Magyarország, 1937. december (44. évfolyam, 274-296. szám)
1937-12-21 / 289. szám
ára 10 fillér MAGYARORSZÁG Budapest, 1937 december 21 kedd XLIV. évfolyam, 289. szám Telefonszám 1-455-50* FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Egyes szám ára 10 fillér A vasárnapi szám a Sárga Rádióval 12 Hitét A kormányzó történelmi szózata a nemzethez Rendkívüli fontosságú beszédet mondott ma Szolnokon az ifjúságról, politikáról, a kalandos diktatúrás törekvések ellen és a királykérdés meggondolatlan felvetéséről Szolnok, december 20. (A Magyarország kiküldött munkatársának telefon jelentése.) Egy darab történelem pergett le azoknak a szeme előtt, akik ma jelen voltak Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén, amelyen nagybányai Horthy István lovassági tábornok arcképének leleplezése és ifj. Horthy Istvánnak örökös törvényhatósági bizottsági taggá való választása alkalmából megjelent Horthy Miklós kormányzó is, aki történelmi jelentőségű szózatot intézett a magyar néphez. Csupa lelkesedés és tetőtől-talpig ünnep ma Szolnok megye, amely országra szóló fénnyel és pompával adózott a Horthy-nemzetségnek Jász- Nagy-Kun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának mai közgyűlésén. Szolnok város zászlódíszbe öltözött ma. A megyeháza közgyűlési termét — ahol a Horthyak arcképgalériája függ Rákóczi, Széchenyi, Kossuth, Deák, Tisza István, Ferenc József és Erzsébet királyné portréi mellett — lilaszínű főpapi talárok, krémfehér reverendák, fényesen dekorált tiszti díszruhák, meggypiros és éjfekete díszmagyarok, ünnepi feketébe öltözött polgárok töltik meg, a karzaton a megye hölgyei szoronganak. A megyealkotó Horthy Szolnokon a nagybányai Horthyak 61 esztendő óta, mióta Szolnok megye fennáll, nagy szerepet töltenek be, hiszen a vármegye megalapítása a kormányzó édesapjának, idb. Horthy Istvánnak nevéhez fűződik. 1875-ben állt élére idb. Horthy István, a Jász- Nagy-Kun kerületekből külön vármegyét szervező mozgalomnak. Jászi Nagy-Kun-Szolnok megyében a Horthyaknak félévszázadnál régebben jár ki a megkülönböztetett tisztelet; a háború előtt idb. Horthy István fia, Horthy Szabolcs lett a vármegye főispánja. Horthy Szabolcs, a nagynevű katonaelődökhöz híven elsők között szállt fegyverbe a mozgósításkor és 1911-ben mint Szolnok vármegye aktív főispánja, halt hősi halált. Emlékét márványtábla őrzi a szolnoki megyeházán. Id. Horthy István és Horthy Szabolcs portréit Horthy Miklós kormányzó életnagyságú arcképe követi és ma leplezték le a közelmúltban elhunyt Horthy István lovassági tábornok arcképét, Pólya Tibor posthumus alkotását, amelyen az utolsó ecsetvonásokat már ahiovini szolnoki festőművész végezte. Horthy kormányzó, felesége és két fia, Horthy Jenő, valamint Brunswick György alezredes és Gerlóczy Gábor őrnagy szárnysegéd kíséretében különvonaton érkezett ma reggel Szolnokra. A fellobogózott pályaudvaron fogadta az üdvözléseket és jelentkezéseket, majd elvonult a díszszázad arcéle előtt. A vármegyeházánál díszőrség és újabb fogadtatás volt, majd dörgő éljen harsani, amikor a tengernagyi díszét viselő kormányzó feleségével és a család többi tagjával belépett a közgyűlési terembe. „Minden idők legvitézebb katonája64 Borbély György főispán üdvözölte a kormányzót és családját. — Mindig ünnep számunkra, valahányszor félméltóságod közgyűlésünkön megjelenik, de különösen "megtisztelő ez ma, amikor ezt a magyar vitézség, az önfeláldozó hazaszeretet, a puritán úri felfogás, a szívjóságos önzetlenség feledhetetlen nagy halottja emlékének kívánjuk szentelni. Néhai vitéz nagybányai Horhy István lovassági tábornok minden idők legvitézebb katonája volt, aki jászkun huszárainak élén fényes betűkkel írta be nevét a magyar történelembe. Vármegyénk szülöttje, néhai Pólya Tibor, a kiváló festőművész lelkének minden ihletét tette vászonra, mintha érezte volna, hogy utolsó alkotása lesz a kép, amely késő nemzedékeknek is hirdeti az ő művészetét. Hunyaditól Horthyig A kormányzó ezután engedélyt adott az arckép leleplezésére. Kenéz Béla nyugalmazott miniszter a szolnoki törvényhatóság örökös tagja mondott ünnepi beszédet: — Ha a halál jeges r ohellete három hónappal ezelőtt ki nem oltott volna egy nagy magyar életet, — mondotaKenéz Béla — akkor ma nagybányai Horthy István tábornok születésnapját ünnepelnénk, így csak emléke előtt áldozhatunk. Kenéz Béla rámutatott arra a történelmi osztályra, amelyből vitéz Horthy István származott. Megemlékezett ennek az osztálynak államfenntartó képességeiről, amelyekkel a sorsdöntő időkben csodálatos érzékkel mindig ki tudta választani a vezért, Hunyadi Jánostól egészen az országmentő Horthy Miklósig. Ez az osztály ezer esztendőn át vitte az ország kormányzásának dicsőséges és áldozatos terhét és vezérlete alatt, a magyar nép világraszóló, költők által is megénekelt vitézségének köszönheti Európa kultúrája, hogy nem temette el a keleti barbárság. Ennek a történelmi nemes osztálynak egy nagymúltú családjából született vitéz Horthy István, akin kívül az országmentő kormányzónak, édesapjuknak és a kormányzó hősi halált halt főispántestvérének képmása díszíti a vármegyeház falait. Jogásznak indult, de az alföldi rónákon kifejlődött benne a rajongás a lovassport iránt, így lett belőle legendás huszár és a világ egyik legelső lovasa. Bravúros tetteket vitt végbe, de a magyar vért nem engedte pocsékolni. A háború után megszervezte a világhírű távlovaglásokat, fiatalos tűzzel részt vett a politikában és puritán egyénisége általános megbecsülést szerzett neki. Méltó képviselője volt annak a történelmi osztálynak, amely ezer éven át hordozta az ország kormányzásának dicsőséges és áldozatos terhét, amelynek nemes tulajdonságai a német filozófus szerint a magyart Európa legarisztokratikusabb népévé avattál. Rajongója volt Horthy István a közéleti tisztességnek, a kötelességeljesítésnek és példaadó szerepe volt a nemzet nagy önvédelmi harcában. Emléke és, példája a nemzedékek hosszú sorát fogja küzdelemre lelkesíteni. A huszárkáplár, teljes díszben... Kenéz Béla után Kerekes István szolnoki törvényhatósági bizottsági tag beszélt, a 13-as huszárok régi formaruhájában, tizedesi rendfokozattal, karabéllyal a vállán. Horthy István alatt szolgált a háborúban. Elmondotta, hogy a gyakorlatok után Horthy István mindig magához kérette a legénység vagy az altiszti kar egyik-másik tagját és harátlnosan e beszélgetett családi dolairól, a vetések állásáról, a földművl álról. A 10-as huszárok utoljéra 19-14 november 18 án látták a tábrnok , aki összehívta katonáit és ara kérte őket, ne csüggedjenek el, hanem avesztett háború után azt a szellemet)