Magyarország, 1937. március (44. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-26 / 69. szám
10 KÉT SZEGÉNY EMBER kézenfogva jár az éjszakában Házaspárt ábrázol ez a fénykép. A férj ötvenkétéves, a feleség negyvenkettő- Összesen százkét kilót nyomnak. Az asszony hatvan kiló, az ember negyvenkettő. Súlyos betegek mind a ketten. A százötvennyolc centiméter magas, negyvenkét kilós, apróvá aszott fejű férj valamikor borbély volt. Legutoljára 1914-ben borotvált. Kivitték a harctérre, tüdőlövést, majd idegbajt kapott. Borbélyszerszámot többé a kezébe, nem vehetett. A hatósági bizonyítvány szerint ma aktív kétoldali tüdőcsúcshurut és neurosis miatt kezelik A feleségnek tüdőtágulása, hurutja, ugyancsak idegbaja és még egész sereg apróbb betegsége van. Állandóan a fejéhez kap és szédül. A férj kabátjának hajtókáján aranyfényű hadirokkant jelvény csillog, cipője talpát kusza drótháló köti a felsőrészhez. Csodálatosan szegény emberek. Azért kerestek fel, hogy tanácsot kérjenek lakásszerzés ügyében. Ugyanis október óta hajléktalanok. — Albérletben laktunk egy viceházmesternél, — magyarázza a negyvenkétkilós férj — de összevesztünk veleés kitettek. Azóta csak járjuk a hivatalokat, de szükséglakást nem kapunk. A feleség bólint. Egyforma a házaspár minden mozdulata. Egyformán köszönnek, egyformán ülnek le, egyformán reszketnek, sóhajtoznak, csirdogálnak, szédülnek. — Szegény feleségem nagyon beteg, — sóhajtja a férj. — Szegény férjem nagyon beteg, — szakad ki ugyanabban a másodpercben a sóhaj az asszonyból is. Nem tudom, hogyan érzékeltessem ezt a teljesen szokatlan és megkapó egyöntetűséget. Ülnek a fapadon és ütemesen fájnak, bólogatnak, összehajolnak, bólogatnak, sírnak, motyognak, ismét sírnak, a nyomorúság kifejezhetetlen harmóniája ez, a nincstelenség ritmikus tornája, tánca, kórusa. Hitvesek. A férj ötvenszázalékosra értékelt hadirokkantságáért havi 16 pengő segélyt kap.— Ez az egyetlen fix jövedelmünk ... — Ebből élnek! — Sem, — rázzák a fejüket, — ebből csak lakunk. — Hol laknak! — Egy Gróf Zichy Jenő uceai szállodában . .. Azért lakunk szállodában, mert menhelyen férj és feleség nem alhat együtt — Mit fizetnék a szobáért! — Napi egy pengőt. Azért kapjuk ilyen olcsón, mert szükség esetén más is bejöhet aludni a szobánkba__ Hogy miből táplálkozunk!... Nyolc-tíz pengőt kapunk havonta az elöljáróságtól, ez is lakásra megy. Enni pedig jegyekből eszünk ... — ! — Kapunk ebédjegyet, tejjegyet, hentesárujegyet és lószékjegyet az elöljáróságtól. A szállodában délig alszunk,— meséli az asszony.» — Azért délig, — magyarázza a férj, — mert a feleségemnek sokat kell feküdnie a tüdeje miatt... — De neked is, — bólogat feléje az aszszony. — Szóval, délig alszunk, azután felkelünk és elmegyünk az érsekutcai népkonyhára. Ott beváltjuk az ebédjegyet. Azután egy órát sétálunk s utána sorra kerülnek a többi jegyek. A tejjegyért naponta féllitert kapunk. A hentesárujegyért tíz deka kolbász jár. De érvényes, kérem, töpörtyűre is. A lószékjegyre hat deka lóparizert adnak. Sok munkánk van a jegyekkel. Néha korábban kelünk fel. Ilyenkor kórházakba és hivatalokba járunk. Mindenhova elkísérjük egymást. Az én orvosságomat a férjem őrzi a zsebében, az övé pedig nálam van. Kölcsönösen vigyázunk arra, hogy egyikünk se felejtse el bevenni... A szállodában nem hagyhatjuk az orvosságot, mert eltűnik... A fiaskóra hat fillért ad a handlé... Vigyázni kell. Számolok: — Szóval, körülbelül huszonnégy-huszonhat pengő készpénzük van havonta. Ebből laknak a szállodában ... — Ebből, de a hónap végefelé mindig kiköltözünk... Havonta négy-öt éjszakát az uccáin sétálunk .... Nem ülünk le sehova, mert ez veszélyes télen és tavasszal.. . Ha esik az eső, behúzódunk egy kapu alá . Szépen kézenfogva járunk az éjszakában... és beszélgetünk... — Miről! — Hát arról, hogy milyen jó volt akkor, amikor még 110 pengőt keresett a férjem havonta ... Akkor a vasgyárban dolgozott ... És arról is beszélgetünk, hogy milyen jó volna egy kis lakás ... Nem kellene attól félnünk, hogy egyikünk megfázik és belehal ... — Nincsen semmiféle rokonuk! — Nincsen senkink! — ingatják fejüket a hitvesek. — Gyermekünk sem volt soha... — Valamikor volt egy hugom, — meséli a férj. — Mielőtt a frontra vonultam, felutazott Bécsbe nevelőnőnek. Azóta nem láttam. Nem tudom, mi lett belőle. Sóhajt. Az asszony vele sóhajt. Azután egymásra néznek. Hajléktalan házaspár. Nyomorszakértők szerint igen ritka tünemény, mert a kilakoltatottak rendszerint elszakadnak egymástól. Ezek azonban »kézenfogva járnak az éjszakában«. Csatangolunk kérem... És egymást vigasztaljuk ... Meséljük egymásnak, hogy milyen jó lesz, ha lakást kapunk... És vigyázunk egymásra... — Maguk nagyon szeretik egymást, ugy-e? Az asszony szemét elönti a könnny: — Kérem, mi nem érdekből kerültünk össze. Megláttuk és rögtön megszerettük egymást... Tessék elhinni, nem kötöttünk érdekházasságot! Csak összetartunk — — Koldulni szoktak! — Nem, soha! — tiltakoznak. — Kérem, én már a feleségem iránti tiszteletből sem koldulnék — teszi hozzá a férj. — Én nem is kiválnom! — állapítja meg az asszony. — Maguk négy-öt éjszakát töltenek havonta az utcán — mondom. — Nem viszi be magukat ilyenkor a rendőr! — Csak egyetlenegyszer történt, — közli a férj — amikor a nyugati pályaudvar várótermében próbáltunk aludni. Az állomásfőnökség megengedte, de a rendőrség tiltakozott. Bevittek a Mozsár utcába. Akkor szakadtunk el először egymástól egy félórára. Ugyanis külön-külön hallgattak ki bennünket, nehogy egymásnak ellentmondjunk ... És azután ... Hallgatnak. — És azután! — És azután nem büntettek meg. A rendőrtiszt csak azt mondta: »mehetnek« és... és bevittek a toloncházba. Megmagyaráztam a feleségemnek, hogy ez nem büntetés. Egy napot voltunk ott. Megfürödtünk. Ez jó volt, de azért mégsem kívánkozunk vissza, mert a fertőtlenítésnél összeégetik az ember ruháját... Jaj, tessék valamit csinálni, hogy szükséglakást kapjunk... A hatóságok nem adnak, talán azért, mert mindig együtt vagyunk és nem hiszik el, milyen baj azért mégis a mi életünk ... A szállodában nem lehet főzni, forralatlanul isszuk a tejet és ezért mindig fáj a hasunk... Valamit tessék csinálni... De azért a nevünket ne tessék kiírni... Nem szeretnék, ha az a bizonyos viceházmester megtudná, mennyire lecsúsztunk... A férj a fülembe súgja: — A feleségem nagyon érzékeny ... Pálmai Jenő Akinek gyakran fáj a gyomra és bélműködése renyhe, mája duzzadt emésztése gyengült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsappant, annak reggelenként egy pohár természetes Ferenc József keserű víz csakhamar szabályozza a székletétét, előmozdítja az emésztését, élénkíti a vérkeringését és megjavítja a közérzetét. MAGYARORSZÁG 1937 március 26 péntek a |_i _ i _ IAA “ Elsőrangú. Magyar vendégek kedvelt szállodája. Teraszok AlaSSIO" r10T©l AlTien Saját fürdőkabinok. Tulajdonos: Carlo Cordero ALASSIO - PENSION SALISBURY Ahová a magyarok mennek és ahol jól érzik magukat. Elsőrangú. Nagy park. Remek fekvés. Saját gazdaság. Autóbuszközlekedés. Tulajdonos : Arrigetti Carlo. Santa Margherita Ligure — PENSION SAVOIA, tengerre. Nagy teraszok. Folyó meleg- és hidegvíz minden szobában. Központi fűtés. Kert Egész évben üzemben. Mérsékelt árak Tulajdonos: Frau Herms. RXPnEEO - VEJVSIOJV VI HUTS JtKMJVCJ. Teljes napsütéses fekvés. Minden modern komfort A tenger közelében. Saját kert narancs- és mandarinfákkal. Polgári konyha. Nagyon mérsékelt árak. Egész évben üzemben. Ajánlható szabadságidejére és nyugalmas tartózkodásra. Tulajdonos :Fuchs II A POLY — PENSION PINTO-STOREY, Piazza Amedeo 72. Elsőrangú ház. Remek kilátással az öbölre és a Vezúvra. Minden modern komfort. Hosszabb tartózkodásra alkalmas. Magyar vendégek kedvelt penziója. Francia tulajdonos • Louis Moncharmont * ■ ■ ■ * ■ Elsőrangú családi szálloda a sziget legszebb helyén, pazar kilátással, tropikus narancs, rózsa, pálmakertben. Kedvelt otthona a magyaroknak. Mérsékelt árak. Túl. Carlo Pagano SORRENTO ESaVITTONNIA Elsőrangú a tengerparton - kertek AMALFI-RAVELLO Csodás panorámák. Nevezetes építészeti műemlékek. Enyhe éghajlat. Amalfi- barlang Amalfi - Grand Hotel Cappuccini “s'Sírással a tengerre. Park és kert. Felvonó. Minden komfort.Tulajdonos : A. Vozzi Ravello-Hotel Palumbo által látogatva. Elbűvölő fekvés a tenger és a hegyek között- Nagy kert és terasszok. Svájci tulajdonos Vuilleumier testvérek 710 TB IBM W fi 'tT 7M (Isola d’Ischia—Nápoly). — Elsőrangú klimatikus Jffl ■ IL gyógyhely. Ásványvíz-és iszapfürdők. Csodás strand PACAMIPPIHIA (Isola d'Ischia—Nápoly) HOTEL SUISSE Svájci szálloda A legjobb szálloda. A leg-UnOnlllÜÜlULM jobb fekvés. A legjobb konyha — A legszebb kert — fül. Huber A. (személyes vezetés) PORTO d’ISCHIA- Hotel Floridiana *£ az ásványvízfürdők* c és a strand közvetlen közelében. Porto d’Ischhia (Nápolyi öböl) Hotel Conte Nyugalmas, csendes üdülésre ajánlható a Nápolyi öbölben. Kényelmes bejárat a termálfürdőkhöz, út a tengerpartra, a pintafenyőligethez. Bérlő: Ginato—Scala. PALERMO GRAND HOTEL SOLE Corso Vittorio Emanuele 291 150 szoba. Minden modern berendezés Folyó meleg és hideg víz Telefon és központi fűtés az összes szobákban Autóbusz a pályaudvaron. Garázs. Mérsékelt árak Tulajdonos: Giuseppe Sole. HOTEL PATRIA Saját autóbusz az állomáson. Penzió 30.— lírától. Egyágyas szobák 6—12 líra. Tulajdonos: CorsaroVii kétágyas szobák 12--20 líra.Díjtalan garázs a házban Vincenzo és Giovanni HOTEL PENSION TORINESE, Via Giovanni Meli 5. (A Via Roma keresztutcája). A város központjában. 35 teljesen napos fekvésű szobával. Minden modern komfort. Elsőrangú konyha. Mérsékelt árak E N N A Szicília központjában az Agrigent-vonalon. Szirakuza. Híres építészeti műemlékek és csodálatos panorámák. A Cf*10Pili Tekintse meg a híres görög templomromokat, Palermótól két órányira. Legjobb éghajlat: réli,és Agil Igvlil tavaszi üdülésre alkalmas. Hotel des Temples, Hotel Grande Bretagna Gellia Fenti helyek és szállodák prospektusaival szolgál AZ EST utazási irodája, Budapest, VII. kerület, Erzsébet körút 18—20. szám