Magyarország, 1937. november (44. évfolyam, 249-272. szám)
1937-11-03 / 249. szám
6 Többet keresünk ma, mint 1913-ban Mégis rosszabbul élünk Írta: Hajdú Sándor Vannak, akik azt mondják, hogy a megélhetés 1937-ben drágább, mint a háború előtti években volt, amikor pedig szinte általános volt a panasz egész Magyarországon a drágaság miatt. Statisztikusok úgynevezett indexszámokat állítottak össze, amelyek alapján összehasonlítást tesznek a háború előtti és a háború utáni árak között. Rendszerint az 1913-as év átlagos árait veszik alapul, ezt 100-as számmal jelölik meg és ehhez mérika drágulást vagy az olcsóbbodást. A pénzügyminiszternek Magyarország pénzügyi helyzetéről közreadott havi jelentéseiben például a nagykereskedelmi árak index-számai 1937 szeptember 30-án 96-ot mutatnak, ami azt jelentené, hogy ezen a napon az öszszes áruk átlaga 1 % -kal olcsóbb volt, mint 1913-ban az év átlagos nagykereskedelmi árait véve. Ez index-számok szerint a nagykereskedelmi árak 1927 végén állottak a legnagyobb szinten, akkor a nagykereskedelmi árak index-száma 135 volt. Ma tehát a papírforma szerint olcsóbban kellene élnünk, mint tíz évvel ezelőtt és körülbelül ugyanazzal a drágasággal verekszünk, mint az a társadalom, amely 1913-ban panaszkodott és zúgott a drágaság ellen. Hogy megint visszatérjünk az indexszámokra, egy négytagú család létfentartási költségeinek indexszáma ezidőszerint 101, vagyis az élelmezés, ruházat, fűtés, világítás és lakás átlagos költségei csak 1%-kal nagyobbak, mint 1913- ban voltak-Dehát lehetséges-e, hogy ma alig élünk drágábban, mint azokban a boldog békeévekben, amikor az évi 1200 koronás állami kistisztviselői fizetés olyan irigyelt helyzetet jelentett? Vagy amikor a bankifjú volt a legkönnyebb pénzzel költekező fiatalember, hiszen kétszáz koronás fizetése és korlátlan hitele volt. 1913. árai Ha visszalapozunk a felejthetetlenül szép boldog békeidőkbe és nézzük az akkori hirdetéseket, egy királyuccai büfében ezeket az árakat olvassuk: Egy pár frankfurti virstli 16 fillér Egy leves 16 fillér Egy adag gulyás 10 fillér Egy adag serpenyős rostélyos 80 fillér Egy üveg sör 26 fillér És hogy dobogjon a szív, férfi aranyórát már 35 koronáért lehetett kapni, női aranyórát 15 koronáért, briliánsgyűrűt — igen, igazi briliánsgyűrűt — 30 koronáért. Viszont az általános gazdasági helyzetet akkor is a lapok apróhirdetéseiből lehetett a legpontosabban megismerni. Egyik budapesti lapban olvassuk 1913 októberében a 19 Szolid ® jeligéjű alábbi apróhirdetést : 19 ÉVES, szolid magaviseletű, filigrán termetű, foglalkozással bíró urileány úriember állandó ismeretségét keresi, ki havonta 50 koronával támogatná. De ugyanekkor három, korona napidíj mellett ajánlkozott házakhoz a szorgalmas varrónő, Berliz-féle nyelvoktatást havonta 10—15 koronáért vállaltak és egy teljes önkéntesi felszerelést már 90 koronáért elkészített az ismert katonai szabó. Mérték után készített férfiruhát angol szövetből lehetett kapni 70—80 koronáért. Az akkori híres női divatház angol kosztümöt kínált selyembéléssel 50—60 koronáért. Selyemblúzt lehetett vásárolni 9 koronáért és jó női ruhát 12—14 korona közöti áron. Igaz, volt állás és munkaalkalom minden fiatalember számára, a 60—80 koronás állásokkal még dobálóztak, pedig a süketnémák állami intézete egy felügyelői állásra hirdetett pályázatában évi 720 koronát, teljes ellátást, lakást, fűtést és világítást kínált. Akik emlékeznek még ezekre az évekre, tudják, hogy nagy lakásdrágaság volt. A déli vasútnál akkor épült ház kétszobás, mellékhelyiséggel rendelkező lakásait 610 korona évi bérrel kínálták, de viszont elegáns bútorozott szobát lehetett kapni Pesten havi 40 koronáért. Havi 40 K-ért ebéd Egy rendes polgári vendéglő 1913-ban négyfogásos ebédet adott havonta 10 koronáért- Hogyan tudta ezt adni, ez az akkori idők kalkulációjának a titka. A marhahús kilogramjának átlagára 1913-ban 2,21 pengő volt (az akkori koronaértéket pengőértékben számítva), ma pedig 1.18—2.10 pengő, a borjúhús (comb) kg-ja 3.61 volt, ma 3.20—3180, a sertéscomb kilogramjának átlagára 1913-ban 2.29 volt, ma 1.70—2.08, viszont a disznózsír ára 1913-ban 2.05 pengő, míg mai ára 1.72—1.80 pengő. 36 fillér volt akkor a tej literje. A teavaj kilogramja 3.88 pengő volt, ma 3.20—3.30. A félbarna kenyérgyári kenyér ára kilogramonként 36 fillérbe került, 3 fillér volt egy darab zsemlye, a rózsaburgonya kilogramjáért 12 fillért fizettek, ma 8—12 fillér. Akkoriban egy mázsa aprított tűzifának átlagos ára 3,43 pengő volt, ma csaknem a duplája ennek. Ha ezeket az árakat nézzük és feltesszük a kérdést, hogy miért nehezebb ma az élete a 200 pengős havifizetésű tisztviselőnek vagy alkalmazottnak, mint akkor volt a 100—120 koronás fizetésű kishivatalnoknak, nagyon nehéz megadni a választ. A húsfogyasztás fejadagja Budapesten az 1913—14-es gazdasági évben 50,6 kilogram volt, ma alig éri el a 30 kilogramot. Csökkent a kávé, a tea, a tejfogyasztás tejkvótája is, ami azt mutatja, hogy az emberek a táplálkozásra általában kevesebbet költenek és a megélhetés gondja mégis súlyosabb, mint a háború előtti években volt. Csaknem kétszeres közterhek De van egy tétel, amely némileg magyarázatát adja a mai nehéz helyzetnek: a közterhek tétele. 1912-ben Budapesten egy főre eső állami adó összege 65-11 pengő volt. A községi pótlék fejkvótája ugyanakkor 28.62 pengő volt. Ezzel szemben a legutolsó fővárosi statisztikai adatok szerint Budapest minden polgárára 117.15 pengő állami adó és 59.39 pengő községi adó esik. Ehhez járulnak még a háború előtt ismeretlen adók, a forgalmi, fényűzési adók stb., különadók és illetékek, amelyeket mind a változatlan jövedelmekből és fizetésekből kell letöredezni. Nem szabad megfeledkezni azokról az áldozatokról sem, amelyeket a magyar ipar vámvédelme fejében fizet minden ember, aki ipari cikkeket fogyaszt. Háború előtt a velünk közös vámterületet alkotó Ausztriától kivounk mindent vámmentesen. Mindezeknek a figyelembevételével jutunk közelebb annak a rejtélynek megoldásához, hogy a mai nagyobb fizetések, nagyobb jövedelmek ellenére miért élünk rosszabbul és több gonddal, mint a háború előtt. FERNAND GRAVET Párizs bonvivánjának amerikai filmje, figura Partnerei: Joan Blondell és Edward Everett Horton MERVYN LEROY produkció. MA PREMIER! FÓRUM MAGYARORSZÁG - % Gondtalan életet akar teremteni gyermekeinek? Akar lányának illő hozományt, fiának pályája megkezdéséhez szükséges tőkét biztosítani? Akarja? Akkor kössön életbiztosítást. 4 hónap időt ég hatalmas összeget igényelt a budai Magyar Világkávéház építése. Most, hogy teljes pompájában átadják azt a közönségnek, megértjük a fenti adatokat. A kávéház csodaszép! 1937 november 3 szerda TÖBB HELYEN ESŐ A Meteorológiai Intézet jelenti november 2-án délben 12 órakor. Az Óceán felől Írországon és Skócián át melegebb levegő áramlik a norvég partok felé. Ezzel szemben a La Manche-csatorna déli szélén és Bretagneon át a Biscayai-öböl felé viharos erővel hidegebb levegő áramlik. Hazánkban a Dunántúl és a Duna— Tisza közének északi felén, valamint a Tiszántúl nyugati részén volt eső. A legtöbbet jelentették: Tata, Bánhida, Dobogókő és Sárbogárd 3, Győr, Mór, Hajmáskér, Alcsút, Ercsi, Esztergom, Visegrád, Kisinóc és Gyömrő 2 millimétert. A hőmérséklet tegnap nyugaton 12—11, egyebütt általában 15—17 fokra emelkedett, ma éjjel pedig másfél méter magasságban a Dunántúl több helyen 10 fok alá sem szállt, de Debrecenben és Mátészalkán 0, Nyíregyházán mínusz 1 fokot mértek; a talaj mentén a Dunántúl csak 7—9 fok közt váltakozott, ellenben Salgtarjánban és Egerben 0, Tarcalon, Hortobágyon és Debrecenben mínusz 1, Túrkevén és Mátészalkám mínusz 2 fokra süllyedt. Európában ma reggel a tengerszíntre átszámított légnyomás legmagasabb értéke 773 milliméter volt Közép- Orszországban, legalacsonyabb értéke 715 milliméter Izlandban. Budapesten november 2-án délben a hőmérséklet 8 Celsius fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 759 milliméter, mérsékelten emelkedő irányzatú. Várható időjárás a következő huszonnégy órára: Délkeleti-keleti szél. Változó felhőzet. Több helyen eső. A hőmérséklet alig változik. November 8-án iktatják be Töreky Gézát a kúria elnöki székébe Magyarország legfelsőbb bíróságainak vezetésében bekövetkezett a nyilvánosságot régóta foglalkoztató személyi változás. Osvald, István, a kúria elnöke és Degré Miklós, a budapesti ítélőtábla elnöke október 31-ével nyugalomba vonult. A kormányzó Töreky Gézát, a kúria eddigi másodelnökét a kúria elnökévé, Hutás József kúriai tanácselnököt a kúria másodelnökévé, Láng Miticzky Ernőt, a szegedi ítélőtábla elnökét pedig a budapesti ítélőtábla elnökévé nevezte ki. A kúria új elnökének beiktatására már megtörténtek az intézkedések, november 8-án délelőtt 10 órára öszszehívták a kúria teljes ülését, amelyen felolvassák a kormányzói kéziratot és Töreky Gézát beiktatják az elnöki tisztségbe. A kúria másodelnöki és a tábla elnöki tisztségének beiktatása iránt még nem történt intézkedés. Gyászrovat: Szente Lászlóné sz. Horner Irma 28 éves korában rövid szenvedés után október 31-én, vasárnap elhunyt. Temetése kedden, november 2-án fél 4 órakor volt a rákoskeresztúri szr. temetőben. MEGSZŰNIK a RENDŐRSÉG felesleges a sok nyomozás, jön a zseniális japán detektív, Mr. MOTO és egy perc alatt kiderít mindent. Szellemes, izgalmas, bravúros minden kalandja, az elsőt holnap mutatjuk be! OMNIA-CITY