Magyarság, 1927. október (8. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-30 / 247. szám

£1 yföjachi JT$á-Q­­g/yzrrmzfe£Lwik, /SS XrfeaaSofca: ággs ^apas^m. &OC&0 ^ Napsugár királyfi Irta: P. Ábrahám Ernő. (Folytatás.) Benyitott a szomszéd terembe, hát ott is egy királyleány feküdt a csipkés aranyágyon. Olyan szép volt, mint a teljes viola s őt se tudta felkölteni a királyfi. A harmadik, a negyedik te­remben, valamennyiben egy-egy gyö­nyörűséges királylány feküdt a csipkés aranynyoszolyákban, olyan szépek, mint a százszorszép, a nárcisz, a vad­rózsa, meg a többi virág s mind moz­dulatlan kábulatban hevert. Még egy szoba volt hátra, amelyiket nem látott még a királyfi. A legszebb, legpompásabb szoba volt kívülről is, de mikor benyitott, egészen elkáprá­­zott a szeme nemcsak az arany ra­gyogásától, mert ez a szoba is csupa aranyszoba volt, hanem a szobát dí­szítő gyönyörű gyémántoktól, rubi­noktól, a smaragd, türkisz, opál és drágagyör­gy ragyogástól. A szoba kö­zepén pe­dig virágcsipkés, habfodros aranynyoszolya selymén a legesleg­­szebbik királyleány feküdt, ő is moz­dulatlanul, mint a többi királykisasz­­szony. Szebb volt még a virágnál, meg a hajnalhasadásnál is. Olyan szép volt, hogy Napsugár királyfi megreme­­gett gyönyörűségében, mikor nézte s azt gondolta, ott mindjárt életét ál­dozná érte, ha valahogy életre kelthet­né igézetes álmából. — Kár! Kár! — hangzott hirtelen Síz ablakból. Kinézett a királyfi az ab­lakon, hát látta, hogy a nagy csúnya, Pápaszemes holló röpköd ott s kopog­' lakot­t -- t; ' í V, V „k.. . ,rá az eszméletét. Csak azt érezte, hogy meg van kötözve és mozdulni se tud. — Mi lesz velem? — gondolta el­borulva. — Meghalok-e, vagy életben maradok? Órák teltek el igy, mig végre kénes lángok gyultak ki a pincebörtönben s a falak alatti apró lyukakból holló és varjufejü törpék bújtak elő s rossz­indulatúan, kárörvendően nézték a megkötözött királyfit. Táncoltak, ug­ráltak körülötte és máglyát raktak. — Biztosan elevenen akarnak meg­égetni, — gondolta Napsugár királyfi s haragosan nézett a törpékre. Egyszerre csak egy fácántollakkal diszitett ajtót vett észre. — A szegény, elpusztított fácánok tollai, — találta el a királyfi s még haragosabban nézett a törpékre, mert most már biztosan tudta, hogy ők vol­tak a fácánokat üldöző hollók és var­juk. — Hej, — sóhajtott, — bár csak életre támaszthatnám mindezt a sok szegény halálba üldözött, vízbe ful­­lasztott fácánt. — S az is megvillant az eszében, hogy hátha azok a fácá­nok igazában nem is fácánok voltak, hanem királyleányok s az aranyfácán pedig talán éppen az a királyleány, aki a legszebb szobában feküdt s aki­nek a képe mindig ott ragyogott előtte. — Igen, igen, — emlékezett, — ő imádkozott abban a kis kápolnában De nem sok ideje volt gondolkodni, mert csendesen kitárult a fácántollas ajtó. Senki se nyitotta, magától tárult ki, titkosan, csodálatosan s csak ki­lépett az ajtó mögül egy hollócsőrü, pápaszemes vén banya. Nézte a ki­rályfi s hirtelen nagyon elkomoro­­dott, mert megismerte, hogy ugyanaz a vén banya az, aki szegény öreg öz­vegyasszony képében az odvas fa­lö­­rábeszélte a fácánvadászatra. Lott Napsugár királyfi, úgy csakugyan az odvas .Ha a hollók, meg a vak­­é s csak még százszor látta, hogy nem tudta le­­holló alakjában csalta, if­a , ta haragudott, hiába volt tele a banya, elleni keserűséggel, ---- , etett elír­ve semmit, mert meg­kötözve hevert a földön. r. A sok csóka, varjú, preg hollótörpe pedig sorra bókolt, hódolt a banyá­nak. — Édes­apám, mi lesz már az ígé­reteddel? — rikácsolt kivülről egy re­kedt hang. S nyílott az ajtó megint, magától újra s egy hollócsőrü, ragyás arcú, kancsalszemü, gonosz tekintetű csúf boszorkány lány sántikált be rajta, pulykaveresen a méregtől. (Folytatása következik.) »ei dől X­­ ’. k'­a- At­­ód, Itiráj kiráj » eg: és el Ma vagy ■ uVV, ser mar­ī­eg­­.lóvall­a­gon­.j rködte magát ki az udvar­ogatóan röp­­ikra csalta a r­­ ett Napsugár !­, megbillent alatta •Itf pincébe zuhant z 'te*4L nap telt­e el, visszanyerte a s a 6i * ítte Úgy nézzétek, ez a gólya, A legnagyobb úr a tóba. — Menekülni, ha rád talál! Mert ha elcsíp, béka halál! Kuruty, kuruty, brekekeke. Amott kél a hold kereke, Nád aljába, sás aljába. Gyerünk, pajtás, iskolába! Ne spóroljunk a hangunkon, Ahogy kifér a torkunkon! C, D, É, F, G, Á, H, G, Könnyebb ez, mint az Ábécé. Kákát, nádat megsodorni, Hinárszállal összefonni, — S koaksz, koaksz, édes komám, Mindjárt kész a békatopáns kezed, lábad összehúzni, Kommandóra jól kirúgni, Nehéz, de meg kell tanulni. Ha nem akarsz vízbefutni. Napkeltéig tart az óra, Napkeltekor jön a gólya. Nádsürüből előrugtat , bekapja a tanár urat! n 1927 október 30, vasárnap MICTM-115 Hajnalka emlékkönyve Hajnalka. Szép kis leány Hajnalka, Mint a fakadó rózsa, Aranyszőke szép haja Göndörödik vállára. Hajnalka, a szép baba Valóságos angyalka. Nem szeretjük hiába, Nincsen semmi hibája. L. Lilike és Edithke. Matyi betegsége Ezen a héten Matyi helyett is én válaszolok a levelekre, mert Matyi beteg, az ágyat nyomja s Pápaszem bácsi még a doktor bácsit is elhi­vatta, úgy ránk ijesztett az urfi. A doktor bácsi el is jött s jól megvizs­gálta Matyi urfit s igen csóválgatta a fejét s még le is irta a vizsgálat ered­ményét. Ez volt: Orvosi vélemény. A beteg neve: Matyi urfi. A betegség neve: A) Gyomorrontás. (A röntgen fény­kép többek közt egy negyedkiló krumplicukrot, egy fél üveg befőtt levet, egy liter aszaltszilvát és sok szilvamagot mutatott az urfi gyom­rában.) B) Hatalmas nátha percenkénti tüsszentéssel. (A Jónással való ka­land emléke.) C) A test minden részén kék foltok és karcolások. (Minden valószínűség szerint a Pipacs Jóskával­ sűrűn elő­forduló nézeteltérések nyomai.) D) A fej legtetején, a háton egy ökölnagyságú kékes, zöldes, sárgás daganat, amely úgy látszik, állandó jellegű. (Kétségen kívül valami büty­kös hüvelykujjal való többszöri go­romba érintkezésből keletkezett érzé­keny képződmény.) „ ■ A beteg hőmérséklete: 37 fok. A fejbubon észlelhető daganat kü­lön hőmérséklete: 3814 fok. Haszná­landó orvosságok. 1. Az A) betegséghez: Ricinus olaj, reggel, délben, este egy-egy evőkanál­lal. (Ha az ápoló Hajnalka nem tudná beadni, hívja segítségül Vass Lacit. Krumplicukor és egyéb édessé­gek egy mérföldnyi körzetben eltün­­tetendők.) Egy heti koplalás. 2. A B) betegséghez: Herba tea. 3. A C) betegséghez: Lénia és pipa­szár, mindenkor a nézeteltérés idején. 4. A D) betegséghez: Hidegvizes bo­rogatás és sűrűn ismétlődő erkölcsi prédikáció. Az urfi egy hétig maradjon ágyban, ha mégis kiszöknék, a kamara körül keresendő. Ezt az orvosi véleményt kiadta: Dr. Ricinus Jajbe rossz. I REJTVÉNYEK Melyik az a határozatlan számnév, amelyik megfordítva hasznos házi állat? (Beküldte: Lestyán Károly.) * Dó, rossz, a, rag, nncs, ha, ta, a Melyik példabeszéd ez? (Beküldte: Farkass Ilonka.) • A mi falunkban egy embernek igen sok madara van. Kérdezik tőle: — Bácsi, hány madara van? —* így fe­lelt: „összesen 17 madaram van. Ket­tővel több a galamb, mint a kanári; néggyel kevesebb a veresbegy, mint a galamb és hárommal több tengelice, mint a veresbegy. Találjátok ki, hány galambom, hány kanárim, hány ve­resbegyem és hány tengelicém van?“ Ki tudjátok-e találni? (Beküldte: Janicsdry Ilonka.) Beküldte: Koronthály Évi. Jobbról-balra, alulról-felfelé mind­egyik sor 28 legyen. Beküldte: Koronthály Jenői. Beküldte: Bölönyi Zoltán. Nosza feszítsd meg az elméd, Klári, Sári, Elemér. Fejtsétek meg hamarjában: Mikor piros a fehér? (Beküldte: Poroszlay Piroska.) Első sor jobbra és lefelé: szín. Második sor: csúf tulajdonság. Harmadik sor: pompás pecsenye. Negyedik sor: elefántnak van.­­ Ezeknek a rejtvényeknek a megfejté­sét 10 nap alatt küldjétek be. A meg­fejtők közül Hajnalkáék valakinek egy könyvet küldenek. Az október 16-án közölt rejtvények helyes megfejtése: 1. A tűz és a füst. 2. A „k‘‘ betű. 3. Sári. 4. Klárika. 5. A király kocsisa. 6. Bor, Kor, Por, Tor. A jutalomkönyvet Hajnalkáék Goszleth Edithkének ítélték. Buda­pest, Múzeum-körút 18. 2 2 2 2 2 3 3 8 3 3 6 6 6 6 6 8 8 8 8 8 9 9­9­9­9 et-f­ész et-f­ész r + e et-fész r-fő et + ész L U L­B I­I­I .1 A A A A R R Gy Gy gjmgtfszom Látták: Pápaszem bácsi, Hajnalka, Vas Laci, Jóska. Úgy látszik tehát, a baj nem halá­los, csak attól lehet tartani, mire meggyógyul az urfi, elferdül a képe, mert olyan grimaszokat vág a ricinus­olajra, hogy szinte még Vas Lacinak is megesik a szíve rajta! Hajnalka. Gáspár bácsi Mindig sebesebben ver a szívem, ha 48-as öreg honvédet látok. Bizony, már alig egy pár él csak Klapka, Damjanich s a többi vértanú hős hon­védjeiből, emlékeztetve az utókort a régi nagy időkre, a magyar hazasze­retetre, vitézségre és hősiességre. Most is itthagyott bennünket közülök egy, Békés megye legöregebb szabadság­­harcosa, Szabó Gábor szarvasi 48-as honvéd. Százesztendős korában ment a mennyországba, ahol most biztosan Kossuth Lajos előtt áll kaptákban. Lóránt Bébike: Én bizony éppen olyan kislány vagyok, mint te , mint bizonyosan neked is, van sok szépi babám, csak folyton kell őket dug­nom Matyi elől, mert nemcsak ág én hajamat duzgálja meg az urfi, ha hozzáfér, hanem a babáimét is. Per­sze csak mikor Vas Laci nem látja. A bébé babámat még az ágyba is ma­gammal viszem s mikor lefekszem a párnámra, mindjárt behunyja a sze­mét és elalszik. Úgy szeretném tudni, hogy mit szokott álmodni? Alberti Pali: Jó, hogy írtál, mert Matyi beteg, amint a lap más helyén olvashatod s borzasztóan megörült a levelednek. De nem adtuk ám oda neki, míg be nem vette a csukamáj­olajat. így aztán a leveled révén va­lahogy belediktáltuk az urfiba az or­vosságot Ha láttad volna azt a gri­­maszt, mikor lenyeltél Nyári Éva. Úgy látszik, a Pápaszeffi bácsi lapjának talán nincs is szorgal­masabb olvasója, mint te. Hétről-hétre megérkezik a leveled. Matyinak is megmutattam, de letakartam a neved s mégis mindjárt kitalálta, hogy te írtad. Ha valaha Matyitől levelet kap­nál s nem írná alá a nevét, te is biz­­­tosan kitalálhatod, mégpedig az elma­radhatatlan pocáról. Schöpflin László: Matyi szeretettel üdvözöl s azt kérdezi, nem vennél e be helyette néhány kanál ricinusola­jat s egy pár csésze herba teát? Van Laci ugyan rögtön mondta, hogy te bizonyosan vigyázol magadra s nem eszel össze-vissza annyi édességet. Farkas János: Matyinak, aki nagy ínyenc, hiszen most is a nyalánkságát fekszi, mikor meglátta a leveled, mind­járt megcsillant a szeme, mert eszébe jutott a Zaláról a híres zalai rák. Meg is igértette velem, hogy megkérdjem tőled, van-e még sok rák a Zalában? — Balogh István: Nagy tanácskozás volt a leveled miatt, mert ha a ven­dégséget úgy értjük, ahogy te is, ak­kor igazad van s egy kanál sincs. Matyi szerint különben felesleges is *r kanál, mert ha ő már vendégségben van, csirkecombot eszik s ahoz igazást nem kell kanál. — ///. Blanovits György: Matyi azt üzeni, ha ő min­dent megírna, ami vele megesik, Vas Laci is elolvasná s akkor aztán igazán szivárványszínű lenne a feje búbja. És azt is üzeni, hogy ne irigyeld, hogy ismeri (hiszen az unokája!) Pápaszem bácsit, mert ha te személyesen nem ismered, viszont Vas Lacit sem isme­red. Bár én azt hiszem, hogy néked semmi okod nincs félni a Vas Laci ismeretségétől s Pápaszem bácsi is azt hiszi külsőre is nagyon szép leveled­ből, hogy kitűnő tanuló lehetsz. —­ Poszter Edith. Jajj, ha én is láthat­nám a galambjaidat! Úgy szeretnélek látni köztük, mikor még a válladra is felszállnak s hízelkedő turbékolással simulnak az arcodhoz. Meggyógyult*« már a beteg pávafarkú galambod? Matyi szívesen átengedné néki a ricn­nus olajat. — Sárossy Emmike: Bizo­nyosan te vagy Magyarországon a leg­kisebb autóvezető. Jó lenne, ha egy­szer Budapestre vezetnéd az autótokat* legalább megautóztatnál bennünket! — Fancsika Béla: Persze, hogy elfogad­lak gavalléromnak. Lehet, az idén úgyis elkerülök felétek vendégségbe a­ nagynénimhez s ha majd táncos­ dél­után lesz nálunk, még el is jöhetsz, hogy megtáncoltass. — Zoltán Kató: Szeretnéd, ha volna egy olyan kis őzi­kéd, mint Matyi. Na, volna is részed hajráncigálásban, meg hátba büffben! S a babáidra is vigyázhatnál. Nékem is a múltkor az egyik bébé-babimat B­erecsennek festette. Különben ked­ves fiú és sokat lehet rajta nevetni, de öccsnek csak akár ajánlanám, ha volna hozzá egy Vas Laci-féle szabású bátyád is. — Gaál Liliké: Az utolsó percben jött a leveled, mikor éppen már lezártam a postámat, de alig örül­tem úgy egynek is, mint a tiédnek, olyan kedves, aranyos verset küldtél az emlékkönyvembe. Majd valamelyik számban te is olvashatod nyomtatva, írj ezentúl is, mindenről. Olyan szép az írásod, hogy még Pápaszem bácsi is pápaszem nélkül tudta olvasni .• Witz Neiliké: Meggyógyultál-e már­ Nellikém? Írd meg, mert Pápaszem bácsi is, meg én is nagyon aggódunk. Még Matyi is azt üzeni, hogy bár jobb szeret hancúrozni, szívesen vállalja, hogy helyetted is feküdjön még egy pár napig, csak te ne legyél beteg.­­• Barcsay Anna, Horváth Margit, Bar­­tos Erzsébet, Zsombory Rozika, Láng Györgyike és László, Udvardy Aranka, Juliska és Erzsébet, Schöpflin László, Luzsénszky Adrienne, Szabó Piroska, Horváth Margit, Szabó Endre, Alberti Pál, Csermák Sárika, Eisler Miklós, Vlasits István, Czermann Laci, Rőh­­nicht Micus, Bölönyi Zoltán, Tóth Er­vin: ölelünk benneteket és várjuk leg­közelebbi leveleteket.

Next