Magyarország, 1937. július (44. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-02 / 147. szám
1937 j alius 2 -tek MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG EGYHANGÚLAG Egyhangúlag szavazta meg a Ház ezt a fundamentális törvényt, a kormányzói jogkörről. Alaptörvény, ahogyan egész nemzeti létünknek alapja a törvény. A magyar csak törvényben tud élni és alkotmányban gondolkozni. Az új törvény, amelyben rezgésszerű finomsággal és érzékenységgel benne él a nemzet lelkiismerete, önmagával szemben érzett felelősségérzete, történelmi tiszteletadás Horthy Miklós országépítő és törvényttartó személyének, ugyanakkor felelős gondoskodás jövendő nemzedékekről. A legkisebb árnyalatban is gondoskodik arról, hogy az állami főhatalom törvényesen, rendben, minden külső és belső zavar nélkül folytatódjék, az alkotmány és a törvény uralkodjék átmenet és zökkenő nélkül. Vita nélkül fogadták el az új törvényt, amelyet előbb megszűrt a nemzeti lelkiismeret, eleven lelke az örök jog örök magyar nemzetének, amely azért adott a világnak annyi nagy jogászt, mert maga és minden fiában a jogban nevelkedett és a jogban él. Ezért, ha azt kérdezik, ki hozta ezt az új törvényt, azt kell felelnünk rá, a régi magyar törvények. Azok egész tára. Oly természetesen eredt és fakadt belőlük, az új a régiekből, hogy vita róla nem is lehetett és ezért tudja ez a nemzedék átadni a következőknek ezt a törvényt az egyhangúság egész nagy erkölcsi tekintélyével, hogy valahányszor majd ebben a törvényben lapozni vagy erre hivatkozni fognak, sosem egy pártot, hanem mindig az egész nemzetet érezzék benne és azt az egész nemzedéket, amely Horthy Miklós kormányzó bölcs vezetése és alkotmányos országlása alatt épített itt újra országot. Az új törvény új évgyűrű az ezeréves alkotmány halhatatlan és dönthetetlen élettáján. Ami lehangoló és ami megnyugtató .Bárkinek adatait készséggel fogadom és felülvizsgálom, a visszaéléseket az egész vonalon a legkíméletlenebbül fogom megtorolni. Ezt Darányi Kálmán miniszterelnök mondta a 33-as bizottságban és egész biztos, hogy ez a hang és ez a szellem önmagában is alkalmas arra, hogy a közélet tisztaságát biztosítsa. Ez nem az a szellem, amely bizalmatlanul fogad minden adatot — vagy leleplezést. Darányi Kálmán sem tűr —■ aminthogy nem is lehet tűrni — semmi általánosítást; konkrét ügyekben azonban kíméletlenül tár fel és torol meg mindent, ami visszaélés. A földművelésügyi minisztériumban kipattant visszaélések ügye érthető recenzust keltett az egész közvéleményben. De ez a recenzus az egészséges reakció jele, mint nagyon sokszor a lázé: a szervezetben. Épp ez mutatja, hogy a mi közéletünk: egészséges közélet. Mert beteg közéletekben, elnyomott közéletekben először nem kerülnek napvilágra a visszaélések — beteg közéletekben, vagy elnyomott közéletekben apátia mutatkozik. A közvélemény háborgása épp annyira az egészség jele, mint amenynyire az egészség jele az a vizsgálat, amely most megindult, kérlelhetetlenül. Ott, ahol a közvélemény gépezete, hibásan funkcionál, ott, ahol a közvélemény gépezetének kerekei rozsdásak, ott, ahol a közélet légkörét nem szellőzteti állandóan az igazi önkormányzat felfrissítő szelleme, ott soha ki nem pattannak, soha föl nem tárulnak a visszaélések. Megtévedt emberek mindig voltak, mindenütt lehetnek a fertőzés végre is minden szervezetbe beveheti magát, de egy szervezet betegsége ott dokumentálódik, ha nem veti ki magából a fertőzést. S amilyen lehangoló mindaz, ami most kipattant — annyira megnyugtató a vizsgalap erélye, lendülete és kíméletlensége. Anglia mentegetőzik Az idők jele ez is: Anglia rátér a külföldi propagandára. Tizenkét nyelven indulnak meg hamarosan a rendszeres angol rádiópropagandaelőadások. Angolellenes rádió- és újsághadjáratot akarnak ezzel ellensúlyozni. Gondoljuk meg jól, mit jelent ez: egy hatalmas birodalom, melynek semmi terjeszteni való ideológiája, semmi exportra készült eszeáramlata, semmi felforgató szellemi dugáruja nincs, kénytelen úgy dolgozni, mintha volna. Anglia nem akarja más országok békéjét felforgatni, nem akar idegenben összeesküvést vagy polgárháborút szítani — és mégis teljes erővel igénybe kell vennie az étert, hogy meghallgassák. Területén rend van, béke és a ma elérhető legnagyobb boldogság. Úgy látszik, ezért kell »exkuzálnia« magát tizenkét nyelven az éteren át. Magyarázkodnia kell, amiért nem ont vért, nem tart fenn internálótáborokat, nem gyakorol terrort. Mentegetőznie kell a világ előtt e súlyos mulasztásokért, meg kell kérnie a kontinens rádióhallgatóit, ne haragudjanak rá, próbálják megérteni, próbáljanak megbocsátani neki, amiért nem árt senkinek. Reméljük, a hallgatók elég nagylelkűek lesznek és megbocsátanak Angliának. iC&SlINTIA A. V nyaralási akciónk, amely a gyönyörű karintiai tavak vidékére vezet, megkezdődött A 14 napi szállás, ellátás, borra- - —. _ valókkal és gyógyadókkal,strand- I fürdőkkel együtt, vasúti költség- 1 I OU gél Budapesttől Budapestig—.....| W I P-től Ezen árban a kirándulások költségei, úgymint 7 napra szóló cérjeljegyek, monkaók, helyi vonatok, postaautóbusz használatára és a függővasutak költségei is bennfoglaltatnak Jelentkezés indulás előtt legalább 1 héttel. Részletes felvilágosítást ad Az Est Utazási és Menetjegyirodája,VII. Erzsébet körút 18-20.SZ. 7 Mikor jut el a magyar író a magyar iskolába ? Irta: Fej a GézaA mai fiatalság a mai irodalom I iránt érdeklődik s többnyire I regényponyva kerül a kezébe. I Még élénkebben érdeklődik a s társadalmi kérdések iránt s többnyire a politikai ponyva fertőzi meg fiatal szellemét. A fertőzés ugyan még nem általános, de annál komolyabb küzdelmet kellene indítanunk, hogy ne is lehessen általánossá. Nem lehet vitás, hogy az élő s értékes irodalommal, az élő géniusz immár kétségbevonhatatlan értékeivel kell a fiatal szellemeket immunizálnunk. De vájjon mit szűr át az iskola, közelebbről: az ifjúsági könyvtár az élő irodalomból? Körülbelül húsz esztendős időközökben hivatalos jegyzékek jelennek meg arról, hogy milyen könyveket kell s melyeket »lehetséges« az ifjúsági könyvtárakba besorozni. Az utolsó 1931-ben, az utolsó előtti pedig 1912-ben jelent meg. Az új beszerzések természetesen a legutóbbi jegyzék szerint történnek. Elszomorító jegyzék ez. Még a XIX. század nagyszerű magyar irodalmi termése is megcsonkítva, búsító töredékek alakjában kerül az ifjúsági könyvtárakba. A teljes Jókay, a teljes Mikszáth még mindig »nem való az ifjúság kezében. Teljesen kimaradtak azok, akik az 1867-tel kezdődő beteg történelmi korszakot »megellenezték«, a Tolnai Lajosok s a Justh Zsigmondok, mintha a történelem nem igazolta volna őket. S hiába keressük a XIX. század nagyszerű népköltési gyűjteményeinek teljes kiadását is. ISMERJÜK az óvatos kézdörzsölgető kifogást, hogy az ifjúság naiv lelkületét nem szabad komoly emberi problémákat tárgyaló művekkel feldúlni. Mintha a mai gyereket egy mesterséges mesevilágban tarthatnák, mintha a mai nyíltszemű s nyílteszű fiatalság modern irodalmi művek nélkül nem érdeklődnék az élet és halál, a születés és a teremtés titkai iránti Móricz Zsigmondnak csupán egy műve, a Légy jó mindhalálig« került, rá a szigorú listára. Holott e sorok írója még ma is frissen emlékszik arra a megrázó hatásra, melyet a»Az isten háta mögött« című regénye okozott ötödikes gimnazista korában. Nem mondhatnám, hogy szerelmi fűtöttsége megrontotta volna, ellenben tudatossá tette benne környezetét, a felvidéki magyar kisvárost. Zilahy Lajosnak csupán egy színműve, az»Süt a nap került be. Tersánszky teljesen kimaradt, s egyetlen jelentéktelen regénnyel került be Krúdy Gyula. A fűzfairredenta költészet helyett, szerény vélekedésünk szerint, a magyar egység gondolatát sokkal jobban szolgálnák az elszakított s szenvedéseiben megtisztult magyarság nagy irodalmi értékei. De még Tamási Áron műveit is hiába keressük a hivatalos listákon, ellenben szép számmal találkozunk ismeretlen s jelentéktelen nevekkel, kiket sohasem fogadott be a közönség szeretete , egészen bizonyos, hogy az irodalomtörténet sem fogadja majd be őket. NYON szomorú az új magyar Ara mostoha sorsa is. is még Ady Endre sem vonult be az iskolákba, antológia alakjában sem. Hiába ismerték el páratlan értékeit konzervatív tudósok és akadémikusok. Hiába keressük a magyar nyelvnek s lírának immár elhúnyt nagy mestereit: Juhász Gyulát, Tóth Árpádot s Kosztolányi Dezsőt, az élők közül pedig Babits Mihályt, Erdélyi Józsefet, Illyés Gyulát, Szabó Lőrincet- Holott az iskolai élet szerves része a szavalás, hatása mély nyomokat hagy a lélekben, nemcsak az ifjúságot neveli, hanem az ünnepélyeken a szülőket is. S valljuk csak be, hogy a lelkes fiatal szavalók többnyre jelentéktelen fűzfapoéták martalékai lesznek. Az iskolai könyvtárak nagyon félnek a társadalmi irányú művektől is. Meg is látszik ennek a hatása. A magyar társadalom általános műveltségéről jót kell mondanunk, de annál gyöngébb lábon áll társadalomtudományi tájékozottságunk. A különböző mérgező eszmeimportoknak ezért van akkora hatásuk, bizonyos fiatal rétegek ezért imádják a diktátorokat. Nagyobb volna e nemzet szellemi és politikai ellenálló képessége, ha társadalmunk tisztán látná az igazi,nagy társadalmi törvényeket. Az egyetemi hallgatók aligha sodródnának hol szélsőjobb, hol pedg szélsőbal maffiákba, ha az iskolában komoly s őszinte társadalomtudományi útravalót kaptak volna. S ENKI sem tagadhatja, hogy ma elsősorban társadalmi kérdések érdeklik az érettebb ifjúságot. Egy hónapja egy 13 éves kisdiákkal megirattam, hogy miért legkedvesebb könyve az »Aranyemberi? Hát azért tetszett a kis proletárfiúnak, mert »Timár Mihály mindenfelé kenyeret osztogat«. A kassai magyar gimnázium egyik tanára, mint a Prágai Magyar Hírlapban olvasom, kiváncsi volt, hogy milyen könyvek érdeklik a nyolcadikosokat? Kiderült, hogy valamennyien elsősorban a nemrégiben megjelent új magyar szociológiai könyvekért rajonganak. De akkor miért hagyják elporladni Acsády Ignác korszakalkotó művét a magyar jobbágyság történetéről ? Miért nem vonult be még az iskolába a »Puszták népeit A fiúk kikerülnek az életbe, egy társadalomba, mely tele van hibákkal, bűnökkel, mindenekelőtt pedig elodázhatatlan tennivalókkal. S erről a társadalomról alig szereztek tudomást, csoda-e tehát, ha politikai szekták és hóbortok, világnézeti könnyelműségek zsákmányai lesznek. Megrohanják az idegen eszmék zsenge szervezetüket, s nem ismerik a magyar géniusz, a korszerű írói beszéd legnagyszerűbb megnyilatkozásait. Honnan merítsenek tehát ezek a fiatalok ellenállóerőt? Ne feledjük, hogy belső várak is vannak. S aki a belső várak építésénél nem a szellem legjobbjait, nem a korszerű, a legmélyebb hatásra képes értékeket használja fel kötőanyagnak, úgy jár, mint a magyar népballada kőművesei: »Amit raktak délig, leomlott estére. Amit raktak estig, leomlott reggelre.« Stranddresszek 17, finom köntös....................................................... MTM * KAZFIA KALAP. MIRIDIVAT ml m Károly körút 3, saroküzlet.