Magyarország, 1937. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

A harmincéves 99Nyugat“ Nehéz feladat a »Nyugat« harminkc évéről írni.Nem újságírói vagy kritiku­si, hanem irodalomtörténetírói munka volna ez. A »Nyugat« három évtizede majdnem teljesen azonos a magyar irodalom, utolsó három évtizedével. Úgy­ érzem, helyénvaló, ha most ki­térek annak méltatása elől: mit je­lentett a magyar szellemi élet szá­mára a század elején ez a folyóirat, melyben Osváth Ernő és Ignotus ösz­­szegyű­jtötte az új írónemzedééket és melynek élén több mint egy évtize­den át Ady neve világított. A »Nyu­­gatinak ez a korai szereplése ma már, ismétlem, irodalomtörténeti ügy és jelentősége csak Kazinczyék fel­lépéséhez vagy az Auróra-kör indulá­sához mérhető. Harmincadik szüle­tésnapja alkalmából inkább a lap je­lenét szeretném »méltatni«. Ritkán fordul elő a történelemben és az irodalomtörténetben, hogy egy forradalom sokáig hű tudjon marad­ni önmagához. A legtöbb forradalom véglegesnek tartja magát, fél az újabb forradalomtól és újítóból előbb-utóbb megőrzővé válik, a hala­dás lendítőjéből a­ haladás kerékkö­tőjévé. Hogy az irodalomtörténetnél maradjunk: az Auróra-körből kinőtt Kisfaludy-Társaság az irodalmi for­radalom élcsapatából alig fél évszá­­esztétikai reakció híva­­tó lett. Sok hasonló pél­­t elhozni. A »Nyugat« dák közé. Pedig az alatt mennyi trográdságra, nen csak legveszé­­nak talán forrada . ,hogy so-­j rejl vars fo­lya­matat, ezkedett végléges­ szer­­mra. Eddigi pályafutása második felében, Babits Mihály és Gellért Oszkár vezetése alatt (néhány évig Móricz Zsigmonddal együtt) a »Nyugat« mind a mai napig megma­radt a permanens fiatalság állapotá­ban. Az elsőrt nagy gárda tudott új nemzedéket nevelni — és tudott el­lenállni annak a kísértésnek, hogy ezt az új nemzedéket a maga képére for­málja. »Akkor követsz a leghívebben, ha elhagysz« — mondta André Gide képzeletbeli tanítványának. A »Nyu­gat« vezető nemzedéke ezt az esztéti­kai elvet igyekezett követni a fiata­lokkal szemben. Ezt jelképezi a har­mincadik évfolyam első számának élén Babits, Gellért és Schöpflin Aladár mellett a negyedik szerkesztő­­társ, Illyés Gyula neve. Vájjon mi­ben követi ez a­ fiatal író az idősebb­­ mestereket, a­ szellem és a magyar t minyelv szeretetén kívül? Permanens fiatalságának kös­ön- Bsiefi a »Nyugat«, hogy a ma élő ma- Ktfi­rti írók túlnyomó része úgyszólván :Bed­lemi hazájának tekinti. Alia van Ka­jel-ufcs munkása a magyar toli­nak, akinek ne lett volna legalább egy ideig komoly köze ehhez a lap­hoz. Ha végignézzük a legújabb, leg­fiatalabb folyóiratok munkatárs-listá­ját, meglepetéssel láthatjuk: mennyi közös név! Majdnem mind a­­Nyugatiba is írnak. És ha akadnak végk­ép kiváltak, ellenfelek is — elhatározásuk mélyén inkább személyi, mint elvi ügyeket sejthetünk . Csak világnézeti vagy irodalomszemléleti okokból nagyon kevés írónak kellett összekülönbözn­ie a »Nyugat«-tól. Ha a lap egy kissé szigorúan távoltartja is magát a poli­tikai és szociális kérdések megvitatá­sától — e kérdések szellemi lecsapó­dásainak mindig helyt adott. Vi­ág­nézeti szempontból még ma is leg­szabadabb fórumnak tekinthető és talán csak egy szemlélettől zárkózik el mereven: attól a rövidlátó soviniz­mustól, mely más népek és más kul­túrák gyűlöletében látja a hazaszere­tet lényegét és amely ma egyes he­lyeken »totalitásra« tör. Ami pedig a lap irodalomszemléle­tét illeti: egy időben divat volt Ba­­bitsot azzal vádolni, hogy a lapot a maga visszhangjává akarja tenni és a fiatal munkatársak bírálataiban és tanulmányaiban is a maga szem­pontjait akarja érvényre juttatni. Ez­zel kapcsolatban most csak egy sze­mélyes példát szeretnék felhozni. Ép­pen e gáncsok hangoztatása idején Babits kemény kritikát írt egy fiatal költő verskötetéről. Véleményem el­tért az övétől és közöltem vele szem­pontjaimat. A következő »Nyugat«­­ban ír.egy l­ent ellenk­it kim, mely­nek Babits a leg­meg­értőbben helyt adott. Nem nagy eset, de jellemző a »Nyugat« régi és mai szellemére. Harmincadik évét gyászban kezdi el a folyóirat. Nagy munkatársának, Kosztolányi Dezsőnek neve nincs többé az é én. Ady, Kaffka, Tóth Ár­pád után ő is eltávozott a nagy ala­pítók közül. A lapnak tovább kell él­nie, a legsúlyosabb veszteségek után is és tovább kell telesíten­ie hivatá­sát. Hittel, erővel, rugalmasan kell elkezdenie negyedik évtizedét. Mi egyebet kívánhatnánk a­­Nyugati­nak ebből az alkalomból, mint továb­bi fiatalságot? Bálint György MAGYARORSZÁG 1937 január 1 pentefe Néhány óra intítva kitör a Szilveszter. A.... pe­tr .,ttecán­ már a kora délelőtti órák­ban az előremegfontolt mulatozás izgal­mát hirdette az emberek arca. Izgalom előzi meg a Szilvesztert. Hogy milyen lesz az idén? Há­t jósolni nehéz. Előremegfontoltan jól mulatni csak kifo­gástalan idegzettel lehet. A malac drá­gább lett és ezért kevesebb is fogyott idén. Lesznek luftballonok. Apró kömény­­seprők, malacok és egyebek. Színház, mozi, kabaré. Veszekedő mamák, inge­rült papák, elszánt leányok és lankadat­lan ifjak. A jelek szerint idén még többen fognak magánlakásban szilveszter­ezni, mint ta­valy. Budapesten rendkívül népszerű lett a piknik, különösen a készpénz-piknik. A vendégek nem ennivalót hoznak, hanem költséghozzájárulást fizetnek a háziasszony­nak. Az ismert t­szijátékkereskedő panasz­kodik: kevés rakéta, kevés házi üstökös, kevés bengáli fény fogy. — Nagyon sok hólabdát és papírsapkát adtunk el, — mondja a tűzijáték-kereske­dő — viszont feltűnő mértékben csökkent a forgalom a kattintó szemüveg, tányér­­emelő labda, durranó gyufa, kolerás em­ber, kifolyó pohár, üvegszem és az el nem olvadó kockacukor nevű cikkekben. Úgy­látszik, az emberek idén az enyhébb hu­mort kedvelik. A piknik divatja teremtette meg egyéb­ként Pesten a díszletkultuszt is. A leg­több mulatságon házilag festett díszletek­kel fokozzák a hangulatot. A falakat tele­aggatják tréfás rajzokkal, szimbolikus karikatúrákkal lepik meg a vendéget és az úriszobát néhány ecsetvonással mar­­seillei csapszékké alakítják át. Barack­ban és olcsó pezsgőben természetesen igen nagy a kereslet, de népszerűvé lett a dió­pálinka is. Budapest idén is mulatni fog. Jó mutatást! Szent Imre Gyógyfürdő (Ráczfürdő) Budapest, 1., Hadnagy u­cca 8—10 . Igen mérsékelt árú 1 és II osztályú női gőz és kádfürdők Radioaktív gyógyforrás a leg­kiválóbb eredménnyel gyógyítja a csúzos es­őtöszvényes bántalinakat Köz­ponti fekvésénél fogva a város minden részéből kényelmesen megközelíthető S2EMJOHCfi: m mím fop (ÁÁdNgMCUUtAUk. tf'XO P. i­j. 0 Ha le akar fogyni, igyák reggel, délben és este egy-egy harmad pohár természetes Ferenc József keserűvi­­zet, mindig félórával az étkezés előtt. A párizsi városi tanács komolyan fog­lalkozik a földalatti autóutak tervével. Megvalósításuk az első lépést jelentené a földalatti város felé. A kiváló francia mérnökök szerint, akik a tervet beterjesz­tették, kétféle célból kell a földalatti autó­ut­akat, megvalósítani: a közlekedés megja­vítása és légitámadás esetén védekezés céljából. Az autóutak hatalmas csövekben futnának, mélyen lent a talajban. Minde­nütt két cső haladna egymással párhuza­mosan; a közlekedés mindegyikben csak egyirányú volna. A fr­iss levegő a cső aljá­ban szabadonhagyott folyosóból áramlana fel, az elhasznált levegő ugyancsak folyo­sókon távozna, de a közlekedési cső felső részében. A csövek néhol terekbe torkolla­nának s a tereken garázsokat, mozikat, áruházakat, bankokat helyeznének el. Cf XX. tfSH Képeskönyv német gyerekeknek Julius Streicher uszító lapjának, a Stür­mernek kiadásában képeskönyv jelent meg gyermekek számára­­»Óvakodj a rókától, óvakodj a zsidótól« címmel. A könyv pro­spektusában ezek olvashatók: »A német gyermekeknek csak egy vágya van, meg­kapni Elvira Bauer képeskönyvét. Elvira Bauer a német ifjúságot eddig ismeretlen tudományos térre vezeti el. A gyermekek megragadó leckét kapnak abból, kicsoda az ördög a földön. Német szülők, ajándékoz­zátok meg ezzel a könyvvel gyermekeite­ket!« A múmia titka és a röntgen A newyorki Metropolitan Museum mú­miáit megröntgenezték, hogy valódiságuk­ról meggyőződjenek. Az egyik múmiának, a Krisztus előtt 2000 körül élt Wah nevű egyiptomi földi maradványainak belsejé­ben a röngtensugár hatalmas értékű arany-, ezüst- és drágakőgyűjteményt fe­dezett fel. Útlevél az égbe Dél-Afrikában lepleztek egy csalóban­dát, amely hiszékeny benszül­ötteknek kö­rülbelül tíz pengő ellenértékén »égi útle­veleket« árusított. A beugratott benszü­­löttek meg voltak győződve arról, hogy a titokzatos rajzokkal díszített útlevél bir­tokában haláluk után egyenesen az égbe jutnak. A csalók sokáig garázdálkodtak, mert az égbejutás egyik feltétele az volt, hogy az útlevél bírt­okosai egy szót sem szólnak senkinek a dologról. Népsűrűség és briós B. R. Sar­dwell híres kanadai statisztikus a torontói gazdasági kongresszuson Ka­nada sajnálatosan csekély népsűrűségéről beszélt. Hogy hallgatóinak képzeletét meg­fogja, eredeti halo­nathoz nyúlt: »Gondol­ják csak meg,­­ mondta , hogy átlagot számítva, egy négyzetkilométer lakosai nem tudnénak brrdspa­tira összegyűlni. Országunkban ugyanis csak 3,5 lakos esik egy négyzetkilométerre.«

Next