Magyarország, 1938. március (45. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-08 / 54. szám
1938 március 8 kedil MAGYARORSZÁG9 r Árvíz Hollywoodban Hollywoodot árvíz öntötte el. Nemkellék-árvíz, mely könnyedén szabályozható a happy end felé, hanem igazi. Felszínén a díszletek mellett holttestek is úsznak. A legügyesebb producerek, szövegírók és rendezők sem tudják feltámasztani ezeket a halottakat. Akik meghaltak, meghaltak, s nem fognak ábrándos premier plan-csókkal a boldog házasság révébe érkezni... Hollywoodba, a huszadik század embertömegeinek nagy hazugsággyárába árvíz képében néhány napra bevonult az igazság. Talán akadnak majd puritán amerikai lelkészek, akik a szószékről azt fogják hirdetni, hogy az özönvizet bűnei miatt küldte Hollywoodra az Isten. Ez már hit dolga s földöntúli kérdések felvetése... De ha megmaradunk a földön s Hollywoodban nem bűnt, csupán hazugságot, az árvízben nem bibliai özönvizet, csupán megáradt hatalmas víztömeget látunk, minden szimbolikus szándék nélkül, akkor is érdemes pillanatnyi elgondolkozásra a látvány. Az igazság betört Hollywoodba s a maga nyugodt, egyáltalán nem szentimentális módján demonstrálta, hogy az élet élet, a víz víz, a halál halál. A producerek, szövegírók és rendezők talán tanulni fognak a leckéből. Belátják, hogy az emberek meg szoktak halni, hogy a vízbe bele lehet fulladni s hogy áltaséiban a happy end nem természeti törvény. De miért szükséges, hogy a hollywoodiak egy kis igazságot tanuljanak? Éppen azért, mert árvizek is vannak a világon; mégpedig nemcsak eső-, folyó- -és tengeráradások, hanem ösztönáradások is azegyéni és a kollektív félékben. Az igazi művészet, mely a természetet, és az embert teljes tragikus valóságában ábrázolja s a katasztrófákat nem tagadja le, a belső áradásokat az öntudt, a feleszmélés, az emberi szolidaritás nagy céljai felé vezeti, a külső áradásokkal szemben pedig erőssé acélozza az embert. De a hazug művészet,, melynek legvirágzóbb mammutüzeme ma Hollywood , mely együgyű fogásokkal hamisítja a valóságot, az embert védtelenné teszi a katasztrófákkal, tanácstalanná önmagával, idegenné a többi emberrel szemben. Szemét elfordítja a világtól, az élettől, a haláltól, természetes értékelő képességét megrontja... Hogy mi a jó és mi a rossz, az néhány évtizede ismét nyílt kérdéssé vált a nyugateurópai, mint Spengler nevezi, fausti kultúra másfélezeréves álmából felébredt emberiség számára. De egy bizonyos: a hazugság rothaszt és gyilkol. Nagy András A negyediket veszi el? Újabb hozzászólások Bors István problémájához Tömegesen érkeznek levelek a Magyarország színházi pályázatához. Melyik lányt, veszi el a három közül Bors István, az új Hunyady-darab hősét — ezt kérdeztük az olvasóktól. A mai postából közöljük a következőket: 1. A detektív-darabokban is rendszerint az a tettes, akire senki sem gondol. Ez a Bors István képes rá, hogy a kis Valit veszi el, akinek becsületét oly nagyszerűen megmenti és aki mégis csak az ő igazi világából való. Braun Andor kereskedő 2. Szerintem Bors István nem tud határozni. (Maga Hunyady Sándor is csak azért nem csinál heppiendet). Nem tud dönteni azért, mert az igáskocsisból lett földesúr az úri környezetben mindig attól a lánytól szédül meg, aki közvetlen közelében van, hisz ezt a speciális női szemfényvesztést még nem ismerhette meg és ha megismeri , egyiket sem veszi el. Ha mégis megnősülne, szerintem Katicát veszi el, mert mint nő, ez a legtehetségesebb. K. Frigyesné, Pozsonyi út 38. IVfl. . ..........3. Bis Istvánnak megvan az a kivételes előnye, hogy Páger Antal szemeivel lásson és így egész biztosan hiszem, hogy Margitot (Komár Júliát) fogja elvenni feleségül, mert ez a választása nem hozhat csalódást. P. Margit.4 Természetesen Margitot veszi feleségül ő tett tanúságot a legnagyobb vonzalmáról. Ez kell a férfihiúságnak! Király Albertné, előfizető. 5. Bors igazi szerelme: Katica. Ilonát sajnálatból szerette, Margitot pedig férfihiúságból. Katica, ez a kedves kislány fészkelődött be legjobban az egyszerű ember szívébe. Bérlő, zsöllye I. sor, tisz szék. .. Azt hiszem, hogy Margitot (Komár Júlia) venné el. Mikor Bors István (Páger Antal) énekel a »Fa lennék, ha fának vagy virágáé című dalt, míg az első szakasznál Brammer Ödön, az ismert belvárosi divatárucégnél adnak egymásnak találkozót az egyéni ízlés szerint öltözködő hölgyek, hol gazdag választékban találhatják meg gyapjúszövetekben és selyemkülönlegességekben a divatot diktáló Franciaországés a legjobbakat gyártó Anglia legifjabb kreációit. ÉPÍTKEZÉS írta. Stella Adorján Péter végigfutotta a reggeli postát, utoljára hagyott egy kék borítékot és bekopogott vele a felesége szobájába. — Azonnal! — hangzott belülről. — Te még itthon vagy? Az asszony éppen a szemöldökét festette. Nem szerette, ha zavarták ebben a fontos műveletben és ezért kicsit idegesen kérdezte: — Mi a csudának nem méssz be? Aztán folyton szavalsz, hogy megtorlódott a munkád! Péter rá sem bederített erre a beszédre. Magasra emelte a kék borítékot és formális szónoklatba kezdett. — Ez az értesítés a banktól van. Igazolja a tegnap befizetett ötszáz pengőt, amellyel betétünk ötvenezer pengőre emelkedett! A nő sóhajtott: — Látod, milyen jó, hogy spóroltunk! — Beszélj fiam egyes számban, mert Csak én takarékoskodtam. Tíz esztendő alatt kuporgattam össze ezt a pénzt, de most megvan! Vigyázzban áll a bankban, mint engedelmes rabszolga és várja a parancsainkat. Megvalósítjuk életünk álmát. Villát építtetünk. Összemosolyogtak. Micsoda öröm lesz otthagyni a városi lakást! Nem kell udvarolni a háziúrnak, a gondnoknak és a házmesternek. Nem kell várni a mosó-, konyhára, nem kell dühöngeni, mert felettük házibált rendeznek, nem kell háromhavonként750 pengőt letenni. És micsoda reprezentatív előnyei vannak a saját villának! Mégis csak másképpen lehet fogadni az embereket, mint egy háromszobaballos lakásban! Péter hosszú listát halászott ki a tárcájából. — Mi nem értünk az építéshez, miután azonban a családban és baráti körünkben több embernek van villája, elhatároztam, hogy konzultálom őket. Nem árt az óvatosság. Ma felkeressük Dezső bácsit, Cinit és Kovács doktort. Ha érdekel, gyere velem, hallgassuk meg együtt tanácsaikat! Délután feszült figyelemmel hallgatták Dezső bácsi előadását. Péter jegyzeteket készített. — Harminc éve vagyok Budapesten villatulajdonos és éppen ezért felelősségem teljes tudatában beszélek. Csak a Rózsadombon lehet lakni. Ötvenezer pengő nem sok pénz, de egészen helyes házat lehet építeni belőle. Az a fő, hogy egyetlen fillér adósságot sem szabad csinálni. Inkább vegyétek meg előbb a telket, azután húzzátok körül kerítéssel, később vásároljatok építőanyagot és csak akkor , fogjatok hozzá azépítkezéshez, amikor bőven van mindenre pénz. A terveket átnézem. Négy szobánál nagyobb villát ne építsetek. Ciui, mint a neve is mutatja, többszörös nagymama volt, a család esze, aki pénzével és kövérségével nagy tekintélyt szerzett magának ebben az elszegényedett és fogyókúrás világban. — Csak nagystílűen lehet hozzáfogni — mondotta. — Azzal ne törődjetek, hogy csináltok még negyven-ötvenezer pengő adósságot. Különben is ikervillát kell építeni és az egyiket kiadni, hadd térüljön meg a kamat. Hol akartok telket venni? A Rózsadombon? Isten őrizz! A Hűvösvölgyben olcsóbb és egészségesebb. Kovács doktor, amikor meghallotta, hogy miről van szó, az asztalra csapott. — Először fetákompli elé állíttok, aztán tanácsot kértek? Hallatlan! A hűvösvölgyi építkezéshez nem járulok hozzá! Hogy is jut eszetekbe ilyesmi, amikor Gellérthegy is van a világon. Péter szorgalmasan jegyzett. Másnap meghallgatták Dénest, aki építésznek készült és így szakértőnek számított a családban. Dénes váratlanul Pest környékét ajánlotta. — Kocsit úgyis kell tartani, hát miért ragaszkodtok a belterülethez, ahol a telek ötször annyiba kerül? Vegyetek valahol Pest környékén egy kétholdas területet, arra építtessetek egy úri házat, afféle kúriát. A kertben lehet gazdálkodni és állattenyésztést folytatni. Mint egy iskoláskönyv, elfujta a kertészet és állattenyésztés előnyeit. Az aszszony félve kérdezte: — És ha Péter bejön reggel a kocsival a városba és nekem is dolgom van benn délelőtt, mit csinálok? — Arra való a helyiérdekű! Tudod, hány száz család jön be azzal Pestre? Ne felejtsd el, hogy Angliában harminc mérföldről járnak be az emberek kisvasúton a hivatalba, mert Angliában ... Dénes húsz évvel ezelőtt két hetet töltött Londonban és azóta minden alkalmat megragadott, hogy Nagybritannia társadalmi berendezkedéséről szabad előadást tartson. A házaspár udvariatlanul félbeszakította. — Bocsánat, Gyula vár bennünket ötre! Gyula készült a látogatásra, kész tervekkel fogadta őket. Rövid, mondatokban adta ki parancsait: — Építkezés színhelye a Józsefhegy. Műfaj: teljesen társasház. Kerestek még három családot! Két kutyát kell tartani! Három nap alatt megtelt Péter notesze. Az összegezésnél megállapította, hogy nem akadt két egyforma vélemény. Ha az egyik gyümölcsfát akart, a másik a fák kiirtását a napfény miatt. Egymásután javasoltak palotát és bungalow-t, parkot és uszodát, tyúkfarmot és Láb kölcsönt. Férj és feleség megbolygatva töprengtek a tervek útvesztőjében. Egy órai hallgatás után az asszony megszólalt: — Mégis, mit döntöttél? Péter összeráncolta a homlokát és így szólt: — Azt hiszem egyelőre a legokosabb, ha bérházban lakunk. Az embernek minden kényelme megvan, úgyis jóba vagyunk a háziúrral, a gondnokkal, a házmesterrel. Te mindig megkapod a mosókonyhát. 750 pengő házbér igazán nem pénz! Mi már, sajnos, sohasem építhetünk. — Miért nem? A férfi rezignáltan sóhajtott: — Késő! Bármelyik megoldást választom, az azt jelenti, hogy egy életre öszszeveszek legjobb barátaimmal és összes rokonainkkal. felváltva néz a három leányra, addig a második szakaszt kizárólag Margitnál énekli. Különben is ő az egyetlen, aki valóban vonzódik az újdonsült földesúrhoz és nemcsak pénzért akar a felesége lenni. Sok minden érv mellett az utolsó érvem, hogy a közönség szereti a művészek szerepeit összekötni a magánéletükkel és így azt hiszem, legtöbben azt szeretnék, ha István Margitot venné el, mint az életben is a legmegfelelőbb társát. Gyulai Kató, Vili., Vas ucca 5. I. 1. Remsey Jenő gyűjteményes kiállítása. Festményeket, üvegablakterveket állít ki Remsey Jenő a Kossuth Lajos uccai Műteremben. Hosszú évekig tartó gödöllői elvonultsága alatt önmagából termelte ki egyéni stílusát. Kiváló rajzoló, a gödöllői magyar preraffaelitákkal egyetértve a vonalértékeket hangsúlyozza ki, újabban azonban fényproblémák is izgatják. Különböző irányokból és fényforrásokból sugárkévéket bocsát az ábrázolt tárgyra s a megtört színekkel szinte elektromos feszültséget, mozgalmasságot és mindezek felett nagyvonalú dekoratív hatást ad a képeinek. Témái főkép a magyar népéletből és mondavilágból kerülnek ki. Magyar Madonná-ja, s a nagyméretű Magyar rapszódia monumentális hatású eredeti megoldások. (d. m.) — Valamit nem értek Rózsi. Egyidősek vagyunk, egyidőben mentünk férjhez, majdnem egy napon született meg a gyermekünk, körülbelül egyforma a szervezetünk, mind a ketten magunk tápláltuk csecsemőnket és mégis — a tiéd egészségesebb, izmosabb, fejlettebb, szebb. Mi lehet ennek az oka? Hiszen teljesen egyformák vagyunk! — Valami különbség mégis van köztünk! Én a terhességem meg a szoptatás idején Ovomantine-val erősítettem a magam és a gyerekem szervezetét!