Magyarország, 1938. április (45. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-09 / 80. szám

2 tagság egyéb feltételeit a magyar­­ki­rályi minisztérium rendeletben á­lfiz­títja még­ 1 ■ 4. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara öisszes tagjai számának 20%-át ne haladja meg. Hadirokkant, tűz­harcos ,­ és 1919 augusz­us 1-e ellttt áttért nem számít a 20 százalékba Ebbe a 20%-ba nem lehet síbeleszá­­mítani a hadirokkantat, a tűzh­ar­cost, úgyszintén azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más felekezetné és azóta megszakítás nélkül ugyanannak a fe­­lekezetnek tagja, vagy pedig ilyen szülőtől származik. . . 5- Akár időszaki, akár nem idő­szaki lapnál állandó munkaviszony­­ban álló munkatársul a 1. § első be­kezdése alá eső személyeket csak', olyan arányban szabad' alkalmazni,­ hogy számuk' az állandó munka­­■viszonyban álló munkatársak számá­nak 20%-át ne haladja 'meg; bármely címen kifizetett illetményük évit-ősz-., szege pedig nem haladhatja meg az-, ilyen munkaviszonyban álló összes* munkatársak bármelye.'^msn járó illetményei évi összegének 20 % át. . Ezeket a rendelkezéseket "a munka* adó az 1939. évi december 31. napjáig köteles végrehajtani. A magyar kis,ki­rályi miniszterelnök a végrehajtás módjára utasításokat adhat ég, köz­érdekből indokolt esetben a jelen, pa­ragrafus rendelkezései alól kivételt tehet. A jelen paragrafus rendelkezé­seit nem lehet alkalmazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdésekkel és­ a felekezet • ügyeivel foglalkoznak.­­• •«-r­­­6. A' vallás- és kpápkítátítsi’' n­i­­niszter állapítja meg, hogy egyes színházaknál, úgyszintén mozgófény­képet előállító egyes vállalatoknál milyen arány­számban lehet a l. §. 1. bekezdése alá eső személyeket az 1. §. 1. bekezdésének b) pontjában meg­határozott munkakörben alkalmazni.­­fel. Az illetékes miniszter a kamara felterjesztésére indokolt esetben köz­érdekből kivételt tehet. Vállalatok numerus c­aususa 8. §. Az 1937. évi XXI. tc. hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi, vagy más értelmiségi munkakörben foglal­koztatottak szám­a 10, vagy ennél több, a 4. § 1. bekezdése alá eső sze­mélyeket csak olyan arányban sza­bad alkalmazni, hogy számuk a vál­lalatnál értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának 2076-át ne haladja meg és bármi címen kifi­zetett illetményük évi összege ne ha­ladja meg az értelmiségi munkakör­ben alkalmazottak bármi címen járó illetményei évi összegének 2076-át. Az a vállalat, amelynél az értelmi­ségi munkakörben foglalkoztatottak számában a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyek száma az előző bekezdés­­ben meghatározott arányszámnál na­gyobb, a 4. §. 1. bekezdése alá eső személyi értelmiségi munkakörben csupán az újonnan felvett tagok 5 százaléka erejéig vehet fel mindad­dig, amíg a 1. §. 1. bekezdése alá eső személyek száma az értelmiségi mun­kakörben az előző bekezdésben meg­határozott arányszámot meghaladja Az arányszám egyenletes elosztásá­nak­­ részletes szabályait a magyar királyi minisztériummal rendelettel állapítja meg olyképpen, hogy sza­bály szerint el kell érni az előbbi be­kezdésben meghatározott arányszá­­mot az 1943. évi június hó 30-ik nap­jáig. Ezt a határidőt az illetékes mi­niszter indokolt esetben közérdekből 1918. évi június hó 30-ik napjáig meg­hosszabbíthatja. Az illetékes minisz­ter a jelen bekezdésben meghatáro­zott rendelkezések alól indokolt eset­ben közérdekből kivételt tehet. az 1937. évi XXI. tc. hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél­ a t­sztviselői, kereskedősegédi vag­y más értelmiségi munkakörben fogal­­koztatottak száma 10-nél kevesebb, a 4. 1. bekezdése alá eső alkalma­zottaknak a többi alkalmazottal szem­ben az 1938. évi március hó 1-sői nap­ján fennálló arányszámot áll. 1. bekezdése alá eső személyek javára meg­változtat­ni nem szabad. 9. §. Az 1931. évi XXVI. t.-c.-ben a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseknek rendeleti úton leendő megtételére adott és legutóbb az 1937. évi X. t.-c.-kel meghosszabbított fel­hatalmazásnak az 1938. évi június hó 30-ikán lejáró határideje 1939. évi jú­nius hó 30-ig meghosszabbít­tatik, még­pedig azzal a kiegészítéssel, hogy a felhatalmazás kiterjed a termelés foly­tonosságának biztosítását célzó ren­delkezéseik megtételére is. Az 1931 évi 26. tc-nek az 1937. évi 7 törvénycikkel kiegészített rendelke­zései egyébként változatlanul hatály­­ban maradnak és hatályban marad az 1967. évi 10. törvénycikk 2. és 3. szakasza is. 10. §­. A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a magyar királyi minisztérium gon­doskodik. Felhatalmaztatik a magyar királyi minisztérium, hogy a jelen törvény rendelkezéseinek végrehajtása végett, valamint az értelmiségi munkanél­küliség leküzdésére szolgáló intézke­dések céljából adatszolgáltatási köte­lezettséget állapítson meg, hogy gon­doskodjék az adatszolgáltatás helyes­ségének ellenőrzéséről, továbbá, hogy rendelkezéseinek megszegését vagy kijátszását kihágásnak minősíthesse és hogy a kihágás büntetésére az 1931. évi 26. tc. 3. §-ában foglalt ren­delkezéseket állapíthassa meg, végül arra is, hogy a rendelkezéseket ki­játszó vagy megszegő vá­lalat élére a vállalat költségére vezetőt rendel­jen mindaddig, amíg a rendelkezések­nek a vállalat eleget nem tett. A 33-as bizottság * hatáskörének meghosszabbítása 20 százalékos numerus c­ausus az ügyvédeknél, mérnököknél és orvosoknál 7. §. ügyvédi, mérnöki, orvosi kama­rák tagjaiul a 4. §. 1­ bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes­­ tagok számának 20 százalékát ne ha­­ladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tag­ok arányszáma az összes­ tagok számának 80 százalékát el nem éri, a 4. §. 1. bekezdése alá eső sze­mélyt a kamara csupán az újonnan, felvett tagok 5 százaléka erejéig vehet m mmm na—^ Medveszky Géza mint férje úgy maga, m mint gyermekei Géza* Iván, —ta, Bó­a, Paula és az összes rokonság nevében mély fájda- 15­­lommal, de Isten megváltozhatatlan akara- B tában megnyugodva tudatja, hogy a legjobb B feleség anya, nagyanya, testvér Hedveczky Gézáné 1 szili* Scheuer Z­­ula e hó 5-én reggel 7 órakor életének 58., bol­dog házasságának 88 évében tragikus, hir­­­­telenséggel elhunyt Drága halottunk földi maradványait e hó 8-án fél 5 órakor a kerepesi temetőben fog­ok­ örök nyugalomra helyezni-Engesztelő szentmiseáldozatot. 9-én reg­gel fél 9-kor a józsefvárosi plébániatemp­lomban fogunk az Egek Urának bemutatni. Budapest, 1938 április hó 7-én ■ Áld­ás és fis ált© poraira V ! Ö2v Herodek t­ajvana szül. Scheuer Róza, örv. Ba­tay szül Sebe­er Man­­d, Szab­ó Istvánná szül Scheuer Karolin mint testvérei S­ánk,8Y Gyula, Schmid Gézi mint vejei. Schmid Miklós, Schmid Ágota­­ mint unokái. ** ..................................—IK­i Engedély nélküli terjesztés szigorú büntetése Az ötödik szakasz szerint vétséget követ el és egy évig terjedhető fog­házzal büntetendő a nyomda, kő­nyomda vagy más többszörösítő vál­lalat tulajdonosa, vagy min­teWMHV- MAGYARORSZÁG 193­1 április 9 szombat Megrögzött székrekedésnél és an­nak mindenféle káros következmé­nyeinél a gyomorbélcsatornát reg­gel felkeléskor egy pohár természe­tes .Ferenc József* keserűviz alapo­san kitisztítja, az emésztést és az anyagcserét előmozdítja, a vérherine­gést megélénkíti s kellemes közérze­tet és fokozott életkedvet teremt. Kérdezze meg orvosát. Szigorú intézkedések a zugsajtó ellen és fontos új jogszabályok a sajtórendészeti javaslatban A sajtórendészeti törvényjavaslat­nak, amelyet Mikecz Ödön igazság­ügyminiszter ma benyújtott, a Ház­ban, ez a címe: »Törvény­javaslat az állami rend megóvása végett szüksé­ges sajtórendészeti kérdésekről.«■ Négy fejezetből és tíz szakaszból áll. 1. A SAJTÓRENDÉSZETI KÖ­TELES PÉLDÁNY BESZOL­GÁLTATÁSÁRÓL ÉS A SAJTÓ­TERMÉKEK TERJESZTÉSÉ­­NEK MEGKEZDÉSÉRŐL. A törvényjavaslat első szakasza ha­tályon kívül helyezi a sajtóról szóló 1914. évi XIV. törvénycikk 7. paragra­­­fusát és Úgy intézkedik, hogy annak helyére ennek a törvény­javaslatunk második, hármáért, negyedik és ötö­dik paragrafusa kerül. A második szakasz kimondja, hogy minden sajtóterméket, a nyomda, vagy kőnyomdavállalat tulajdonosa köte­les nyomban a többszörözés be­fejezése után a nyomda, vagy kő­­nyom­davállalat helye szerint illetékes ügyészségnek 1 példányban megkü­l­deni. (Sajtórendészeti köteles pél­dány.) Ugyanígy a sajtórendszeti kö­­­telespél­dány beszol­gáltatására köte­les mindenki, aki olyan sajtótermé­ket többszörösít, amely a közönség körében terjesztésre van szánva■ Idő­szaki lap terjesztését a saj­órendé­­szeti kötelespéldány megküldésével e­gyidőben szabad megkezdeni. . .- Minden más­­Sajtótermék terjeszté­sét csak akkor szabad megkezdeni, 1. ha* a sajtórendészeti köteles pél­­d­á­­nak az ügyészséghez való ér­kezé­­sétőe számítva 48 óra, ha pedig a sajtótermék terjedelme egy nyomta­tott ívet meghalad, 8 nap anélkül telt el, hogy az ügyészség a sajtó­termék lefoglalását a bíróságnak in­dítványozta volna; 2. ha az ügyészség a terjesztésnek az előbb meghatározott időnél koráb­ban való megkezdésére engedélyt adott. Ha az ügyészség a bíróságnál a nem időszaki sajtótermék lefoglalása végett indítványt terjesztett elő és az elsőfokú bíróság a lefoglalást nem rendelte el, az ügyészség felfolyamo­dásának halasztó hatálya van, vagyis a terjesztést ilyen esetben csak akkor szabad megkezdeni, ha a lefoglalást a vádtanács nem rendelte el. A törvényjavaslat harmadik sza­kasza úgy intézkedik, hogy mindad­dig, amíg a terjesztést nem szabad megkezdeni, tilos a sajtótermék el­készült példányait a nyomda, kő­nyomda,­vagy más többszörösítő vál­lalat helyiségéből, vagy a többszörö­­sítés más helyéről elszállítani. A negyedik szaka­s szerint a nem időszaki sajtóterméknek bűntettet vagy vétséget megállapító tartalma miatt való lefoglalását, elko­zását a büntetőeljárást és a sajtójogi felelős­­s­érevonást nem akadályozza az a körülmény, hogy a terjesztést még nem kezdték meg. Ha a terjesztés a lefoglalás következtében vált lehetet­­lenné a cselekmény kísérletiként bün­tetendő, mégpedig abban az esetben is, ha a bűncselekmény k­sérlete egyébként nem esnék büntetés alá.­rősítő, ha a sajtórendészeti köteles példányt nyomban a többszörözés be­fejezése után az ügyészségnek akár szándékosan, akár gondatlanságból nem küldte meg, vagy ha a terjeszt­őt a meghatározott határidő letelte előtt akár szándékosan akár gondatlanság­ból megkezdi, vagy ha ennek a határ­időnek letelte előtt a sajtóterméket a nyomda, kőnyomda, vagy más több­­szörösítő vállalat helyiségéből, vagy a többszörösítés más helyéről akár szándékosan, akár gondatlanságból el­szállítja. Ugyanígy büntetendő az is,­ aki tudva közreműködik olyan sajtóter­mék terjesztésében vagy a nyomda helyiségéből vagy a többszörösítés más helyéről való elszállításában, amelynek terjesztés­t még nem sza­bad megkezdeni, úgyszintén az is, aki büntetőítélettel sújtott vagy előzetesen lefoglalt vagy a nyom­davállalat tulajdonosának nevével és a nyomtatás vagy más többszörö­sítés helyének megjelölésével el nem látott vagy terjesztésből kitiltott sajtóterméket bárm­­ilyen módon ter­jeszt. Ilyen ügyben a büntető eljá­rást a legnagyobb sürgősséggel kell lefolytatni és minden intézkedést ha­ DERBY ELVILOGítoTT SPORTJEGYEK 1. a Ferentváros—Hungária futballmérkőzésére, 2. Magyarország—Lengyalország ökölvívómérkőzésére HZ EST Fegyiroda Sbai Erzsébet körút 18-20, telelonül 145-5­9.

Next