Magyarország, 1937. augusztus (44. évfolyam, 173-197. szám)
1937-08-18 / 187. szám
193? augusztus8 szerda MAGYARORSZÁG Szabad-e játszani a Missa Sollemnis-t a nagyváradi püspöki palota előtt Érdekes szabadtéri előadást terveztek Nagyváradon. Elő akarták adni Újházi György Missa Sollemnis című miséjét, amelyet Beethoven zenéjére írt. Úgy tervezték, hogy egy nap románul, egy nap magyarul játsszák a Missa Sollemnis-t a nagyváradi püspöki palota előtt. A püspök megígérte, hogy miseruhákat ad kölcsön és kijelöli azokat a papokat, akik az előadás egyházi szakértői lesznek. Ujházy levelet írt Pécs város polgármesteréhez — a Nemzeti Színházban bemutatott Missa Sollemnis Pécsett került előadásra szabadtéren — arra kérte, hogy engedje át művét a nagyváradi előadás számára. A pécsi polgármester válaszában közölte, hogy sajnos, nem áll módjában a kérést teljesíteni, mert Pécs városának szerződése van Ujházyval- Csak Pécsett lehet a művet szabadtéri előadásban színte hozni. A nagyváradiak ekkor dr. Janovits Jenőt kérték meg a közbenjárásra. Janovits szintén levélben fordult a pécsi polgármesterhez ebben az ügyben. A polgármester nagyon udvarias válaszában közölte, hogy kivételesen megengedné Janovitsnak a mű előadását, de attól fél, hogy ha most megadja az engedélyt, más utódállam is jelentkezik hasonló igénnyel. A nagyváradiak tehát még mindig nem tudták a tervet megvalósítani. Múlt héten a szegedi ünnepi játékok alatt kultuszinisztériumi urak tartózkodtak a Dóm téren és szóba került ott a Missa Sollemnis ügye. Csodálkozással vettek tudomást a pécsi polgármester leveléről és részletes felvilágosítást kértek arra vonatkozólag, lehetséges-e, hogy ilyen fontos kulturális ügyben elutasító választ kapjanak. Valószínűnek tartották, hogy nem is a polgármester írta a levelet, hanem csak egy alárendelt városi hivatalnok. Vitéz Imecs György szegedi főispán vállalkozott arra, hogy interveniál a nagyváradiak érdekében. A főispán levelet írt vitéz Horváth pécsi főispánnak, amelyben felhívja a figyelmét a fonák helyzetre, arra kéri, támogassa az ügyet. Eddig még nem érkezett válasz arra vonatkozólag, megengedik-e a Missa Sollemnis szabadtéri előadását Nagyváradon, vagy sem. Amennyiben megérkezik az engedély, még mindig nem késő, mert az előadásokat csak augusztus végére tervezik. Az algíri énekesek Lamotte alpolgármesternél Érdekes látogatói voltak ma délben Lamotte Károly alpolgármesternek. A Cercle Choral d’Algir-nak, az algíri dalosok együttesének nyolc vezetője kereste fel a központi városházán levő hivatalában a helyettes polgármestert. Tegnap éjszaka érkeztek az algíri dalosok Budapestre, ahol több hangversenyt tartanak. Ma este az Állatkertben szerepelnek. A vörös turbános, fehérkabátos algíri urak tisztelgő látogatásuk során elragadtatásuknak adtak kifejezést a polgármesterhelyettes előtt Budapest szépségei fölött. Lamotte alpolgármester a főváros plakettjét nyújtotta át az algíri dalosegyüttes vezetőinek. Serdülő fiúknak és leányoknak adjunk hetenként legalább egyszer reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi termmészetesFerenc Józsefi keserűvizet, mert gyomor-, bél- és vértisztító hatásának gyakran igen fontos eredményeket köszönhetünk. Az orvosok ajánlják. Autón járnak a gazdák, estélyi ruhában táncolnak a parasztlányok az orosházi tanyákon Orosháza, augusztus 17. (A Magyarország kiküldött tudósítójától.) Jó világ köszöntött errefelé a parasztra, parasztparadicsom annak, aki az ország más tájain is nézelődhet. Az a politikai igazság, hogy »ha a paraszt jól él, jól megy sora, akkor mindenki másnak is jobban megy. — itt kézzelfogható, mert az orosházi paraszt ma éppen olyan boldog és pénzes életet él, mint a gazdakonjuktúra legvirágzóbb hónapjaiban. Az orosházi parasztot félévszázad óta szívesen veszik mintának, mert a világ haladására elsőnek reagál, mert azt és úgy termel, tenyészt, amit és ahogyan a piac megkíván. Az orosházi parasztba kupécvér is szorult a büszkeség mellett, nemigen kell neki segítő kéz ahhoz, hogy a portékáját maga adja el jó áron. Szervezettsége mintaszerű, az állattenyésztés minden ágában kitűnően kiképezte magát, búzája, kukoricája, árpája, minden terménye márkának számít. Ezért tért magához elsőnek az orosházi paraszt. Ma már ott tart, hogy kezd autón járni! Szépen öltözködik és szívesen szórakozik az orosházi paraszt manapság. — Tán kiesett a kerékszeg! — kérdi hamiskásan az egyik legény. Nagy a nevetés rá. Zizegő kukoricatáblára világít a kisvasút villanya: — Hű, de egy-kettőre levághatná ez a banda a sok szárat! A mi tanyánkon is elférne ennyi potyaszedő! Szúnyog, meg légy vetődik a lámpa fényébe: — Itt se térünk a legyektől, — mondja az egyik estélyiruhás dáma — odaki a tanyán is majd megesznek bennünket. A partnere így folytatja: — Nem bírhatunk vele, Juliska, mert egy pár légy egy hónap alatt húszmilliót szaporít! A másik dáma belenevet az oktatásba: — Mi vana, ha a malac úgy szaporítana?... A cigány, persze, ezzel a nótával köszönti a társaságot:* — Szánt az ökör, recece, az orosházi határba’... A táncrendben a csárdás nem több, mint másutt, tangó, fox, angol keringő váltja egymást. És finoman táncolnak, pedig gombostűt sem lehet leejteni a táncoló tömegben. A zsúfoltságban legkönnyeben a foxtrott megy, hiszen abban csak csoszogni kell, azután viszi a táncotokat körbe-körbe az áradat. Még a Giovinezzára is foxot járnak. Szépen öltöznek a tanyai szépek Az ifjak — például — a gyopárosi kerti étterem tágas forraszán táncestét rendeztek a minap. Nincs az a divatszakértő, aki fölismerte volna a leányok, fiatalasszonyok között a »parasztot«, olyan estélyiruhás hölgyek voltak. Estélyi frizurájuk is modern volt. A fülükben szép fülbevalók, s nincs köztük, akinek gyűrűsujján ne pompázna egy szép, köves aranygyűrű. Arany, meg ezüst karkötőt viselnek, mindnek van karórája. Kalapot egy se visel, hétköznap pedig éppen úgy fölveszik a kendőt, mint az édesanyjuk. A legények öltözéke még »parasztos«, de már sokan otthonhagyják a csizmát. A legtöbb tropikálanyagból készült csizmanadrágot, kabátot viselt, a modernebbek »pantallós« öltönyt, hozzá nyersselyem sportinget nyakkendő nélkül. És elegáns divatkalapot. Régi nóta, új tánc A beszélgetésüket, szavaik muzsikáját, témáikat nem érinti a divat, úgy beszélnek, mint az apjuk, nagyapjuk. Minden harmadik mondatuk a tanya. — Megymegy a kisvonat, egyszer csak megáll. Már most beszerezheti gyermekei részére a jövő tanévre szükséges tankönyveket a minisztérium által előírt hivatalos áron .Az Est könyvosztályán Erzsébet körút 18. Telefonon történt megrendeléseket még aznap hazaszállítjuk „Mások maguk, mint mi voltunk...' Az öregebbje, aki nem táncol, a kerthelyiség asztalainál ül, beszélget. — Én meg úgy vótam, hogy nem is gyületünk, mer megszúrta a talló a lábam. Oszt tetanusz lett belülre ... — A régi öregek idejébe nem vót ennyi tetanusz ... — Vóta, csakhogy akkor farkasgörcsnek hitták, oszt aki megkapta, belepusztult. Most meg megmentik, akit lehetséges. Az asszonyok fölfigyenek a tetanuszra. — Fájt valamije előbb? — Nem én nekem, csakhogy idejébe észrevettem. Láttam már tavalyelőtt meghalni egy gyereket tetanuszba, ügyeltem hát magamra. Amikor a talló megszúrt, kimostam a sebet, jól megnéztem másnap is, meg harmadnap is. Amikor éreztem, hogy valahogyan nem jól vagyok, biz begyüttünk mink az orvoshon, nem vártam meg, amíg a nyakamba beleáll a görcs... Beázottak, most osztán szédülök egy ki 9 csit, meg a bőröm is viszket, de megmaradok. Az asszony rálegyint az esetre a kezével: , — Azér csak mások maguk, mint mink voltunk, meg vagyunk... A háború alatt az uram odavet, én szántottam. Szántás közben belement a lábamba egy jókora szárhegy. Kimentem a borozdából, megmostam, bekötöttem, visszamentem a borozdába tovább szántani. Két nap múlva gyütt ki édesanyám a tanyába, az vette ki, mer én nem férhettem hozzá, mégis megmarattam ... Fürdőszoba, autó... Alig boroznak, majd minden asztalnál sör fogy. A kisvasút máskor éjfélkor indítja az utolsó vonatot be Orosházára, most éjfélután kettőkor, meg hajnal négykor is ment vonat. Délelőttre pihentek valamennyit, templomba mentek, ebéd után meg vissza a tanyára, csizmában, kendőben, megfogni újból a dolog végit. Bővérű lovak ficánkolnak a kocsik előtt, a válogatós ló egykéz dupla pénzért venné őket, haadnák. De nem adják, mert Orosházán virtus a jó ló. Nem számít embernek, aki rossz lovat hajt. A modern élet kényelmét egy-kettőre megszokták a fiatalok, de még az öregek is. Egyre több tanyában fúratnak ártézilábtál, már olyan tanya is van, ahol a lakóépületekbe bevezették a vizet. — Még a jószágok elé is odavezettetem, — mondja az egyik gazda — annak is jobb a tiszta ártézi viz. A monoriak kezdték, hogy fürdőszobát rendeztek be a tanyán, a szokást átvették, ez is virtussá vált. Egyre szaporodik a tanyai fürdőszobák száma. Csak éppen strandra nem járnak. Szerintük a strand csak arra jó, hogy »pucérkodjanak« az emberek. Néhány orosházi gazdának már autója van. Megszokott látvány, hogy jön be a tanyáról a poros autó, csizmás parasztember vezeti, mellette ül a felesége fejkendőben, kötővel maga előtt, az ölében garaboly, amiben az eladnivaló tojást hozza, hátul meg a piacra szánt tejföl, túró, vaj, meg baromfi. Eleinte furcsállották az autót, de már megszokták, jövőre vagy ötvenre szaporodik majd az autótulajdonos orosházi parasztok száma. Rájöttek, hogy a falutól távoleső tanyáról könnyebben, gyorsabban bejöhetnek, nem kell kivonni egy pár lovat oda-vissza egész napra munkából, nem kell behozni a bérest se, az is folytathatja a dogát odakint... Építkezés mindenfelé . . . Szívesen költ az orosházi paraszt, mert igényes, de igényeiben is óvatos, megfontolt, mint dunántúli ősei voltak. Az orosházi parasztparadicson új eseménye pedig az, hogy parcelláznak két helyt is Orosháza mellett. Aki csak tehette, földet vett. Kőmívesek, ácsok fagyban készülnek az új építkezésekre. Tanyaházat, istállót, ólat, górét kell majd építeni. Garázsra egyelőre még nincs szükség, megfér egy-két esztendeig az autó a színben. Majd, ha ott alkalmatlanná válik és valamelyik úr felépíti az első tanyai garázst, a többi követni fogja: Raczkó Lajos. | EURÓPAI DÍSZPREMIER HOLNAP: | | RÁDIUSZ OMNIAV.8 | | RABSZOLGAHAJÓ | || Az utolsó rabszolgakereskedő izgalmas élete | | Wallace BEERYés Warner BAXTER | ) ELISABETH ALLAK, MICKEY ROONEY, JOSEPH SCHILDERAUT | K