Magyarság, 1931. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-18 / 14. szám
MSI Inafic 18, Tedmap A téli sportok és az egészség is íróasztal mellett dolgozó embernek feletlenül szüksége van valamelyes élénk testmozgásra, hogy mindennapi munkájának monotonitásából fel tudjon frissülni és amint mondani szokták: „kondícióban“ tudjon maradni. Ez alatt a kondíció alatt e helyütt természetesen nem a versenyzők hatványozott erőállapotát értjük, hanem azt a ruganyosságot és könnyed mozgást, amely a fiatal és jó egészségi állapotban lévő embert jellemzi. A téli hónapokban a legtöbb ember részére a kimondottan téli sportok érhetők csak el, elég ezek is elég nagy anyagi áldozatokat kívánnak tőlünk. Nálunk ezek közül a korcsolyázás honosodott meg legrégebben, ma is talán ezt a sportot űzik a legtöbben. Sajnos, az időjárás egyenetlenségei miatt nincs meg a korcsolyázásnál az a biztos folytatólagosság, ami pedig a sportoknál igen fontos lenne, tudniillik, hogy, amennyiben ráérő időm van, biztosan számíthassanak rá, hogy holnap és holnapután, meg azután meghatározott órákban korcsolyázni mehetek. Nagy haladás már ebből a szempontból a városligeti műjégpálya, azonban az árai még igen sokakat elriasztanak. Kívánatos lenne, hogy úgy a fővárosban, mint a vidéken minél több műjégpálya létesüljön, mert csak így férhetnének szélesebb rétegek a korcsolyázás igazi örömeihez. Tudom, hogy a műjégpályák létesítése elé igen nagy anyagi akadályok gördülnek, azonban a hozott áldozatok kifizetnék magukat későbbi nemzetközi szereplésünkben, amikor sokkal nagyobb műkorcsolyázó-gárda között lehetne válogatni egyegy versenyben való részvételkor. Maga a korcsolyázás ügyességet, jó egyensúlyérzéket és jól beidegzett izomzatot kíván. A gyorskorcsolyázás inkább a férfiaknak, a műkorcsolyázás pedig inkább a nőknek való. Ma szokás az, hogy már négy-öt éves gyermekeket kivisznek a jégpályára, ami nem jár mindig a várt jó eredménnyel. A gyermekek különböző fejlettségi foka szerint szigorúan meghatározott korhatárt bajos mondani, azonban azt kell mindig szem előtt tartani, hogy korcsolyázni csak az kezdjen, akinek az ízületei, különösen pedig a bokaízülete feszes, erős, jól tart. Nagy szerepe van az egyensúlyozásban a derékizomzatnak is, ezeket egyúttal igen előnyösen fejleszti is a rendszeres korcsolyázás. A ródlizás manapság úgyszólván kizárólag a gyerekek sportja. Jószemű és értelmes, biztoskezű gyerekeknek nem fog különösebb nehézségeket okozni. Igen fontos azonban a terep kiválasztása, mert a legjobb vezető is szerencsétlenül járhat veszedelmes a pályán. Jellemző ródlibaleset a sipesonltörés, amely olyan összevagy odaütődéseknél keletkezik, amikor — természetes mozdulat — a vezető a nagyobb bajt elkerülendő, a lábszárát nyújtja maga elé mintegy támaszul és védelmi il. Igen fontos a ródlinál a lélekjelenlét, mert a fenyegető összeütközés idejekorán való felborulással is meg lehet előzni, ha már lefékezésre nincs idő. A legfelkapottab és merem állítani, a legzobb téli sport a sífutás. Sajnos, ezt inkább az északi országok lakóinak találták ki, mint a magyarországi telünknek, ahol van is hó, meg nincs is, hamar elolvad és a terep sem mindenütt alkalmas erre. Pedig talán nincsen olyan sportág, amely nagyobb természetszeretetre nevelné, mint éppen ez. Elképzelni sem lehet szebb és békésebb képet, mint az Ünnepélyes fehérbe öltözött hegyeket, lejtőket, a téli napsütésben ragyogó havat, amely felporzik a sí talpak alatt, fordulónál. A szellemi munkában elfáradt kultúrembernek ez az igazi pihenése nem pedig a déli korzó vagy a vasárnap délutáni kávéház. Nem kell mindenkinek rekordugrásokra törekedni, annak való ez csak, aki biztos rátermettséget érez magában. Kimeríthetetlen örömet okoz az egyszerű és aránylag veszélytelen landlaufolás, a sík területeken mozgás, legyen az kisebb vagy nagyobb túra keretében. A sí sportjánál a leggyakrabban előforduló baleset a fordulóknál történik. Ha a test a fordulatban nem követi elég mozgékonyan a lábszárak elfordulását, vagyis ha a kettőnek az elfordulási szöge nem áll elég közel egymáshoz, akkor megtörténik, hogy a lábszár, közvetlen bokaizület felett csavaralakban eltörik. Jó erre az eshetőségre is gondolni egy-egy merész forduló előtt. A leghelyesebb mindezeket a sportokat a fiatal években elkezdeni, amikor az izomzat kifejlődése könnyen tud alkalmazkodni az elé állított feladatokhoz. Aki azonban valamilyen okból nem jutott hozzá egész fiatal korában, ezért még ne mondjon le róla, mert nagyon sokat lehet pótolni, ha nem is mindent, az elmulasztottakból. Ezeknek az aránylag későn kezdőknek azonban szem előtt kell tartani azt, hogy már nem tizennyolc-húszévesek, tehát nagyobb teljesítményre eleinte még akkor se vállalkozzanak, ha bármilyen kedvük is lenne rá. Készületlen, gyakorlatlan izomzat váratlanul felmondja a szolgálatot, amikor az egyén még nem is érez fáradságot. A lassú tréningnek ebben a középkorosztályban van a legnagyobb jelentősége. A sport, az izommunka befejezése után pedig igen hasznos, ha meleg fürdőt vagy meleg lemosást veszünk, mert a meleg hatására kitágulnak az erek és hamarább távolítják el az izmokból a fáradási termékeket, amelyek az „izomláz“ nevű tünetcsoportban szoktak megnyilvánulni. Sportolás után nagyon hideg lemosás vagy fürdő annyira nem tanácsos, hogy még kisebb izomszakadásokat is tapasztaltak olyanoknál, akik ezt vigyázatlatlanul alkalmazták. A téli sportoknak ma már meg vannak a maguk rajongói. Nagyon helyesen. Vétek lenne az ősztől tavaszig terjedő hosszú unalmas hónapokat sport szempontból semmittevéssel tölteni. Az egészséghez és a jó közérzethez feltétlenül hozzátartozik a rendszeres izommunka amit a szellemi munkát végző embernek s sportokban kell keresni. isa és utánpótlása- Nem is szokott kellemet In tünetet okozni addig, amíg egyúttal a ren- tesnél erősebb zsirosodás is nem következik b. Ilyenkor lép fel a kellemetlen viszkető éris, amire rendesen figyelmesek leszünk. I mennyiben valóban erről van szó, gyakoribb I ajmosást ajánlunk, hetenként egyelőre kétszer, samponnal, ha pedig erre nem szűnne meg I viszkető érzés, akkor szappanszesszel. Az igen bajt jó minél előbb kezelés alá venni, s mert különben a nyomában jár a hajhullás és a főszülés is. Tízéves előfizető. Nem akarjuk válaszunkkal okáig megváratni, ezért az adott körülmények között is válaszolunk, csupán arról van szó, hogy jól esik, ha valaki tanácsért fordul hozzánk, annyi bizalmat is érez, hogy a nevét is tárulja. Így valahogy olyan ötvenszázalékos I Uniómnak érezzük csak. Hajmosáshoz furzsírozott szappant ajánlunk, esetleg a mosó (és nem az öblítő) vízbe egy kevés ecetet. A közbeeső időben pár csepp folyékony brillantine-t tegyen három-négy naponként a hajkeféjére. Ez formát ad újra a puha tájnak. A festést nem ajánljuk, de nincs is erre szüksége, mert ha mostanáig csak nyolc-tíz őszi hajszála van, akkor ezután sem fog gyors tern- szóban őszülni. egy magyar könyvtárból sem a kiváló két magyar publicista könyve: Dr. Uloray István : Agyom iram Cikkek kortörténeti jegyzetek Ara tűzve P 5.60, kötve P 8.— Dr. Pethő Sándor: ED! viharos miüe Hét portré Tisza Andrássy: Apponyi, Ugrón. Prohászka és Vázsonyi alakjai Ara fűzve P 6.— Kötve P 8.— Megrendelhetők a „Magyars''*’' kiadóhivatalában »NC fi* A Friedfor-féle szabadalmazott GAMMA HAJNÖVESZTŐ egyszersmind a Gaihitt)!As. (torpásodás haj mályosodás laptőkálatosebb nyógyrere GAMMA HAJSZAPPAN telesen feleslegessé teszi minden mse tajmnoro használatát, mert általa a haj és a fejbőr teljesen megszabadul a tél rakodott idegen anyagoktól orvosilag kipróbálva éa ajánlva kapható minden gyógyszertárban és drogériában, valamint a FRIEDLER-LABORATORIUMBAN Budapest, V1I. Murányi utca 41 Tel Jesse! 164—7! A ROVATVEZETŐ ÜZENETEI Zalaegerszegi 40. A két líiit baj között csakugyan szoros összefüggés van. Tökéletesen egyetértünk orvosa megállapításával arcbőrére vonatkozólag és még hozzátesszük, hogy ez bizony a múló évekkel jár, amelyek bizony egyikünk felett sem múlnak el nyomtalanul. Reméljük azonban, hogy enyhíteni fogja a panaszait az, hogyha az arcát nem mossa mindennap vízzel, hanem tiszta táblaolajos vattával tisztítja le gondosan, azután puha kendővel szárazra töröli. Hetenként kétszer mosakodjék vízzel de öntsön a mosdóvízhez körülbelül egy negyedrész tejet. Javulni fog a baja, teljes gyógyulás is bekövetkezhetik, de ezt nem ígérhetjük biztosra. Ne legyen kétségbeesve, gondoljon azokra, akiknek már huszonötéves korukban sincs szép arcbőrük. Mit szóljanak azok? Kerülni kell az erős hideget és az erős meleget, nem szabad szeszes italt, erős kávét és erős teát, sem erősen fűszeres ételeket fogyasztani kerülte az izgalmakat. A baját harmadnaponkint kellene mosni, ha valóban rászánja magát arra hogy levágassa, lágy vízben, samponnal vagy jóminőségű háziszappannal. Mosás után alapos dörzsöléssel szántsa meg és a dörzsölést ismételje meg a közbeeső napokon is. A hajmosás utáni napon dörzsölje be a fejbőrt a következő hajszesszel: Bp.: Lactis sulf. 10.0, Sáp. kat. 20.0, Spir. vini dil. 170.0, DS. Használat előtt jól felrázni! Lehet, hogy nem lesz a haja többé olyan dús, mint régebben volt, azonban ha kitartóan kezeli, úgy megakadályozhatja a további ritkulást. Ha nem képes a kezelést keresztülvinni úgy bizony a hullás csak fokozódni fog. Érdeklődéssel várjuk híradását, hogy mire határozta el magát. Hajápolás. A korpásodást teljesen megszüntetni nem lehet, mert ez a bőr természetes ko Prof. Noorden és Isaac A cukorbetegek táplálkozásának rendje és média Nélkülözhetetlen tanácsadó cukorbajban szenvedők tesztre, a világhírű speciaista tu’dós tollából 151 eredeti recepttel Ava 4. pengő Kapható a „MAGYARSÁG“ kiadóhivataléban VI., Aradi utca 8 Éjjeli használatra bármely jógyártmányú, zsíros krémet használhat, nappalra, ha már kipróbálta és egyénileg jónak találta, megmaradhat a Violet Milk mellett. Hiszen ön valóságos kozmetikussá képezte ki magát lassanként! Az a bizonyos készülék nem komoly dolog, csak annak jó, aki eladja. Mérsékelt sporttal és szolid életmóddal sokkal több eredményt ér el. Legkomolyabb megbeszélni valónak levele utolsó pontját tartjuk, néhány elmet levélben fogunk közölni önnel, akik között válogathat, de szánja rá magát a vizsgálatra minél előbb, mert az ön korában igen veszedelmesek lehetnek az ilyen panaszok. Gondolatban már addig is szedje össze pontosan az előzményeket. Reméljük, hogy a vizsgálat eredménye megnyugtató lesz. K. Zsuzsának levél ment. Kísérlet 100. Fürdőt igen sokféleképpen készíthetünk, attól függően, hogy milyen célt szolgál. A frissítő fürdőtől a tisztasági fürdőn át a korpafürdőig igen sokat lehetne felsorolni, tehát legjobb lesz, ha mindjárt megírja, hogy mit akar Vele elérni. Ha ismerjük a célt,, akkor nagyon szívesen adunk útbaigazítást hozzá. Z. Jánosné, Budafok. A fagyott lábakat mindennap legalább tíz percig jó meleg vízben kell áztatni, éjjelre pedig valami puhító kenőccsel jól bedörzsölni. Ne használja a rendes cipőket a gyermek, ha arról panaszkodik, hogy szorítja a lábát, hanem hordjon tavaszig a rendesnél nagyobb, kényelmes cipőt. Nem lesz nagyobb ettől a lába. Talán nem is jutott volna ennyire a dolog, ha előbb hagytak volna fel a szűk cipővel. Több levélre a jövő héten válaszolunk. MÁSOLAT. A magyar királyi államrendőrség budapestiII. kerületi kapitánysága. — 37.175/1927 I. A m. kvi álamrendőrség VII. kerületi kapitányságának alulírott rendőri büntetőbirója az 1924:IX. törvénycikkbe alkozó kihágás miatt Oláh Gyárfás Mihály és társai ellen indított kihágási ügyben, melyben a vádat Becker Ádám midorfőtanácsos, ügyészi megbízott és Terray Lajos dr. borászti főfelügyelő, szakképviselő képviselte, a Budapesten, 1928. évi január hó 1- én terheltek jelenlétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és védelem meghallgatása után hozom a következő ítéletet: Oláh Gyárfás Mihály elsőrendű terheltet, aki 48 éves, római katolikus vallású, szegvári születésű, nős, mulatótulajdonos, bűnösnek mondom ki az 1924:IX. tc. 9. fjába, 16. fj-ába, a 38. § 4. bekezdésébe és a 43. § 7. pontjába ütköző kihágások miatt, melyeket azáltal követett el hogy 1. eredeti Schaumburg Lippe-pezsgőt, mint Törley „Keserve‘-pezsgőt hozott forgalomba olyképpen, hogy a Schaumburg Lippe-üvegre a Törley-cég staniolkupakját helyezte rá; 2. különböző pezsgőt összeöntögetve, mint „Törley Extra Dry”-pezsgőt hozott forgalomba; 3. bort oly elnevezéssel jelölt meg, mely a bor valóságos jellegének meg nem felelt; 4. az ellenőrzi közeg előtt a borpincét eltagadta és ezzel a hivatalos ellenőrzés megejtését megakadályozta; végül 5. a bor kötelező megjelölését elmulasztotta; Kreiker Henrik másodrendű terheltet, aki 66 éves, római katolikus vallású nőős, pozsonyi születésű, borkezelő, bűnösnek mondta ki az 1924:IX., tc. 9. és 16. §-ai és a 33. § 4. bekezdését* ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy leredeti Schaumburg Kippe-pezsgősüvegre a Törley „Reserve“ ónkupíikját helyezte és ezt így adta ki a fő pincérnek; 2. különböző összeöntögetett pezsgőt adott ki 3. bort oly elnevezéssel jelölt meg, amely a bor valóságos jellegének meg nem felelt; és 4. a bor kötelező megjelölését elmulasztotta. Somogyi Ödön harmadrendű terheltet bűnösnek mondom ki az 1924:IX. tc. 33. §-ánal 4. pontjába ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy különböző pezsgőket összeöntögetett és az mint „Törley Extra Dry“-t hozta forgalomba és ezér Oláh Gyárfás Mihály terheltet az 1924:IX. te. 43. §-ának 1 pontja, 43. §-amk 7. pontja és a 44. §. alapján, Kbtk. 21. és 29. §-ai és az 1924:IX. te 45. §-a alkalmazásával 25 napi elzárást helyettesítő 200 pengő pénzbüntetésre, mint főbüntetésre, ezenfelül behajthatatlanságg esetére 13+15+10+3 napi elzárásra átváltoztatandó 106+100+80+20 pengő pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre, Kreiker Henrik másodrendű terheltet az 1924:IX te 43. §-ának 1. pontja és 41. § a alapján. a Kbtk. 29 gátlak alkalmazásával napi elzárásra, mint főbüntetésre, ezenfelül behajthatatlanság esetére 8+5+3 nap elzárásra átváltoztatandó 404-40+28 pengő pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélem. Somogyi Ödön harmadrendű terheltet az 1924:IX. tc. 43. §-ának 1. pontja alapján, a Kbtk 21. §-a alkalmazásával 7 napi elzárás helyettesítő 68 pengő pénzbüntetésre, mint főbüntetésre ezenfelül behajthatatlanság esetére 7 napi elzárásra átváltoztatandó 60 pengő pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélem. Az elzárást terheltek önköltségén kel foganatosítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell, különben végrehajtás terhe mellett, a VII. kerületi kapitánysá pénztárába befizetni. Kötelezem terhelteket egyetemlegesen a 62.000/1924 F. M. rendelet 84. §-a alapján vegy vizsgálati díj címén 160 pengő, a szakértőként közreműködött Terray Lajos dr. borászati főfelügyelő részét háromszori szemlén és háromszori tárgyaláson részvétel dij és a felhasznált anyagok fejében járó dij címe 14+14+14+12+12+1249.60+1.20—88.86 pengő. Kiss Árpád dr. és Békési Tibor rendőrkapitányok, eljáró tisztviselők részére a 93.100/1926. F. M. rendelet alapja egyenként 14 biigó megfizetésére. A bortörvény 43. § 29 alapján elrendelem a jogerős ítéletnek terheltek költségére a Budapesti Hírlap című napilapban és a Vendéglősök Lapja című szakidőban való közzétételét, valamint a VII. kerületi elöljáróság és a vendéglősök ipartársulatának hirdetőtábláin való kifüggesztését. A befolyó pénzbüntetéseket és vegyvizsgálati díjat a m. kir. földmivelésügyi minisztérium „Szőlészet és borászat“ bevételi számlájára kell fordítani. Megokold.: A lefolytatott tárgyalás során a következő tényállás nyert megállapitást: 1927. évi május hó 22-én Terray Lajos dr. borászati felügyelő és Richter Béla dr. ügyvéd, a Törley-cég ügyésze megjelentek a Papagáj-mulatóban és ott kifejezetten Törley ,,Réservé“-pezsgőt rendeltek. Terray Laois dr. megállapította, hogy a kiszolgált pezsgő nem Törley „Réservé“, hanem eredeti töltésű Schaumburg Lippe, amelyre a Törley-cég staniol kupakja van ráhúzva. Terray dr. a mulatóban szolgálatot teljesbőn Kiss Árpád dr. rendőrkapitánnyal nyomban vizsgálatot tartott, amelynek során a raktárban még hat olyan pezsgősüveget találtak, amelyek, bár a Schaumburg Lippe-gyár üvegei voltak, a Törley-cég staniol kupakjaival voltak ellátva. Ezenkívül találtatott még egy .Törley .Y ‘.u.vc*« Pezsgő, amelyben „Littke“-jelzésü dugó ! Ví?i . ^Vl május hó 23-án a helyiségben ujabb vizs-I gálát tartatott, amelynek során megállapitsat nyert* hogy a pincehelyiségben a borok a kötelező megjelölés- sel nincsenek ellátva, a raktárhelyiségben pedig több tzvőben olyan megjelölés van, ami a bor valóságos származásának és jellegének meg nem felel. Ugyancsak meg- állapította a rendőri büntetőbíróság a kihallgatott tanúk vallomása alapján azt is, hogy az első vizsgálat alkalmával Terray úr a jelenlévőkhöz kérdést intézett, “Így ?s amire valakitől tagadó választ kapott, a jelenlévő Oláh Gyárfás Mihály a tagadást meg nem cáfolta ezzel a pincehelyiséget eltitkolta és az ellen- sőrző közeg eljárását megakadályozta. A borvizsgálói szakértőbizottság szakvéleménye szerint a cimkenélküli I Y-n/ / e •cRrsei‘vé' szakadt ónkupakos pezsgő eredeti I tr.í,+s,a Schaumburg Lippenez-.gó, a cimkenélküli és „Törley Extra Dry“ szakadt ónkupakos pezsgő „Linke“, o?,??- v,olt c!,árva s a vizsgálat adatai szerint nem eredet I ertésű, hanem összeöntött pezsgő. A malaga, szemelt snzling és sherry jelzésű italok jelzésüknek nem felelnek stb Budapest, 1928. évi január hó 14-én. I Békési Tibor dr. s. k., m. kir. rendőrkapitány, mint I rendőri büntetőbiró. I A magyar királyi államrendőrség búda* 1851/1r12Lllíífánfr?t D,int mtSOilfoku rendőri büntetőbíró. |2962/1928 ik kih szám. Tárgy: Oláh Gyárfás Mihály les társai budapesti lakosok elleni kihágásiügy. A m. kir. I rendőrség budapesti főkapitánya, mint másodfokú rend* TM*ubl!?ret.0,birt Terrfl*v Lajos rft. feljelentése folytán 0 ah Gyárfás Mihály mulatótulajdonos és Somogyi Ödön I üzletvezető, budapesti lakos ellen az 1624:IX. te. 9 és I 16. §-ai és 33. § ának 4. bekezdésébe ütköző kihágás miatt I folyamatba tett rendőri büntetőügyben a m. kir. rendőr- Iség budapesti VII. kerületi kapitányságának, mint elsd- ICHSL,f8d6,IL dönfdAbiróságnak 1928. évi január 14-én 137.1/0/927. kih. szám alatt hozott ítéletét szakképvielő I törvényes időben előterjesztett fellebbezése folytán felül- s bírálat alá vévén, a következőleg ítélt: I A megfellebbezett elsőfokú ítéletet, minthogy az első-Iokú rendőri büntetőbíróság a bűnösséget és büntetést I helyesen) állapította meg, Kreiker Henrik másodrendű I terheltre vonatkozó részének érintetlenül hagyása mel I lett a vegyvizsgálati díjra a szakértői és rendőri eljárási dijakra és költségekre és az Ítélet hírlapi és egyéb mód idon való közzétételére vonatkozó összes rendelkezéseivel egyetemben, megoldásánál fogva helybenhagyom; stb. stb. Budapest, 1928. évi március hó 22-én. Andréka s. h. főkapitányhelyettes, mint másodfokú I rendőri büntetőbiró. MÁSOLAT. Magyar királyi fölldmivelésügyi minisz- ter. /6.212/1928. Vili. szám. Főkapitány urnak 1928. évi március hó 22-én 2052/1928. kih. szám alatt hozott ité-I letet, mellyel a budapesti VII. kerületen?!. rendőrkapi- I lánya által* az 1928. évi január hó 14-én 37.175/1927. kih. I szám alatt hozott elsőfokú ítéletét stb., stb. szakképviselő I tol vérvés időben előterjesztett fellebbezése folytán, a I büntetőtanács utján, felülbirálat alá vettem és annak I eredményéhez képest a m. kir. belügyminiszter úrral I egyetértőleg a következő ' Ítéletet ír?»*n?k.A ffflfellebbezett s 1924. évi mércius hó 22-én 192.k kih. szám alatt hozott másodfokú Ítéletet mi■ nősítő részében azzal a kiigazítással, hogy az 1924 : IX. I te. 33, 7. 4-ik bekezdésébe ütköző kihágás ugyanezen I te. 43 §. 2. pontja szerint minősül, büntető részében I azzal a változtatással hagyom helyben, hogy Oláh I I Gyárfás Mihály elsőrendű terheltet az 1904 : IX. te. 31 I §, 33. és 43. §. 7. pontjába ütköző kihágásokért össz- I büntetésül 20 napi önköltségen töltendő elzárásra mint 1 I fő- és az első- és másodsorban említett kihágásokért I I behajthatatlanság esetén további 20+29 napi elzárásra i I átváltoztatandó 240+240 P pénzbüntetésre, mint mellék- I büntetésre. Kreiker Henrik másodrendű terheltet az I 1924 : IX. tc. 9. p. 33. §§-aiba ütköző kihágásokért össz■ I büntetésül 20 napi, önköltségen töltendő elzárásra mint I fő- és behajthatatlanság esetén további 23+20 napi elzá-I rásra átváltoztatandó 249+240 P pénzbüntetetésre, rrint I mellékbüntetésre, Somogyi Ödön harmadrendű terheltet I pedig a terhére rótt kihágásért 20 napi, önköltségen töl- Itendő elzárásra, mint fő- és behajthatatlanság esetén , I további 20 napi elzárásra átváltoztatandó 243 P pénzbün- I tetésre, mint mellékbüntetésre ítélem. Egyben az I 1924 . IX. te 48 és 50. 5.§-ai alapján elrendelem a jog* . I erős itéletnek az alsófokú ítéletben megjelölt napil.s lapon kívül még a Pesti Hírlap és a Magyarság című - s napilapokban terheltek költségére való egyszeri közzététt Itelét, valamint az Ítéletnek az illetékes pénzügyigazgatósisággal való közlését. Az Ítélet egyéb részeit változatlanulis hagyom. Indokolt: Szakképviselő fellebbezésének helyt I adva, igy kellett határoznom, mert mérlegelve a kihágás - I ténykörülményeit, hogy a fogyasztóközönség jóhiszemű* - I ségével visszaélve, csalárd módon egyes italok eredetük* - I től eltérően, rendszeresen hamis névvel lettek ellátva és I kiszolgáltatva, ezen igen súlyos és a csalás határán álló I büntetőjogi beszámítás alá eső cselekményeket csak a I fenti mértékkel alkalmazott büntetésekkel találtam kellő• I képpen megtorolva, annil is inkább, mivel egyetlen tert ” I heltet illetőleg sem láttam túlnyomó enyhítő körülményt. unkét fennforogni. Ugyancsak a cselekmények súlyosságára , s való tekintettel tartottam megokoltunk a jogerős ítéletes nek az 1921 : IV. tc. 17. §-a értelmében való eljárás vésgett az illetékes pénzügyigazgatósággal való közlését és (• I több napilapban való közzétételét. Budapest. 1928 évi [’ I november hó 30-án. A miniszter helyett: Prómr.y s k.f I államtitkár. — A harmadfoku ítélet kihirdettetett: I" I 1929. évi január hó 12 én. Dr. Békési s. k., r rendőri bv.é i J I tetőbiró. IS I A másolat hiteléül: Budapest, 1931 január 13. ,r . Ruttkay, rendőrhív. tiszt. 1 Minden színdarab G I kapható a „Magyarság“ kiadóhivatalánál, VI., Aradis í* I utca 8. Árjegyzéket ,kívánságra ingyen küldünk. I- I Pilleország. Bohdaneczky Aladár dr. Dalosig I játék 2 felv. (8 hu, 6 leány fősz.) Zenéjét e- I szerzette: Sándor Jenő dr. A dalok kottáival ír I együtt — — — — __ — ___ — Pl. 80 rt I Pintyőke. (Szabó M. R.) Színmű 2 felv. „Maik I darak és fák napjára“ (10. sz.) — — — P .1.— a I Rabbilincsek. (Kincs I.) Társadalmi színmű 3 a- I felv. (Több leány sz.) — — — — — — Pl. 50 r- I Rádiókalózok. (Szarka G.) Vigj. 3 felv. (több sz.) P 1.— K |A tanítónő. (Kincs I.) Vigj. 3 felv. (több leánysz.) P 1.50 I Upmann kapitány utazása a föld körül V I (Ajtai-Ackermann). Vigj. 3 felv (18 fiusz.) P 1.— v* I Sugár Béla: Anyák napja. Az ünnep ismerte- 9-1 tése. Vezérfonal — — — — -r- — — P'—.80 l»2 I Színművek anyák napjára: pl I Sugár Béla: Az édesanya. Magyar költők ver.a I sei. Antológia Anyák napjára — — — — P 3.— I Anyák napja. Illyésné Ferenczy E Gyermeke I Jelenet. (5 fiú, 8 leánysz.) — — — — ■— P 1.— • I Édesanyám. (Csite K.) Mesejáték 3 felv. (5 fiun. I és több leányszereplővel) — — — — — P 2.40 ■II I Három színdarab iskolai és műkedvelői elő-I adásokra. (Kozma I.) — — — — — — P —.50 nj I Az őrangyal. (Allay M.) Kis színjáték Anyáig I és csecsemőnapra (f. sz.) — — — — P —.50 e. I Mariska mosolyog. (Csite K.) Gyermekjelenet y- I Anyák napjára (1. sz.) — — — — — P —.60 e- I A meseerdőben. (Kosáryné Réz L.) Kis szintfű I darab 1 felv (több sz.) — — — — — — P —.50 I Mindnyájunk édesanyja. Jelenet Anyák napjára In I (több gyermeksz.) — Pacsirta Pál és Társai, r- I Szinmű a Madarak és fák napjára (több :t- I gyermeksz.) — — — — — —— — — — P —.51 hi I A visszatért boldogság. Ifj. színmű 1 felv. ésa még 2 gyermekjeenet — — P —.50