Magyarország, 1939. március (46. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-18 / 64. szám
» A MALÁJI TÁNCOSOK Sasok tánca (Barna Elek rajzai) Bambusztánc Devi Dja javai udvari tánca Vevi Dja maddrtdnca Szumátrai néptánc ÚJ FILM A VÁLÓPERES LEÁNY Elragadóan szép színes filmet mutatott be a Corso, »A válóperes leány«-t. Eredeti címe The Divorce of Lady X. Bíró Lajos írta a szövegét és Korda Sándor filmgyárában készült. És a filmnek tulajdonképpen ők a hősei, Bíró és Korda, akik ilyen nagyszerű alkotással ■■ emelik az angol gyártás nívóját. A londoni köd az oka mindennek. (Tökéletesen fotografálják ebben a színes filmben.) Annak is, hogy egy előkelő szállodában rendezett álarcosbál publikuma nem tud hazamenni. Azt ajánlják, aludjanak a szállodában. Csakhogy ebben a szállodában minden szoba foglalt. Merle Oberon, a film bűbájos főszereplője belopózik egy vendég szobájába. Szemtelen, elveszi tőle az ágyát, a könyvét, a pizsamáját, őt magát kilakoltatja egy kis szalonba. Estétől reggelig, jobban mondva a reggeli befejezéséig együtt maradnak. A férfi egyszerre csak észreveszi, hogy a nő nincs sehol. Csak búcsúszavait látja a tükrön, amit ajakrózsával firkantott fel oda. Ki az ismeretlen nő? A film első harmada arról szól, hogy a halálosan szerelmes férfi kutatja, keresi a gyönyörű hölgyet, akit asszonynak hisz. A film másik fele pedig már úgy folytatódik, hogy a gyönyörű hölgy hogyan hódítja meg magának ködcsinálta szerelmesét, akiről első nap megmondotta édesapjának, hogy el fogja venni feleségül. Tökéletes dialógusok, remek aláfestő Zene (Rózsa Miklós), pompás színészi játék jellemzi A válóperes leánytó t, amely szerintünk az év egyik legkitűnőbben sikerült filmje. Ajánljuk mindazoknak, akik másfél órát szívesen töltenek el a művészet és a szórakozás birodalmában. 1~'- 1 Rendkívüli színházi kedvezmény Az alábbi színházi előadásokra olvasóink és előfizetőink RENDKÍVÜL LESZÁLLÍTOTT ÁRON válthatnak idevel Az Est kiadóhivatalában VII., Erzsébet körút 18—20 szám. |S-1838-8B| Reggel ■ órától délután S-re,vasárnén délelőtt 9—2 óráin SZOMBAT, MÁRCIUS 18-ÁN VÍG: Havasi napsütés (8). NEMZETI KAMARA: Utolsó tánc (8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Földindulás (8). VÁROSI: Davidia vendégjátéka (8). ROYAL: Egy bolond százat csinál (8%). ANDRÁSSY: Mondj igazat (8). MINDEN JEGYVÁSÁRLÓ INGYEN KAPJA A LEVES SZÍN LAPO .MAGYAR SZINPADOT Devi Dja jávai táncosszínháza a Városiban Afféle jávai kék madár ez: finom kis képekké szerkesztett hagyományos táncok, énekek, játékok. Falusi jelenet, szertartásos templomi tánc, pantomim, mely Buddha metafizikai menekülését ábrázolja a test hullámzó mozdulataival, pörgő, hadonászó frapola fiaditánc,melynek vadságát a jávai kalátfölény iróniája aranyozza... Szép, gazdag műsor; a barna táncosok és táncosnők kígyózó teste, a tompán döngő dobok, a különösen lágy, rigyszólván tűnődő érctányérok, idegborzoló fahangszerek hangja lassanként elönti a néző és hallgató lelkét valami bölcsen monoton keleti titokkal, melyben fülledt testiség, szinte a szervek láza, misztikus révület és művészetté finomodott udvariasság keveredik. De a közönségnek a keleti titoknál is jobban tetszett egy nagyon egyszerűen emberi szumátrai bölcsődal; ebben szociális mélységet érzett, igen érthető és közeli szenvedést a párába burkolt trópikus táj díszlete előtt... N. A. EGY PESTI ÉJSZAKA Dánielle Darrieux Magyarországon készült fimje Nagyon rossz tapasztalatunk van azokkal a magyartárgyú, de külföldön készült filmekkel, amelyek hozzánk elkerültek. Emlékezünk egy olyan hozzánk elkerült magyartárgyú külföldi filmre, amelyben a földbirtokoskisasszony huszártiszti egyenruhában vegyül a falusi kocsmabál vendégei közé, a manőveren résztvevő huszártisztek pedig cowboy-mutatványok közepette robognak be ugyanoda. Danielle DarrieuxEgy pesti éjszakám című filmje talán az első olyan külföldön készült magyar tárgyú film, amely témájában, jeleneteiben és egész vetítődésében, ha nem is tősgyökeresen magyar (mert valamennyire mégis csak stilizált), mégsem bántó ebből a szempontból! Ami pedig az egésznek a hatását illeti: el vagyunk bájolva attól a kellemtől, érdekességtől, színességtől és izgalomtól is, ami ezt a filmet jellemzi. Az egész kép egy nagy kaland, egy egyszerű fiatal falusi asszonyka kalandja, aki felkerül Pestre, hogy egy örökségi ügyét elintézze , lékesi viszszafelé az esti vonatot. Itt marad Pesten, a pesti éjszakában, a pesti veszélyben. És a gépszíj elkapja. Bűnügybe kerül, megbilincselik s aki miatt a halálos örvénybe jut, akinek hitt, akit megszeretett, arról kiderül, hogy nemzetközileg körözött kalandor, tolvaj. A lelke összetörik. Azt a tekintetet, amellyel a kis Darrieux (akit a magyar közönség úgy megszeretett) maga elé réved, szinte mintegy eszelősen, mikor a detektívek vallatják, soha el nem lehet felejteni... A jó sors, illetve a rendezés és a szövegkönyv elrendez aztán mindent. Visszakerül sértetlenül, bántatlanul a nyugalomba, a csendbe, a boldogságba s a film vége végtelenül finoman érzékelteti, hogy a megsértett, vérző kis lélek majd meggyógyul és újra megtalálja boldogságát. Nagyon szeretjük ezt a filmet és mindenkinek ajánljuk, hogy nézze meg. MAJOM HÍREK Négy csimpánz kimenője Londonból jelentik, hogy az ottani állatkert négy csimpánza megszökött ketrecéből. El akartak menekülni és közben rettenetes pusztítást végeztek. Ketrecükből kiszabadulva egyenesen ápolójuk házába mentek, ahol az összes edényeket és üvegeket leverték az asztalról és polcokról. Dolguk végeztével kirohantak a kertbe és rendkívül vadul viselkedtek a közelben tartózkodó állatkerti látogatók nagy élvezetére, de nem sokáig tartott az egész, megjelentek az ápolók és amikor a négy csimpánz megpillantotta őket, hirtelen megszelídült. Abbahagyták a vadulást, engedelmesen tűrték, hogy az ápolók mindnégyüket visszavezessék ketrecébe. Egy kis árva majomkölyökA budapesti állatkertből jelenti a tó Természete. A modern majomház egyik legkedvesebb lakója az öthónapos mandrill kölyök. Ez a kis majom mindössze másfélkilót nyom, vörösbarna szőre, csupasz füle mögött, tarkója közepén görényszerűen áll össze. Kékesszürke arca csupa ránc, képét keretező sárgás pofaszőre és vörös szakálla furcsa kis alakját az emberrel mégis megkedvelteti. A reggeli órákban, takarítás után van a mandrill- i kölyök játszóórája. Ilyenkor nagyon kedves jelenetekkel szórakoztatja nézőit. Felmászik a pad támlájára, hintázik rajta, azután hirtelen mozdulattal átugrik a pálmákat védő korlátra és ott valóságos tornészmutatványokat végez. Közben csipogásszerű hangon örvendezik szabadságának. Mindez a bátor mulatozás csak addig tart, amíg gondozóját közelében tudja. Mihelyt észreveszi, hogy eltávolodik tőle, rögtön abbahagyja a játékot és keservesen jajgatva, sírva hívja vissza. Amikor pedig az ápoló visszatér hozzá, sebes igyekezettel tornászik fel lábszárán az ölébe és ott megnyugodva helyezkedik el, mintha édesanyja ölében ülne. A kis mandrillkölyök háromhónapos korában elveszítette édesanyját, azóta ápolója viseli gondját, ő táplálja szoptatós üvegből és valóságos pótanyja a kis majomnak. ' ...~! A titokzatos Ruténföld. A Ruténföld titkairól, különleges földrajzi és néprajzi sajátságairól beszél vasárnap délelőtt 11 órakor az Uránia Filmszínházban dr. Benda Jenő, a kiváló író, aki maga is a Ruténföld szülöttje, alapos ismerője ennek a csodaszép hegyes vidéknek és a szük völgyben lakó különleges népeknek.