Magyarság, 1928. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

Cson­knagarországon lobi­­cigarettát fogyaszta­nak, mint a régi Magyar­­országon A dohánytermeléssel foglalkozó gazdák már hosszú idő óta panaszkodnak, hogy ha­zánkban újabban nem rentábilis a dohány­­termelés. A termelők egyik kiváló képviselője a rendelkezésre álló adatok alapján azt álla­pította meg, hogy 1926-ban egy métermázsa dohány előállítási költsége igen kedvező ter­mésátlag figyelembevételével átlagban 86 pengőbe került, ezzel szemben a kincstár a termelőknek métermázsánként állag körülbe­lül csak 76,26 pengő beváltási árat fizetett. Úgy, hogy a termelők kifejezetten ráfizettek a dohánytermelésre. Ennek pedig nem lehet más következménye, minthogy a termelők felhagynak a dohánytermeléssel és hajdan vlághírű dohánytermelésünk teljesen csődbe jut. A Magyar Statisztikai Szemle most megje­lent számában Sajóhelyi István megcáfolja azt a véleményt, hogy a dohánytermelés ren­tabilitása csökkenőben van. Vizsgálódásai szerint a háború előtt Ma­gyarország a világ összes dohánytermelő ál­lamai között az Egyesült Államok, Holland - India és Oroszország után a negyedik helyen állott és bár a háború után Európában a ha­todik­ világviszonylatban a tizedik helyre ke­rült, a legújabb statisztikai adatok mégis fo­kozatos javulásról tanúskodnak. A dohánnyal bevetett terület 1924 ben még 59,4%-kal kisebb volt, mint az 1911—1915. évek átlagának a mai Magyarország terüle­tére átszámított dohány vetésterülete, ez a nagy visszaesés azonban az 1927. évi ideig­lenes adatok szerint 42,8%-ra csökkent, te­hát a területi adatoknál is már meghatározott javulás állapítható meg. Még nagyobb a javulás, ha a dohányter­més eredményére vonatkozó adatokat vesz­­szük szemügyre. Az 1926. évi termésmennyi­ség még mindig 43,6%-kal kisebb ugyan, mint az 1911—1915. évek állagának átszámí­tott termésmennyisége, de a termés értéke a nagy mennyiségi különbség dacára egyforma volt. Ennek az érdekes körülménynek az a magyarázata, hogy a kincstár figyelembe vette a termelési költségekben időközben be­következett nagy emelkedést és az 1913. év­ben mét­ermázsánként átlagban fizetett 50.36 pengő beváltási árat az 1926. évig fokozato­san 85.36 pengőig emelte.­­ A kincstárnak a jövőre vonatkozólag kü­lönben az a szándéka, hogy a termett do­hány minőségét lényegesen javítsa. Miután a dohány­beváltási hivatalok évek óta tartó megfigyelés alapján megállapították, hogy hazánkban a dohányal bevetett terület 47,4 százaléka dohánytermelésre kiválóan alkal­mas, 18,2 százaléka dohánytermelésre alkal­mas, 34,4 százaléka dohánytermelésre ke­vésbé alkalmas szántóföldterület, elvben el­határozták, hogy a két első kategóriájú szántóföldön termelt do­hány beváltási árát emelik, a harmadik kategóriájú szántóföldön termelt dohány beváltási árát már a közel­jövőben megfelelően leszállítják. -E­rre az intézkedésre annál inkább szükség van, mert, a dohányfélék külforgalmi ada­tait vizsgálva, arra a megállapításra jövünk rá, hogy a behozott és kivitt dohány mennyi­sége között ha van is elég jelentékeny kü­lönbség, az értékre vonatkozólag az adat­ok feltűnően nagy eltéréseket mutatnak, így például 1926-ban behoztak Magyarországba 47.426 q dohányféleséget, 25,917.089 pengő értékben, ezzel szemben kivittek hazánkból 14.697 q dohányféleséget, 1,948.085 pengő értékben. Tehát a míg a mennyiségben a be­hozatal 222,7 százalékkal több mint a ki­­vitel, addig az értékben a behozatal 1230,4 sz­ázalékkal múlja felül a kivitelt. Ez is egy igen érdekes bizonyíték arra vonatkozólag, hogy mennyire szükséges a kincstárnak arra törekednie, hogy a dohánytermelvények mi­nőségét lényegesen javítsa. A mai Magyarország területén tizenegy dohánygyár van, ezzel szemben a háború­­előtti években az országban huszonegy do­hánygyár volt üzemben. 1908-ban egy do­hánygyárra állag­­961 munkaerő esett. 1928- ban ez az átlag 584 volt, tehát dohánygyá­ FALKENILDG LEO finom angol úri szabó Az előkelő űri osztály elismert szabósága BUDAPEST, IV. bástya­ utca 10. sz. (Saját házában) Telefon József 392—96. Vidékre kívánatra saját költségen küldi finom angol szövetmintákkal fel­szerelt szabászát wacfiBSlc 1928 január 1, vav.írnafl raink nemcsak számszerűleg fogytak, hanem produktivitásuk is vissza kellett hogy essen. Erre vallanak a gyártásra vonatkozó szám­szerű adatok is, 1908-ban például 589 millió szivart állítottak nálunk elő. 1926-ban ez 95 millióra esett vissza. Épp így csökkent a finom és a közönséges pipadohány gyártott mennyisége is. Emelkedés — még­pedig igen nagyarányú emlkedés — a gyártott lugvíz­­kivonat (thanaton) mennyiségénél mutatko­zik. 1908-ban ugyanis csak 505 g, 1926-ban pedig 919 g thanatont állítottunk elő. Ezt a kártevő rovarokat nagyszerűen pusztító szert szőlősgazdáink, gyümölcstermelőink és juh tenyésztőink (jüh gyógyítására) mind­nagyobb mennyiségben fogyasztják Az 1908. évi adatokkal összehasonlítva. 1926-ban emelkedett meg a gyártott cigaret­ták súlya (6,2 százalékkal) és a gyártott szi­­varkák száma (3,1 százalékkal) is. A mai Magyaroszág területén tehát több cigarettát fogyasztanak, mint a háború előtti területen. Megerősítik ezt a vonatkozó külforgalmi adatok is, ugyanis 1926-ban tőlünk csak 332.290 cigaretta ment vámkülföldre, ezzel szemben hozzánk külföldről több mint 27 millió cigaretta került, tehát ez az adat is azt bizonyítja hogy a dohányzó közönség mind­­nagyobb arányban tér át a cigaretta fogyasz­tására Az új munkásbiztosítási szervezet megalakulásáig átmenetileg kezelik a beteg­ségi és baleseti biztosítások ügyeit A népjóléti és munkaügyi miniszter rende­letet adott ki, amely szerint addig, amíg az Országos Munkásbiztosító Intézet, a bánya­­társpén­ztárak, a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet és a Budapesti Kereske­delmi Betegségi Biztosító Intézet önkormány­zati szervei az alapszabályok alapján sza­bályszerűen meg nem alakulhatnak és mű­ködésüket meg nem kezdhetik, az önkor­mányzati tennivalók ellátására átmenetileg a következő rendelkezések irányadók. Az Országos Munkásbiztosító Intézetnél központi önkormányzati szervek (köz­gyűlés, igazgatóság, elnökség, kártalanító­­bizottságok) tennivalóit, valamint a bánya­­nyagbérbiztosítási ágazat önkormányzati tennivalóit az intézet elnöke, a budapesti kerületi pénztár választmányának tenni­valóit az intézet vezérigazgatója, a többi kerületi pénztár választmányának tenni­valóit az illető kerületi pénztár ügyvezetője, a vállalati pénztár választmányának tenni­valóit az illető vállalati betegsegélyző pénz­tárnak december 31-én hivatalban lévő igazgatósága és végül a Debreceni Kereske­delmi, Betegsegélyző Pénztár választmá­nyának tennivalóit a debreceni kerületi pénztár ügyvezetője látja el. A bányatárspénztárak — ideértve a diós­győri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társ­­pénztárait is — önkormányzati szerveinek (közgyűlés, választmány) tennivalóit az illető bányatárspénztáraknak december 31-én hivatalban lévő önkormányzati szer­vei (közgyűlés, illetve válaszmány vagy igazgatótanács) látják el az eddigi alapsza­bályokban meghatározott hatásköri meg­oszlás szerint. A Magyar Hajózási Betegségi Biztosító In­tézet és a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet önkormányzati szerveinek tennivalóit az intézet elnöke látja el. A M. kir. Posta Betegségi Biztosító Intézet­nél, a m. kir. Államvasutak Betegségi Bizto­sító Intézeténél, a közforgalmú magánvas­­utak betegségi biztosító intézeteinél, a m. kir. Postatakarékpénztár Betegségi Biztosító In­tézeténél és a m. kir. Dohányjövedék Beteg­ségi Biztosító Intézeténél az önkormányzati szervek tennivalóinak ellátására az alapsza­bályok rendelkezései irányadók. Nemzeti ellenállással kezdődik az új év Romániában Bukarest, december 31 Az új év alighanem kellemetlen meglepeté­seket hoz a román politikai életben. A nem­zeti parasztpárt komolyan veszi a kormány és a liberálisok elleni harcot s a nemzeti ellenállás fegyveréhez nyúl. A polgári ellen­állást szervezi meg, a kormányt egyszerűen nemlétezőnek tekinti, semmi összeköttetést vele fenn nem tart, semmiféle rendeletét érvényesnek el nem fogadja. Megkezdték mindjárt azzal ezt a küzdelmet, hogy a csü­törtöki pártvezetőségi ülés a következőket határozta: Még januárban újból összehívja a gyula­­fehérvári nemzetgyűlést, amelyet november­ben eltiltott a kormány, de most nem is kér megtartására semmiféle engedélyt, minthogy a liberálispárti gyűlések megtartásához sem kell hatósági engedély. A nemzeti paraszt­párt ragaszkodik hozzá, hogy Romániának csak egyenjogú állampolgárai vannak, amit szabad egyik politikai pártnak, ahhoz joga van a masiknak is. Remélik, hogy száz­ezrekre menő tömeg gyűl össze ezen a kon­gresszuson, mely határozatiig kimondja, hogy a kormány törvénytelen és kétezertagú monstre küldöttséget meneszt a régenstanács­­hoz, hogy követelje a kormány eltávolítását. De nemcsak odahaza, hanem külföldön is megindítja Maniu pártja a kormánybuktató akciót. A kormány bizalmi emberei Párisban, Berlinben és Londonban tárgyaltak kölcsön­ről, amikor felolvasta Maniu a kamara záró­ülésén pártja szenzációs nyilatkozatát, hogy a nemzeti parasztpárt nem fogadja el és nem ismeri el azokat a terheket, amelyeket a Bra­­tianu-kormány a külföldi kölcsönnel vállalt. Erre a nyilatkozatra rögtön meghiúsult az egész kölcsönkérési akció. Valószínű külön­ben, hogy csak kapóra jött ürügy volt ez a nyilatkozat a külföldi pénzembereknek, mert különben sem volt kedve senkinek Romániá­nak nyújtandó kölcsön kockázatába bele­menni. Bratianu a lej stabilizálására akart el­sősorban tizenegymillió font sterling kölcsönt fölvenni. A Financial News szerint a lei sta­bilizációjánál az angol font 790 lejről 849-re emelkednék. Nagyobb reménye volt a Bra­­tianu-kormánynak a berlini kölcsön a német nagyipartól, ezt azonban már az erdélyi diák­zavargások híre megakasztotta. Antonescu Párisban tárgyalt kölcsönről és Bratianu mi­niszterelnök táviratozott neki, hogy a kül­földi kölcsönt minden körülmények között még súlyos föltételek árán is kösse meg. A Curentul értesülése szerint azonban annyira súlyosak voltak ezek a föltételek, amelyek mellett francia garanciára az amerikaiak köl­csönt adtak volna Romániának, hogy Anto­­nescu még­sem merte elfogadni, s kudarccal utazott inkább haza. A nemzeti parasztpárt most kiküldte Po­­povics Mihály volt pénzügyminisztert Pá­­risba és Kite a képviselőt Londonba, hogy „érdeklődjenek a kölcsön iránt.** Beavatot­tak szerint ez az érdeklődés abból áll, hogy mindketten kijelentik a román kormánnyal tárgyaló pénzembereknek: a nemzeti pa­rasztpárt semmi felelősséget nem vállal a törvénytelen kormánynak nyújtandó kölcsö­nért, s ha mégis ad a külföld Bratianuéknak Az Illatok illata I Egy csepje sejtelmes, édes, vonzó illattal telit, mely a nőt kívánatossá teszi. A férfit meghódítja. A mondainvilág parfümje. Nem­csak lényegében, hanem formájában is egészen új és eredeti. Ha valahol nem kapná, forduljon Oktogon gyógyszer­­tárhoz, Budapest, VI. Teréz­ körút 12. sz. CACAO ^oM&ndass pénzt, hogy erőszakos és törvénytelen ural­mukat továbbra fentartsák, a nemzeti pa­rasztpárt kormányra jutva, ezt a kölcsönt el nem ismeri. Ilyen kedvező előjelek közt kezdődik Ro­mániára nézve az 1928. év Hogy ne csak Bratianunak, hanem Lupá­nak, a renegát munkaügyi miniszternek is boldog új esztendeje legyen : egész pártja ott­hagyta, belépett a nemzeti parasztpártba és Simionescu, a bukaresti szervezet alelnöke, átiratban értesítette erről Luput, egyidejűleg kijelentve : Lupu kötelezte magát, hogy kilép a kor­mányból, ha az nem ad teljes elégtételt az erdélyi zavargásokért. Az elégtétel és a kár­pótlás elmaradt, Lupu mégsem köszönt le tárcájáról, tehát kiderült, hogy teljesen tá­vol áll az igazi demokráciától és egészen megbízhatatlan ember. Nemzetközi konferencia foglalkozik Hágában a béke­­szerződések répával­? Hágából jelenti a Magyarság tudósítója. Az a békerevíziós mozgalom, amelyet Ro­th­er­mere lord fél esztendővel ezelőtt meg­­indított, olyan fordulathoz érkezett, amely­nek jelentősége a világközvélemény felvilá­gosítására szinte felbecsülhetetlen A Hol­landiában működő Európai Unió nemzet­közi nagybizottsága 1928 február 3-ára nemzetközi konferenciát hívott össze, amely­nek napirendjén egyetlen tárgy szerepel, a fennálló békeszerződések revíziója Az Euró­pai Unió nagy­bizottságának többek között tagja A. van Gijn volt hollandi miniszter, Delaisi párisi egyetemi tanár, Gothein német miniszter, Stern­ Rubath, a berlini Wolfs­­irod­a főszerkesztője, Mises bécsi egyetemi tanár, csupa olyan személyiség, akiknek vé­leményére mindenütt igen sokat adnak Ez a nagybizottság most elérkezettnek látta az időt arra, hogy a legbehatóbb megbeszé­­lésre tűzze ki azt a helyzetet, amelyet az európai békeszerződések előidéztek és a leg­előkelőbb nemzetközi szaktekintélyek be­vonásával keresse azokat a módokat, ame­lyek a mai egészségtelen helyzet megjavítá­­sát lehetővé teszik. A konferencián való részvételét már eddig megígérte Lloyd George volt miniszterelnök, Rothermere lord. Garvin, a hírneves angol publicista, számo­san jelentették be részvételüket az Ameri­kai Egyesült­ Államok részéről és Japánból is. A konferencia hágai főtitkársága most felhívást bocsátott ki valamennyi állam pol­gárságához, amelyben rámutat arra hogy immár elkerülhetetlen szükség a politikai és gazdasági béke érdekében a békerevízió kérdést nyivános megvitatásra bocsátani. A konferencián valamennyi állam szakembe­rei, jogászai és politikusai hozzászólhatnak a kérdéshez, elősegíti-e a békerevízió a bé­két vagy sem. Különösen kitérnek azokra a lehetőségekre, amelyeket a népszövetség al­kotmánya nyújt a békerevízióra. A konferen­ciát a hágai békepalotában rendezik és Christian Günther, a konferencia vezértit­­kára kijelntette, hogy nagy küldöttséget várnak Magyarország részéről is. A konfe­rencia főtitkársága Hága, Prinses Maries­­traat 39., 1928 január 15-ig kéri az egyes államok delegátusainak jelentkezését-

Next