Magyarország, 1937. november (44. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

6 Többet keresünk ma, mint 1913-ban Mégis rosszabbul élünk Írta: Hajdú Sándor Vannak, akik azt mondják, hogy a megélhetés 1937-ben drágább, mint a háború előtti években volt, amikor pe­dig szinte általános volt a panasz egész Magyarországon a drágaság miatt. Statisztikusok úgynevezett in­dexszámokat állítottak össze, ame­lyek alapján összehasonlítást tesznek a háború előtti és a háború utáni árak között. Rendszerint az 1913-as év átlagos árait veszik alapul, ezt 100-as számmal jelölik meg és ehhez mérik­­a drágulást vagy az olcsóbbodást. A pénzügyminiszternek Magyarország pénzügyi helyzetéről közreadott havi jelentéseiben például a nagykereske­delmi árak index-számai 1937 szep­tember 30-án 96-ot mutatnak, ami azt jelentené, hogy ezen a napon az ösz­­szes áruk átlaga 1 % -kal olcsóbb volt, mint 1913-ban az év átlagos nagyke­reskedelmi árait véve. Ez index-szá­mok szerint a nagykereskedelmi árak 1927 végén állottak a legnagyobb szinten, akkor a nagykereskedelmi árak index-száma 135 volt. Ma tehát a papírforma szerint ol­csóbban kellene élnünk, mint tíz év­vel ezelőtt és körülbelül ugyanazzal a drágasággal verekszünk, mint az a társadalom, amely 1913-ban panaszko­dott és zúgott a drágaság ellen. Hogy megint visszatérjünk az indexszámok­ra, egy négytagú család létfentartási költségeinek indexszáma ezidőszerint 101, vagyis az élelmezés, ruházat, fű­tés, világítás és lakás átlagos költsé­gei csak 1%-kal nagyobbak, mint 1913- ban voltak-Dehát lehetséges-e, hogy ma alig élünk drágábban, mint azokban a boldog békeévekben, amikor az évi 1200 koronás állami kistisztviselői fizetés olyan irigyelt helyzetet jelen­tett? Vagy amikor a bankifjú volt a legkönnyebb pénzzel költekező fiatal­ember, hiszen kétszáz koronás fize­tése és­­ korlátlan hitele volt. 1913. árai Ha visszalapozunk a felejthetetle­nül szép boldog békeidőkbe és néz­zük az akkori hirdetéseket, egy királyuccai büfében ezeket az árakat olvassuk: Egy pár frankfurti virstli 16 fillér Egy leves 16 f­illér Egy adag gulyás 10 fillér Egy adag serpenyős rostélyos 80 fillér Egy üveg sör 26 fillér És hogy dobogjon a­­ szív, férfi aranyórát már 35 koronáért lehetett kapni, női aranyórát 15 koronáért, briliánsgyűrűt — igen, igazi briliáns­gyűrűt — 30 koronáért. Viszont az általános gazdasági helyzetet akkor is a lapok apró­­hirdetéseiből lehetett a legpontosab­ban megismerni. Egyik budapesti lapban olvassuk 1913 októberében a 19 Szolid­ ® jeligéjű alábbi apróhirde­tést : 19 ÉVES, szolid m­agaviseletű, fi­ligrán termetű, foglalkozással bíró urileány úriember állandó ismeret­ségét keresi, ki havonta 50 koro­nával támogatná. De ugyanekkor három, korona napi­­díj mellett ajánlkozott házakhoz a szorgalmas varrónő, Berliz-féle nyelv­­oktatást havonta 10—15 koronáért vállaltak és egy teljes önkéntesi fel­szerelést már 90 koronáért elkészített az ismert katonai szabó. Mérték után készített férfiruhát an­gol szövetből lehetett kapni 70—80 ko­ronáért. Az akkori híres női divatház angol kosztümöt kínált selyembéléssel 50—60 koronáért. Selyemblúzt lehetett vásárolni 9 koronáért és jó női ruhát 12—14 korona közöti áron. Igaz, volt állás és munkaalkalom minden fiatalember számára, a 60—80 koronás állásokkal még dobálóztak, pedig a süketnémák állami intézete egy felügyelői állásra hirdetett pá­lyázatában évi 720 koronát, teljes el­látást, lakást, fűtést és világítást kí­nált. Akik emlékeznek még ezekre az évekre, tudják, hogy nagy lakásdrá­­gaság volt. A déli vasútnál akkor épült ház kétszobás, mellékhelyiség­gel rendelkező lakásait 610 korona évi bérrel kínálták, de viszont elegáns bútorozott szobát lehetett kapni Pes­ten havi 40 koronáért. Havi 40 K-ért ebéd Egy rendes polgári vendéglő 1913-ban négyfogásos ebédet adott havonta 10 koronáért- Hogyan tudta ezt adni, ez az akkori idők kalkulá­ciójának a titka. A marhahús kilo­­gramjának átlagára 1913-ban 2,21 pengő volt (az akkori koronaértéket pengőértékben számítva), ma pedig 1.18—2.10 pengő, a borjúhús (comb) kg-ja 3.61 volt, ma 3.20—3180, a ser­téscomb kilogramjának átlagára 1913-ban 2.29 volt, ma 1.70—2.08, vi­szont a disznózsír ára 1913-ban 2.05 pengő, míg mai ára 1.72—1.80 pengő. 36 fillér volt akkor a tej literje. A teavaj kilogramja 3.88 pengő volt, ma 3.20—3.30. A félbarna kenyérgyári ke­nyér ára kilogramonként 36 fillérbe került, 3 f­illér volt egy darab zsemlye, a rózsaburgonya kilogramjáért 12 fillért fizettek, ma 8—12 fillér. Akko­riban egy mázsa aprított tűzifának átlagos ára 3,43 pengő volt, ma csak­nem a duplája ennek. Ha ezeket az árakat nézzük és fel­tesszük a kérdést, hogy miért nehe­zebb ma az élet­e a 200 pengős havi­fizetésű tisztviselőnek vagy alkalma­zottnak, mint akkor volt a 100—120 koronás fizetésű kishivatalnoknak, nagyon nehéz megadni a választ. A húsfogyasztás fejadagja Budapesten az 1913—14-es gazdasági évben 50,6 kilogram volt, ma alig éri el a 30 kilo­­gramot. Csökkent a kávé, a tea, a tej­­fogyasztás tejkvótája is, ami azt mu­tatja, hogy az emberek a táplálkozás­ra általában kevesebbet költenek és a megélhetés gondja mégis súlyosabb, mint a háború előtti években volt. Csaknem kétszeres közterhek De van egy tétel, amely némileg magyarázatát adja a mai nehéz hely­zetnek: a közterhek tétele. 1912-ben Budapesten egy főre eső állami adó összege 65-11 pengő volt. A községi pótlék fejkvótája ugyanakkor 28.62 pengő volt. Ezzel szemben a leg­utolsó fővárosi statisztikai adatok szerint Budapest minden polgárára 117.15 pengő állami adó és 59.39 pen­gő községi adó esik. Ehhez járulnak még a háború előtt ismeretlen adók, a forgalmi, fényűzési adók stb., kü­lönadók és illetékek, amelyeket mind a változatlan jövedelmekből és fize­tésekből kell letöredezni. Nem sza­bad megfeledkezni azokról az áldo­zatokról sem, amelyeket a magyar ipar vámvédelme fejében fizet min­den ember, aki ipari cikkeket fo­gyaszt. Háború előtt a velünk kö­zös vámterületet alkotó Ausztriától kivounk mindent vámmentesen. Mindezeknek a figyelembevételével jutunk közelebb annak a rejtélynek megoldásához, hogy a mai nagyobb fizetések, nagyobb jövedelmek elle­nére miért élünk rosszabbul és több gonddal, mint a háború előtt. FERNAND GRAVET Párizs bonvivánjának amerikai filmje, figura Partnerei:­­ Joan Blondell és Edward Everett Horton MERV­YN LEROY produkció. MA PREMIER! FÓRUM MAGYARORSZÁG - % Gondtalan életet akar teremteni gyer­mekeinek? Akar lányának illő hozományt, fiának pályája megkezdéséhez szükséges tőkét biztosítani? Akarja? Akkor kössön életbiztosítást.­­ 4 hónap időt ég hatalmas összeget igényelt a budai Magyar Világ­kávéház építése. Most, hogy teljes pompájában át­adják azt a közönségnek, megértjük a fenti adatokat. A kávéház csodaszép! 1937 november 3 szerda TÖBB HELYEN ESŐ A Meteorológiai Intézet jelenti no­vember 2-án délben 12 órakor. Az Óceán felől Írországon és Skó­cián át melegebb levegő áramlik a norvég partok felé. Ezzel szemben a La Manche-csatorna déli szélén és Bretagneon át a Biscayai-öböl felé vi­haros erővel hidegebb levegő áramlik. Hazánkban a Dunántúl és a Duna— Tisza közének északi felén, valamint a Tiszántúl nyugati részén volt eső. A legtöbbet jelentették: Tata, Bán­­hida, Dobogókő és Sárbogárd 3, Győr, Mór, Hajmáskér, Alcsút, Ercsi, Esz­tergom, Visegrád, Kisinóc és Gyömrő 2 millimétert. A hőmérséklet tegnap nyugaton 12—11, egyebütt általában 15—17 fokra emelkedett, ma éjjel pe­dig másfél méter magasságban a Du­nántúl több helyen 10 fok alá sem szállt, de Debrecenben és Mátészal­kán 0, Nyíregyházán mínusz 1 fokot mértek; a talaj mentén a Dunántúl csak 7—9 fok közt váltakozott, ellen­ben Salgtarjánban és Egerben 0, Tar­­calon, Hortobágyon és Debrecenben mínusz 1, Túrkevén és Mátészalkám mínusz 2 fokra süllyedt. Európában ma reggel a tengerszínt­­re átszámított légnyomás legmagasabb értéke 773 milliméter volt Közép- Orszországban, legalacsonyabb értéke 715 milliméter Izlandban. Budapesten november 2-án délben a hőmérséklet 8 Celsius fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 759 milliméter, mérsékelten emelkedő irányzatú. Várható időjárás a következő hu­szonnégy órára: Délkeleti-keleti szél. Változó fel­hőzet. Több helyen eső. A hőmér­séklet alig változik. November 8-án iktatják be Töreky Gézát a kúria elnöki székébe Magyarország legfelsőbb bíróságai­nak vezetésében bekövetkezett a nyil­vánosságot régóta foglalkoztató sze­mélyi változás. Osvald, István, a kú­ria elnöke és Degré Miklós, a buda­pesti ítélőtábla elnöke október 31-ével nyugalomba vonult. A kormányzó Töreky Gézát, a kúria eddigi másod­elnökét a kúria elnökévé, Hutás Jó­zsef kúriai tanácselnököt a kúria másodelnökévé, Láng Miticzky Ernőt, a szegedi ítélőtábla elnökét pedig a budapesti ítélőtábla elnökévé ne­vezte ki. A kúria új elnökének beiktatására már megtörténtek az intézkedések, november 8-án délelőtt 10 órára ösz­­szehívták a kúria teljes ülését, ame­lyen felolvassák a kormányzói kéz­­iratot és Töreky Gézát beiktatják az elnöki tisztségbe. A kúria másod­elnöki és a tábla elnöki tisztségének beiktatása iránt még nem történt in­tézkedés. Gyászrovat: Szente Lászlóné sz. Hor­­ner Irma 28 éves korában rövid szenvedés után október 31-én, vasárnap elhunyt. Temetése kedden, november 2-án fél 4 óra­kor volt a rákoskeresztúri szr. temetőben. MEGSZŰNIK a RENDŐRSÉG felesleges a sok nyomozás, jön a zseniális japán detektív, Mr. MOTO é­s egy perc alatt kiderít min­dent. Szellemes, izgalmas, bra­vúros minden kalandja, az elsőt holnap mutatjuk be! OMNIA-CITY

Next