Magyarország, 1935. október (42. évfolyam, 223-249. szám)
1935-10-01 / 223. szám
1 kinthető. A panasznak ezt a részét tehát a bíróság''elutasítja. A detektívek • alkalmizása megfélemlítheti a közönséget" .A detektívek alkalmazását ellenben e bíróság már nem találja ménén ijedhetőnek, mert ha a bizottságnak aggályai vannak az aláírások valódisága tekintetében, csupán annyit tehet, hogy 'int ájánlási íveket a döntés után ' a- :.' j ?.Y: ' " ' r - -ar a királyi ügyészséghez teszi át, esetleges eljárás megindítása céljából. Detektívek alkalmazását a bíróság azért sem, tartja megengedhetőnek, mert a detektívek alkalmazása a választók megfélemlítését eredményezheti. . Foglalkozott a bíróság a panasznak azzal a részével is, amely szerint a bizottság különbséget tett nagy- és kispártok között. Megállapítja a bíróság, hogy ilyen különbségtétel a törvény értelmében nem lehetséges, de viszont megállapítja azt is, hogy ez a megkülönböztetés a továbbiakban a választási bizottság eljárására nem volt befolyással és így a panasz eme részének sem, ad helyt. MAGYARORSZÁG 1835. október 1. kedd „A bizottság munkája nem volt komoly és alapos11 Részletesen vizsgálta a bíróság az ajánlások elbírálásának ügyét. A legitimistanéppárt, 6668 alapajánlást nyújtott be s ekinek elbírálásakor a választási bizottság egyik tagja, Ivartics* gzt. javasolta, hogy,a. pontot,M62. jfót ajánlásra utasítsák. Ezzel szemben abizottság egy másik tagja az ajánlások elfogadását javasolta . A legitimista néppárt ajánlásait benyújtók a bizottság állásfoglalására még a határozathozatal előtt megtették észrevételeiket. Azután a bizottság újból összeült és meghozta határozatát, amelyben 1500 aláírás pótlására utasította a legitimista néppártot.’•A bíróság ebből a körülményből megállapítja, hogy a bizottság munkája nem volt alapos és nem volt komoly, amire kétségtelenül következtetni lehet abból a tényből is, hogy első határozatukat utóbb megváltoztatták. Aválasztási főbiztos is megállapította, hogy a bizottság eljárása nem volt szabályszerű és megállapítását jegyzőkönyvbe vétette. itt •" " pótajánlást nyújtott be. A pótajánlásokat is segédmunkaerők végezték és az elfogadhatónak talált aláírásokat pluszjellel látták el. Általában minden aláírás mellé bizonyos jezést tettek. A bíróságvizsgálta a benyújtott írót ajánlási ívékét, megállapította, hogy 2199 olyan aláírás van, ahol a név mellett pluszjel szerepel. A pluszjelek A legitimista néppárt ezután 4500 Érvénytelenségi ok A bíróság megállapított hogy abizottság eljárása szabályodnám? mert nemfogadta el a segédmunkaerők megállapításait és csupán 900 érvényes aláírást fogadott el anélkül, hogy megjelölte volna, melyek ezek az érvényes aláírások. A bíróság úgy, já, látta, hogy ennek, a körülménnynek döntő jelentősége volt. A panaszlókat ugyanis 1500 aláíró pótlására , utasították. Kétségtelen, hogy a panaszlóknak csupán 1500 aláírást kellett pótolniuk, holott a segéd-, erők 2199 érvényes aláírást állapítottak meg. A bíróság ezekből a hálás, írásokból 159-et talált nem megfeleltőknek, de még így is jóval 1500-on felül marad az érvényes aláírások száma. Annak a körülménynek, hogy ennek dacára kizárták a pessitimista néppártot a választásból, a választás kimenetelére döntő befolyása volt. A panasztók bizonyítást 'is ajánlottak fel erre. A bíróság azonban a bizonyítás elrendelését szükségtelennek tartotta, mert az ajánlási ívekből és egyébs iratokból 'megállápítottg.r-ha^siérvény'^énségi ok forog fjem ésf- Stryiss következménye a választás érvénytelenítése. A panasztók azt is kérték, hogy csak a szavazást semmisítsék meg. A bíróság megállapította, hogy a .,választási törvény nem ad jogi lehetőséget arra, hogy csak a választás egyik részét semmisítsék meg,, ennélfogva az egész eljárást meg kellett semmisíteni, , ... Megállapította a bíróság, hogy a választás megsemmisítése azért történt, -Őreitt a választási bizottság- szabálytalanul járt el. " Mivel a választás érvénytelenítése a választási bizottság, illetve az abban részt vevő Verebély Jenő elnök, Zsellér Imre és Jeszenszky Jenő eljárása folytén következett be, a törvény értelmében az ő választói joguk felfüggesztését ki kellett mondani. Körülbelül egy óra hosszat tartott az indokolás felolvasása. Megindultak az új választás előkészületei Politikai körökben percek alatt elterjedt az ítélet híre. Maga a választás megsemmisítése bizonyos fokig már nem érte váratlanul a pártokat és a legtöbb párt körében már megis kezdték a választási előkészületek első lépéseit. A közigazgatási bíróság ítélete 10 megválasztott képviselőt érint. A NÉP részéről Tisetty Béla, Pézel István és Tóth András, a kereszténypárt részéről Petrovácz Gyula, Müller Annál és Szabó József, a nemzeti szabadelvűpárt részéről BródyErnő és Magyarul, a szociáldemokrata párt részéről Farkas István és Gtuchinger Manó voltak a Budapest déli kerület képviselői., * Valószínű, hogy ezek a pártok az eddigilistával indulnak az ,ú.i választásban. . ■ Bizonyosról veszíte azonban, hogy a négy párton kívül elsősorban a legitimista párt s esetleg más pártok is részt vesznek az új választásokon. A bíróság ítélete ugyanis nemcsak magát a szervezést, hanem az egész eljárást megsemmisítette és így teljesen élőlről kezdődik a választás, megkezdik az ajánlások gyűjtését és ezután történik meg a szavazás. Hogy erre mikor kerül sor, ebben a pillanatban még nem lehet tudni. A törvény értelmében, -"ugyanis ' a közigazgatási bíróság ítéletét’ közli "a képviselőház elnökségével, a képviselőház ..elnöksége viszont a belügyminiszter, a fiamhoz intéz átiratot és a belügyminiszter joga az új választás kiírása. Hogy az átiratokközlése mikor történik meg, azt e pillanatban még nem tudni. ■. - ,.v. ’.-.ViS'v.V. Na és minden este azíriási síkerít „109 zsidó sportban" .Komédiában Jókai tér 10. Telefon: 18-0-20. Ellentétek a bizottságban A választási bizottságnak a segédmunkaerők átvizsgálása alapján kellett volna megállapítania, hogy menynyi aláírást fogad el érvényesnek. Erősdy Sándor bizottsági tag azt az indítványt tette, hogy mivel a legitimista néppártnak jóval 5000-en felül van érvényes aláírása, fogadják el ajánlásaikat. Ezzel szemben Zsellér Imre bizottsági tag csak 900 aláírás elfogadását javasolta. Verebély elnök szavazásra tette fel a kérdést. Erősdy Sándor és Cseh András azonban törvénytelennek minősítve a bizottság eljárását, tagságukról lemondtak. A bizottság ezután Zsellér Imre indítványát fogadta, s ennek alapján a legitimista néppárt a választási eljárásból kiesett. Tessék kivágni és eltenni !tg És 2 A PESTI NAPLÓ-KÖNYVEK g | ■ 1 SZELVÉNYE | (5V| Négy darab ilyen 1-es számú szelvény bemutatása mellett 1 P-ért kapja Ig meg lapunk minden olvasója a Pesti Napló-könyvek első kötetét. — A kötet I megjelent. — Címe: André Maurois: Költi a máglyán. A szelvények beválthajjá a tők .Az Esti-lapok kiadóhivatali üzlethelyiségében, Erzsébet kéről 18,valamint 12 1 rp* minden bizományosnál,lapelárusítónál,dohánytőzsdében és újságpavillonban Cystalpiáni?iki Griger listavezető lesz? Természetesen nagy erővel készül az új választásra a panasztevő legitimista néppárt. Az általános választások alkalmával ennek a pártnak listáját Payr Hugó vezette és utána Eriednek István, harmadiknak pedig Griger Miklós következett. Egyelőre nincs döntés abban, hogy ugyanezzel a listával indulnak-e. A.legitimista néppárt elnöke Griger Miklós ugyanis az általános választásokon nem kapott mandátumot és így lehetséges, hogy most Griger kerül a lista élére. A döntést a ma esti zárt vezetőségi értekezlet fogja meghozni. Payr Hugó a bűnügyi eljárásról Munkatársunk a közigazgatási bizottság ítéletének kihirdetése után beszélt Payr Hugóval az új választásokról. Payr csupán annyit mondott, hogy a ma esti pártvezetőség fog dönteni, egyebekben pedig a közigazgatási bíróság ítéletével kapcsolatosan a következőket mondta: — A bírói ítélet indokolásában benne foglaltatik, hogy a választási iratokból bizonyítás nélkül is megállapíthatók azok a törvénytelenségek, amelyeket Verebély Jenő választási elnök és két választási bizottsági tagkövetett el s amellyel minket a választásban való részvételtől elütöttek. Ez eléggé megvilágítja azt a szándékot, amivel a választások alatt egyesek a nekik nem tetsző és nem kedves pártokat elnyomták. — A bíróság ítélete teljes mértékben igazolta petíciónkat és teljes elégtételt szolgáltatott nekünk. Remélem, hogy a Verebély és társai ellen folyamatba tett bűnügyi eljárás, továbbá fegyelmi eljárás során igen érdekes dolgokat fogunk bizonyíthatni. Politikai körökben egyébként igen sokat beszélnek a közigazgatási bíróság ítéletének arról a részéről is, amellyel Verebély Jenő, Zsellér Imre és Jeszenszky Jenő választói jogát egy évre felfüggesztette. Verebély nem lehet felsőházi és örökös bizottsági tag A közigazgatási bíróság ítélete a városházán nagy feltűnést keltett.Verebély Jenő, a Wolff-párt egyik alii vezére és a keresztény községi párt vezető tényezője. Az ítélet folytán előreláthatólag elveszti örökös bizottsági tagságát, nem lehet felsőházi tag sem Szepesváry tanácsnok, a közjogi osztály vezetője, felkereste Szenig polgármestert és hosszasan tanácskozzott vele. A tanácskozás után Szendy polgármester a következőket mondotta a Magyarországnak: _ — Megvárjuk az ítélet és indokolási kézbesítését. Csak mindkettőnek a kikézbesítése után leszünk abban a helyzetben, hogy intézkedéseket tehessünk. Mivel Verebély Jenő két funkciója közül a felsőházi a nagyobb, meg kell még várnunk a felsőház intézkedését is, csak azután kerül a sor döntésre az örökös tagság kérdésében. A városházán nagy vita támadt arról, hogy milyen paragrafusok alapján fosztják meg mandátumától Verebély Jenőt. A 128. paragrafus alapján történt a döntés. Ennek első szakasza azt mondja: " A bíróság ítéletében öt évnél nem hosszabb időre felfüggeszti annak aszemélynek a választójogát és választhatóságát, akinek cselekvése a választás érvénytelenítését okozta, így tehát nem politikai jogaitól fosztják meg Verebély Jenőt, hanem választhatósága semmisül meg. Az 1931. évi 18. törvénycikk, az új fővárosi törvény 23. paragrafusa foglalkozik az örökös bizottsági tagsággal. Ezeket mondja:— Az örökös tagot életfogytiglan választják meg, ha csak olyan helyzetbe nem jut, hogy amiatt a törvény értelmében törvényhatósági bizottsági tag nem lehet. Verebély ilyen helyzetbe jutott, így elveszti örökös bizottsági tagságát. A bíróság ítélete nem azt jelenti, hogy egy ciklusra veszti el bizotsági tagságát, hanem azt, hogy örökös bizottsági tagnak meg sem választható többé. Az új fővárosi törvény ugyanis mindössze huszonkettőben állapítja meg az örökös bizottsági tagok számát. Jelenleg harminc örökös bizottsági tag van, illetőleg a közelmúltban egy meghalt, most pedig Verebély elveszti örökös bizottsági tagságát. A törvény szerint örökös bizottsági tagválasztásra csak akkor kerülhet sor, ha kihalás vagy más okok folytán 21-re esik le a bizottsági tagok száma, Verebély, tehát hosszú ideig nem lehet a fővárosnál örökös bizottsági tag. A törvény kimondja még, hogy nem lehet felsőházi tag, aki nem tagja az őt kiküldő testületnek. Verebély a jövőben nem tagja a törvényhatóságnak, nem lehet felsőházi tag sem. Hogy ki kerül be helyére a felsőházba? A városházán kétszer is tartottak póttagválasztást, mert az elsőt megsemmisítette a közigazgatási bíróság. Az új választás szerint Barczy-Barczen Gábor volna soron, ő azonban nem tagja a törvényhatóságnak, így nem lehet felsőházi tag sem. Az új felsőházi tag: Rotzenhardt János. Egyéb bonyodalmak is vannak Verebély körül, Verebély a Beszkár alelnöke. A törvény nem zárja ki azt, hogy nembizottsági tag is lehet akármelyik üzem igazgatóságának a tagja, de ilyen fontos pozícióban nembizottsági tagot nem igen szoktak szerepeltetni. Most megindult az akció, hogy Verebélynek legalább ezt a pozícióját mentsék meg, más oldalról viszont követelik, hogy ebből a pozícióból is távozzék. A döntő paragrafus Egyébként az egész vitát eldönti az 1926. évi 22. törvénycikk 3. szakasza, amelynek 2. bekezdése a következőket mondja: " Nem lehet a felsőház tagja az, aki a vonatkozó szabályok értelmében országgyűlési képviselővé nem választható. Rendelkezik a felsőházi tagság megszűnéséről a 25. paragrafus is, amely azt mondja: " Megszűnik a felsőházi tagság, fia ennek tartama alatt felmerül vagy nyilvánvalóvá válik olyan ok, amely miatt e törvény 3. szakasza értelmében az illető nem lehet a felsőház tagja. amQQQQBQBBBEBE omnQmQQ dm BED Székrekedésnél, gyomorrontásnál, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, májduzzanatnál, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes Ferenc József keserűvizet.