Magyarság, 1928. december (9. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

Magy. kir. Légü­gyi Repülő időjelző Központ A hivatalos lap legutóbbi számában jelent meg az értesítési hogy kisszámú közhivata­laink száma e legujabbnak létesittetésével Blegszaporittatott. Hogy mi légyett fentneve­­zett hivatal célja és rendeltetése, az nincs a rövid hivatalos jelentésben elmondva, de amúgy is sejtjük: gondoskodni arról, hogy a légiutak biztonságát az időjárásjelző állomá­sok útján állandóan nyilvántartsák, ilyen központok bizonyára minden országban van, neki ahol repülőgépvonalakat tartanak fenn, legföljebb a hivatalok megszervezése lehet nemzetek szerint különböző. Miután azonban lapunkhoz számos izga­tott kérdezősködő­ levél érkezik, részint állás­kereső egyénektől, részint olyan honfiaktól, akik megint az ország pénzének további po­­csékolásától rémüldöznek, ezennel sürgősen közöljük a felállítandó közhasznú új Intéz­ményünk rövid szervezetét és ügyrendjét. A M. kir. Légügyi Repülő Időjelző Köz­pont feroszlik a következő szakosztályokra:­ ­ Szellőügyi ügyosztály Ez ellenőrzi a szelidebb szellőket, amelyek csak a hajfürtöket tudják meglebegtetni, de a szélmalmokat, ha volnának, még nem. Ez a hivatal járőröket tart fönn a szellők kiok­tatására és ezek negyedóránként megnyálaz­­ván mutatóujjukat, — körülbelül úgy, ahogy a tojástyukokat szokás kikémlelni — ezt az ujjukat földugják a levegőbe s így megálla­pítják a szellő irányát; a szellőket anyaköny­­velik, iktatják és fölfektetik. Élükön áll egy­ Szellészetügyi Kormány­tanácsos egy iroda­­főnökkel és két szőke h­őgépeslánn­yal. VI. Viharügyi Ügyosztály Es már az erősebb szelekre és viharokra ügyel, ámde a havas-esős viharokat átutalja a IV., illetőleg V. ügyosztályba. Ez is több járőrt tart fenn, mely kimenvén az alkalmas pontokra, alkalmas zsákokban mintákat vesz a szelekből és az ügyosztály ezeket, le­hetőleg minden bürokrácia mellőzésével, vegyelemzi, megfigyeléseiből pedig statiszti­kát dilit össze. Itt már az irodát kormány­­főtanácsos vezeti, aki a Szellészetről lépett elő ide, ha kellő érdemeket szerzett. 2. h­eg.­­leányka, barnák. III. Jégeső-Ügyosztály A jégesőkkel foglalkozik. Mintákat vesz a jégesőkből és elrakja őket, feldolgozza és statisztikát ísz. A biztosítótársaságok részé­ről való anyagi érdekközösség fenforgása esetén esedékessé válható gyanú kiküszöbö­lése végett erélyes ellenőrzőszervezet is tar­tandó fönn mellette. Gyorsirónök. Edzett író­gépesnők Vezető V. fizetési osztályban. Jog­­pótlék­kak IV. Eső-Ügy osztály Az esőket kezeli. Alü­gyosztály az: Egyéb Csapadékoknak, Pótfelügyelet az: Elvétve Csapadék­nak. Ügykör még: zsinórszerü eső, eső karikára, piszmogó eső, bezárólag jelleg* szakadási. Nő- és férfisegédszemélyzet, zene­karral és önsegélyző-egy­esülettel. V. Nőügyi Ügyosztály Minden hó hozzátartozik. A tavalyi is, mely hol van, hol nincs, Nyáron szabadsá­ golható 3 hóra. Ezalatt feldolgozzák a res­tanciákat. Segédszemélyzet: 3 hóhölgy és 3 hóember, nagy havazás esetén még 2 hó­napszámos és 2 hó-t­.­nő. VI. Menny­kő-ügy osztály A mennykövek és mennydörgős­ menny­­kövek ügyvezetésére. A mennyköveket lel­tározzák és felfektetik, de kellő elővigyázat­­tal és nem nagyon magasra. Ide bejárata csak hivatalos kormányközegeknek. Segéd­­személyzet: idős katona viselt egyének, ro­hamsisakokban, míg a kormány főtanácsos villámhárítót visel. Ha hivatásának áldozata lesz, özvegye nyugdíjpótlékot kap, az iró­gépesnek szintén. Négyszólamú dalárda és réz-fúvózenekar. VII. Vénasszony-Ügyosztály Arra az esetre, ha az égből vénasszonyok találnának esni. Szintén villámhárítófölszere­­lés és búgó sziréna. Ha nem esik jelzett csa­padék, elnök tanulmányútra küldetik New­­yorkba, Tromsőbe és Scheveningenbe. Ha e helyeken nem esik, akkor Nizzába és Cataniá­­ba. Elnök: IV. fizetési osztály. Minden pót­lék, működés esetére. Írógépügyek kivonat szerint. Rokkantsági biztosítás: Hivatalos or­gánuma: a Magyarság Tótágas-tov&H. Az ügyosztályok szükséghez képest való szaporítását a kormány fentartja magának. Baromfitenyésztő farmtelepeket akarnak létesíteni a nyugdíjas tisztviselők Érdekes mozgalom indult meg a legutóbbi időben Budapesten, még­pedig komoly for­mában és kedvező előjelek között. Megala­kult a Nyugdíjas Közalkalmazottak Farm­­telepítési, Baromfi- és Fatenyésztő Szövetke­zete, azzal a céllal, hogy produktív munka lehetőségéhez és kielégítő keresethez juttassa a magyar nyugdíjasok százait és ezreit és ez­által komolyan hozzájáruljon Csonkamagyar­­ország egyik legégetőbb problémájának meg­oldásához. A magyar nyugdíjasok szomorú helyzete annyira közismert, hogy annak újabb ecsete­lésére talán nincs is szükség. Az állam volt tisztviselői számára még a legszűkösebb meg­élhetést sem tudja biztosí­tani és a nyugdíjasok ezrei és tízezrei a legsúlyosabb kenyérgon­dokkal küzködnek. Közöttük legszomorúbb a helyzete a nyugdíjasok legfiatalabb korosz­tályainak, az ötvenedik és hatvanadik életév között lévő nyugdíjasoknak, akik aránylag rövid szolgálati idő után, még aránylagosan is kevés nyugdíjjal kerültek ki hivatalukból, akiknek legtöbbje még életerős és munkaké­pes ember és szívesen vállalna bármilyen tisztességesen megfizetett munkát, mai nehéz gazdasági viszonyaink között azonban csak nagyon kivételes esetben tudnak valahol elhelyezkedni. Az új alakulat éppen ezeknek a munkaképes nyugdíjasoknak akarja lehe­tővé tenni azt, hogy eddigi munkakörüktől eltérő, új területeken helyezkedhessenek el és szorgalmas munkával megkereshessék maguknak és családjuknak a mindennapi kenyeret. A nagyérdekű és nagykoncepció­jú tervről Tóbiás Mihály, az új szövetkezet alelnök­­igazgatója a Magyarság munkatársának a következőket mondotta el: A baromfitenyésztés lukratív foglalkozás­ a A magyar baromfitenyésztők nemrégi­ben országos gyűlést tartottak Magyaróvá­rért, amelyen a felszólalások egész sora ki­fogásolta a magyar baromfi- és tojásterme­­lés elmaradottságát és versenyképtelenségét, egyúttal pedig az okszerű, helyes baromfi­­tenyésztés rendkívül gazdaságos voltát és előnyeit. A kongresszus megállapította­, hogy baromfitenyésztésünk és tojástermelésünk mai primitív formájában is lukratív foglal­kozás, ámbár az állatállomány 50 százalékát kitevő parlagi parasztlyuk teljesen degene­rálódott. Baromfi- és tojásexportunk még így is meghaladja egész kivitelünknek tíz százalékát és értékben mindjárt a búza után következik. Megállapította a kongresszus azt is, hogy a magyar föld és éghajlati viszo­nyaink a nemesített Leghorn vagy Irode Is­land baromfifajok rendszeres ipari tenyész­tésére kiválóan alkalmasak. A baromfite­nyésztés kellő megszervezése, a meglévő ál­latállomány nemesítése nagyarányú termelést és nagyarányú exportot tenne lehetővé és így ez fontos állami érdek és feladat.­­ A baromfi­tenyésztés fellendülésének legsúlyosabb akadálya az, hogy a magyar kistermelők és baromfitenyésztők tömege ebben a munkában nem tanúsít kellő gazda­sági műveltséget és megfelelő értéket. Ehhez a munkához az átlagnál valamivel nagyobb intelligenciára és műveltségre van szükség. A baromfitermelésre elsősorban olyan intel­ligens emberek alkalmasak, akik, ha túlsá­gosan megerőltető testi munkára nem is ké­pesek, hajlandók a kellő szaktudást megsze­rezni és hajlandók erejükhöz mért munká­val megkeresni a kenyerüket. A nyugd­jasott a termelő mentában . Ilyen körülmények között a nyugdíjas tisztviselők ezrei és tízezrei teljes figyelem­mel és várakozással tekintenek a baromfi­tenyésztés problémája elé. úgy látják, hogy a baromfi- és tojástermelés terén értékesít­hetnék tanulságukat és munkájukat az or­szág és a maguk javára egyaránt, más társa­dalmi osztályok érdekeinek sérelme nélkül. Ezért a keresztényszocialista pártban tömö­rült mintegy nyolcszáz menekült, családos nyugdíjas megalapította Budapesten, III. ke­rület, Zsigmond-u­tca 44. száza alatt a Nyug­díjas Közalkalmazottak Forinter építést, Ba­romfi- és Fatenyésztő Szövetkezetét. A szövet­kezet célja az, hogy tagjait nyolcszáz­ezer négyszögöles kis földekhez és farmházakhoz juttassa, amelyeken okszerű baromfi- és to­jástermelést kezdhetnek.­­ A szövetkezet a terv megvalósítására a kormánytól kér segítséget. Azt kérjük, hogy a vállalkozó nyugdíjasoknak a kor­mány folyósítson tízévi lakbérüknek meg­felelő, kamatmentes kölcsönt, amelynek összegét a szövetkezet tagjai famntelepbe és házba fektetnék be. A fil­mtelepan azonnal okszerű, modern baromfitenyésztést, gyü­mölcs-, csemetefa- és prémnyúltermelést kezdenének meg, amellyel új exiszter­ciát teremthetnek maguknak és családjuknak.­­ Ennek a tervnek gazdasági és szociális előnyei már az első pillanatban szembeöt­lők. Kétségtelen, hogy Amerika, Kanada, Kuba és más államok m­­agas fokú gazda­sági kultúrája, elsősorban nagyszerű ba­­rom­fitenyésztése az Európából bevándorolt és a tengerentúli államokban kisebb-na­­gyobb farmokon letelepített művelt ember­anyagnak köszönhető. Ugyanilyen ered­ményt várhatunk az Intelligens nyugdíjasok munkájától hazánkban is. Számos külön­böző állású nyugdíjas, akik a beruházáshoz szükséges tőkével rendelkeztek, már meg­tette az első kísérleteket, még­pedig igen jó eredménnyel. Az ország különböző vidékein már nem egy kis farmon tenyésztik a ne­mesített baromfifajokat. Jelenleg 180 külön­böző állású nyugdíjas várja a szövetkezet által létesítendő ingyenes baromfitenyésztési tanfolyam megnyitását, hogy ők is hozzá fogjanak ehhez az új munkához.­­ A nyugdíjasok egyenesen predeszti­nálva vannak arra, hogy’ ezt az igen gazda­ságos termelést nálunk meghonosítsák és magasfokra fejlesszék. Szakemberek számí­tása szerint 6—800 négyszögletes fásított te­rületen átlag 150—200 darab fajbaronafi tartható, amelyek rendszeres gondozás mel­lett évi 1200—­-1600 pengő jövedelmet bizto­sítanak. Hozzávetőleg erre az összegre van szükségük a nyugdíjasoknak, hogy nyugdí­juk mellett súlyosabb gondok nélkül meg­élhessenek. Ha a kormány ötezer nyugdíjas családot hozzásegít ilyen kis farmtelephez, erre a célra körülbelül húszmillió pengőt kell folyósítania, a nyugdíjasok lakáspénzé­nek lekötése mellett. Ez az ötezer nyugdíjas ennek ellenében hatalmas értékeket termelne, munkájuk eredménye rövidesen mutatkoz­nék exportunkban és kereskedelmi mér­legünk alakulásánál is. Ez az ötezer in-­­­telligens farmer rögtön létrehozná azt a ta­nultabb termelőosztályt, amely gazdálkodá­sával példát mutathatna a magyar föld né­pének mindenütt és jelentékenyen hozzá­járulhatnak a többtermelés előmozdításá­hoz. Emellett a fővárosban és a városokban rövid időn b­elül felszabadulna ötezer lakás és részben feleslegessé válna a­z állami, vagy városi bérházak építése. A Kormánynak is érdeke megoldani a nyugdíjasok problémáját . A létszámapasztási törvény a pénzügy­minisztert és a népjóléti minisztert bízta meg az idő előtt nyugdíjazott közalkalmazot­taknak a gazdasági élet más terén való el­helyezésével, amit a törvény közérdeknek minősített. A kormány ezt a kétségkívül ne­héz feladatot eddig még nem tudta megol­dani. A megoldásra most itt van a legjobb alkalom és a legmegfelelőbb módszer. En­nek az akciónak támogatásával és megvaló­sításával az állam munkához, megélhetés­hez juttathatja nyugdíjas tisztviselőinek ez­reit és egyúttal maradandó művet alkothat a magyar gazdálkodás terén is. A nyugdíja­sok dolgozni, termelni és élni akarnak és valamennyien bíznak abban, hogy a kor­mány megértéssel fogja kezelni ügyüket. A magunk részéről a legnagyobb öröm­­mel kell fogadnunk ezt az akciót, amely valóban alkalmasnak látszik a nyugdíjasok problémájának kielégítő, megnyugtató meg­oldására. Az akció megvalósítása esetén ter­mészetesen biztosítani kell azt, hogy meg­felelő állami gondoskodás és vezetés tegye lehetővé az akció sikerét. Gondoskodni kell a farmtelepeket létesítő nyugdíjasok ala­pos kiképzéséről, hogy farmjaikon való­ban okszerű és produktív munkát vé­gezhessenek. Biztosítani kell a megfelelő szervezetet, nemcsak a termelés, hanem az értékesítés problémáinak megoldását is. Al­kalmas ez a terv az állástalan gazdatisztek egy részének elhelyezésére és ellátására is. Az akcióval kapcsolatban természetesem szükség lesz állami felügyelő és tanácsadó közegekre, akik folytonos ellenőrzés alatt tartanak egy-egy körzetet és ennek a fel­ügyeletnek ellátására természetesen legalkal­masabbak a földreform során állásukat vesztett gazdatisztek, akiknek elhelyezése, megélhetésük biztosítása ugyancsak erköl­csi kötelessége az államnak. Értesülésünk szerint az akció biztató ki­látások mellett indul. Kedvező jel ebben a tekintetben az, hogy Festettek Taszító her­ceg száz hold földet Szentendre városa pe­dig hatvan hold földet ajánlott fel az akció céljaira. Most már csak a kormányon áll, hogy odaálljon a dolgozni akaró nyugdíja­sok mellé. Minisztériumi rend Furfangos ügyvéd: Azért van nekem dupla­­felületű bőrberri-kabátom, hogy ha kell, ki­fordítsam. Furfangos ügyvéd (hetykén visszatérve): Mi az? Itt mindenki alszik? Portás: Kézit csókolom, méltóságos úr! . Ja Botlás: Ide az úr tizenkét óra előtt ha nem jöhet! 1928 december 1. szombat GARDEN PENSIO Banapssi­ v. 'ieosev­í­ca 4. ui. emelet (Orczigtáz-kávéház felett.) Drl kényelemmel berendezve. Olcsó árak. Telefon: L. 093—72.

Next