Magyarország, 1934. július (41. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-11 / 154. szám

1934. július 11. szerda MAGYARORSZÁG A NYILASKERESZ ROMLÁSA Legyen szabad néhány mondatban válaszolnom a Nemzeti Szocialista Párt nyilatkozatára, amelyet a Ma­gyarország július 7-i számában meg­jelent »Nyílt levél«-re küldött. Mindenekelőtt közölnöm kell a nyi­latkozat szövegszerzőjével, hogy az egyszerű tagadás még nem bizonyít semmit, ezt az ügyet a bíróság előtt intézhetnék el legmegfelelőbben. Le­gyen hát ott szerencsénk egymáshoz! Mégis, tekintettel arra, hogy sajtó­pert nem ígért a N. Sz. P., szívesen felelek itt is.* Fenntartom, hogy a párt nem cáfolta a pángermán vádakat oly módon, amint az a magyar törvények szerint módjában állt és erkölcsi kötelessége lett volna. Meskó Zoltán parlamenti tiltakozását em­lítettük a nyílt levélben. A sajtótámadá­sokra azonban a párt cáfolatot nem kül­dött és ifj. Meskó Zoltán kijelentette ne­kem, mint a vezetése alatt álló Propagan­da Főosztályhoz akkor beosztott sajtófő­nöknek: »Nem fontos, mit firkálnak a zsidók. Fenntartom az osztrák nemzeti szocia­listákkal volt kapcsolat vádját. Ezt stílus­­trükkökkel nem lehet elintézni. A nyílt levélben az állt, hogy a kapcsolat az oszt­rák párt feloszlatásáig volt meg, a cáfolat ravasz jelen idővel amellett kardoskodik, hogy ilyen érintkezés nem áll fenn. Szük­ség esetén hajlandó vagyok megnevezni azt az urat, aki erről részletes felvilágo­sítással szolgálhat. Fenntartom, hogy ez év januárjában a párt részéről titkos megbízott ment Fabri­­ciushoz. Kévét nem mondhatok, mert az illető úr jelenleg, tudomásom szerint, kül­földön tartózkodik és nem akarok neki neve említésével esetleg kellemetlensége­ket szerezni. Útjáról tett írásbeli jelenté­sét rajtam kívül jelenlétemben Bozóky Lajos dr. és Majláth dr. olvasták és elis­merésüket nyilvánították a végzett mun­káért. Fenntartom, amiket a diszkrét berlini utakról írtunk. Konkrétumot nem említet­tünk ezekkel az utazásokkal kapcsolatban, hiszen, amint írtuk is, erről még a veze­tőség tagjai sem tudhattak meg részle­teket. Fenntartom, hogy Bozóky dr., a Politikai Főosztály vezetője körülbelül két hónap­pal ezelőtt Berlinből hazatérve kijelen­tette: »Most már hamarosan lesz pén­zünk.­ Ebben a kérdésben fel kell frissí­tenem az említett úr memóriáját és emlé­keztetnem kell egy szép májusi estére a budai Hubertus-vendéglőben, ahol ezt mondta és emlékeztetnem kell az általa ki­látásba helyezett, Németországból várható négy Ford-féle propaganda-autóra. Fenntartom, hogy a párt elfogott tagjait igen sokszor elejtette. Példa erre a hard­­pusztai eset, amely után az volt az Orszá­gos Központ egyöntetű véleménye: »Tö­rődjön velük Festetics­« Példa erre már­cius 15., amikor a bennünket kísérő rend­őrök között haladva Bozóky dr. kissé re­megő hangon kérdezte:­­»Remélem,­ nem lesznek gorombák odabent!« — szóval ko­molynak látta az esetet, délelőtt 11-től elbocsátásunkig, este 9 óráig, a Központ részéről még csak nem is érdeklődtek, hogy mi van velünk. Példa erre a nyílt levélben már említett, robbantószerek rej­tegetéséért letartóztatott Davola kizárása, akinek családjáról nem a párt, hanem egyéni jóindulatból Szemere Béla dr. úr gondoskodott. A személyem ellen irányuló döfésre csak azt felelhetem, hogy Bozóky úr, úgy is, mint telepatikus fenomén, téved, amikor határozottan megállapítja, hogy bennem nem halmozódtak hónapokon keresztül a kilépésre indító okok. Ezt én talán mégis jobban tudom. — Az említett hűségnyilat­kozatot a Festetics-féle szakadáskor­ írta alá a pártvezetőség megmaradt része és én is, annak biztosítására, hogy nem pár­tolok Festeticshez. Ezt nem is tettem és kilépésem órájáig betartottam a pártfe­gyelmet és a hűség követelményét. De nem szerződtünk halálig. Az aláírás június 29-én történt, a kilépésünket, amint nyílt levelünkben írtuk is, a német események döntötték el, ezekről pedig az első hírek július 1-én érkeztek Budapestre. A K. Sz. P. nem cáfolta­ a kicsinyes személyi harcokat, a párt­­szocializmusának« hazug voltát. Alfandry Rezső, majd Rácz Antal berlini vezetők obskúrus ténykedéseit, a novemberi kongresszuson Frauenfeld felszólalásának tervét, a Festetics gróf ellen folytatott furcsa földalatti harcot, főleg pedig­ a magyarországi svábság körében folyó nyilaskeresztes propaganda kérdésének kényességét, így hát ezek a Magyar Nemzeti Szocia­lista Párt részéről hivatalosan elismertek­nek tekinthetők. Ifj. Erdődy Elek Belépések a Független Kisgazdapártba (A Magyarország tudósítójától.) A Magyarország legutóbbi számaiban nyílt levelek jelentek meg, amelyek rámutattak arra a bomlási folyamat­ra, amely megindult a magy­arországi nyilaskeresztes pártban. Ennek a bom­lási folyamatnak egyik érdekes és szemmel láthatólag igen komoly jelen­sége, hogy a párt egyik irányítója, Szű­cs Iván dr. vezetése mellett egy igen jelentékeny csoport most az Eck­­hardt Tibor vezetése alatt álló füg­getlen kisgazdapárthoz kíván csatla­kozni. A független kisgazdapártba már régebben belépett Perley Lajos, a vezetése alatt álló független front­harcos párttal együtt. Ez a beolvadás minden fentartás nélkül történt, de a pártban megmaradt egy frontharcos szervezet, amely azonban politikailag teljesen magáévá tette a független kisgazdapárt programját. Ez a frontharcos szervezet vasár­nap gyűlést tartott, amelyen meg­jelent Szűcs Iván dr. is. Szűcs felszó­lalt a gyűlésen és beszédében felhívta a nemzeti szocialista érzelmű front­harcosokat, hogy csatlakozzanak a független kisgazdapárthoz­ Értesülé­sünk szerint a felszólításnak jelenté­keny eredménye lett, máris számosan jelentették be a nemzeti szocialisták közül a kisgazdapárthoz való csatla­kozásukat. Ezzel kapcsolatban politikai körök­ben olyan hírek terjedtek el, hogy ez a csoport külön frakciót alkot majd a független kisgazdapártban. Munkatársunk érdeklődött a párt ve­zetőségénél ebben az irányban és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a párt­ban a múltban sem voltak külön cso­portok, tehát a jövőben sem lehetsé­ges ez. Aki a pártba belép, annak ma­gáévá kell tennie a párt programját és a párt vezérének irányítását köte­lezőnek kell elismernie magára nézve. Külön csoport tehát a pártban nem lehet. Az eszközök egész seregével lép sorompóba a kormány az egyke ellen A pannonhalmi határozatok nyomán törvényjavaslatok és rendeletek készülnek (A Magyarország tudósítójától.) A pannonhalmi tanácskozások befeje­ződtek, a kormány tagjai visszaérkez­tek Budapestre és politikai körökben, nagy érdeklődéssel várják, hogy az ott elhatározott reformok mikor és milyen iramban kerülnek megvaló­sításra. Értesülésünk szerint az egyes szak­­miniszterek tárcájuk körében a leg­sürgősebben hozzáfognak azoknak az intézkedéseknek az előkészítéséhez, amelyek a pannonhalmi elhatározá­sokból folynak. Törvényjavaslatok és miniszteri rendeletek fognak készülni­ A javaslatokat a képviselőház őszi ülésszaka elé terjeszti a kormány. Valószínű, hogy ennek következtében a­ képviselőházat az őszi ülésszakban igen erőteljesen fogják foglalkoztatni. Úgy tudjuk, hogy a kormány na­gyon eredményeseknek tartja a pan­nonhalmi tanácskozásokat és ezért elhatározta, hogy máskor is elmegy az ország egyik-másik vidékére, ahol csendben elvonulva többnapos tanács­kozásokon tudják letárgyalni az idő­szerű politikai és gazdasági kérdése­ket. Mint már a hivatalos közlésekből is kitűnt, rendkívül behatóan tárgyalta meg Pannonhalmán a miniszterta­nács az ország egészségügyi helyze­tét. Keresztes-Fischer belügyminiszter előterjesztése alapján tárgyalták az ügyet és különösen alapos vita folyt az egyke kérdéséről. A miniszterta­nácson a hírek szerint az az álláspont alakult ki, hogy az egyke nemcsak gazdasági kérdés, sőt elsősorban nem gazdasági kérdés, amit az a körül­mény mutat, hogy az egyke olyan vi­dékeken van elterjedve, ahol egészsé­gesek a birtokviszonyok és a paraszt­ság meglehetősen vagyonos. A kormány felfogása szerint az egykénél túlnyomó részben erkölcsi és társadalmi okok játszanak közre, vannak azonban ennek a kérdésnek közigazgatási, jogi és adóügyi vonat­kozásai is. Ha tehát a kérdést meg akarják oldani, akkor az eszközök egész csoportjával kell a harcba menni-Úgy tudják, éppen ezért adott a minisztertanács megbízást Darányi miniszterelnökségi államtitkárnak kü­lönböző anyag összegyűjtésére és en­nek alapján fognak megtörténni egy­részt a törvényhozási, másrészt az egyéb intézkedések. Úgy tudjuk, hogy Keresztes-Fischer belügyminiszter nagy szerepet kíván juttatni a falusi nép felvilágosításának. Tervezi a belügyminiszter azt a reformot, hogy az­ egykés vidékeken, de az ország más vidékein is kiterjeszti a védőnői intézményt és azt bizonyos fokig egé­szen új alapokra helyezi. Köztudomású, hogy eddig a Ste­fánia-egyesület küldött az ország egyes községeibe védőnőket, akik cse­csemőgondozással foglalkoztak, most azonban egyes védőnők hatáskörét ki akarják terjeszteni, sőt az a terv is felmerült, hogy a védőnőket szülész­nőkké képezzék ki. Azt remélik, hogy a másutt elhelyezkedni nem tudó in­telligens nők is szívesen vállalkoznak védőnői szerepre és ebben az esetben olyan kiképzésben akarják őket része­síteni, hogy a védőnők a falu népének szociális és egészségügyi tanácsadói legyenek. Nagy szerepe van természetesen a küzdelemben a papságnak és a taní­tóknak is. Román Bálint kultuszmi­niszter ab­ban az irányban tett előter­jesztést, hogy a tanítók képzésénél ezentúl jobban ki kell domborítani a szociális szempontokat. Erős, Térbő, kövér emberek igyanak naponként, reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes Ferenc JÓZS&7 keserű­­vizet, mert ez rendes gyomor- és bélműködést biztosít, számottevően előmozdítja az emész­tést és kitűnően szabályozza a vérkeringést. Számos szakorvosi nyilatkozat tanúsítja, hogy a Ferenc József víz szív- és idegbajosoknak, vese- és cukorbetegeknek, valamint köszvényben és csúzban szenvedőknek is nagyot jót tesz. 5 Tovább nyirbálják a főváros költségvetését M­ég kevesebb lesz a közmunka (A Magyarország tudósítójától.) A főváros »nyers« költségvetési ter­vezete mára elkészült. A polgármes­ter hetekkel ezelőtt rendeletet adott ki és utasította az ügyosztályok és hi­vatalok vezetőit, hogy a költségvetés tervezetét készítsék el és július 10-ig terjesszék be a pénzügyi ügyosztály­hoz. Ennek a rendelkezésnek az ügy­osztályok és a hivatalvezetők eleget tettek. A polgármester elrendelte, hogy 10 százalékkal szállítsák le a kiadási elő­irányzatot. Már a múlt év elején zá­rolta a polgármester a megszavazott költségvetés kiadásainak 10 százalé­kát, ezt a zárolást tehát most a jövő évi költségvetésben végrehajtják. Minthogy a személyi kiadásoknál, a szerződésekkel kapcsolatosan és az államkincstárnak járó tételeknél a 10 százalékos leszállítást nem lehet vég­rehajtani, a zárolással elért megtaka­rítás csak mintegy 6 m­i­ó pengő lesz, úgyhogy a jövő évi költségvetés kiadásainak végösszege körülbelül 150 millió pengő. A nyers költségvetési tervezetben az idei évre 146,6 millió pengő bevételt irányoztak elő és kétséges, hogy a jö­vő évbek­ a bevételt magasabb összeg­ben tudják-e előirányozni. Éppen ezért a költségvetés további megnyirbálá­sára lesz szükség, hogy a pénzügyi egyensúlyt fentartsák. Szó van arról, hogy az üzemektől nagyobb hozzájárulásokat követelnek és így emelik a bevételi végösszeget. A költségvetést ősszel terjesztik az autonómia plénuma elé és egyidejű­leg a villamosművek díjszabás­­reformját is beterjesztik. A reform csak egészen kis fogyasztórétegnek biztosít hír szerint kedvezményeket, míg a fogyasztók legnagyobb részé­nél a mai fogyasztási árat rögzíti, hogy az Elektromos Művek bevételei ne csökkenjenek. A főváros kiadásainak újabb 10 szá­zalékkal való csökkentése természe­tesen azt jelenti, hogy a közmunkák­ra, dologi kiadásokra szánt összegek­nél takarékoskodnak ismét és jövőre megint kevesebb lesz a közmunka.

Next