Magyarság, 1931. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-18 / 14. szám

MSI Inafic 18, Tedmap A téli sportok és az egészség­ is íróasztal mellett dolgozó embernek fel­­etlenül szüksége van valamelyes élénk test­mozgásra, hogy mindennapi munkájának mo­notonitásából fel tudjon frissülni és amint mondani szokták: „kondícióban“ tudjon ma­radni. Ez alatt a kondíció alatt e helyütt ter­mészetesen nem a versenyzők hatványozott erőállapotát értjük, hanem azt a ruganyossá­got és könnyed mozgást, amely a fiatal és jó egészségi állapotban lévő embert jellemzi. A téli hónapokban a legtöbb ember részére a kimondottan téli sportok érhetők csak el, elég ezek is elég nagy anyagi áldozatokat kí­vánnak tőlünk. Nálunk ezek közül a korcso­lyázás honosodott meg legrégebben, ma is ta­lán ezt a sportot űzik a legtöbben. Sajnos, az időjárás egyenetlenségei miatt nincs meg a korcsolyázásnál az a biztos folytatólagosság, ami pedig a sportoknál igen fontos lenne, tudniillik, hogy, amennyiben ráérő időm van, biztosan számíthassanak rá, hogy holnap és hol­napután, meg azután meghatározott órákban korcsolyázni mehetek. Nagy haladás már eb­ből a szempontból a városligeti műjégpálya, azonban az árai még igen sokakat elriasztanak. Kívánatos lenne, hogy úgy a fővárosban, mint a vidéken minél több műjégpálya létesüljön, mert csak így férhetnének szélesebb rétegek a korcsolyázás igazi örömeihez. Tudom, hogy a műjégpályák létesítése elé igen nagy anyagi akadályok gördülnek, azonban a hozott áldoza­tok kifizetnék magukat későbbi nemzetközi szereplésünkben, amikor sokkal nagyobb mű­korcsolyázó-gárda között lehetne válogatni egy­­egy versenyben való részvételkor. Maga a korcsolyázás ügyességet, jó egyen­súlyérzéket és jól beidegzett izomzatot kíván. A gyorskorcsolyázás inkább a férfiaknak, a műkorcsolyázás pedig inkább a nőknek való. Ma szokás az, hogy már négy-öt éves gyerme­keket kivisznek a jégpályára, ami nem jár min­dig a várt jó eredménnyel. A gyermekek kü­lönböző fejlettségi foka szerint szigorúan meg­határozott korhatárt bajos mondani, azonban azt kell mindig szem előtt tartani, hogy kor­csolyázni csak az kezdjen, akinek az ízületei, különösen pedig a bokaízü­lete feszes, erős, jól tart. Nagy szerepe van az egyensúlyozásban a derékizomzatnak is, ezeket egyúttal igen elő­nyösen fejleszti is a rendszeres korcsolyázás. A ródlizás manapság úgyszólván kizárólag a gyerekek sportja. Jószemű és értelmes, biztos­­kezű gyerekeknek nem fog különösebb nehézsé­geket okozni. Igen fontos azonban a terep ki­választása, mert a legjobb vezető is szerencsét­lenül járhat veszedelmes a pályán. Jellemző ródlibaleset a sipesonltörés, amely olyan össze­vagy odaütődéseknél keletkezik, amikor — ter­­m­észetes mozdulat —­ a vezető a nagyobb bajt elkerülendő, a lábszárát nyújtja maga elé mintegy támaszul és védelmi il. Igen fontos a ródlinál a lélekjelenlét, mert a fenyegető össze­ütközés idejekorán való felborulással is meg lehet előzni, ha már lefékezésre nincs idő. A legfelkapottab és merem állítani, a leg­­zobb téli sport a sífutás. Sajnos, ezt inkább az északi országok lakóinak találták ki, mint a m­­agyarországi telünknek, ahol van is hó, meg nincs is, hamar elolvad és a terep sem min­denütt alkalmas erre. Pedig talán nincsen olyan sportág, amely nagyobb természetszeretetre ne­velné, mint éppen ez. Elképzelni sem lehet szebb és békésebb képet, mint az Ünnepélyes fehérbe öltözött hegyeket, lejtőket, a téli nap­sütésben ragyogó havat, amely felporzik a sí talpak alatt, fordulónál. A szellemi munkában elfáradt kultúrembernek ez az igazi pihenése nem pedig a déli korzó vagy a vasárnap dél­utáni kávéh­áz. Nem kell mindenkinek rekordugrásokra tö­rekedni, annak való ez csak, aki biztos ráter­mettséget érez magában. Kimeríthetetlen örö­met okoz az egyszerű és aránylag veszélytelen landlaufolás­, a sík területeken mozgás, le­gyen az kisebb vagy nagyobb túra keretében. A sí sportjánál a leggyakrabban előforduló baleset a fordulóknál történik. Ha a test a for­dulatban nem követi elég mozgékonyan a láb­szárak elfordulását, vagyis ha a kettőnek az el­fordulási szöge nem áll elég közel egymáshoz, akkor megtörténik, hogy a lábszár, közvetlen bokaizület felett csavaralakban eltörik. Jó erre az eshetőségre is gondolni egy-egy merész forduló előtt. A leghelyesebb mindezeket a sportokat a fia­tal években elkezdeni, amikor az izomzat ki­fejlődése könnyen tud alkalmazkodni az elé állított feladatokhoz. Aki azonban valamilyen okból nem jutott hozzá egész fiatal korában, ezért még ne mondjon le róla, mert nagyon so­kat lehet pótolni, ha nem is mindent, az elmu­lasztottakból. Ezeknek az aránylag későn kez­dőknek azonban szem előtt kell tartani azt, hogy már nem tizennyolc-húszévesek, tehát nagyobb teljesítményre eleinte még akkor se vállalkozzanak, ha bármilyen kedvük is lenne rá. Készületlen, gyakorlatlan izomzat váratla­nul felmondja a szolgálatot, amikor az egyén még nem is érez fáradságot. A lassú tréningnek ebben a középkorosztályban van a legnagyobb jelentősége. A sport, az izommunka befejezése után pedig igen hasznos, ha meleg fürdőt vagy meleg lemosást veszünk, mert a meleg hatá­sára kitágulnak az erek és hamarább távolítják el az izmokból a fáradási termékeket, amelyek az „izomláz“ nevű tünetcsoportban szoktak megnyilvánulni. Sportolás után nagyon hideg lemosás vagy fürdő annyira nem tanácsos, hogy még kisebb izomszakadásokat is tapasztaltak olyanoknál, akik ezt vigyázatlatlanul alkalmaz­ták. A téli sportoknak ma már meg vannak a maguk rajongói. Nagyon helyesen. Vétek lenne az ősztől tavaszig terjedő hosszú unalmas hó­napokat sport szempontból semmittevéssel töl­teni. Az egészséghez és a jó közérzethez feltét­lenül hozzátartozik a rendszeres izommunka amit a szellemi munkát végző embernek s sportokban kell keresni. isa és utánpótlása- Nem is szokott kellemet­ I­­n tünetet okozni addig, amíg egyúttal a ren- t­esnél erősebb zsirosodás is nem következik­­ b. Ilyenkor lép fel a kellemetlen viszkető ér­­is, amire rendesen figyelmesek leszünk. I mennyiben valóban erről van szó, gyakoribb I ajmosást ajánlunk, hetenként egyelőre kéts­­zer, samponnal, ha pedig erre nem szűnne meg I viszkető érzés, akkor szappanszesszel. Az i­gen bajt jó minél előbb kezelés alá venni, s mert különben a nyomában jár a hajhullás és a f­­őszülés is. Tízéves előfizető. Nem akarjuk válaszunkkal okáig megváratni, ezért az adott körülmények k­özött is válaszolunk, csupán arról van szó, h­ogy jól esik, ha valaki tanácsért fordul hozz­­ánk, annyi bizalmat is érez, hogy a nevét is­­ tárulj­a. Így valahogy olyan ötvenszázalékos I Uniómnak érezzük csak. Hajmosáshoz furzsírozott szappant ajánlunk, e­­setleg a mosó (és nem az öblítő) vízbe egy ke­v­és ecetet. A közbeeső időben pár csepp folyék­­ony brillantine-t tegyen három-négy napon­ként a hajkeféjére. Ez formát ad újra a puha tájnak. A festést nem ajánljuk, de nincs is erre s­züksége, mert ha mostanáig csak nyolc-tíz ősz­i hajszála van, akkor ezután sem fog gyors tern- s­zóban őszülni. egy magyar könyvtárból sem a kiváló két magyar publicista könyve: Dr. U­loray István :­­ Agyom iram Cikkek kortörténeti jegyzetek Ara tűzve P 5.60, kötve P 8.— Dr. Pethő Sándor: ED! viharos m­i­üe Hét portré Tisza Andrássy: Apponyi, Ugrón. Prohászka és Vázsonyi alakjai Ara fűzve P 6.— Kötve P 8.— Megrendelhetők a „Magyars''*’' kiadóhivatalában »N­­C fi* A Friedfor-féle szabadalmazott G­AMMA HAJNÖVESZTŐ egyszersmind a Gaihitt)!As. (torpásodás haj mál­yosodás laptőkálatosebb n­yógy­­­re­re GAMMA H­AJSZAPPAN telesen feleslegessé teszi minden mse tajmnoro használatát, mert általa a haj és a fejbőr teljesen megszabadul a tél rakod­ott idegen anyagoktól orvosilag kipróbálva éa ajánlva kapható minden gyógyszertár­­­ban és drogériában, valamint a FRIEDLER-LABORATORIUMBAN Budapest, V1I. Murányi­ utca 4­1 Tel Jesse! 164—7! A ROVATVEZETŐ ÜZENETEI Zalaegerszegi 40. A két líiit baj között csak­ugyan szoros összefüggés van. Tökéletesen egyetértünk orvosa megállapításával arcbőrére vonatkozólag és még hozzátesszük, hogy ez bi­zony a múló évekkel jár, amelyek bizony egyi­künk felett sem múlnak el nyomtalanul. Remél­jük azonban, hogy enyhíteni fogja a panaszait az, hogyha az arcát nem mossa mindennap víz­zel, hanem tiszta táblaolajos vattával tisztítja le gondosan, azután puha kendővel szárazra töröli. Hetenként kétszer mosakodjék vízzel de öntsön a mosdóvízhez körülbelül egy ne­gyedrész tejet. Javulni fog a baja, teljes gyó­gyulás is bekövetkezhetik, de ezt nem ígérhet­jük biztosra. Ne legyen kétségbeesve, gondol­jon azokra, akiknek már huszonötéves koruk­ban sincs szép arcbőrük. Mit szóljanak azok? Kerülni kell az erős hideget és az erős m­ele­get, nem szabad szeszes italt, erős kávét és erős teát, sem erősen fűszeres ételeket fogyasztani kerülte az izgalmakat. A baját harmadnaponkint kellene mosni, ha valóban rászánja magát arra hog­y levágassa, lágy vízben, samponnal vagy jóminőségű­ háziszappannal. Mosás után alapos dörzsöléssel szántsa meg és a dörzsölést ismé­telje meg a közbeeső napokon is. A hajmosás utáni napon dörzsölje be a fejbőrt a következő hajszesszel: Bp.: Lactis sulf. 10.0, Sáp. kat. 20.0, Spir. vini dil. 170.0, DS. Használat előtt jól fel­rázni! Lehet, hogy nem lesz a haja többé olyan dús, mint régebben volt, azonban ha kitartóan kezeli, úgy megakadályozhatja a további rit­kulást. Ha nem képes a kezelést keresztülvinni úgy bizony a hullás csak fokozódni fog. Érdek­lődéssel várjuk híradását, hogy mire határozta el magát. Hajápolás. A korpásodást teljesen megszün­tetni nem lehet, mert ez a­ bőr természetes ko Prof. Noorden és Isaac A cukorbetegek táplálko­zásának rendje és média Nélkülözhetetlen tanácsadó cukorbajban szenvedők tesztre, a világhírű speci­aista tu’dós tollából 151 eredeti recepttel Ava 4. pengő Kapható a „MAGYARSÁG“ kiadóhivataléban VI., Aradi utca 8 Éjjeli haszn­álatra bármely jógyártmányú, zsíros krémet használhat, nappalra, ha már ki­próbálta és egyénileg jónak találta, megmarad­hat a Violet Milk mellett. Hiszen ön valóságos kozmetikussá képezte ki magát lassanként! Az a bizonyos készülék nem komoly dolog, csak annak jó, aki eladja. Mérsékelt sporttal és szo­lid életmóddal sokkal több eredményt ér el. Legkomolyabb megbeszélni valónak levele utolsó pontját tartjuk, néhány elmet levé­lben fogunk közölni önnel, akik között válogathat, de szánja rá magát a vizsgálatra minél előbb, mert az ön korában igen veszedelmesek lehet­nek az ilyen panaszok. Gondolatban már addig is szedje össze pontosan az előzményeket. Re­méljük, hogy a vizsgálat eredménye megnyug­tató lesz. K. Zsuzsának levél ment. Kísérlet 100. Fürdőt igen sokféleképpen ké­szíthetünk, attól függően, hogy milyen célt szol­gál. A frissítő fürdőtől a tisztasági fürdőn át a korpafürdőig igen sokat lehetne felsorolni, te­hát legjobb lesz, ha mindjárt megírja, hogy mit akar Vele elérni. Ha ismerjük a célt,, akkor na­gyon szívesen adunk útbaigazítást hozzá. Z. Jánosné, Budafok. A fagyott lábakat min­dennap legalább tíz percig jó meleg vízben kell áztatni, éjjelre pedig valami puhító kenőccsel jól bedörzsölni. Ne használja a rendes cipőket a gyermek, ha arról panaszkodik, hogy szorítja a lábát, hanem hordjon tavaszig a rendesnél nagyobb, kényelmes cipőt. Nem lesz nagyobb ettől­ a lába. Talán nem is jutott volna ennyire a dolog, ha előbb hagytak volna fel a szűk ci­pővel. Több levélre a jövő héten válaszolunk. MÁSOLAT. A magyar királyi államrendőrség buda­pesti­­II. kerületi kapitánysága. — 37.175/1927 I. A m­. kvi álamrendőrség VII. kerületi kapitányságának alul­írott rendőri büntetőbirója az 1924:IX. törvénycikkbe alkozó kihágás miatt Oláh Gyárfás Mihály és társai ellen indított kihágási ügyben, melyben a vádat Becker Ádám midorfőtanácsos, ügyészi megbízott és Terray Lajos dr. borás­zti főfelügyelő, szakképviselő képviselte, a Buda­pesten, 1928. évi január hó 1- én terheltek jelenlétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és véde­lem meghallgatása után hozom a következő ítéletet: Oláh Gyárfás Mihály elsőrendű terheltet, aki 48 éves, római katolikus vallású, szegvári­ születésű, nős, mulató­­tulajdonos, bűnösnek mondom ki az 1924:IX. tc. 9. fj­ába, 16. fj-ába, a 38. § 4. bekezdésébe és a 43. § 7. pontjába ütköző kihágások miatt, melyeket azáltal követett el hogy 1. eredeti Schaumburg Lippe-pezsgőt, mint Tör­ley „Keserve­‘-pezsgőt hozott forgalomba olyképpen, hogy a Schaumburg Lippe-üvegre a Törley-cég staniol­­kupakját helyezte rá; 2. különböző pezsgőt összeöntö­­getve, mint „Törley Extra Dry”-pezsgőt hozott forga­lomba;­ 3. bort oly elnevezéssel jelölt meg, mely a bor valóságos jellegének meg nem felelt; 4. az ellenőrzi közeg előtt a borpincét eltagadta és ezzel a hivatalos ellenőrzés megejtését megakadályozta; végül 5. a bor kötelező megjelölését elmulasztotta; Kreiker Henrik m­á­sodrendű terheltet, aki 66 éves, római katolikus vallású nőős, pozsonyi születésű, borkezelő, bűnösnek mondta ki az 1924:IX., tc. 9. és 16. §­-ai és a 33. § 4. bekezdését* ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy l­­­eredeti Schaumb­urg Kippe-pezsgősüvegre a Törley „Re­serve“ ónkupíikját helyezte és ezt így adta ki a fő pincérnek; 2. különböző összeöntögetett pezsgőt adott ki 3. bort oly elnevezéssel jelölt meg, amely a bor valósá­gos jellegének meg nem felelt; és 4. a bor kötelező meg­jelölését elmulasztotta. Somogyi Ödön harmadrendű ter­heltet bűnösnek mondom ki az 1924:IX. tc. 33. §-ánal 4. pontjába ütköző kihágás miatt, melyet azáltal köve­tett el, hogy különböző pezsgőket összeöntögetett és az mint „Törley Extra Dry“-t hozta forgalomba és ezér Oláh Gyárfás Mihály terheltet az 1924:IX. te. 43. §-ának 1 pontja, 43. §-amk 7. pontj­a és a 44. §. alapján, Kbtk. 21. és 29. §-ai és az 1924:IX. te 45. §-a alkalma­zásával 25 napi elzárást helyettesítő 200 pengő pénzbün­­tetésre, mint főbüntetésre, ezenfelül behajthatatlanságg esetére 13+15+10+3 napi elzárásra átváltoztatandó 106+100+80+20 pengő pénzbüntetésre, mint mellékbün­tetésre, Kreiker Henrik másodrendű terheltet az 1924:IX te 43. §-ának 1. pontja és 41. § a alapján. a Kbtk. 29 gátlak alkalmazásával­­ napi elzárásra, mint főbünte­tésre, ezenfelül behajthatatlanság esetére 8+5+3 nap elzárásra átváltoztatandó 404-40+28 pengő pén­zbünte­tésre, mint mellékbüntetésre ítélem. Somogyi Ödön har­madrendű terheltet az 1924:IX. tc. 43. §-ának 1. pontja alapján, a Kbtk 21. §-a alkalmazásával 7 napi elzárás helyettesítő 68 pengő pénzbüntetésre, mint főbüntetésre ezenfelül behajthatatlanság esetére 7 napi elzárásra át­változtatandó 60 pengő pénzbüntetésre, mint mellékbün­tetésre ítélem. Az elzárást terheltek önköltségén kel foganatosítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emel­kedésétől számított 15 napon belül kell, különben végrehajtás terhe mellett, a VII. kerületi kapitánysá pénztárába befizetni. Kötelezem terhelteket egyetemlege­sen a 62.000/1924 F. M. rendelet 8­4. §-a alapján vegy vizsgálati díj címén 160 pengő, a szakértőként közre­működött Terray Lajos dr. borászati főfelügyelő részét háromszori szemlén és háromszori tárgyaláson részvétel dij és a felhasznált anyagok fejében járó dij címe 14+14+14+12+12+124­9.60+1.20—88.86 pengő. Kiss Ár­pád dr. és Békési Tibor rendőrkapitányok, eljáró tiszt­viselők részére a 93.100/1926. F. M. rendelet alapja egyenként 14 bi­igó megfizetésére. A bortörvény 43. § 29 alapján elrendelem a jogerős ítéletnek terheltek költsé­gére a Budapesti Hírlap című napilapban és a Vendég­lősök Lapja című szakidőban való közzétételét, valamint a VII. kerületi elöljáróság és a vendéglősök ipartársu­­latának hirdetőtábláin való kifüggesztését. A befolyó pénzbüntetéseket és vegyvizsgálati díjat a m. kir. föld­­mivelésügyi minisztérium „Szőlészet és borászat“ bevét­­eli számlájára kell fordítani. Megokold.: A lefolytatott tárgyalás során a következő tényállás nyert megállapi­­tást: 1927. évi május hó 22-én Terray Lajos dr. borá­­­­szati felügyelő és Richter Béla dr. ügyvéd, a Törley-cég ügyésze megjelentek a Papagáj-mulatóban és ott kife­jezetten Törley ,,Réservé“-pezsgőt rendeltek. Terray Laois dr. megállapította,­ hogy a kiszolgált pezsgő nem Törley „Ré­­servé“, hanem eredeti töltésű Schaumburg Lippe, amelyre a Törley-cég staniol­ kupakja van rá­­húzva. Terray dr. a mulatóban szolgálatot teljesbő­n Kiss Árpád dr. rendőrkapitánnyal nyomban vizsgálatot tartott, amelynek során a raktárban még hat olyan­­ pezsgősüveget találtak, amelyek, bár a Schaumburg Lippe-gyár üvegei voltak, a Törley-cég staniol­ kupakjaival voltak ellátva. Ezenkívül találtatott még egy .Törley .Y ‘.u.vc*« Pezsgő, amelyben „Littke“-jelzésü dugó ! Ví?i . ^Vl május hó 23-án a helyiségben ujabb vizs-I gálát tartatott, amelynek során megállapitsat nyert*­­ hogy a pincehelyiségben a borok a kötelező megjelölés-­­ sel nincsenek ellátva, a raktárhelyiségben pedig több t­zvőben olyan megjelölés van, ami a bor valóságos szár­­mazásának és jellegének meg nem felel. Ugyancsak meg-­­ állapította a rendőri büntetőbíróság a kihallgatott ta­­núk vallomása alapján azt is, hogy az első vizsgálat alkalmával Terray úr a jelenlévőkhöz kérdést intézett, “Így ?­s amire valakitől tagadó választ kapott, a jelenlévő Oláh Gyárfás Mihály a tagadást meg nem­­ cáfolta ezzel a pincehelyiséget eltitkolta és az ellen- s­őrző közeg eljárását megakadályozta. A borvizsgáló­i szakértőbizottság szakvéleménye szerint a cimkenélküli I Y-n/ / e •cRrsei‘vé' szakadt ónkupakos pezsgő eredeti I tr.í,+s,a Schaumburg Lippe­nez-.gó, a cimkenélküli és „Törley Extra Dry“ szakadt ónkupakos pezsgő „Linke“, o?,??- v,olt c!,árva s a vizsgálat adatai szerint nem eredet­ I ertésű, hanem összeöntött pezsgő. A malaga, szemelt s­nzling és sherry jelzésű italok jelzésüknek nem felelnek stb­ Budapest, 1928. évi január hó 14-én. I Békési Tibor dr. s. k., m. kir. rendőrkapitány, mint I rendőri büntetőbiró. I A magyar királyi államrendőrség búda* 18­51/1r12Lllíífánfr?t D,int mtSOilfoku rendőri büntetőbíró. |2962/1928 ik kih szám. Tárgy: Oláh Gyárfás Mihály les társai budapesti lakosok elleni kihágási­­ügy. A m. kir. I rendőrség budapesti főkapitánya, mint másodfokú rend* TM*ubl!?ret.0,birt Terrfl*v Lajos rft. feljelentése folytán 0 ah Gyárfás Mihály m­ulatótulajdonos és Somogyi Ödön I üzletvezető, budapesti lakos ellen az 162­4:IX. te. 9 és I 16. §-ai és 33. § ának 4. bekezdésébe ütköző kihágás miatt I folyamatba tett rendőri büntetőügyben a m. kir. rendőr- I­ség budapesti VII. kerületi kapitányságának, mint elsd- I­CHSL,f8d6,IL dönfd­Abiróságnak 1928. évi január 14-én 137.1/0/927. kih. szám alatt hozott ítéletét szakképvielő I törvényes időben előterjesztett fellebbezése folytán felül- s bírálat alá vévén, a következőleg ítélt: I A megfellebbezett elsőfokú ítéletet, minthogy az első-I­­okú rendőri büntetőbíróság a bűnösséget és büntetést I helyesen) állapította meg, Kreiker Henrik másodrendű I terheltre vonatkozó részének érintetlenül hagyása mel­ I lett a vegy­vizsgálati díjra a szakértői és rendőri eljárási­­ dijakra és költségekre és az Ítélet hírlapi és egyéb mód i­don való közzétételére vonatkozó összes rendelkezései­vel egyetemben, megold­­ásánál fogva helybenhagyom;­­ stb. stb. Budapest, 1928. évi március hó 22-én. Andréka s. h­. főkapitányhelyettes, mint másodfokú I rendőri büntetőbiró. MÁSOLAT. Magyar királyi fölldmivelésügyi minisz-­ ter. /6.212/1928. Vili. szám. Főkapitány urnak 1928. évi március hó 22-én 2052/1928. kih. szám alatt hozott ité-I letet, mellyel a budapesti VII. kerületen?!. rendőrkapi- I lánya által* az 1928. évi január hó 14-én 37.175/1927. kih. I szám alatt hozott elsőfokú ítéletét stb., stb. szakképviselő I tol vér­­vés időben előterjesztett fellebbezése folytán, a I büntetőtanács utján, felülbirálat alá vettem és annak I eredményéhez képest a m. kir. belügyminiszter úrral I egyetértőleg a következő ' Ítéletet­­ ír?­»*n?k.A ffflfellebbezett s 1924. évi mércius hó 22-én 192.k kih. szám alatt hozott másodfokú Ítéletet mi­■ nősítő részében azzal a kiigazítással, hogy az 1924 : IX. I te. 33, 7. 4-ik bekezdésébe ütköző kihágás ugyanezen I te. 43 §. 2. pontja szerint minősül, büntető részében I azzal a változtatással hagyom helyben, hogy Oláh I I Gyárfás Mihály elsőrendű terheltet az 1904 : IX. te. 3­1 I §, 33. és 43. §. 7. pontjába ütköző kihágásokért össz- I büntetésül 20 napi ön­költségen töltendő elzárásra mint 1 I fő- és az első- és másodsorban említett kihágásokért I I behajthatatlanság esetén további 20+29 napi elzárásra i I átváltoztatandó 240+240 P pénzbüntetésre, mint mellék- I büntetésre. Kreiker Henrik másodrendű terheltet az­­ I 1924 : IX. tc. 9. p. 33. §§-aiba ütköző kihágásokért össz­■ I büntetésül 20 napi, önköltségen töltendő elzárásra mint­­ I fő- és behajthatatlanság esetén további 23+20 napi elzá-I rásra átváltoztatandó 249+240 P pénzbüntetetésre, rrint I mellékbüntetésre, Somogyi Ödön harmadrendű terheltet I pedig a terhére rótt kihágásért 20 napi, önköltségen töl- I­tendő elzárásra, mint fő- és behajthatatlanság esetén , I további 20 napi elzárásra átváltoztatandó 243 P pénzbün- I tetésre, mint mellékbüntetésre ítélem. Egyben az I 1924 . IX. te 48 és 50. 5.§-ai alapján elrendelem a jog* . I erős itéletnek az alsófokú ítéletben megjelölt napi­­l.­s lapon kívül még a Pesti Hírlap és a Magyarság című - s napilapokban terheltek költségére való egyszeri közzété­­tt I­telét, valamint az Ítéletnek az illetékes pénzügyigazgató­­si­s­­ággal való közlését. Az Ítélet egyéb részeit változatlanul­­i­s hagyom. Indokolt: Szakképviselő fellebbezésének helyt I adva, igy kellett határoznom, mert mérlegelve a kihágás - I ténykörülményeit, hogy a fogyasztóközönség jóhiszemű* - I ségével visszaélve, csalárd módon egyes italok eredetük* - I től eltérően, rendszeresen hamis névvel lettek ellátva és I kiszolgáltatva, ezen igen súlyos és a csalás határán álló I büntetőjogi beszámítás alá eső cselekményeket csak a I fenti mértékkel alkalmazott büntetésekkel találtam kellő­­• I képpen megtorolva, ann­il is inkább, mivel egyetlen tert ” I helte­t illetőleg sem láttam túlnyomó enyhítő körülm­ényt. u­n­két fennforogni. Ugyancsak a cselekm­ények súlyosságára , s való tekintettel tartottam megokoltunk a jogerős ítélet­­e­s nek az 1921 : IV­. tc. 17. §-a értelmében való eljárás vé­­­­s­gett az illetékes pénzü­gyigazgatósággal való közlését és (• I több napilapban való közzétételét. Budapest. 1928 évi [’ I november hó 30-án. A miniszter helyett: Prómr.y s k.f I államtitkár. — A harmadfoku ítélet kihirdettetett: I" I 1929. évi január hó 12 én. Dr. Békési s. k., r rendőri bv.é i J I tetőbiró. IS I A másolat hiteléül: Budapest, 1931 január 13. ,r . Ruttkay, rendőrhív. tiszt. 1 Minden színdarab G I kapható a „Magyarság“ kiadóhivatalánál, VI., Aradis í* I utca 8. Árjegyzéket ,kívánságra ingyen küldünk. I- I Pilleország. Bohdaneczky Aladár dr. Dalos­ig I játék 2 felv. (8 h­u, 6 leány fősz.) Zenéjét e- I szerzette: Sándor Jenő dr. A dalok kottáival ír I együtt — — — — __ — ___ — Pl. 80 rt I Pintyőke. (Szabó M. R.) Színmű 2 felv. „Ma­ik I darak és fák napjára“ (10. sz.) — — — P .1.— a I Rabbilincsek. (Kincs I.) Társadalmi színmű 3 a- I felv. (Több leány sz.) — — — — — —­ Pl. 50 r- I Rádiókalózok. (Szarka G.) Vigj. 3 felv. (több sz.) P 1.— K |A tanítónő. (Kincs I.) Vigj. 3 felv. (több leánysz.) P 1.50 I Upmann kapitány utazása a föld körül V I (Ajtai-Ackermann). Vigj. 3 felv (18 fiusz.) P 1.— v* I Sugár Béla: Anyák napja. Az ünnep ismerte- 9-­1 tése. Vezérfonal — — — — -r- — — P'—.80 l»2 I Színművek anyák napjára: pl I Sugár Béla: Az édesanya. Magyar költők ver­­.a I sei. Antológia Anyák napjára — — — — P 3.— I Anyák napja. Illyésné Ferenczy E Gyermek­­e I Jelenet. (5 fiú­, 8 leánysz.) — — — — ■— P 1.— • I Édesanyám. (Csite K.) Mesejáték 3 felv. (5 fiu­­n. I és több leányszereplővel) —­ — — — — P 2.40 ■II I Három színdarab iskolai és műkedvelői elő-I adásokra. (Kozma I.) — — — — — — P —.50 nj I Az őrangyal. (Allay M.) Kis színjáték Anyá­ig I és csecsemőnapra (f. sz.) — — — — P —.50 e. I Mariska mosolyog. (Csite K.) Gyermekjelenet y- I Anyák napjára (1. sz.) — — — — — P —.60 e- I A meseerdőben. (Kosáryné Réz L.) Kis szin­­tfű I darab 1 felv (több sz.) — — —­ — — — P —.50­­ I Mindnyájunk édesanyja. Jelenet Anyák napjára In I (több gyermeksz.) — Pacsirta Pál és Társai, r- I Szinmű a Madarak és fák napjára (több :t- I gyermeksz.) — — — — — —— — — — P —.51 hi I A visszatért boldogság. Ifj. színmű 1 felv. és­­a még 2 gyermekjeenet — — P —.50

Next