Magyarország, 1937. december (44. évfolyam, 274-296. szám)

1937-12-21 / 289. szám

ára 10 fillér MAGYARORSZÁG Budapest, 1937 december 21 kedd XLIV. évfolyam, 289. szám Telefonszám­­ 1-455-50* FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Egyes szám ára 10 fillér A vasárnapi szám a Sárga Rádióval 12 Hitét ­ A kormányzó történelmi­­ szózata­­ a nemzethez Rendkívüli fontosságú beszédet mondott ma Szolnokon az ifjúságról, politikáról, a kalandos diktatúrás törekvések ellen és a királykérdés meggondolatlan felvetéséről Szolnok, december 20. (A Magyarország kiküldött munkatársának tele­fon jelentése.) Egy darab történelem pergett le azoknak a szeme előtt, akik ma je­len voltak Szolnok vármegye tör­vényhatósági bizottságának köz­gyűlésén, amelyen nagybányai Horthy István lovassági tábornok arcképének leleplezése és ifj. Hor­thy Istvánnak örökös törvényható­sági bizottsági taggá való válasz­tása alkalmából megjelent Horthy Miklós kormányzó is, aki történel­mi jelentőségű szózatot intézett a magyar néphez. Csupa lelkesedés és tetőtől-talpig ünnep ma Szolnok megye, amely országra szóló fénnyel és pompával adózott a Horthy-nemzetségnek Jász- Nagy-Kun-Szolnok vármegye tör­vényhatósági bizottságának mai köz­gyűlésén. Szolnok város zászlódíszbe öltözött ma. A megyeháza közgyűlési termét — ahol a Horthyak arcképgalériája függ Rákóczi, Széchenyi, Kossuth, Deák, Tisza István, Ferenc József és Erzsébet királyné portréi mellett — lilaszínű főpapi talárok, krém­fehér reverendák, fényesen dekorált tiszti díszruhák, meggypiros és éj­­fekete díszmagyarok, ünnepi feketé­be öltözött polgárok töltik meg, a karzaton a megye hölgyei szoronga­nak. A megyealkotó Horthy Szolnokon a nagybányai Horthyak 61 esztendő óta, mióta Szolnok megye fennáll, nagy szerepet töltenek be, hiszen a vármegye megalapítása a kormányzó édesapjának, idb. Horthy Istvánnak nevéhez fűződik. 1875-ben állt élére idb. Horthy István, a Jász- Nagy-Kun kerületekből külön vár­megyét szervező mozgalomnak. Jász­­i N­agy-Kun-Szolnok megyében a Hor­thy­aknak félévszázadnál régebben jár ki a megkülönböztetett tisztelet; a háború előtt idb. Horthy István fia, Horthy Szabolcs lett a vármegye fő­ispánja. Horthy Szabolcs, a nagynevű katonaelődökhöz híven elsők között szállt fegyverbe a mozgósításkor és 1911-ben mint Szolnok vármegye ak­tív főispánja, halt hősi halált. Emlé­két márványtábla őrzi a szolnoki megyeházán. Id. Horthy István és Horthy Sza­bolcs portréit Horthy Miklós kor­mányzó életnagyságú arcképe követi és ma leplezték le a közelmúltban el­hunyt Horthy István lovassági tábor­nok arcképét, Pólya Tibor posthumus alkotását, amelyen az utolsó ecsetvo­násokat már ahiovini szolnoki festő­művész végezte. Horthy kormányzó, felesége és két fia, Horthy Jenő, valamint Bruns­wick György alezredes és Gerlóczy Gábor őrnagy szárnysegéd kíséreté­ben különvonaton érkezett ma reg­gel Szolnokra. A fellobogózott pálya­udvaron fogadta az üdvözléseket és jelentkezéseket, majd elvonult a dísz­­század arcéle előtt. A vármegyeházá­nál díszőrség és újabb fogadtatás volt, majd dörgő éljen harsani, ami­kor a tengernagyi díszét viselő kor­mányzó feleségével és a család többi tagjával belépett a közgyűlési­­ te­rembe. „Minden idők legvitézebb katonája64 Borbély György főispán üdvözölte a kormányzót és családját. — Mindig ünnep számunkra, vala­hányszor félméltóságod közgyűlésün­kön megjelenik, de különösen "meg­tisztelő ez ma, amikor ezt a magyar vitézség, az önfeláldozó hazaszeretet, a puritán úri felfogás, a szívjóság­os önzetlenség feledhetetlen nagy ha­lottja emlékének kívánjuk szentelni. Néhai vitéz nagybányai Horhy Ist­ván lovassági tábornok minden idők legvitézebb katonája volt, aki jászkun huszárainak élén fényes betűkkel írta be nevét a magyar történelembe. Vár­megyénk szülöttje, néhai Pólya Tibor, a kiváló festőművész lelkének min­den ihletét tette vászonra, mintha érezte volna, hogy utolsó alkotása lesz a kép, amely késő nemzedékeknek is hirdeti az ő művészetét. Hunyaditól Horthyig A kormányzó ezután engedélyt adott az arckép leleplezésére. Kenéz Béla nyugalmazott miniszter a szol­noki törvényhatóság örökös tagja mondott ünnepi beszédet: — Ha a halál jeges r ohellete három hónappal ezelőtt ki nem oltott volna egy nagy magyar életet, — mondo­ta­­Kenéz Béla — akkor ma nagybányai Horthy István tábornok születésnap­ját ünnepelnénk, így csak emléke előtt áldozhatunk. Kenéz Béla rámutatott arra a tör­ténelmi osztályra, amelyből vitéz Horthy István származott. Megemlé­kezett ennek az osztálynak államfenn­­tartó képességeiről, amelyekkel a sors­döntő időkben csodálatos érzékkel mindig ki tudta választani a vezért, Hunyadi Jánostól egészen az ország­mentő Horthy Miklósig. Ez az osztály ezer esztendőn át vitte az ország kormányzásának di­csőséges és áldozatos terhét és ve­zérlete alatt, a magyar nép világra­szóló, költők által is megénekelt vi­tézségének köszönheti Európa kultú­rája, hogy nem temette el a keleti barbárság. Ennek a történelmi ne­mes osztálynak egy nagymúltú csa­ládjából született vitéz Horthy Ist­ván, akin kívül az országmentő kor­mányzónak, édesapjuknak és a kor­mányzó hősi halált halt főispántestvé­rének képmása díszíti a vármegye­ház falait. Jogásznak indult, de az alföldi ró­nákon kifejlődött benne a rajongás a lovassport iránt, így lett belőle le­gendás huszár és a világ egyik leg­első lovasa­. Bravúros tetteket vitt végbe, de a magyar vért nem engedte­­ pocsékolni. A háború után megszer­vezte a világhírű távlovaglásokat, fiatalos tűzzel részt vett a politiká­ban és puritán egyénisége általános megbecsülést szerzett neki. Méltó kép­viselője volt annak a történelmi osz­tálynak, amely ezer éven át hordozta az ország kormányzásának dicsőséges és áldozatos terhét, amelynek nemes tulajdonságai a német filozófus sze­rint a magyart Európa legarisztokra­­tikusa­bb népévé avattál­. Rajongója volt Horthy István a közéleti tisztes­ségnek, a kötelességeljesítésnek és példaadó szerepe volt a nemzet nagy önvédelmi harcában. Em­léke és, pél­dája a nemzedékek hosszú sorát­ fog­ja küzdelemre lelkesíteni. A huszárkáplár, teljes­ díszben... Kenéz Béla után Kerekes István szolnoki törvényhatósági bizottsági tag beszélt, a 13-as huszárok régi formaruhájában, tizedesi rend­f­oko­zattal, karabéllyal a vállán. Horthy István alatt szolgált a háborúban. Elmondotta, hogy a gyakorlatok után Horthy István­ mindig magához kérette a legénység vagy az altiszti kar egyik-másik tagját és harát­lno­­san e beszélgetett családi dol­­a­ir­ól, a vetések állásáról, a földművl álr­ól. A 10-as huszárok utol­jéra 19-14 no­vember 18 án látták a táb­rnok , aki összehívta katonáit és ar­a kérte őket, ne csüggedjenek el, hanem a­­vesztett háború után azt a szellemet)

Next