Magyarság, 1929. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-27 / 219. szám

3929 szeptember 27. péntek SIKEK A vadászati tilalmak Mióta a földmivelésügyi minisztérium úgy­nevezett vadászati osztályában vadászatikig képesített szakember nincs és az országos vadászati ügyeket fogalmazó karbeliek inté­zik és ez áldatlan közállapotok megszünte­tése iránt már oly gyakran elhangzott pa­naszok, pusztába kiáltott szónak bizonyultak, nem túlzók, ha azt állítom, hogy vadászat terén a várva-várt konszolidáció sehogysem tud bekövetkezni. De hallatlan eset az is, hogy egy ország­ban, ahol a kultúrfölényre minduntalan sze­retnek hivatkozni, megtörténhetik, hogy mi­­kor ankétokat tartanak a vadásztörvény tilalmi idejének újból és újból való megvál­toztatására, akkor erre az ankétre csak a vadászat sportemberei kapnak meghívást, de nincs ott egy vadász-erdész szakember sem. Mintha a vadászati tilalmi időnek a megál­lapítása nem volna semmi gazdasági vonat­kozásban az erdőgazdasággal, vagy mezőgaz­dasággal! Vagy a vadászati tilalmi időnek az okszerű megállapítása nem közérdek-e? Mert egyesek kénye-kedvére talán még­sem lehet országos gazdasági érdekeket rendezni! Azon az ankéton, amelyen a békebeli va­dásztörvényt az 1925. évi 85.000/F. M. ren­delet alapján megváltoztatták, még részt vet­­tem. Akkor a szarvasbika vadászati idejét, a régi vadászati törvény rendelkezésével szem­ben, azért állapították meg augusztus 15-től október végéig, mert korrigálni kellett a régi törvénynek azt a hiányosságát, melynél fogva nem állt rendelkezésére elegendő idő a túl­­szaporulat és a gyenge egyedek lelövésére és ezt a vadászterület tulajdonosainak a foly­tonos kivételes lelövési engedélyek kérelme­zésével kellett a földmivelésügyi minisztertől kierőszakolni. Az 1925. évi 85.000/F. M. rendelet azonban a szarvasbika vadászati idejét így is a béke­beli vadásztörvénnyel szemben egy egész hó­nappal megrövidítette. Ez pedig nagy szó. Ezt akkor mindenki, nemcsak vadászgazda­­sá­gi és sportszempontból, de általános gazda­sági szempontból is helyesnek és megnyug­tatónak tartotta. Ha a földmivelésügyi miniszter 18.000/1929. számú rendeletében most már az 1925. évi 85.000 számú rendeletét újból túllicitálva, a szarvasbikának a vadászati idejéből jónak látta újból két hetet hátul levágni, ám lás­suk majd annak nemcsak vadászgazdasági, de általános gazdasági következményeit is. Egy vadásztörvény intenciójának — külö­nösen a szárnyas vadaknál — abból az alap­ból kell kiindulni, hogy minden vad vadá­szata akkor kell, hogy kezdődjék, amikor az anya a fiait már fölnevelte és azok önál­lókká váltak. A békebeli vadásztörvény szerint a fácán vadászati ideje augusztus 15-ével kezdődött. Hogy milyen befolyások érvényesültek akkor, midőn ennek a vadnak a tilalmi ide­jét az 1925. évi 85.000/F. M. rendelettel szep­tember 15-ig, most újból pedig már október 1-ig kitolták, vadászgazdaságunk közérdeké­ben ideszögezem. Arról volt szó ugyanis még az 1925. év­ben tartott ankéten, hogy a fácán tilalmi idejét meghosszabbítsuk. Miután a fácánfió­kák szeptember 1-ével teljesen ki vannak már fejlődve és semmi néven nevezendő gazdasági érdek amellett nem szólhat, hogy ennek a vadnak a tilalmi idejét még tovább kitoljuk, részemről a fácán vadászati idejé­nek a kezdetét szeptember 1-re javasoltam volt. Emellett szól az általános gazdasági érdek is. Ez a vad igen kóbor természetű, szeptember hónapban igen érzékeny károkat okoz a kukoricásokban, szőlőkben és egyéb mezőgazdasági veteményekben. A jog és igazság szerint pedig jogállamban senki sem kötelezhető arra, hogy oly károkat is köte­les legyen tűrni, amelyekért semmiféle ellen­értéket nem kap. És azon az ankéten 1925-ben, midőn ezt a körülményt, különösen a kisgazdák érde­kében, szóvátettem és követeltem a fácán tilalmi idejének szeptember 1-ével való meg­szüntetését, nemeskéri Kiss Géza udvari va­dászmester részéről a kisgazdákra vonatko­zóan a következő jellemző feleletet kaptam: „Miért nem maradtak jobbágyok“. Akkor engem leszavaztak és a fácán lelö­­vésének tilalmi idejét szeptember 15-re ki­tolták. Azóta az ankéteken nem lévén szerencsém többet résztvenni, már a 18.000/1929. F. M. rendeletben, a földmivelésügyi minisztérium vadászati osztályának támogatásával, a fá­cán vadászatának tilalmi idejét most már egészen október 1-ig sikerült kitolni. Nos, így fest a kisgazdapárti, sőt kisgazda földművelésügyi miniszter vadászati osztá­lyának legújabb vadászati rendelete. Ne cso­dálkozzunk, ha az ország vadászati ügye ezek után csak az urak passziójává tesz és a kisembereket pedig feleslegesen és meg­gondolatlanul ellenségünkké neveljük. Mind­ezt pár szarvasért és fácánérti A vadászati tilalomról szóló rendeletnek legújabb megváltoztatása érdekében és an­nak alátámasztására a Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének alelnöke a többek kö­zött azt írja: „A szarvasbikák vadászati ide­jéből, például, kizárólag közgazdasági és közélelmezési szempontból kellett két hetet hátul levágni, mert a bőgés után csont és vérre lesoványodott bikák pézsmaszagú hú­sát egyetlen vadkereskedő sem veszi át s igy ezek a másfélmázsás állatok teljesen elvesz­nek a közfogyasztás és közvagyonosodásra nézve." Tovább pedig azt mondja: „A fácánok ti­lalmi idejének kitolását szintén közélelme­zési és vadszaporulati érdekek követelitek. A fácán csak októberben éri el teljes testi fej­lettségét, tehát a közvagyonosodás és köz­­elemezés szempontjából egyáltalán nem kö­zömbös, hogy fejlett és arany tollú fácán ke­­rü­l-e a piacra (főként a külföld vásároljál, vagy nyakigláb, csirketollú fácán-kamasz.“ Hát, Uram Isten, nem tudom, min ütköz­tem meg jobban: azon-e hogy a Magyar Vadászok Országos Szövetségének az al­­elnöke még azzal sincs tisztában, hogy a szarvasibőgés után a szarvasbikák még sin­csenek csont és bőrré lesoványodva és a húsaik sem pézsmaszagu,­­de még a bőgő szarvasbikának a húsa sem tesz pézsma­szagút, ha a lelőtt bikát szakszerűen kezelik) és olyan vadkereskedővel — közel negyven­évi prakszisom alatt — eddig még nem ta­lálkoztam, aki tőlem a bőgő bikának a hú­sát is nem szívesen vette volna meg, vagy azon a merészségen, hogy ennek a „maradt volna jobbágy“ miniszteri rendeletnek az érdekében még efféle valótlanságokat is nap­világra mert hozni. De a fácán is szeptem­ber 1-ével eléri teljes testi fejlettségét, no meg a fiatal fácán szeptemberi pecsenyéje is külön értékelés tárgya. Nem, ezek nem komoly argumentumok és efféle argumentumokon komoly szakembe­rek csak nevetni tudnak. Dietl Ágoston oki, erdőmérnök. — Czettler Jenő beszámolója. Érdekes politikai esemény színhelye lesz október hatodikén Jászárokszállás, ahol Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke, megtartja beszámolóját. A gyűlésen megjelenik Vass József helyettes miniszterelnök és a ke­resztény gazdasági és szociális párt számos képviselőtagja is. R­OaL.aH N­JJ csodálatos hasasat szazszrsH tsisssrifi — Felavatták Pálfy Dániel síremlékét. A szegedi országos iparos-kongresszussal kap­csolatosan felavatták a Szeged-belvárosi te­metőben a kézmű­vesiparosság néhai nagy­nevű vezérének, Pálfy Dánielnek síremlé­két. Az iparosság nagy számban vonult a belvárosi temetőbe és a síremléknél Dobsa László dr., az IPOSz igazgatója, mondott nagyhatású beszédet. Ugyanakkor az iparo­sok kegyeletük jeléül koszorút helyeztek Pálfy Dániel sírjára. — A baptisták Karoli Gáspár szobránál. A magyar baptista egyház tíztagú küldött­sége Károli Gáspár születésének négyszáza­dik évfordulója alkalmából Göncön meg­koszorúzta a nagy bibliafordító szobrát — A hercegprímás székhelyére utazott,­­ — Német orvosok Budapesten. A német Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás, ■ orvosok, akik szerdán érkeztek Budapestre, aki szerdán Budapestre kisérte illusztris­­ csütörtökön délelőtt autókon bejárták a fö­­vendégét, Sincero Alajos római kuriális ki­l­város nevezetességeit és különösen az ori homokot, vendége elutazása után vissza­ szágháza tett rájuk mély hatást. Délben tért Esztergomba. — Kinevezés. A kormányzó a földmive­lésügyi miniszter előterjesztésére Balleneg­­ger Róbert dr. egyetemi magántanár, kerté­szeti tanintézeti rendes tanárt, a VI. fizetési osztályba kinevezte. — Bisday Dezső TESz-érdemjelvénye. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének öt­tagú küldöttsége, amely Szontagh Tamás dr. udvari tanácsos, Szörtsey József kormány­­főtanácsos, ügyvezető­ elnökből, Lányi-Lind­ner tábornokból vitéz Mándoky Sándor ez­­redeslelkészből és Zulawsky Andor minisz­teri tanácsosból állott, kedden délben fölke­reste Buday Dezső országgyűlési képviselőt lakásán és átnyújtotta neki a TESz jubi­leumi érdemjelvényét, a köz javáért végzett önzetlen munkálkodása jutalmául. Szontágh Tamás meleghangú üdvözlőszavaira Buday Dezső meghatottan mondott köszönetet. — A MÁV bankettje a német vasutas­egylet tiszteletére. A Budapesten tartózkodó német vasutasegylet tagjainak tiszteletére Rud János kereskedelmi miniszter és Ripka Ferenc főpolgármester vezetésével szerdán este a Gellért-szállóban 320 terítékű banket­tet rendeztek. A kilenc államot képviselő küldöttek csütörtökön délelőtt Vass József népjóléti miniszternél tisztelegtek, ugyancsak autón felmentek a Svábhegyre, ahol Győrffy Béla dr. főorvos, Tausz Béla dr., az Idegenforgalmi Szövetség alelnöke és Szvnezsényi Zoltán miniszteri tanácsos, a Budapest Fürdőváros Egyesület igazgatója, fogadta és kalauzolta őket a Svábhegyi Sza­natóriumba. Itt vendégül is látták őket a telep megtekintése után, majd az orvosok egy része a klinikákat látogatta meg, mások pedig folytatták a főváros egyéb nevezetes­ségeinek megtekintését. A 120 német orvos­vendég vezetője, Schöpper Henrik dr. tanár, mondott köszönetet a svábhegyi szanató­rium és a kórházak bemutatóinak Este a székesfőváros és az idegenforgalmi szerve­zetek képviselői a Royal-szálló nagytermé­ben gyűltek egybe vacsorára a német orvo­sokkal, akiknek nagyrésze feleségét is el­hozta Budapestre. — Pesti piaristák hódolása a pápa arany­miséje alkalmából. A budapesti kegyes­­tanitórendi gimnázium tanári testülete és ifjúsága háromnapos ájtatosságot rendez AI. Pius pápa aranymiséje alkalmából. Az ájtatosság csütörtökön reggel kezdődött a gimnázium kápolnájában, ahol reggel fél 8 órakor Eder-Szászy László dr. hittanár mon­dott beszédet. A beszéd után szentmise és jubi­leumi ájtatosság volt. Pénteken Balanyi György dr. egyetemi magántanár, rendi asz­­szisztens, szombaton pedig Kisparti János dr. gimnáziumi igazgató mondja az alkalmi szentbeszédet az ájtatosság előtt. A triduum befejezéseként vasárnap délelőtt fél 10 óra­kor Orsenigo Cesare pápai követ pontifikál szentmisét és végzi az ünnepélyes Te Deu­­mot. Ez alkalommal Sebes Ferenc dr. rend­főnök mondja mise alatt a szentbeszédet. — Hivatalos nyereményjegyzék. A most be­fejezett XXII. osztálysorsjáték 5. osztályáról, va­lamint az uj XXIII. magyar királyi osztálysors­játékra szóló I. osztályú sorsjegyeket az osztály­sorsjegy főárusítók feleiknek megküldötték és kérik, miután a sorsjegyek iránt igen nagy az érdeklődés, hogy az I. osztályú sorsjegyekre vo­natkozólag mielőbb határozni szíveskedjenek. HÁZASSÁG Bakos Sándor (Makóról) eljegyezte Székely Györgyikét (Szegeden). — Bútorcsarnok Szövetkezet állandó bútor­kiállítása, minatermei: Vili., Rákóczi-út 7., VI., Liszt Ferenc-tér 9., Üllői-út 18., József-körút 28. — Orvos!­lik­­ Hajnik Pál dr., tüdőbetegségek szakorvosa, hosszabb külföldi tartózkodás után újból megkezdte rendelését Bpesten, Nádor­ u. 24. — A francia követség nyelviskolájáról. A francia követség nyelviskoláiban, tekintettel a je­lentkezők nagy számára, a beiratások határide­jét meghosszabbították. Beiratás minden hétköz­nap délután 5—8 között. IV., Reáltanoda­ utca 7. Felvilágosítással szolgál ugyanott Garzó dr. igaz­gató. — A vasárnapi Szent Gellért-ünnep. Az Or­szágos Katolikus Szövetség a budapest-tabáni ró­mai katolikus egyházközség és az Országos Szent Gellért Egyesület felkérésére a vértanúhalált halt Szent Gellért első Csanádi püspök tiszteletére or­szágos ünnepséget rendez szeptember 29-én, va­sárnap. Az ünnepséget délelőtt 10 órakor a ta­báni plébániatemplomban tartandó ünnepélyes főpapi szentmise vezeti be, amelynek végeztével az ünnepség résztvevői Szent Gellért püspök ereklyéjével elindulnak a tabáni plébániatemp­lomból a Döbrentey-téren át a Szent Gellért-szo­­borhoz, ahol Szívós Donát szentbenedekrendi reálgimnáziumi tanár ünnepi beszédet mond. Az Országos Katolikus Szövetség azzal a felhívással fordul a főváros összes katolikus egyesületeihez, köreihez, testületeihez, intézeteihez és a katolikus iskolákhoz, hogy az országos Szent Gellért-ün­­nepségen zászlóik alatt minél számosabban ve­gyenek részt. Az egyesületek, a kongregációt, a testületek és katolikus körök vasárnap reggel 9 óra 45 perckor gyülekeznek a tabáni plébánia­templomnál. Az iskolák és intézetek növendékei a vasárnapi szentmisét, mint rendesen, ezúttal is intézeteik templomában hallgatják és 10 óra 15 perckor gyülekeznek a tabáni plébániatemplom­nál. i­s lap Királyi Ifairepak imnél. Képviselete­k T. Budapest, V., Vilmos császár út 28 Telefon: Automata 273—28, 273—29 / 4 ELŐRE haladtunk a rádiótechnikában mikor sikerült meg­teremteni az ORIOH-RADIOLAMPAK hor­tíl-sorozatot A sorozat egyik legna­gyobb teljesítményű tagja az 1/ÉBERtISITŰ GSD Mindenütt, ahol kis készülékkel nagy hangszórót akarunk működtetni, ezt a csövet vegyük. Meredeksége ................................2.4 Ma/V. Nyugalmi áram (max.)........ 45 Ma. ORION IZZdUmPUGVftR

Next