg hi­vatkoztam arra, hogy óriási különbség van a fogyasztói ár és a termelők által élvezett árak között és mint mondtam, minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy ezt a különbséget csökkent­síik. Gondoltam a tarifán­g és más terhek között azokra az esetekre is, amikor a kereskedelem túl magas közvetítési hasznot kér és ezért em­lítettem, hogy meg kell szervezni a keres­kedelem kérdését. Rámutattam arra, hogy amíg a szerve­zett piacokon, mint például Kecskeméten, 36 fillért is el lehet­ érni a sárgabarack kilójáért, addig Szegeden, ahol sem a ter­melők, sem a kereskedők nincsenek meg­szervezve, 8—10 fillérért lehet megkapni az árut. Így tehát a szavaimhoz fűzött kommentárok is tévesek. A személyi támadásokra nem reflektál­hatok. Szakértelmem elbírálására más fó­rumokat tartok hivatottnak. Vidéki kör­­utam célja nem a népszerűségért való küz­delem, amit legjobban az bizonyít, hogy minden esetben kértem, hogy újságírók ne kísérjenek el. Én a magyar gazdákkal akartam szemtől-szembe találkozni. Út­­építési tevékenységemről csak annyit, hogy bár nem tudtam annyi utat építeni, mint amennyit szerettem volna, de nem vagyok szerénytelen, ha leszögezem, hogy szabolcsi főispánságom alatt az én vár­megyémben épült a legtöbb út és Bod Já­nos minisztersége idején, akinek én állam­titkára voltam, építettük ki összes nagy utainkat és a vidéki összekötő utakat. Pro­gramom a gazdasági tényezők összhangba hozásán épül fel és ezen a pro­gamon ilyen érverési kísérletek sem változtat­hatnak. Dr. Sebestyén Miksa és neje lg Fischer Irma, Tanssik Ottó és neje lg Fischer Mariska, Deutsch Béla és ff neje Fischer Ilonka mély fájdalom- a mai tudatják, hogy szeretett édesapjuk, glj nagyapjuk és dédapa Fischer Károly­­ a Fischer Testvéreit cég megalapítója életének 90-ik évében július hó 30-án ,­ hosszú szenvedés után elhúnyt. Teme- I­­tése kedden délután *­,5 órakor a györ-­­ szigeti izr. sírkertben lesz. Legyen áldott emléke­gy Györ, 1933 július 31.

Next