Magyarság, 1928. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
Csonknagarországon lobicigarettát fogyasztanak, mint a régi Magyarországon A dohánytermeléssel foglalkozó gazdák már hosszú idő óta panaszkodnak, hogy hazánkban újabban nem rentábilis a dohánytermelés. A termelők egyik kiváló képviselője a rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg, hogy 1926-ban egy métermázsa dohány előállítási költsége igen kedvező termésátlag figyelembevételével átlagban 86 pengőbe került, ezzel szemben a kincstár a termelőknek métermázsánként állag körülbelül csak 76,26 pengő beváltási árat fizetett. Úgy, hogy a termelők kifejezetten ráfizettek a dohánytermelésre. Ennek pedig nem lehet más következménye, minthogy a termelők felhagynak a dohánytermeléssel és hajdan vlághírű dohánytermelésünk teljesen csődbe jut. A Magyar Statisztikai Szemle most megjelent számában Sajóhelyi István megcáfolja azt a véleményt, hogy a dohánytermelés rentabilitása csökkenőben van. Vizsgálódásai szerint a háború előtt Magyarország a világ összes dohánytermelő államai között az Egyesült Államok, Holland - India és Oroszország után a negyedik helyen állott és bár a háború után Európában a hatodik világviszonylatban a tizedik helyre került, a legújabb statisztikai adatok mégis fokozatos javulásról tanúskodnak. A dohánnyal bevetett terület 1924 ben még 59,4%-kal kisebb volt, mint az 1911—1915. évek átlagának a mai Magyarország területére átszámított dohány vetésterülete, ez a nagy visszaesés azonban az 1927. évi ideiglenes adatok szerint 42,8%-ra csökkent, tehát a területi adatoknál is már meghatározott javulás állapítható meg. Még nagyobb a javulás, ha a dohánytermés eredményére vonatkozó adatokat veszszük szemügyre. Az 1926. évi termésmennyiség még mindig 43,6%-kal kisebb ugyan, mint az 1911—1915. évek állagának átszámított termésmennyisége, de a termés értéke a nagy mennyiségi különbség dacára egyforma volt. Ennek az érdekes körülménynek az a magyarázata, hogy a kincstár figyelembe vette a termelési költségekben időközben bekövetkezett nagy emelkedést és az 1913. évben métermázsánként átlagban fizetett 50.36 pengő beváltási árat az 1926. évig fokozatosan 85.36 pengőig emelte. A kincstárnak a jövőre vonatkozólag különben az a szándéka, hogy a termett dohány minőségét lényegesen javítsa. Miután a dohánybeváltási hivatalok évek óta tartó megfigyelés alapján megállapították, hogy hazánkban a dohányal bevetett terület 47,4 százaléka dohánytermelésre kiválóan alkalmas, 18,2 százaléka dohánytermelésre alkalmas, 34,4 százaléka dohánytermelésre kevésbé alkalmas szántóföldterület, elvben elhatározták, hogy a két első kategóriájú szántóföldön termelt dohány beváltási árát emelik, a harmadik kategóriájú szántóföldön termelt dohány beváltási árát már a közeljövőben megfelelően leszállítják. -Erre az intézkedésre annál inkább szükség van, mert, a dohányfélék külforgalmi adatait vizsgálva, arra a megállapításra jövünk rá, hogy a behozott és kivitt dohány mennyisége között ha van is elég jelentékeny különbség, az értékre vonatkozólag az adatok feltűnően nagy eltéréseket mutatnak, így például 1926-ban behoztak Magyarországba 47.426 q dohányféleséget, 25,917.089 pengő értékben, ezzel szemben kivittek hazánkból 14.697 q dohányféleséget, 1,948.085 pengő értékben. Tehát a míg a mennyiségben a behozatal 222,7 százalékkal több mint a kivitel, addig az értékben a behozatal 1230,4 százalékkal múlja felül a kivitelt. Ez is egy igen érdekes bizonyíték arra vonatkozólag, hogy mennyire szükséges a kincstárnak arra törekednie, hogy a dohánytermelvények minőségét lényegesen javítsa. A mai Magyarország területén tizenegy dohánygyár van, ezzel szemben a háborúelőtti években az országban huszonegy dohánygyár volt üzemben. 1908-ban egy dohánygyárra állag961 munkaerő esett. 1928- ban ez az átlag 584 volt, tehát dohánygyá FALKENILDG LEO finom angol úri szabó Az előkelő űri osztály elismert szabósága BUDAPEST, IV. bástya utca 10. sz. (Saját házában) Telefon József 392—96. Vidékre kívánatra saját költségen küldi finom angol szövetmintákkal felszerelt szabászát wacfiBSlc 1928 január 1, vav.írnafl raink nemcsak számszerűleg fogytak, hanem produktivitásuk is vissza kellett hogy essen. Erre vallanak a gyártásra vonatkozó számszerű adatok is, 1908-ban például 589 millió szivart állítottak nálunk elő. 1926-ban ez 95 millióra esett vissza. Épp így csökkent a finom és a közönséges pipadohány gyártott mennyisége is. Emelkedés — mégpedig igen nagyarányú emlkedés — a gyártott lugvízkivonat (thanaton) mennyiségénél mutatkozik. 1908-ban ugyanis csak 505 g, 1926-ban pedig 919 g thanatont állítottunk elő. Ezt a kártevő rovarokat nagyszerűen pusztító szert szőlősgazdáink, gyümölcstermelőink és juh tenyésztőink (jüh gyógyítására) mindnagyobb mennyiségben fogyasztják Az 1908. évi adatokkal összehasonlítva. 1926-ban emelkedett meg a gyártott cigaretták súlya (6,2 százalékkal) és a gyártott szivarkák száma (3,1 százalékkal) is. A mai Magyaroszág területén tehát több cigarettát fogyasztanak, mint a háború előtti területen. Megerősítik ezt a vonatkozó külforgalmi adatok is, ugyanis 1926-ban tőlünk csak 332.290 cigaretta ment vámkülföldre, ezzel szemben hozzánk külföldről több mint 27 millió cigaretta került, tehát ez az adat is azt bizonyítja hogy a dohányzó közönség mindnagyobb arányban tér át a cigaretta fogyasztására Az új munkásbiztosítási szervezet megalakulásáig átmenetileg kezelik a betegségi és baleseti biztosítások ügyeit A népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint addig, amíg az Országos Munkásbiztosító Intézet, a bányatárspénztárak, a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet és a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet önkormányzati szervei az alapszabályok alapján szabályszerűen meg nem alakulhatnak és működésüket meg nem kezdhetik, az önkormányzati tennivalók ellátására átmenetileg a következő rendelkezések irányadók. Az Országos Munkásbiztosító Intézetnél központi önkormányzati szervek (közgyűlés, igazgatóság, elnökség, kártalanítóbizottságok) tennivalóit, valamint a bányanyagbérbiztosítási ágazat önkormányzati tennivalóit az intézet elnöke, a budapesti kerületi pénztár választmányának tennivalóit az intézet vezérigazgatója, a többi kerületi pénztár választmányának tennivalóit az illető kerületi pénztár ügyvezetője, a vállalati pénztár választmányának tennivalóit az illető vállalati betegsegélyző pénztárnak december 31-én hivatalban lévő igazgatósága és végül a Debreceni Kereskedelmi, Betegsegélyző Pénztár választmányának tennivalóit a debreceni kerületi pénztár ügyvezetője látja el. A bányatárspénztárak — ideértve a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárait is — önkormányzati szerveinek (közgyűlés, választmány) tennivalóit az illető bányatárspénztáraknak december 31-én hivatalban lévő önkormányzati szervei (közgyűlés, illetve válaszmány vagy igazgatótanács) látják el az eddigi alapszabályokban meghatározott hatásköri megoszlás szerint. A Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet és a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet önkormányzati szerveinek tennivalóit az intézet elnöke látja el. A M. kir. Posta Betegségi Biztosító Intézetnél, a m. kir. Államvasutak Betegségi Biztosító Intézeténél, a közforgalmú magánvasutak betegségi biztosító intézeteinél, a m. kir. Postatakarékpénztár Betegségi Biztosító Intézeténél és a m. kir. Dohányjövedék Betegségi Biztosító Intézeténél az önkormányzati szervek tennivalóinak ellátására az alapszabályok rendelkezései irányadók. Nemzeti ellenállással kezdődik az új év Romániában Bukarest, december 31 Az új év alighanem kellemetlen meglepetéseket hoz a román politikai életben. A nemzeti parasztpárt komolyan veszi a kormány és a liberálisok elleni harcot s a nemzeti ellenállás fegyveréhez nyúl. A polgári ellenállást szervezi meg, a kormányt egyszerűen nemlétezőnek tekinti, semmi összeköttetést vele fenn nem tart, semmiféle rendeletét érvényesnek el nem fogadja. Megkezdték mindjárt azzal ezt a küzdelmet, hogy a csütörtöki pártvezetőségi ülés a következőket határozta: Még januárban újból összehívja a gyulafehérvári nemzetgyűlést, amelyet novemberben eltiltott a kormány, de most nem is kér megtartására semmiféle engedélyt, minthogy a liberálispárti gyűlések megtartásához sem kell hatósági engedély. A nemzeti parasztpárt ragaszkodik hozzá, hogy Romániának csak egyenjogú állampolgárai vannak, amit szabad egyik politikai pártnak, ahhoz joga van a masiknak is. Remélik, hogy százezrekre menő tömeg gyűl össze ezen a kongresszuson, mely határozatiig kimondja, hogy a kormány törvénytelen és kétezertagú monstre küldöttséget meneszt a régenstanácshoz, hogy követelje a kormány eltávolítását. De nemcsak odahaza, hanem külföldön is megindítja Maniu pártja a kormánybuktató akciót. A kormány bizalmi emberei Párisban, Berlinben és Londonban tárgyaltak kölcsönről, amikor felolvasta Maniu a kamara záróülésén pártja szenzációs nyilatkozatát, hogy a nemzeti parasztpárt nem fogadja el és nem ismeri el azokat a terheket, amelyeket a Bratianu-kormány a külföldi kölcsönnel vállalt. Erre a nyilatkozatra rögtön meghiúsult az egész kölcsönkérési akció. Valószínű különben, hogy csak kapóra jött ürügy volt ez a nyilatkozat a külföldi pénzembereknek, mert különben sem volt kedve senkinek Romániának nyújtandó kölcsön kockázatába belemenni. Bratianu a lej stabilizálására akart elsősorban tizenegymillió font sterling kölcsönt fölvenni. A Financial News szerint a lei stabilizációjánál az angol font 790 lejről 849-re emelkednék. Nagyobb reménye volt a Bratianu-kormánynak a berlini kölcsön a német nagyipartól, ezt azonban már az erdélyi diákzavargások híre megakasztotta. Antonescu Párisban tárgyalt kölcsönről és Bratianu miniszterelnök táviratozott neki, hogy a külföldi kölcsönt minden körülmények között még súlyos föltételek árán is kösse meg. A Curentul értesülése szerint azonban annyira súlyosak voltak ezek a föltételek, amelyek mellett francia garanciára az amerikaiak kölcsönt adtak volna Romániának, hogy Antonescu mégsem merte elfogadni, s kudarccal utazott inkább haza. A nemzeti parasztpárt most kiküldte Popovics Mihály volt pénzügyminisztert Párisba és Kite a képviselőt Londonba, hogy „érdeklődjenek a kölcsön iránt.** Beavatottak szerint ez az érdeklődés abból áll, hogy mindketten kijelentik a román kormánnyal tárgyaló pénzembereknek: a nemzeti parasztpárt semmi felelősséget nem vállal a törvénytelen kormánynak nyújtandó kölcsönért, s ha mégis ad a külföld Bratianuéknak Az Illatok illata I Egy csepje sejtelmes, édes, vonzó illattal telit, mely a nőt kívánatossá teszi. A férfit meghódítja. A mondainvilág parfümje. Nemcsak lényegében, hanem formájában is egészen új és eredeti. Ha valahol nem kapná, forduljon Oktogon gyógyszertárhoz, Budapest, VI. Teréz körút 12. sz. CACAO ^oM&ndass pénzt, hogy erőszakos és törvénytelen uralmukat továbbra fentartsák, a nemzeti parasztpárt kormányra jutva, ezt a kölcsönt el nem ismeri. Ilyen kedvező előjelek közt kezdődik Romániára nézve az 1928. év Hogy ne csak Bratianunak, hanem Lupának, a renegát munkaügyi miniszternek is boldog új esztendeje legyen : egész pártja otthagyta, belépett a nemzeti parasztpártba és Simionescu, a bukaresti szervezet alelnöke, átiratban értesítette erről Luput, egyidejűleg kijelentve : Lupu kötelezte magát, hogy kilép a kormányból, ha az nem ad teljes elégtételt az erdélyi zavargásokért. Az elégtétel és a kárpótlás elmaradt, Lupu mégsem köszönt le tárcájáról, tehát kiderült, hogy teljesen távol áll az igazi demokráciától és egészen megbízhatatlan ember. Nemzetközi konferencia foglalkozik Hágában a békeszerződések répával? Hágából jelenti a Magyarság tudósítója. Az a békerevíziós mozgalom, amelyet Rothermere lord fél esztendővel ezelőtt megindított, olyan fordulathoz érkezett, amelynek jelentősége a világközvélemény felvilágosítására szinte felbecsülhetetlen A Hollandiában működő Európai Unió nemzetközi nagybizottsága 1928 február 3-ára nemzetközi konferenciát hívott össze, amelynek napirendjén egyetlen tárgy szerepel, a fennálló békeszerződések revíziója Az Európai Unió nagybizottságának többek között tagja A. van Gijn volt hollandi miniszter, Delaisi párisi egyetemi tanár, Gothein német miniszter, Stern Rubath, a berlini Wolfsiroda főszerkesztője, Mises bécsi egyetemi tanár, csupa olyan személyiség, akiknek véleményére mindenütt igen sokat adnak Ez a nagybizottság most elérkezettnek látta az időt arra, hogy a legbehatóbb megbeszélésre tűzze ki azt a helyzetet, amelyet az európai békeszerződések előidéztek és a legelőkelőbb nemzetközi szaktekintélyek bevonásával keresse azokat a módokat, amelyek a mai egészségtelen helyzet megjavítását lehetővé teszik. A konferencián való részvételét már eddig megígérte Lloyd George volt miniszterelnök, Rothermere lord. Garvin, a hírneves angol publicista, számosan jelentették be részvételüket az Amerikai Egyesült Államok részéről és Japánból is. A konferencia hágai főtitkársága most felhívást bocsátott ki valamennyi állam polgárságához, amelyben rámutat arra hogy immár elkerülhetetlen szükség a politikai és gazdasági béke érdekében a békerevízió kérdést nyivános megvitatásra bocsátani. A konferencián valamennyi állam szakemberei, jogászai és politikusai hozzászólhatnak a kérdéshez, elősegíti-e a békerevízió a békét vagy sem. Különösen kitérnek azokra a lehetőségekre, amelyeket a népszövetség alkotmánya nyújt a békerevízióra. A konferenciát a hágai békepalotában rendezik és Christian Günther, a konferencia vezértitkára kijelntette, hogy nagy küldöttséget várnak Magyarország részéről is. A konferencia főtitkársága Hága, Prinses Mariestraat 39., 1928 január 15-ig kéri az egyes államok delegátusainak jelentkezését-