Magyarság, 1928. december (9. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

Magy. kir. Légügyi Repülő időjelző Központ A hivatalos lap legutóbbi számában jelent meg az értesítési hogy kisszámú közhivatalaink száma e legujabbnak létesittetésével Blegszaporittatott. Hogy mi légyett fentnevezett hivatal célja és rendeltetése, az nincs a rövid hivatalos jelentésben elmondva, de amúgy is sejtjük: gondoskodni arról, hogy a légiutak biztonságát az időjárásjelző állomások útján állandóan nyilvántartsák, ilyen központok bizonyára minden országban van, neki ahol repülőgépvonalakat tartanak fenn, legföljebb a hivatalok megszervezése lehet nemzetek szerint különböző. Miután azonban lapunkhoz számos izgatott kérdezősködő levél érkezik, részint álláskereső egyénektől, részint olyan honfiaktól, akik megint az ország pénzének további pocsékolásától rémüldöznek, ezennel sürgősen közöljük a felállítandó közhasznú új Intézményünk rövid szervezetét és ügyrendjét. A M. kir. Légügyi Repülő Időjelző Központ feroszlik a következő szakosztályokra: Szellőügyi ügyosztály Ez ellenőrzi a szelidebb szellőket, amelyek csak a hajfürtöket tudják meglebegtetni, de a szélmalmokat, ha volnának, még nem. Ez a hivatal járőröket tart fönn a szellők kioktatására és ezek negyedóránként megnyálazván mutatóujjukat, — körülbelül úgy, ahogy a tojástyukokat szokás kikémlelni — ezt az ujjukat földugják a levegőbe s így megállapítják a szellő irányát; a szellőket anyakönyvelik, iktatják és fölfektetik. Élükön áll egy Szellészetügyi Kormánytanácsos egy irodafőnökkel és két szőke hőgépeslánnyal. VI. Viharügyi Ügyosztály Es már az erősebb szelekre és viharokra ügyel, ámde a havas-esős viharokat átutalja a IV., illetőleg V. ügyosztályba. Ez is több járőrt tart fenn, mely kimenvén az alkalmas pontokra, alkalmas zsákokban mintákat vesz a szelekből és az ügyosztály ezeket, lehetőleg minden bürokrácia mellőzésével, vegyelemzi, megfigyeléseiből pedig statisztikát dilit össze. Itt már az irodát kormányfőtanácsos vezeti, aki a Szellészetről lépett elő ide, ha kellő érdemeket szerzett. 2. heg.leányka, barnák. III. Jégeső-Ügyosztály A jégesőkkel foglalkozik. Mintákat vesz a jégesőkből és elrakja őket, feldolgozza és statisztikát ísz. A biztosítótársaságok részéről való anyagi érdekközösség fenforgása esetén esedékessé válható gyanú kiküszöbölése végett erélyes ellenőrzőszervezet is tartandó fönn mellette. Gyorsirónök. Edzett írógépesnők Vezető V. fizetési osztályban. Jogpótlékkak IV. Eső-Ügy osztály Az esőket kezeli. Alügyosztály az: Egyéb Csapadékoknak, Pótfelügyelet az: Elvétve Csapadéknak. Ügykör még: zsinórszerü eső, eső karikára, piszmogó eső, bezárólag jelleg* szakadási. Nő- és férfisegédszemélyzet, zenekarral és önsegélyző-egyesülettel. V. Nőügyi Ügyosztály Minden hó hozzátartozik. A tavalyi is, mely hol van, hol nincs, Nyáron szabadsá golható 3 hóra. Ezalatt feldolgozzák a restanciákat. Segédszemélyzet: 3 hóhölgy és 3 hóember, nagy havazás esetén még 2 hónapszámos és 2 hó-t.nő. VI. Mennykő-ügy osztály A mennykövek és mennydörgős mennykövek ügyvezetésére. A mennyköveket leltározzák és felfektetik, de kellő elővigyázattal és nem nagyon magasra. Ide bejárata csak hivatalos kormányközegeknek. Segédszemélyzet: idős katona viselt egyének, rohamsisakokban, míg a kormány főtanácsos villámhárítót visel. Ha hivatásának áldozata lesz, özvegye nyugdíjpótlékot kap, az irógépesnek szintén. Négyszólamú dalárda és réz-fúvózenekar. VII. Vénasszony-Ügyosztály Arra az esetre, ha az égből vénasszonyok találnának esni. Szintén villámhárítófölszerelés és búgó sziréna. Ha nem esik jelzett csapadék, elnök tanulmányútra küldetik Newyorkba, Tromsőbe és Scheveningenbe. Ha e helyeken nem esik, akkor Nizzába és Cataniába. Elnök: IV. fizetési osztály. Minden pótlék, működés esetére. Írógépügyek kivonat szerint. Rokkantsági biztosítás: Hivatalos orgánuma: a Magyarság Tótágas-tov&H. Az ügyosztályok szükséghez képest való szaporítását a kormány fentartja magának. Baromfitenyésztő farmtelepeket akarnak létesíteni a nyugdíjas tisztviselők Érdekes mozgalom indult meg a legutóbbi időben Budapesten, mégpedig komoly formában és kedvező előjelek között. Megalakult a Nyugdíjas Közalkalmazottak Farmtelepítési, Baromfi- és Fatenyésztő Szövetkezete, azzal a céllal, hogy produktív munka lehetőségéhez és kielégítő keresethez juttassa a magyar nyugdíjasok százait és ezreit és ezáltal komolyan hozzájáruljon Csonkamagyarország egyik legégetőbb problémájának megoldásához. A magyar nyugdíjasok szomorú helyzete annyira közismert, hogy annak újabb ecsetelésére talán nincs is szükség. Az állam volt tisztviselői számára még a legszűkösebb megélhetést sem tudja biztosítani és a nyugdíjasok ezrei és tízezrei a legsúlyosabb kenyérgondokkal küzködnek. Közöttük legszomorúbb a helyzete a nyugdíjasok legfiatalabb korosztályainak, az ötvenedik és hatvanadik életév között lévő nyugdíjasoknak, akik aránylag rövid szolgálati idő után, még aránylagosan is kevés nyugdíjjal kerültek ki hivatalukból, akiknek legtöbbje még életerős és munkaképes ember és szívesen vállalna bármilyen tisztességesen megfizetett munkát, mai nehéz gazdasági viszonyaink között azonban csak nagyon kivételes esetben tudnak valahol elhelyezkedni. Az új alakulat éppen ezeknek a munkaképes nyugdíjasoknak akarja lehetővé tenni azt, hogy eddigi munkakörüktől eltérő, új területeken helyezkedhessenek el és szorgalmas munkával megkereshessék maguknak és családjuknak a mindennapi kenyeret. A nagyérdekű és nagykoncepciójú tervről Tóbiás Mihály, az új szövetkezet alelnökigazgatója a Magyarság munkatársának a következőket mondotta el: A baromfitenyésztés lukratív foglalkozás a A magyar baromfitenyésztők nemrégiben országos gyűlést tartottak Magyaróvárért, amelyen a felszólalások egész sora kifogásolta a magyar baromfi- és tojástermelés elmaradottságát és versenyképtelenségét, egyúttal pedig az okszerű, helyes baromfitenyésztés rendkívül gazdaságos voltát és előnyeit. A kongresszus megállapította, hogy baromfitenyésztésünk és tojástermelésünk mai primitív formájában is lukratív foglalkozás, ámbár az állatállomány 50 százalékát kitevő parlagi parasztlyuk teljesen degenerálódott. Baromfi- és tojásexportunk még így is meghaladja egész kivitelünknek tíz százalékát és értékben mindjárt a búza után következik. Megállapította a kongresszus azt is, hogy a magyar föld és éghajlati viszonyaink a nemesített Leghorn vagy Irode Island baromfifajok rendszeres ipari tenyésztésére kiválóan alkalmasak. A baromfitenyésztés kellő megszervezése, a meglévő állatállomány nemesítése nagyarányú termelést és nagyarányú exportot tenne lehetővé és így ez fontos állami érdek és feladat. A baromfitenyésztés fellendülésének legsúlyosabb akadálya az, hogy a magyar kistermelők és baromfitenyésztők tömege ebben a munkában nem tanúsít kellő gazdasági műveltséget és megfelelő értéket. Ehhez a munkához az átlagnál valamivel nagyobb intelligenciára és műveltségre van szükség. A baromfitermelésre elsősorban olyan intelligens emberek alkalmasak, akik, ha túlságosan megerőltető testi munkára nem is képesek, hajlandók a kellő szaktudást megszerezni és hajlandók erejükhöz mért munkával megkeresni a kenyerüket. A nyugdjasott a termelő mentában . Ilyen körülmények között a nyugdíjas tisztviselők ezrei és tízezrei teljes figyelemmel és várakozással tekintenek a baromfitenyésztés problémája elé. úgy látják, hogy a baromfi- és tojástermelés terén értékesíthetnék tanulságukat és munkájukat az ország és a maguk javára egyaránt, más társadalmi osztályok érdekeinek sérelme nélkül. Ezért a keresztényszocialista pártban tömörült mintegy nyolcszáz menekült, családos nyugdíjas megalapította Budapesten, III. kerület, Zsigmond-utca 44. száza alatt a Nyugdíjas Közalkalmazottak Forinter építést, Baromfi- és Fatenyésztő Szövetkezetét. A szövetkezet célja az, hogy tagjait nyolcszázezer négyszögöles kis földekhez és farmházakhoz juttassa, amelyeken okszerű baromfi- és tojástermelést kezdhetnek. A szövetkezet a terv megvalósítására a kormánytól kér segítséget. Azt kérjük, hogy a vállalkozó nyugdíjasoknak a kormány folyósítson tízévi lakbérüknek megfelelő, kamatmentes kölcsönt, amelynek összegét a szövetkezet tagjai famntelepbe és házba fektetnék be. A filmtelepan azonnal okszerű, modern baromfitenyésztést, gyümölcs-, csemetefa- és prémnyúltermelést kezdenének meg, amellyel új exiszterciát teremthetnek maguknak és családjuknak. Ennek a tervnek gazdasági és szociális előnyei már az első pillanatban szembeötlők. Kétségtelen, hogy Amerika, Kanada, Kuba és más államok magas fokú gazdasági kultúrája, elsősorban nagyszerű baromfitenyésztése az Európából bevándorolt és a tengerentúli államokban kisebb-nagyobb farmokon letelepített művelt emberanyagnak köszönhető. Ugyanilyen eredményt várhatunk az Intelligens nyugdíjasok munkájától hazánkban is. Számos különböző állású nyugdíjas, akik a beruházáshoz szükséges tőkével rendelkeztek, már megtette az első kísérleteket, mégpedig igen jó eredménnyel. Az ország különböző vidékein már nem egy kis farmon tenyésztik a nemesített baromfifajokat. Jelenleg 180 különböző állású nyugdíjas várja a szövetkezet által létesítendő ingyenes baromfitenyésztési tanfolyam megnyitását, hogy ők is hozzá fogjanak ehhez az új munkához. A nyugdíjasok egyenesen predesztinálva vannak arra, hogy’ ezt az igen gazdaságos termelést nálunk meghonosítsák és magasfokra fejlesszék. Szakemberek számítása szerint 6—800 négyszögletes fásított területen átlag 150—200 darab fajbaronafi tartható, amelyek rendszeres gondozás mellett évi 1200—-1600 pengő jövedelmet biztosítanak. Hozzávetőleg erre az összegre van szükségük a nyugdíjasoknak, hogy nyugdíjuk mellett súlyosabb gondok nélkül megélhessenek. Ha a kormány ötezer nyugdíjas családot hozzásegít ilyen kis farmtelephez, erre a célra körülbelül húszmillió pengőt kell folyósítania, a nyugdíjasok lakáspénzének lekötése mellett. Ez az ötezer nyugdíjas ennek ellenében hatalmas értékeket termelne, munkájuk eredménye rövidesen mutatkoznék exportunkban és kereskedelmi mérlegünk alakulásánál is. Ez az ötezer in-telligens farmer rögtön létrehozná azt a tanultabb termelőosztályt, amely gazdálkodásával példát mutathatna a magyar föld népének mindenütt és jelentékenyen hozzájárulhatnak a többtermelés előmozdításához. Emellett a fővárosban és a városokban rövid időn belül felszabadulna ötezer lakás és részben feleslegessé válna az állami, vagy városi bérházak építése. A Kormánynak is érdeke megoldani a nyugdíjasok problémáját . A létszámapasztási törvény a pénzügyminisztert és a népjóléti minisztert bízta meg az idő előtt nyugdíjazott közalkalmazottaknak a gazdasági élet más terén való elhelyezésével, amit a törvény közérdeknek minősített. A kormány ezt a kétségkívül nehéz feladatot eddig még nem tudta megoldani. A megoldásra most itt van a legjobb alkalom és a legmegfelelőbb módszer. Ennek az akciónak támogatásával és megvalósításával az állam munkához, megélhetéshez juttathatja nyugdíjas tisztviselőinek ezreit és egyúttal maradandó művet alkothat a magyar gazdálkodás terén is. A nyugdíjasok dolgozni, termelni és élni akarnak és valamennyien bíznak abban, hogy a kormány megértéssel fogja kezelni ügyüket. A magunk részéről a legnagyobb örömmel kell fogadnunk ezt az akciót, amely valóban alkalmasnak látszik a nyugdíjasok problémájának kielégítő, megnyugtató megoldására. Az akció megvalósítása esetén természetesen biztosítani kell azt, hogy megfelelő állami gondoskodás és vezetés tegye lehetővé az akció sikerét. Gondoskodni kell a farmtelepeket létesítő nyugdíjasok alapos kiképzéséről, hogy farmjaikon valóban okszerű és produktív munkát végezhessenek. Biztosítani kell a megfelelő szervezetet, nemcsak a termelés, hanem az értékesítés problémáinak megoldását is. Alkalmas ez a terv az állástalan gazdatisztek egy részének elhelyezésére és ellátására is. Az akcióval kapcsolatban természetesem szükség lesz állami felügyelő és tanácsadó közegekre, akik folytonos ellenőrzés alatt tartanak egy-egy körzetet és ennek a felügyeletnek ellátására természetesen legalkalmasabbak a földreform során állásukat vesztett gazdatisztek, akiknek elhelyezése, megélhetésük biztosítása ugyancsak erkölcsi kötelessége az államnak. Értesülésünk szerint az akció biztató kilátások mellett indul. Kedvező jel ebben a tekintetben az, hogy Festettek Taszító herceg száz hold földet Szentendre városa pedig hatvan hold földet ajánlott fel az akció céljaira. Most már csak a kormányon áll, hogy odaálljon a dolgozni akaró nyugdíjasok mellé. Minisztériumi rend Furfangos ügyvéd: Azért van nekem duplafelületű bőrberri-kabátom, hogy ha kell, kifordítsam. Furfangos ügyvéd (hetykén visszatérve): Mi az? Itt mindenki alszik? Portás: Kézit csókolom, méltóságos úr! . Ja Botlás: Ide az úr tizenkét óra előtt ha nem jöhet! 1928 december 1. szombat GARDEN PENSIO Banapssi v. 'ieosevíca 4. ui. emelet (Orczigtáz-kávéház felett.) Drl kényelemmel berendezve. Olcsó árak. Telefon: L. 093—72.