Magyarország, 1936. december (43. évfolyam, 275-296. szám)

1936-12-23 / 293. szám

1936 december 23 szerda _______________________MAGYARORSZÁG______________________ Reszketésök, adventisták, lélekidézők és Jehova tanúi Már Budapestig csap a magyar szekták hulláma itta: Fája Géza Ha szektára kerül a szó, mindenki tépett lelkek titokzatos vonaglására gondol. A vésztői teán­­ ideggörcsei és beteges rángásai jutnak eszünkbe, ki­nek (Hiányban sikerült az idegek ször­nyű rántásából vallásos kultuszt csi­nálni. Az éhező parasztok rájöttek az ideg­rendszer túlesigázásának »természet­­fölötti« gyönyöreire s bebizonyították, hogy öröm­ nélkül nem élhet az em­ber. Ha a földi örömök végképpen kimaradnak, csinálnak »természet felezik mámort, olyan módon, hogy térden állva addig reszketnek, maíg önkívületbe nem esnek. Az önkívület előidézéséhez pedig az éhes gyomor jó segítőtárs. De a szekták szerepét és jelentősé­­gét nem lehet tisztára az idegrendsze­rek megrendülésével megmagyarázni. Mondhatjuk, hogy ezek a kóros ese­tek csak kivétetek s a szekta külön­ben nagyon mély társadalmi okokat és sebeket rejt magában. Hat-nyo­l szekta egy kis faluban A mult század végén élt Békés me­gyében, Magyarország örök »vihar­­sarkában« egy szelíd, szőke, kékszem­fi s orcáin a halál piros rózsáit viselő próféta. Justh Zsigmondnak hívták, regényeket írt s parasztszínházat csi­llárt a birtokán. E paraszt szín­házban a falusi szerepl­ők Moliéret s más klasszikusokat játszottak, tehát Justh Zsigmondnak egészen másnemű fogal­mai voltak a magyar nép kulturális felemeléséről, mint a hivatalos kul­túrpolitikának. Ő vette észre először a szektákat is, nagy híve volt a naza­­rénusoknak s tőlük várta a magyar nép erkölcsi felemelkedését. Akkor még csak nazarénusokról volt szó, ma már azonban egészen kicsiny és jelentéktelen falvakban hat-nyolc szektát találunk olykor. Alig győzöm a neveiket felsorolni: adventisták, millenisták, szellemidézők (mert már a spiritizmus is eljutott a nép körébe), Jehova tanúi. Mind a magyar paraszt­ság, a falusi s mezővárosi szegénység körében keletkezett s a Jehova tanúi már Budapestre is bemerészkednek. Asszony-apostolai újabban egyre több házba kopogtatnak be és igyekeznek híveket szerezni. Ezek már hódítani akarnak s igéikben komoly társadal­mi erők is izzanak. Honnan jönnek? Mi szülte őket? Az „apostolok"­ Makón megy az utcán a jámbor, csendes és tikáros kis öregasszony. Szaporán tipeg s ima könyvet visz a kezében. De amint beljebb kerül az udvarra, a konyhába vagy a lakó­szobába, egyszerre áttüzesedik. Ki gondolta Volna, hogy próféta lakozik benne s már az »igaz Istenről* pré­dikál s erősen feddi a ház lakóit, hogy az »egy igaz Istenhez« pártoljanak s ne s az urak istenét imádják«. A román határ szélén ballagtam egy nyári estén. A falu utolsó házá­ból harmóniumszó halld szőtt, zsoltá­rokat énekelt, egy tiszta, mély férfi­hang. Szektavezér volt ez is, maga csinálta a harmóniumot s az egész fa­luban híres erkölcsi tisztaságáról és jószívűségéről. Sárospatak mellett hevertem egy vad­körtefű alatt s Ibrányból odagya­­logolt munkások telepedtek mellém. Rántottlevest főztek, s míg a sovány­ka illat Ábel áldozataként szállott az ég felé, beszélgettünk, lírányian is szekta alakult s tagjai tiszta közös­ségben élnek. — Mi van velük? — E­yedül ők tudnak megélni a faluban. — Mondották a kenyér után messze idegenbe gyalogolt mezei munkások. A „főpap" Pitvaroson a főutcán találkoztam a »főpappal«, Andrusz Pál gazdával, éppen egy szekér trágyát szállított a földjére. , Sándorfalván egy nyugalmazott öreg vasutas vezetett az istentiszte­letükre. Orosházán a délutáni ájtatos tár­sasjátékukon vettem részt. Magyarcsanádon felkerestem a béna nyomorékot, ki kínoktól gyötört lel­kének vízióival táplálta híveit. A szektákat nem lehet lebecsülni , nem lehet közigazgatási kérdésnek tekin­teni, mint némelyek sz­eretnék. A szek­ta nagy belső esemény, súlyos okai vannak és súlyos következményei lehetnek! Menekülés A parasztság, mint minden társa­dalmi réteg, fölfelé törekszik, emel­kedni szeretne. Áma a parasztság pol­­gáriasodása egészen megakadt, szo­ciális balsorsa pedig az elmúlt évek­ben egyre nehezebb lett. Nyolcvan filléres napszám, téli éhezések, a sum­­má­s­ munka, politikai jogfosztottság, tehát reménytelenségek és reményte­lenségek néznek Vele naponta farkas­­szemet. Javítani szeretne a sorsán s mivel nem tud javítani, hát menekül, így tett am­a pitvarost pároszt, aki két gyermekével kiszökött Paleszti­nába. A gyerekeket ugyan hatósági úton visszahozatták, de neki nyoma­­veszett. Török Sára koplaló szektája és furcsa megtérések Így tettek azok a fiatal hajdúbö­szörményi Menyecskék, akik ott­hagyták férjüket és gyereküket s be­állottak Török Sára koplalószektá­jába. Másoknál a felemelkedés hiábavaló vágya a megtisztulás vágyába csap át. Pitvaroson a kocsmároshoz egy szép napon csak beállít egy paraszt­asszony, aki nemrégiben lépett be a szektába , egy kosár gyümölcsöt ho­zott. Értetlenül bámult rá a kocs­­máros, mire az asszony megmagya­rázta, hogy három éve lopott tőle gyü­mölcsöt s most visszahozza, mert addig nem, veszik fel a szektába, míg minden bűnét, jóvá nem tette. Egyik gazda levelet kapott a me­nyecskétől, melyben bocsánatot kér azért, mert a múlt évben egy éjsza­ka nem bocsátotta be, hiába zörge­tett az ablakán. S beismeri, hogy ép­pen egy legény volt nála. A pitvaro­­siak a mezőhegyesi cukorgyárba jár-­ nak munkára. Mihelyt a szekta tag­jai elszaporodtak, egész zarándok­menetek indultak a gyár felé s vit­ték vissza az évek során áz ellopott vasukat és anyacsavarokat. Ezek is menekülők. A rettentő s változha­­tatlan parasztsofőot utálták meg s az a új életet­ keresik, hamis nyomo­kon ugyan, de tiszteletet parancsoló elszántsággal. Miért teremnek a szekták? Pitvarosi prófétájuk, Andrusz Pál eleinte a község politikai életében próbált elhelyezkedni. Nem adtak módot neki s csak ezután állott a szekta élére. Az ő útja igen élesen világít rá a szekták keletkezés­ére. Valamikor földmunkásotthonokat próbált csinálni s otthonait bezárat­ták. A kép részt szeretne venni a községi életben s igen sok helyen is­mert »csínyek« alapján csinálják a községi képviselőtestület viitkári vá­lasztását. Az még az enyhébb esetek közé tartozik, mikor pénteken hirde­tik ki, hogy a választás napja: szom­bat, tehát a következő nap. Népművelési előadásokra jár a fa­lusi nép s többnyire mindenféléről hall, csak arról nem, ami érdekelné. Ugyanis többnyire a néppel belső közösségben sohasem élt emberek ál­lapítják meg, hogy mi érdekli a né­pet s mi való a népnek. Az ország­gyűlési választásokról ne is beszél­jünk! Annyi biztos, hogy a nép keresi a közösséget­, részt szeretne venni a kö­zösség politikai életében s keresi a közösséget más utakon, teremt Szek­tát, ahol háborítatlanul együtt van, ahol a maga törvényei szerint élhet­­­ . A szívek leghőbb vágya Pitvaroson a szekta saját költsé­gén szép imaházat épített magának, keresztelőmedencét is csinált mel­lette. S éppen Pitvaros mutatja leg­élesebben, hogy mennyire szociális kérdés lappang a szekták mélyén. A pitvarosi imaházban mindenki szívé­nek legfőbb vágyét kiálthatta ki. S az emberek így imádkoztak: »Adj Uram Istenem egy pár csizmát! Se­gíts meg Uram, hogy egy kis hús is kerülhessen a kenyér mellét« Őskeresztény élet A sz­ekta sok tekintetben visszaté­rés az őskereszténységhez. A szekta­riánusok halálos komolyan veszik a­ szentírás minden egyes igéjét s sze­rinte akarnak élni. A vallás számukra elsősorban emberi magatartást jelent s őskeresztény életet követelnek pap­juktól is. • A nép aszkézist és mártiriumot kö­vetel­­tőle. A pap természetesen nem szállhat le közéjük, a megoldás egyet­len módja az lenne, hogy a népet x .Jobb világítás — jobb látás — jobb m­unkái című akció keretében a Világítás­­technikai Állomáson november hónapban két párhuzamosan haladó tanfolyam vette kezdetét. A Világítástechnikai Állomás vezetősége m­ár most közli, hogy a jövő­­évben továbbképző tanfolyamot fog tar­tani, amelyre jelentkezéseket már most elfogad. 11 A takarékosság útja otthonról egyenesen KLEIM ANTAL divatáruházába vezet Király utca 49 ■ templomnál,­ ahol karácsonyra a legcélszerűbb aján­dékcikkeket vásárolhatják hölgyek,urak és gyermekek részére a legolcsóbban. emeljük fel egy tökéletesebb emberi színvonalra. Mert különben minden üldözés csak erősíteni fogja őket. Mikor Pitvaroson jártam, már be­tiltották működésüket s bezárták templomukat. Elmentem a szekta egyik fanatikus asszony tagjához. Negyvenöt év körüli szikár asszony, éppen a falat meszelte. Leültem egy fatönkre s beszélgettünk. Bámultam, hogy milyen okos, diplomatikus, elő­vigyázatos. Szelíd volt, mint a ga­lamb s okos, mint a kígyó. Elmon­dotta, hogy még az egyházi adót is kifizetik, kerülnek minden összeütkö­zést, megadják a »Császárnak, ami a császáré s a papnak, ami a papé­, de a lellj­ket nem adják. Másuk sincsen s a létek nem termőföld, melyet el le­het licitálni s el lehet foglalni. Az erőszak csak erősíti a szektát A szekta: keresés, tusakodás a jobb, igazabb, emberibb élet felé. Egy naza­­rénus énekeskönyvben olvastam s jegyeztem ki ezt a bejegyzést: »Hiába tusakodik valaki, Mégsem koronázta­­tik meg, Hanem ha igazán Tusakodik. Csongrád 1911 március 25. Bánfi Mariskát. igazabbat s mélyebbet a szektákról még senki se mondott. Hadjáratot a szekták ellen? Minden erőszak csak erősítheti őket. Ha a ka­takombákba kényszerítjük a hívőt, belsőleg megerősödik és megkeménye­dik. A tusakodást kell legyőznünk, e szegény, tragikus tusakodókat kell boldogabb révbe vezetnünk. S ehhez az erőszak hiábavaló fegyver, ehhez megfelelő gazdaságpolitika, szociál­­politika és modern civilizáció, modern kultúra kell... Nevető karácsony Vidám szilveszter Bó­dog új év Itt van végre a '­­duani RANDEVÚ Díszbemutató holnap 3­.10 órakor ROYALAFOLLO­L--------- ■

Next