Magyarország, 1935. február (42. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
!M51 február~péntek MAGYARORSZÁG ubhbubhi ————11 11 napi sötét zárkát kapott Rákosi Szemák elnöktől A volt népbiztos kihívó viselkedése tárgyalásán — A védelem egy sereg új tanú kihallgatását kérte — Bethlen István gróf, Károlyi gróf és a szocialista vezérek kihallgatását indítványozta a védd (A Magyarország tudósítójától.) Ma délelőtt Rákosi Mátyás volt népbiztos bűnperének folytatólagos tárgyalásán ismertették a korábban kihallgatott tanuk vallomását. Vörös Béla volt szolnoki államrendőrségi detektív Szamuelly kegyetlenkedéseiről vallott. Tömeges kivégzések voltak, összesen 39 embert ítéltek el és végeztek ki- A holttesteket tömegsírban temették el. Az utcákon a terroristák sok embert agyonlőttek. Magyar Ernő csornai jegyző elmondta, hogy Szamuelly egyedül ítélkezett, egy perc alatt hozta meg halálos ítéletét. Az elítélteket puskatussal ütötték. Lakatos János földmívesnek 50 kg. zsírt és pénzt kellett adnia a vörösöknek, hogy szabadlábra helyezzék Pintér Pál arról vallott, hogy Hartán hogyan kegyetlenkedtek a bolsevisták. Nagy István a dunanatúji kínzásokról vallott, özvegy Kara Jánosné bölcskei asszony elmondta, hogy arra kényszerítették, hogy csirkét és tojást vigyen Kalocsára a vörösöknek. Amikor a városháza elé ért, látta, hogy fiát kísérik és viszik az akasztófához. Látta, amikor a fiát egy fára felhúzták, azután elájult. Brunner Imre volt kőszegi állomásfőnök hallotta, amikor Szamuelly Tibor telefonon közölte Landlerrel, hogy két embert kivégeztetett. Szemák Jenő dr. tanácselnök Rákosi Mátyáshoz fordult: — Hallotta, Szamuelly jelentette a kivégzéseket? Kary Lajos a tassi ellenforradalom leveréséről tett vallomást. Sok embert letartóztattak, de amikor Szaunelly megérkezett, már csak hét ember volt letartóztatásban, mire Szamuelly így szólt: Hét kötél. Mayer Ödön, a gyüjtőfogház volt tisztviselője arról tett vallomást, hogy miként éltek a kommün előtt Kun Béla és társai a gyüjtőfogházban Ládár István, a börtönügyi osztály főnöke feleségével, Kun Bélánéval és Vágóval együtt ebédelt. László- Löwi Jenő azt a kijelentést tette ekkor: Vén róka ez a Ládár, érzi, hogy a mi időnk következik. Elmondta a tanú, hogy amikor orosz fogságban volt, hallotta, hogy Kun Béla lapot adott ott ki, amelyben arra izgatott, hogy ki kell irtani a burzsoáziát. A magyarok közt toboroztak a vöröshadsereg javára. — Erősen színezett dolog ez — jegyzi meg Rákosi — a hadifoglyok közül senkit sem kényszerítettek arra, hogy belépjen a vöröshadseregbe. Több mint százezer katona lépett be a vöröshadseregbe. Ennek az a magyarázata, hogy a magyar foglyok látták, amikor az orosz parasztok felosztották a földet, szétosztották az állatokat, ami az ott levő magyar hadifoglyoknak rendkívül tetszett. Fleischmann Imre gyűjtőfogházben írnok vallomása szerint a kommunisták Ládár intézkedésére a legnagyobb kedvezményeket kapták. Az elnök ezután ismertette Faragó Miksának, az Osztrák-Magyar Bank volt tisztviselőjének vallomását. Faragó elmondta, hogy március 22-én reggel, amikor bement hivatalába, rendeletet kézbesítettek, amelyben őt és Lengyel Gyulát bízták meg azzal, hogy vegyék át a bank vezetését. Május közepén kellemetlenségei támadtak, otthagyta állását. Elmondta még Faragó, hogy egyes népbiztosok állandóan készenlétben tartottak összecsomagolva aranyat és devizát, hogyha szökniük kell, ezt is magukkal vigyék. A vörösök is tiltakoztak Szamuelly vérengzései ellen Az elnök ismertette Rabinovics József aranyműves valomását. Rabinovics négy évig volt orosz hadifogságban. Amikor 1918 novemberében hazajött, a kommunista párt titkára lett. februárban letartóztatták a kommunistákkal. Pogány, a katonatanács elnöke, a fogházi tárgyalások során kijelentette, hogy embereivel megszállja a középületeket. Felolvasta az elnök a budapesti■ számú vörösparancsnokságnak 1919 júliusában a hadtestparancsnoksághoz intézett iratát. Ebben tiltakoznak Szamuelly pest megyei vérengzései ellen, mert nem akarják, hogy őket is vérontó hiénáknak bélyegezzék meg, felsorakoztatták vádjaikat Szamuelly ellen. Nem adott alkalmat az ellenforradalmakban részességgel gyanúsítottaknak a védekezésre. Sokszor egy terrorista egyszerű feljelentésére kivégeztette az embereket. Szamuelly és a terroristák a gyanúsítókakat beszélni sem hagyták. Szájukat puskatussal szétverték. Egyszer elszaladt az egyik gyanúsított. Tizen is utána lőttek, pedig az úton mások is jártak. Egy-egy vádlottal három perc alatt végeztek. Az elítélteket rohamkésekkel szürkültük. Solton a jegyzőnét arra kényszerítették, hogy felakasztott férje lába alól kihúzza a zsámolyt. Szamuelly a sebesülteket agyon akarta lőni. A megsebesült ellenforradalmárokat élve temettette el. Kalocsán az ellenforradalmárok ellenállás nélkül megadták magukat, mégis kegyetlenkedett. Dunapatajon két diák utazási engedélyt kért tőle. Azt mondották, az ellenforradalmárok vasvillával kényszerítették őket arra, hogy velük menjenek. Szamuelly nyomban elrendelte kivégzésüket. Az egyik fiú elszaladt. Agyonlőtték. A másikat felakasztották. A panaszirat, amelyet a vörös ezred parancsnoksága a vörös katonai főparancsnoksághoz juttatott, még számos hasonló vérlázító kegyetlenkedésről számol be. Az elnök most Rákosihoz fordult. — Hallotta, hogy mindezeket egy vörös karhatalmi alakulat jelentette felettes parancsnokságának. A népbiztosok tanácsa e panaszirat alapján indított vizsgálatot Szamuelly ellen! Kitaszította a népbiztosok tanácsából? Rákosi elmosolyodott és vállvonogatva felelt: — Ugyanerről a vörösparancsnokról Herczog tanú azt vallotta, hogy csapatával a fehérekhez akart csatlakozni, tehát ellenforradalmár volt. Megjegyzem... — Ne jegyezzen meg semmit, hanem feleljen kérdésemre. Indított-e vizsgálatot a népbiztosok tanácsa Szamuelly ellen? a Császárfürdő lírű Iszapfürdője I február 4-től április 1-ig . “ Slalshítás miatt •» Ezen idő alatt az új női iszapfürdő in a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Férfiaknak i reggel ~él 7-től d. u. 1-ig. Nőknek ■ d. u. 1-től este 7-ig Nehéz székelésben szenvedők, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyomorműködési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok - mint aranyér, repedés, előesés, polipus, sipoly, szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár természetes Ferenc József keserűvizet. 1 Incidens a védő és az elnök között Szünet után Lengyel Zoltán dr. védő terjesztette elő bizonyításkiegészítési indítványát. aaeBGaBBESBGBQBBQBBBEJGEiaaBlS EREDETI ANGOL „WESTMORLAND" (140 cm SZÉLES) SZÖVET 11 9.80 FÓTI FERENC IV. VÁCI UCCA9 (FÖLDSZINT ÉS FÉLEMELET) 3_ — Nem tudhatom, volt-e vizsgálat — hangzott a hetyke válasz. — Ezt a panasziratot átadták Haubricht népbiztosnak, aki elolvasása után kijelentette: gyilkosok kezében van az ország sorsa. Indítottak vizsgálatot? — Nem tudom, hogy mit csináltak. Lehet, hogy indítottak — felelte Rákosi, még mindig vállvonogatva. Rákosi botrányt rögtönöz, 11 napi sötét zárkát kap — ön azzal védekezett, hogy Szamuellytől a népbiztosok tanácsa nem kívánt jelentést, mert a főparancsnokságtól kapott megbízást. — Ilyet én nem mondottam, — kiáltotta ingerülten a vádlott. — De így mondotta, — szólt erélyesen az elnök. Rákosi felvetette a fejét mereven szembe nézett az elnökkel és pökhendien válaszolt: — Nem mondhattam így. Tessék megnézni a jegyzőkönyvekben. — Figyelmeztetem, ne beszéljen ilyen kihívóan. Tiszteletteljes hangot használjon — mondotta az elnök. Rákosi arcát elöntötte a pirosság. Indulatosan így felelt: — Ha ilyen hangon tetszik velem beszélni, megáll a tudományom. Az elnök rendreutasította a fölényeskedő Rákosit és kihirdette, ezért háromnapi sötétzirkát kap. Rákosinak azonban ez sem használt. Egyre kihívóbban vitatkozott az elnökkel. — Ha így tetszik velem bánni, részt sem veszek a tárgyaláson. — Ezért nyolcnapi sötétzárkát kap — csattant fel az elnök. Rákosi nem csillapodott. Egyre kihívóbban kiáltotta: — Csak hat napra, lehet. Az előbb kapott három napot, most meg nyolcat — mondotta az elnök, azután az iratokból megállapította, hogy a népbiztosok forradalmi tanácsa a vöröshadsereg legfőbb irányítója volt. — Van az ügyész úrnak bizonyításkiegészítési indítványa! — kérdezte az ügyésztől. Tamássy ügyész előterjesztette a bizonyításkiegészítési indítványait. — Nem kívánom reprodukálni a proletárdiktatúra valamennyi gonoszságáról elhangzott vallomásokat. Az eredeti népbiztos-perben számos fontos vallomás hangzott el, több tanú kihallgatását kérem: indítványozom Havas Eleonóra, Vörös Pál, Szapolczay József, Lórándffy Kelemenné, Schrantz Ödön, Lemberkovics Jenőné, Liptay Jenő és Bálint Mihály kihallgatását. Szamuelly kegyetlenkedéseiről, községek megsarcolásáról, a gyűjtőfogházi állapotokról tudnak vallani. Egy fontos tanú Az ügyész bejelentett egy tanút, aki tud arról, hogy Rákosi a kommün alatt Kecskeméten előadást tartott: a kommunisták céljuk eléréséért nem riadnak vissza életek kioltásától sem, megvalósítják a célt, ha térdra kell is gázolni a vérben. Több irat, a kommunizmus előtt ,és alatt megjelent számos lappéldány ismertetését kérte. Becsatolta a magyarországi kommunista pártnak egyik külföldön megjelenő illegális lapját, amely a magyarországi tanácsköztársaság kikiáltásának 15 éves évfordulója alkalmából jelent meg. Kun Béla írt bele cikket. Élesen szembefordul a cikk azzal a felfogással, s mintha a kommunisták önként átengedett hatalmat vettek volna át 1919 márciusában. A cikk felsorolja azokat az erőszakos akciókat, amelyeket a kommunista párt véghezvitt, hogy fegyveres felkelés formájában jusson a hatalomhoz. Becsatolta az ügyész Böhm Vilmos volt népbiztos Két forradalom tüzében című munkáját, amely szerint a népbiztosság egyik vezetője Rákosi Mátyás volt, már a március 23-ára virradó éjjel rendeletet adott ki: minden áruüzletet be kell zárni, aki ellenszegül, a forradalmi törvényszék elé kell állítani és halállal kell büntetni. Az ügyész több lappéldányt mutatott fel. Az egyik beszámol Garbóinak a munkástanács március 22-iki ülésén elmondott beszédéről. Az ülésen Pogány József is felszólalt és bejelentette, hogy a katonatanács csatlakozik a proletárdiktatúrához. Egy másik szám szerint a legtöbb népbiztosi rendelet azzal jelent meg, aki ellenszegül, halállal büntetik. Becsatolta azt a rendeletet, amely szerint Szamuellyt a kommunista kormányzótanács a rögtönítélő törvényszék elnökévé nevezte ki, Vasutas Károllyal és Jancsik Ferenccel együtt. A lap szerint Rákosi a kormányzótanács egyik ülésén azt mondotta, hogy a diktatúra tekinetében nem szabad enyhíteni a szigort. Arra vonatkozólag, hogy a Károlyi kormányelső intézkedése a hadsereg szétzüllesztésére irányult, néhány akkoriban megjelent kormányrendeletismertetését kérte az ügyész, Szamuelly György vallomásának az ismertetését, amely szerint Rákosi Kis Béla legbizalmasabb környezetéhez tartozott-Az elnök szünetet rendelt el.