Magyarország, 1935. február (42. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

!M51 február~péntek MAGYARORSZÁG ubhbubhi ————11 11 napi sötét zárkát kapott Rákosi Szemák elnöktől A volt népbiztos kihívó viselkedése tárgya­lásán — A védelem egy sereg új tanú kihall­gatását kérte — Bethlen István gróf, Károlyi gróf és a szocialista vezérek kihall­gatását indítványozta a védd (A Magyarország tudósítójától.) Ma délelőtt Rákosi Mátyás volt nép­biztos bűnperének folytatólagos tár­gyalásán ismertették a korábban ki­hallgatott tanuk vallomását. Vörös Béla volt szolnoki államrendőrségi detektív Szamu­elly kegyetlenkedé­seiről vallott. Tömeges kivégzések voltak, összesen 39 embert ítéltek el és végeztek ki- A holttesteket tömeg­sírban temették el. Az utcákon a terroristák sok embert agyonlőttek. Magyar Ernő csornai jegyző elmond­ta, hogy Szamuelly egyedül ítélke­zett, egy perc alatt hozta meg halá­los ítéletét. Az elítélteket puskatussal ütötték. Lakatos János földmívesnek 50 kg. zsírt és pénzt kellett adnia a vörösök­nek,­­ hogy szabadlábra helyezzék Pintér Pál arról vallott, hogy Hartán hogyan kegyetlenkedtek a bolsevis­ták. Nagy István a dunanatúji kínzá­sokról vallott, özvegy Kara Jánosné bölcskei asszony elmondta, hogy arra kényszerítették, hogy csirkét és to­jást vigyen Kaloc­s­ára a vörösöknek. Amikor a városháza elé ért, látta, hogy fiát kísérik és viszik az akasztó­fához. Látta, amikor a fiát egy fára felhúzták, azután elájult. Brunner Imre volt kőszegi állomás­főnök hallotta, amikor Szamuelly Ti­bor telefonon közölte Landlerrel, hogy két embert kivégeztetett. Szemák Jenő dr. tanácselnök Rá­kosi Mátyáshoz fordult: — Hallotta, Szamuelly jelentette a kivégzéseket? Kary Lajos a tassi ellenforradalom leveréséről tett vallomást. Sok em­bert letartóztattak, de amikor Sza­­­unelly megérkezett, már csak hét ember volt letartóztatásban, mire Szamuelly így szólt: Hét kötél. Mayer Ödön, a gyüjtőfogház volt tisztviselője arról tett vallomást, hogy miként éltek a kommün előtt Kun Béla és társai a gyüjtőfogház­­ban­ Ládár István, a börtönügyi osz­tály főnöke feleségével, Kun Béláné­­val és Vágóval együtt ebédelt. László- Löwi Jenő azt a kijelentést tette ekkor: Vén róka ez a Ládár, érzi, hogy a mi időnk következik. El­mondta a tanú, hogy amikor orosz fogságban volt, hallotta, hogy Kun Béla lapot adott ott ki, amelyben arra izgatott, hogy ki kell irtani a burzsoáziát. A magyarok közt tobo­roztak a vöröshadsereg javára. — Erősen színezett dolog ez — jegy­zi meg Rákosi — a hadifoglyok közül senkit sem kényszerítettek arra, hogy belépjen a vöröshadseregbe. Több mint százezer katona lépett be a vö­röshadseregbe. Ennek az a magyará­zata, hogy a magyar foglyok látták, amikor az orosz parasztok felosztot­ták a földet, szétosztották az állato­kat, ami az ott levő magyar hadifog­lyoknak rendkívül tetszett. Fleischmann Imre gyűjtőfogházben írnok vallomása szerint a kommunis­ták Ládár intézkedésére a legnagyobb kedvezményeket kapták. Az elnök ezután ismertette Faragó Miksának, az Osztrák-Magyar Bank volt tisztviselőjének vallomását. Fa­ragó elmondta, hogy március 22-én reggel, amikor bement hivatalába, rendeletet kézbesítettek, amelyben őt és Lengyel Gyulát bízták meg azzal, hogy vegyék át a bank vezetését. Má­jus közepén kellemetlenségei támad­tak, otthagyta állását. Elmondta még Faragó, hogy egyes népbiztosok ál­landóan készenlétben tartottak össze­csomagolva aranyat és devizát, hogy­ha szökniük kell, ezt is magukkal vi­gyék. A vörösök is tiltakoztak Szamuelly vérengzései ellen Az elnök ismertette Rabinovics Jó­zsef aranyműves valomását. Rabino­­vics négy évig volt orosz hadifogság­ban. Amikor 1918 novemberében haza­jött, a kommunista párt titkára lett. februárban letartóztatták a kommu­nistákkal. Pogány, a katonatanács elnöke, a fogházi tárgyalások során kijelentette, hogy embereivel meg­szállja a középületeket. Felolvasta az elnök a budapesti­­■ számú vörösparancsnokságnak 1919 júliusában a hadtestparancsnokság­­hoz intézett iratát. Ebben tiltakoznak Szamuelly pest megyei vérengzései ellen, mert nem akarják, hogy őket is vérontó hiénáknak bélyegezzék meg, felsorakoztatták vádjaikat Sza­muelly ellen. Nem adott alkalmat az ellenforradalmakban részességgel gyanúsítottaknak a védekezésre. Sok­szor egy terrorista egyszerű feljelen­tésére kivégeztette az embereket. Szamuelly és a terroristák a gyanúsí­tók­ak­at beszélni sem hagyták. Szá­jukat puskatussal szétverték. Egy­szer elszaladt az egyik gyanúsított. Tizen is utána lőttek, pedig az úton mások is jártak. Egy-egy vádlottal három perc alatt végeztek. Az elítélteket rohamkésekkel szür­kültük. Solton a jegyzőnét arra kény­­szerítették, hogy felakasztott férje lába­ alól kihúzza a zsámolyt. Sza­muelly a sebesülteket agyon akarta lőni. A megsebesült ellenforradalmá­rokat élve temettette el. Kalocsán az ellenforradalmárok ellenállás nélkül megadták magukat, mégis kegyetlen­­kedett. Dunapatajon két diák utazási engedélyt kért tőle. Azt mondották, az ellenforradalmárok vasvillával kény­szerítették őket arra, hogy velük men­jenek. Szamuelly nyomban elrendelte kivégzésüket. Az egyik fiú elszaladt. Agyonlőtték. A másikat felakasztot­ták. A panaszirat, amelyet a vörös ez­red parancsnoksága a vörös katonai főparancsnoksághoz juttatott, még számos hasonló vérlázító kegyetlen­kedésről számol be. Az elnök most Rákosihoz fordult. — Hallotta, hogy mindezeket egy vörös karhatalmi alakulat jelentette felettes parancsnokságának. A nép­biztosok tanácsa e panaszirat alapján indított vizsgálatot Szamuelly ellen! Kitaszította a népbiztosok tanácsá­ból? Rákosi elmosolyodott és vállvono­­gatva felelt: — Ugyanerről a vörösparancsnok­ról Herczog tanú azt vallotta, hogy csapatával a fehérekhez akart csat­lakozni, tehát ellenforradalmár volt. Megjegyzem... — Ne jegyezzen meg semmit, hanem feleljen kérdésemre. Indított-e vizs­gálatot a népbiztosok tanácsa Sza­muelly ellen? a Császárfürdő lírű Iszapfürdője I február 4-től április 1-ig . “ Slalshítás miatt •» Ezen idő alatt az új n­ő­i iszapfürdő in a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Férfiaknak i reggel ~él 7-től d. u. 1-ig. Nőknek ■ d. u. 1-től este 7-ig N­ehéz székelésben szenvedők, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobo­gás, gyomorműködési zavarok és különösen fáj­dalmas végbélbajok - mint aranyér, repedés, elő­­esés, polipus, sipoly, szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár ter­mészetes Ferenc József keserűvizet. 1­­ Incidens a védő és az elnök között Szünet után Lengyel Zoltán dr. védő terjesztette elő bizonyításkiegészítési indítványát. aaeBGaBBESBGBQBBQBBBEJGEiaaBlS EREDETI ANGOL „WESTMORLAND" (140 cm SZÉLES) SZÖVET 11 9.80 FÓTI FERENC IV. VÁCI UCCA9 (FÖLDSZINT ÉS FÉLEMELET) 3_ — Nem tudhatom, volt-e vizsgálat — hangzott a hetyke válasz. — Ezt a panasziratot átadták Hau­­bricht népbiztosnak, aki elolvasása után kijelentette: gyilkosok kezében van az ország sorsa. Indítottak vizs­gálatot? — Nem tudom, hogy mit csináltak. Lehet, hogy indítottak — felelte Rá­kosi, még mindig vállvonogatva. Rákosi botrányt rögtönöz, 11 napi sötét zárkát kap — ön azzal védekezett, hogy Sza­­muellytől a népbiztosok tanácsa nem kívánt jelentést, mert a főparancs­nokságtól kapott megbízást. — Ilyet én nem mondottam, — kiáltotta ingerülten a vádlott. — De így mondotta, — szólt erélye­sen az elnök. Rákosi felvetette a fejét mereven szembe nézett az elnökkel és pökhen­dien válaszolt: — Nem mondhattam így. Tessék megnézni a jegyzőkönyvekben. — Figyelmeztetem, ne beszéljen ilyen kihívóan. Tiszteletteljes hangot használjon — mondotta az elnök. Rákosi arcát elöntötte a pirosság. Indulatosan így felelt: — Ha ilyen hangon tetszik velem beszélni, megáll a tudományom. Az elnök rendreutasította a fölé­nyeskedő Rákosit és kihirdette, ezért háromnapi sötétzirkát kap. Rákosi­nak­ azonban ez sem használt. Egyre kihívóbban vitatkozott az elnökkel. — Ha így tetszik velem bánni, részt sem veszek a tárgyaláson. — Ezért nyolcnapi sötétzárkát kap — csattant fel az elnök. Rákosi nem csillapodott. Egyre ki­hívóbban kiáltotta: — Csak hat napra, lehet. Az előbb kapott három napot, most meg nyolcat — mondotta az el­nök, azután az iratokból megállapí­totta, hogy a népbiztosok forradalmi tanácsa a vöröshadsereg legfőbb irá­nyítója volt. — Van az ügyész úrnak bizonyítás­kiegészítési indítványa! — kérdezte az ügyésztől. Tamássy ügyész előterjesztette a bizonyításkiegészítési indítványait. — Nem kívánom reprodukálni a proletárdiktatúra valamennyi gonosz­ságáról elhangzott vallomásokat. Az eredeti népbiztos-perben számos fon­tos vallomás hangzott el, több tanú kihallgatását kérem: indítványozom Havas Eleonóra, Vörös Pál, Szapol­­czay József, Lórándffy Kelemenné, Schrantz Ödön, Lemberkovics Jenő­­né, Liptay Jenő és Bálint Mihály ki­hallgatását. Szamuelly kegyetlenke­déseiről, községek megsarcolásáról, a gyűjtőfogházi állapotokról tudnak vallani. Egy fontos tanú Az ügyész bejelentett egy tanút, aki tud arról, hogy Rákosi a kommün alatt Kecskeméten előadást tartott: a kommunisták céljuk eléréséért nem riadnak vissza életek kioltásától sem, megvalósítják a célt, ha térdra kell is gázolni a vérben. Több irat, a kommunizmus előtt ,és alatt megjelent számos lappéldány is­mertetését kérte. Becsatolta a ma­gyarországi kommunista pártnak egyik külföldön megjelenő illegális lapját, amely a magyarországi tanács­­köztársaság kikiáltásának 15 éves év­fordulója alkalmából jelent meg. Kun Béla írt bele cikket. Élesen szem­befordul a cikk azzal a felfogással, s m­intha a kommunisták önként áten­gedett hatalmat vettek volna át 1919 márciusában. A cikk felsorolja azokat az erősza­kos akciókat, amelyeket a kommu­nista párt véghezvitt, hogy fegyveres felkelés formájában jusson a hata­lomhoz. Becsatolta az ügyész Böhm Vilmos volt népbiztos Két forrada­lom tüzében című munkáját, amely szerint a népbiztosság egyi­k vezetője Rákosi Mátyás volt, már a március 23-ára virradó éjjel rendeletet adott ki: minden áruüzletet be kell zárni, aki ellenszegül, a forradalmi tör­vényszék elé kell állítani és halállal kell büntetni. Az ügyész több lap­példányt mutatott fel. Az egyik beszámol Garbóinak a munkástanács március 22-iki ülésén elmondott beszédéről. Az ülésen Po­gány József is felszólalt és bejelen­tette, hogy a katonatanács csatlako­zik a proletárdiktatúrához. Egy má­sik szám szerint a legtöbb népbiztosi rendelet azzal jelent meg, aki ellen­szegül, halállal büntetik. Becsatolta azt a rendeletet, amely szerint Sza­­muellyt a kommunista kormányzó­­tanács a rögtönítélő törvényszék elnö­kévé nevezte ki, Vasutas Károllyal és Jancsik Ferenccel együtt. A lap szerint Rákosi a kormányzó­tanács egyik ülésén azt mondotta, hogy a diktatúra teki­netében nem szabad enyhíteni a szigort. Arra vo­natkozólag, hogy a Károlyi kormány­­első intézkedése a hadsereg szétzül­­lesztésére irányult, néhány akkoriban megjelent kormányrendelet­­ismerte­tését kérte az ügyész, Szamuelly György vallomásának az ismerteté­sét, amely szerint Rákosi Ki­s Béla legbizalmasabb környezetéhez tarto­zott-Az elnök szünetet rendelt el.

Next