Magyarság, 1924. augusztus (5. évfolyam, 156-180. szám)

1924-08-13 / 166. szám

1924 augusztus 13, szerda MAG VAUS AG PJ' kérőkben beszélik, hogy az Akadémia tudós főkönyvtárnokának, Szily Kálmánnak örökét körül máris megindult az Akadémia tagjai között a versengés, pedig az állás betöltésére november előtt gondolni sem lehet. Az Akadémia a nyári szünet után, októberben fogja megkezdeni munkásságát,azután fognak értekezleteket és bizottsági üléseket tartani a főkönyvtárnoki állás ügyében. A jelöltek és önjelöltek száma egyre szaporodik. Az önjelölteket nem számítva, eddig hat komoly név került forgalomba. Legelső helyen emlegetik Csánki Dezső akadémiai osztályelnököt, az Országos Levéltár főlevéltárnokát, akinek, ha vállalja az állást, mint elsőrangú szakembernek, adminisztrátornak és mint Teleki József gróf nagy műve, a Hunyadiak kora méltó folytatójának a győzelme kétségen felül áll. Csánki azonban aligha vállalja a főkönyvtárnokságot, mert nagy képességeit, hatalmas szervezőerejét a Gyűjtemény-Egyetem fejlesztésének akarja szentelni. Viszota Gyula miniszteri tanácsos, az ismert Széchenyikutató, a Széchenyi-ereklyemúzeum őre a második jelölt, aki — mint Szilya Kálmán helyettese — máris az akadémiai könyvtárba■' /va*' .beosztva.. Viszótának erős pártja van, amely jelöltjét főképpen tetterős, fiatalsága, az .. Akadémia belügyeinek, főként könyvtárának alapos ismerete miatt támogatja. Újabban merült fel Jingyal Dávidnak, , a kitűnő történettudós, egyetemi tanárnak a neve, akit nagy általános műveltségén kívül könyvtári gyakorlata és szakismerete tesz kiválóan alkalmassá az akadémiai főkönyvtárnokságra. Míg Dézsi Lajos egyetemi tanárt, a Magyar Bibliográfiai Intézet szerkesztőjét nagy bibliográfiai ismeretei, hozták előtérbe, addig Ferenczi Zoltánt, az Egyetemi Könyvtár, jeles és köztiszteletben álló tudós igazgatóját, nagy szervezőereje teszi kívánatossá az Akadémiára nézve. Sokan vannak, akik az ő jelöltségét támogatnák, mert megválasztatása esetén megürülne az Egyetemi Könyvtár igazgatói széke, amire máris sokan tartanak igényt. A legfiatalabb jelölt Mészöly Gedeon, a kitűnő Manugor nyelvész, aki tíz éven át volt az Akadémia levéltárnoka. Hogy a felsorolt jelöltek közül kit választanak meg, az a gróf Teleki-család szeniorától függ, mert az Akadémia könyvtárának alapját Teleki József gróf harmincezerkötetes könyvadománya vetette meg és az alapítólevél biztosította a családnak azt a jogot, hogy a főkönyvtárnokot mindenkor a család szeniora fogja megerősíteni. A végleges jelölt érdekében tehát az Akadémiának meg kell állapodnia a Teleki-családdal, hogy a választás egyhangú legyen. A főkönyvtárnoki állás dotációja eddig nagyon csekély volt és ami az önjelölteket mégis csábítja, az — az állás díszén kivül — a hatszobás főkönyvtárnoki lakás a Lipótváros legszebb helyén, a Dunapartra néző ablakokkal. Tudomásunk szerint a felsorolt jelöltek közül az Akadémia összessége bármelyikét szívesen fogadná és így — a rátermettség mérlegelése után — a Telekicsaláddal való megegyezés fogja véglegesen eldönteni e fontos tudományos állás sorsát. újabb tízszázalékos drágulás a budapesti húspiacon — A Magyarság tudósítójától — A fogyasztóközönséget a drágaság hosszú tartama alatt azzal igyekeztek vigasztalni az illetékes és kevésbé illetékes emberek, hogy ha majd a korona stabilizálódik, az árak is enyhülni fognak és megkezdődhet az olyan régen óhajtott kiegyenlítődés az élelmiszerpiac egyes abnormisán elfajult árai körül. Nem szükséges külön ismételnünk, hogy ez az óhajtás bizony nem vált be, legalább is a húspiacon nagy csalódást okoztak a bekövetkezett események. A budapesti központi vásárcsarnokban, amely kiinduló állomása az összes élelmiszeráraknak, az utóbbi néhány héten belül a húsárak átlagosan több, mint tízszázalékos áremelkedést értek el, noha időközben éppen a korona stabilitása mellett a külföldi fizetőeszközök jelentékeny mértékben olcsóbbodtak. De azt látjuk, hogy az élőállat ára sem drágult olyan mértékben, ahogyan a csarnoki és az egyéb mészárszékekben árusító húsiparosok emelték ismételten a húsárakat. Ma például a nagycsarnokban az első minőségű marhaszelet részéért 48—50.009 koronát kérnek és a harmadrendű marhának ugyanez a része sem olcsóbb 36.000 koronánál. Ugyanekkor a ferencvárosi állatvásáron a prima marha ára élősúlyban nem drágább 22.000 koronánál, de minőség szerint ennél lényegesen olcsóbb marhát is lehet kapni a rendes illeti marhavásárokon, de egészen tíz 16.000 koronáig. Hogyan lehet mégis, hogy a 22.000 koronás, élőmarhából 48.000, sőt 50.000 koronás marhafelsál kerül ki? Sem a békében, sem a háború alatt soha nem volt ilyen kiáltó aránytalan. Ság az élőmarha vásári ára és a marhahús csarnoki ára között. Az indokolás, amit a mészárosok minduntalan előráncigálnak, már nem ismeretlen. . Azt mondják, hogy nagyok a közterhek, súlyos terhet jelent a számukra az ismételten felemelt csarnoki fülkebér. Aztán meg nincs forgalom, nem tudnak eladni, tehát az aránylag nagyon kis forgalmon kell behozniok az emelkedő napi rezsijüket Ez az utóbbi kifogás állhat meg talán legjobban. De viszont hogy kívánhatják a mészárosok a nagyobb forgalmat, ha az áraikat nap-nap után emelik és egyáltalában nem veszik figyelembe a fogyasztóközönség vásárlóképességének feltűnő hanyatlását. A sertéshús és zsír körül történt dolgokat szintén nehezen tudja megérteni, aki a józan logika eszközével akarja lemérni az események végső következtetéseit. A primább sertéskarajt a nagycsarnokban ma már 48—50.000 koronáért mérték és a zsír ára a legutóbbi nyolc napon belül 42.000 koronáig emelkedett, továbbá a zsírnak való szalonna ára is elérte a 38.000 koronát. Máskor legalább az árak emelkedését meg lehetett indokolni a nagyobb kereslettel, de a nyári pangás ezen rendkívül unalmas és lanyha hónapjaiban igazán nem lehet mondani, mintha a közönség olyan nagyon lázasan igyekezett volna magát zsírral ellátni. Sőt a hentesek panaszai ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Az állatkínálat túlságos ellanyhulásáról nem lehet beszélni. A ferencvárosi élőállatvásárokon a budapesti fogyasztás lecsökkent, arányához képest még mindig elég nagy a választék. Hiszen a magyarországi állatkivitel hosszú idő óta teljes bénaságra van kárhoztatva. Egyetlen kiviteli piacunk volt az utóbbi időben Bécs, mely azonban most túlontúl el van árasztva a bennünket környező kisállamok olcsóbb élőállatjaival. Igaz, hogy nincs valami égbekiáltó különbség a bécsi és a budapesti marhavásár árai között. Bécsben például 20—21.000 koronáért adják ugyanazt a prima élőmarhát, ami nálunk 22.000 koronába kerül. De ez a kis differencia éppen elég ahhoz, hogy a magyar élőállat exportképességét teljesen lehetetlenné tegye. Nálunk senki sem gondol arra, hogy ezt a kis differenciát valamiképpen le kellene faragni és akár bizonyos szállítási vagy egyéb kedvezmények nyújtása révén is lehetővé kellene tenni a magyar állatkivitel folyamatosságának megtartását. Az egészséges, rentábilis állatkiviteltől nem kell félteni a helyi fogyasztópiacot. Számtalan esetben bebizonyult és a mai állapotok is azt mutatják, hogy a hazai állatkivitel stagnálása esetén is lehetetlenül abhozmis húsárakat kénytelen fizetni a budapesti kisfogyasztó. Hiába, ezek a beteg állapotok nem jók az állattartó gazdákra sem, de a hazai fogyasztók se kívánnának sokáig ilyen viszonyok között élni és még nem találtunk egyetlen mészárost sem, aki azt mondta volna, hogy csak valamennyire is meg van elégedve a mai húsforgalmi állapotokkal. Mindezek mellett azonban semmi nyoma sincsen annak, mintha az, illetékes hivatalos, részről segíteni óhajítanának ezen abnormis állapotokon, vagy legalább is enyhíteni iparkodnának az állattenyésztés és állatforgalom aktuális hajain. Nálunk mindenre kaphat pénzkölcsönt a Hermes hiteliroda, Nádor utca nyolc, III. em., kft . Marskokc Ma éjjel befejeződik a szerb kormány nyilatkozatáról szóló vita Belgrád, aug. 12. A szkupstina mai ülésén negyven képviselő indítványozta a kormánynyilatkozatról folyó vitának a mai ülésen leendő befejezését. Az indítványt a többség elfogadta, úgy hogy a vita ma éjjel 12 óráig véget ér. Az indítvány az ellenzék köreiben nagy felháborodást keltett. A szavazás alkalmával feltűnt, hogy a Jovanovicsot követő radikálisok is a kormánypárt mellett szavaztak. A délutáni ülésen felszólalókisebb jelentőségű képviselőket a Ház nem nagy figyelemmel hallgatta. A szkupszina érdeklődése Pasics felszólalására marad, amelyre előreláthatóan csak a késő esti órákban kerül sor." ■ A minisztertanács mai ülésén elfogadták a korrupció ellen irányuló törvényjavaslatot, melyet haladék nélkül beterjesztettek a parlamentbe- A javaslat a korrupció ellen hozott ismert cseh törvény szigorított kiadása. A szkupstina a kormánynyilatkozat vitájának befejezése után holnap rövid ülést tart, amelyen néhány bizottság összeállítása után elhatározza, hogy négyheti nyári szünetet tart. Szünet alatt az új kormány az őszi ülésszak idején előterjesztendő törvényjavaslatokat készíti elő. Politikai körökben úgy tudják, hogy Sándor király szeptember második felében utazik Pakisba. A királyt Davidovics miniszterelnök és Marinkovics külügyminiszter fogják elkísérni. Ez alkalommal a Beogradszka Novoszti értesülése szerint megkötik Franciaországgal a szövetségi szerződést. A kisántánt államainak külügyminiszterei a Pravda szerint e hónap 20-án találkoznak. Marinkovics, Benes és Duca külügyminiszterek ez alkalommal eszmecserét folytatnak külpolitikai kérdésekről, s különösen a Nemzetek Szövetségének őszi ülésezéséről fognak tárgyalni. A találkozás színhelye előreláthatóan Zágráb lesz. Az amerikai japán kölcsön Newyork, aug. 12. A Newyork Herald szerint a japán kölcsönről szóló szerződés úgy intézkedik, hogy a kölcsönt háborúban és békében egyaránt vissza kell fizetni a kötvénytulajdonos nemzetiségére való tekintet nélkül. . Ez a szokatlan megállapítás alkalmasint a japán bevándorlási tilalomra vezethető vissza és az amerikai pénzkölcsönzőknek azt az aggodalmát juttatja kifejezésre, hogy az Egyesült Államok és Japán közötti háború nem tartozik a lehetetlenségek közé. Üzleti forgalmat emeli, HA HIRDET A MAGYARSÁGBAN 5 BIBÉK Mitkul meg a szomszédos ÉlosM nyedtől Az új középiskolai tanterv nyelvi részéhez egy megjegyzést szeretnék fűzni. Egy kérdést felvetni. Ámbár lehetne többet is. Sőt szóvá lehetne tenni az iskolai egész reformdühöt is. • Kétségtelen, hogy a háború utáni új kor új követeléseket támaszt az iskola-,val szemben. Az sem kétséges, hogy ezeket a követeléseket ki kell elégíteni. De kérdezhetjük, várjon igazán elmúlt-s már a háború s elérkezett-e az ideje, e követelmények helyes megállapításának? . S ha miniszterünk azt hiszi, hogy, a háborús időn valóban túl vagyunk, hogy a csehekkel ölelkezhetünk, nekünk is utána kell csinálnunk, amit ők a külföld mintájára utánacsináltak. Kérdezni lehetne, rendelkezünk-e az újításokhoz szükséges eszközökkel. Hogy akkor, amidőn nincsenek iskolahelyiségeink, legalább is nincsenek elegendő számmal, nincs fűtőanyagunk, nincs írószerünk és tankönyvünk, a miniszter nem képes az iskolákat a szükséges új tanszerekkel ellátni, a tanító nem tudja a régieknek hasznát venni, szóval, amidőn minden erőnket a hiányok pótlására, az iskolák régi színvonalának viszszaállítására és konzerválására kellene, fordítanunk, valóban itt van-e az ideje a régi, ha ma már nem is tökéletes, de hosszú időn megszokott szervezeteket megbontani s azok sikerét holmi kisérle tezésekkel kockára tenni? Szükséges-e a népiskolákat a miniszter úr nyilatkozata szerint évekig tartó bizonytalanságnak kitenni? A polgári fiúiskola már rég kívánkozik arra, hogy a kispolgárság gyakorlati iskolájává váljék. Nem kerülhető el annak az elemi iskolával való szerves összekapcsolása és ekképp törekvésének megakasztása? A polgári leányiskolák az egész Magyarország területén a nemzeti nyelv és szellem terjesztése körül elévülhetetlen érdemeket szereztek, és a nemzet felébredése után újból szerezni fognak. Nem kár azokat mai alakjukban megbolygatni? Nem kár ma olyan tanterveket faragni,ínelgés akkor, midőn nyolc év múlva teljes végrehajtásukra kerül a sor, már elavultaknak fognak bizonyulni a rohanó idő mellett. És amidőn az új tantervek mellett, a tankönyveknek állandóan javulniuk, a módszernek folyton fejlődnie és a követelményekhez simulnia kell, szabad akkor tankönyvmonopóliummal ezt a fejlődést megakasztani és minden haladást megakasztani, hogy a mát évtizedekre megmerevítsük? . . . Még sok kérdés tolul a toll alá, de most csupán egy kérdéssel kívánok foglalkozni s ez a középiskolák nyelvi része. A középiskolákban az ország intelligenciája képződik s itt kell kitermelődnie mindannak, aki a közigazgatásban, kereskedésben, iparban, az ország védelmében vezetőhelyet fog elfoglalni. A népek érintkezésében ma inkább van szükség a különféle nyelvek ismeretére, mint ezelőtt bármikor. Nagyon helyes, hogy az új tanterv a modern nyelveknek (francia, angol, olasz) tág teret nyit. A nyugattal való érintkezésünk ezt megkívánja. De körülöttünk szláv , tenger hömpölyög, délkeleten oláhok határosak velünk. Háborúban és békében velük kell érintkeznünk. Be kell hatolnunk irodalmukba, gondolkozásmódjukba. Ismernünk kell szándékaikat és terveiket. És az új tanterv erről mit sem tud. Már 10—15 év múlva nem lesz, aki tájékoztassa a kormányt és a közönséget a szomszédos sajtó irányáról, helytelen külföldi értesülések kegyére leszünk bízva. Ha valami okmány, valami bizalmas közlés kerül kezünkbe, idegenekre leszünk utalva, akik" esetleg elárulhatnak. Háború esetén nem lesz emberünk, aki a néppel szólni tudjon, aki a legnélkülözhetetlenebb értesüléseket közvetlenül, gyanút nem keltve, megszerezhesse. A leggyámoltalanabbulállunk minden baráttal és ellenséggel szemben. És mit szóljunk a turáni kapcsolatokról? Ki ápolja azokat, ki növelje az !