Magyarország, 1935. szeptember (42. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-01 / 198. szám
_ 1938. september 1. vasárnap MAGYARORSZÁG3 EGY KIS ALKOTMÁNYVÉDELEM ANGOL PÉLDÁZATTAL Írta: Bajcsy-Zsilinszky Endre A napokban Róbert Cecil lordnak rendkívül érdekes cikkét olvastam az egyik osztrák újságban. Róbert Cecil higgadt, kissé pacifista hajlandóságú angol politikus, kimagasló hívője és védője a Népszövetség intézményének. Bizonyos tehát, hogy távol áll minden nacionalista szélsőségtől s így amit ő világpolgárias elfogulatlanságában az angol nemzet egyéniségéről mond, azt mint minimumot bátran elfogadhatjuk. Robert Cecil lord e cikkében az olasz—adesszin viszály alkalmából az angol külpolitikáról és a brit világbirodalom természetéről ír érdekes és magyar részről is megszívlelésre méltó dolgokat. Az igazán nagy nemzet műveit fiának csodálatos, szinte megható szerénységével beszél az angol faj és nemzet tulajdonságairól és elutasítja azt a közkeletű felfogást, mintha az angol politika minden lépését óriási méretű, századokra előretekintő számvetések alapján tenné meg, elhárítja tehát nemzetéről a démoni előrelátás varázsát. Az angol külpolitika — írja — sokkal egyszerűbb, természetesebb, őszintébb, mint ahogy általában hiszi a világ, inkább az jellemző rá, hogy nagyon is bevárja az eseményeket s aztán azokhoz igyekszik igazodni, amiből különben már sok baja és veszedelme származott. De ezekből a bajokból mindig kievickélt, ami azt bizonyítja, hogy az angol nemzetnek határozott tehetsége van a rögtönzésekhez. Ezt a rögtönző tehetséget pedig s a bajokból való kievickélés hagyományos szerencséjét főleg az angolok nagy önkormányzati gyakorlatával magyarázza Robert Cecil lord. Azt a csodálatos művészetet is, amivel az angolok gyarmatosítani s békésen uralkodni tudnak, együtt tudják tartani roppant birodalmukat, azzal a nagyon egyszerű magyarázattal hozza közelebb hozzánk, hogy az angolok a domíniumokban és a gyarmatokon nem az anyaország közvetlen érdekét és hasznát nézik elsősorban, hanem a domínium vagy a gyarmat népeiét. Minket, magyarokat,, ebben az éppen egyszerűségével megkapó jellemzésből legfőképpen az önkormányzat gondolata és jelentősége érdekelhet a brit külpolitikában. S ha egy kicsit elgondolkozik az ember, hogyan jött létre a brit világbirodalom, lépésrőllépésre s inkább politikai és kereskedelmi eszközökkel, mint tisztán katonai hódítással, egyszerre éreznünk kell, mekkora hódító és megtartó erő van és lehet abban a -- Közép-Európában főleg a nemzeti szocializmus hatása alatt hitelét vesztettnek hirdetett — önkormányzati gondolatban, amely az angol nemzet egyik legkitűnőbb fiának tanítása szerint ma is a legfőbb összetartó kapcsa és éltető lelke a világ legnagyobb és legremekebb birodalmának. Akik a nemzeti önkormányzat és parlamentarizmus általános európai bukását rebesgetik, bizony vajmi sokszor feledkeznek meg arról, hogy hiszen a földkerekség egy negyedrésze az angol birodalomhoz tartozik, ha tehát ott még a demokrácia és nemzeti önkormányzat életformái élnek s a háború óta is olyan veszedelmes és óriási méretű gazdasági, szociális és államszerkezeti válságokat tudott ez az ősi angol módszer leküzdeni, anyyira, hogy ma nincs is kiegyensúlyozottabb, szociális, gazdasági s állami egyensúly dolgában hiánytalanabb birodalom Nagybritanniánál a föld kerekségén, akkor legalább is korai még a nemzeti önkormányzat és parlamenti elv bukását jósolgatni. Mert ugyan hogyan lehetne megérteni azt, hogy Európa és a földkerekség mérhetetlen sok bajából ma éppen ott van a legkeserebb, ahol a legtisztább önkormányzati életformák között élnek az emberek százmilliói, ha olyan elavult dolog volna a parlamentarizmus s hogyan lehetne egy ilyen szédületes világbirodalmat, mely sokszorosa még az egykori római birodalomnak is, belső nyugalomban és egyensúlyban fentartani éppen az egyre tökéletesebben kiteljesedő önkormányzati elvek és módszerek alapján? Holott bonyolultabb és kényesebb, százfelől sebezhetőbb nagy birodalma sem volt a világnak a brit világbirodalomnál. Arról persze szeretnek megfeledkezni a hitlerizmus hazai rajongói és könnyelmű szálláscsinálói, hogy könynyű volt a nemzeti önkormányzatot félretenni ott, ahol valójában sohasem volt, hiszen már Bismarck is tudatosan és a német faji, nemzeti egyéniséghez szabva teremtett a birodalomban csupán félparlamentarizmust. És arról is megfeledkeznek ezek a fanatikus német másolók, hogy az »egészen páratlan, egészen egyéni képződményű magyar alkotmányt a magyarság belső életösztönéből találta meg és építette magában szakadatlanul a nemzeti önkormányzat életformáit, csakúgy, mint az angol. S ahogy az angol világbirodalmat lehetetlen lett volna felépíteni és együtt tartani az önkormányzat sokévszázados nevelése és gyakorlata nélkül, például India is aligha kerülhetett volna az angol korona érdekkörébe egy Warren Hastings ragyogó kereskedői és államférfiúi önállósága, önálló géniusza nélkül s ma sem lehetne a roppant birodalom távoli részeit a hitleri mechanizált és kaszárnyamódszerekkel központilag vezényelt egyenruhás bürokratákkal elkormányozni, akként a régi történelmi területén államilag, ha ideiglenesen is ötfelé tagolt magyarságnak el kell pusztulnia, hanem erősítjük benne ősi nagy tulajdonságát, az önkormányzó képességet, amely nem felső parancsra tesz minden lépést, hanem belső parancsból, önvédő ösztönből és kötelességből, még a legteljesebb magárahagyottság állapotában is s ha nem sikerül kiverekedni rövidesen az új államokban a magyar kisebbségek számára a népi önkormányzatnak bizonyos elfogadható formáját és mértékét. Mi volna az elszakított magyar kisebbségek sorsa, ha eddigi szenvedéseik és elnyomattatásuk betetőzéséül még az egypártrendszert is eltanulnák kínzóik — bizonyos hitlerista hajlandóságú magyar köröktől?... Kár tehát annyira fog hegyről beszélni a mi ellenzéki alaotmányvédelmünkről. Nagy dolog az a nemzeti önkormányzat, melynek ősi ösztöneit és parancsait a magyarság még Ázsiából hozta s mely egyidős az ezeréves magyar állammal s birodalmunk széttöretése után is elevenen él bennünk. Ám ha nekünk nem hiszik az alkotmányosság és a parlamentarizmus hazai hitetlenei, mennyire nagy dolog a nemzeti önkormányzat, hát higgyék el legalább — az angoloknak. BRITANNIA SZÁLLÓ VI., TERÉZ KÖRÚT 39. SZÁM éttermében minden délután és este TÁNC Pityó-jazz Zenetányér nincs WEYGAND TIBOR ÉNEKEL Asztalrendelés: 20-6-46 — ■■■.. SZONDY SÖRÖZŐBEN: Sramli. Páratlan hangulat NÓTAS TEREMBEN: Csorba Dezső cigánymuzsikája ii.: modern garázs a szálló épületében megnyílt Gyakran visszatérő szétszorulás rossz emésztés, vastagbélhurut,felfúvódás, oldalfájás, légzési zavar, szívdobogás, fejnyomás, fülzúgás, szédülés és lehangoltság esetén a természetes Ferenc József keserű víz gyorsan megélénkíti a gyomor és a belek működését, az emésztést rendbehozza, megszabadítja az embert a" kellemetlen érzésektől " tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. Számos kiváló orvos a Ferenc József vizet bélféregrízőkúráknál is igen jó eredménnyel alkalmazza. Nickél Alfréd Genfbe utazott (A Magyarország tudósítójától.) Nickl Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Genfbe utazott, hogy a Népszövetség közgazdasági bizottságának szeptember 2-án kezdődő ülésszakán részt vegyen. ri csak a zavaró állomás hangját nyeli el -Ha keresett adót tisztán szelektálja két veszteségmentes hullámcsapdával működik az Minden Orion rádiókereskedőnél kapható Ha érdekli fenti készülék, forduljon bizalommal hozzánk. Lakásán szakszerűen bemutatjuk. MORVAI RÁDIÓ Erzsébet körút 40. Telefon: 34-3-84 A rádieBcészekeket készségesen bemutatja: Magy. kir. udv. hangszergyár VII., Rákóczi út 60 ....— A fenti RÁDIÓKÉSZÜLÉKET BEMUTATJA A „ % Buuspest, Erzsébet körút 5 vS°l8 V TELCFOtó: 41-S-9T Kereskedelmi miniszter: Winchkler Istvé!?, államtitkár: vitéz Martsekényi Imre? (A Magyarország tudósítójától.) Jelentette már a Magyarország, hogy a legközelebbi napokban megtörténik a döntés a kereskedelmi és közlekedési tárca betöltése dolgában. Értesülésünk szerint változatlanul egy név van előtérben: Winchkler István dr. kereskedelmi államtitkáré. Amennyiben Winchkler miniszteri kinevezése megtörténik, kereskedelmi és közlekedési államtitkárrá a Nemzeti Egység Pártjában elterjedt hírek szerint vitéz Martsekényi Imre dr. országgyűlési képviselőt fogják kinevezni. Martsekényi Imre a mérnöki kamarának egyik vezető tagja, a Frontharcosok Országos Szövetségének egyik vezére, a Magyar Építőmesterek Ipartestületében is vezetőszerepet tölt be. öt év óta dolgozik fővárosi kérdésekben és munkásságát nemcsak kormánypárti, de ellenzéki körökben is elismerték. Martsekényi a mezőkeresztesi kerületet képviseli a Házban. A múlt heti beszámolóján részt vett Bornemisza iparügyi miniszter, továbbá Petneházy Antal és Antal István államtitkár, a reform nemzedékhez tartozó fiatal képviselők egész gárdájával. Újpestet beperelték egy elszakadt nadrágért (A Magyarország tudósítójától.) Gorzó János vármegyei allevéltáros egy elszakadt nadrág miatt keresetet indított Újpest város ellen. A nadrág a képviselőválasztások idején a választási helyiséggé átalakított városi főügyészi irodában szakadt el. Gorzó tagja volt a választási bizottságnak s hivatalos ténykedése közben nadrágja beleakadt a vasmosdóba, amely kirepesztette. 210 pengőt követel Gorzó a nadrágért Újpest városától s ebben az ügyben Bátyi Elemér dr. járásbíró előtt tárgyalás volt. Az alperes várost Deák Zoltán dr. képviselte, aki kijelentette, hogy a város nem felelős a nadrágért, annál kevésbé, mert a mosdó olyan állapotban van, hogy nem akadhatott bele a nadrág. Kifogásolta ezenkívül a 210 pengős kártérítési igényt. A járásbíró erre helyszíni szemlét rendelt el, amelyre megidézik a választási elnököt, a polgármesterhelyettest és több mástanút. Véniáiú uLZMROstron^h 1:' - - 4 T habzó III EÍMkrémtől telte/ ( Próba tubutJQéj tlQSUI tubus 1.40, Dupla tubus&.5Q ^