Magyarság, 1931. június (12. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-23 / 139. szám
i Ölvedi László meghalt Vasárnap hajnalban hosszú szenvedés után huszonnyolc éves korában meghalt Ölvedi László dr., a magyar fiatalság egyik legnagyobb tehetsége, a kiváló magyar kisebbségi szakértő, a Felvidéknek éveken keresztül legünnepeltebb költője, a magyar ifjúság egyik harcos vezére. Ölvedi László élete és halála igazi magyar tragédia. Érsekújváron született s magával hozta a magyar Felvidék minden tradicionális, mély magyarságát, a szépért való rajongást. A fiatal diákra első, kitörülhetetlenül éles hatása volt a megszállásnak. Lelkét megihlette a magyar értékek veszendő pusztulása s az alig tizennyolc éves ölvedi László a Felvidéknek körülrajongott költője lett Úgyszólván minden városban, sőt a kis falukban is ismerték és várták. ő tartotta a lelket a legviharosabb időkben 1921-től sok elesni akaró magyarban. Fogalommá vált a neve. És a szakadatlan körútnak meg lett az eredménye, mintha a sors is így akarta volna, hogy egy daliás magyar ifjú öntsön biztatást a lelkekbe — a jéghideggé vált arcok felmelegedtek és bízni kezdtek. Kötetének is ez volt a címe: „Valakit várunk.“ Már ekkor nem nézte jó szemmel őt a cseh hatóság. Minduntalan akadályozták a fiatal költőt és ez még fokozódott, amikor belekapcsolódott a Felvidéknek nemcsak irodalmi életébe, de ifjúsági és politikai mozgalmaiba is. A következő kötetét már elkobozták, ölvedi László nevéhez fűződik a felvidéki magyar F ’ é Sgflft&Whizgüfenn -*-ujjaélt aztése,ak ő kezdte meg az azóta országossá vált „regösmozgalmat“. Belekapcsolódott a keresztényszociális szervezkedésbe, de minden munkájával, legtöbb energiájával a föld népe felé fordult, már akkor hirdette, hogy nem bízhatunk másban odafönt sem, csak utolsó erősségünkben, a magyar föld népében, ésvédi László élete gyönyörű karriernek indult, Budapesten, Berlinben és Párisban tanult és miután 1925-ben kitüntetéssel tette le a filozófiai doktorátust, hosszú ideig Münchenben, majd Párisban tartózkodott, ahol 1928-tól 1930-ig a Párisi Magyar Egyesületnek titkára is volt. Közben egyik legerősebb védelmezője lett a különböző kongresszusokon a magyarságnak. Eleinte a Pax Romana diákkongreszszusain szállt síkra a magyar érdekekért, majd felszólalt úgyszólván minden számot tevő kisebbségi és interparlamentáris kongresszuson. Nevét jól ismerték Párisban, Otfordban, Cambridgeben, Brüsszelben, Berlinben és egész Bulgáriában. Utjai alatt képezte ki magát félelmetes szónokká s a magyar kisebbségnek megdönthetetlen érvekkel, viaskodó védelmezőjévé. Külföldi útjáról hazatérve azonban a nagytehetségű, fiatal ölvedi Lászlónak keservesen kellett csalódnia. A Felvidékről kiutasították, eljárást indítottak ellene, ott tehát számára nem volt már megfelelő elhelyezkedés. Magyarországon pedig szomorúan kellett tapasztalnia, hogy a protekcióval és nepotizmussal telített kálvárián ő nem tud semmit sem elérni, mert nem könyökölő, csak szerény, nagytehetségű, jó ember. Egy ideig még bírta, hogy ígéretekkel üssék el olyan helyektől, amelyek sok tehetségtelen, protekciós fiatalnál jobban megérdemelt, szívósan dolgozott tovább, hogy még több eredményt mutasson föl. Lassanként ereje is fogyott, ő nem tudta, hogy attól a halálos kórtól, amelyetéppen a magyarság védelmében kapott. Az utóbib időben, bár tele volt fiatalos hévvel és ambícióval, már csak visszavágyott arra a Felvidékre, amelyet sokakkal együtt már nem engedett látni neki az Isten. Amíg Franciaországban a párisi Magyar Egyesületnek titkára volt, az ismeretes mubaix-i kommunista összetűzéseknél ütést kapott, amelyről csak most derült ki, hogy halálos volt. A második operációt nem bírta ki. Ölvedi László neve egész Magyarországon, határokon innen és túl, de a külföldön is jólismert. Három verskötete jelent meg: Valakit várunk, a Bányász éneke és a Múzsák. Mindezek nagy költői tehetségről és izzó magyarságról tesznek tanúságot. Valamennyi sámottevő magyar folyóiratban ott volt a neve. Tagja volt a komáromi Józit-körnek, a pozsonyi Toldy-körnek, a kassai Kazinczy-Társaságnak, a Tudományos Akadémia s a Petőfi- Társaság verseit kitüntették, költeményeit mindenütt örömmel olvasták és adták elő. Legyőzte a máriáson borotva-crém a borotva szappant, mert víz, szappan, ecset nélkül borotvál. Kapható 8 nagyságban szűküzletekben. Kozmodémia Budapest, Herminant 8. koknak ügyfeleik politikai állásfoglalását befolyásolni. Mint értesülünk, a Milotay-párt elhatározta, hogy amennyiben valamelyik helyi bank politikai okokból pressziót kívánna gyakorolni bárkire, akkor a legélesebb bojkottmozgalmat fogja megindítani az illető bankkalszemben. ТИТИЯНДИЖД 1931 junius 23. kedds Külföldi munkásságának elismerése volt, mikor a Nemzetközi Demokratikus Világszövetség Párisban az alig huszonötéves fiatalembert titkárává választotta. Bulgáriában pedig szakadatlan ünneplésben volt része, ő szervezte meg a magyar—bolgár bizottságot. De mindemellett mélyhitű fiatalember, igazi jóbarát volt ölvedi László, akiben a keresztény magyar ifjúság egyik oszlopát veszítette el. Haláláról gyászjelentést adott ki a család, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Felvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, de gyászjelentést adott ki a bolgár követség is, hogy ezzel is dokumentálják, mennyire közel állt hozzájuk Ölvedi László. Temetése 23-án, kedden délután három órakor lesz, a Farkasréti-temető halotasházából. A szertartást Szabó Lajos, a Munkácsról kiutasított esperes végzi, beszédet mondanak. Ajtay József dr., a bolgár követség, azonkívül az ifjúság, a FEFHE, a Cserkész Szövetség és barátai részéről. A sírnál a Szent Domonkos-rendi egyházközség énekkara, Paulovics Géza dr. vezetésével, gyászénekeket ad elő. Az engesztelő szentmise-áldozatot Tóth Tihamér dr. egyetmi tanár mutatja be, csütörtökön reggel fél nyolckor, az egyetemi templomban. Tárgyalások a Vatikán és a Quirinál között Róma, június 20 A Rerum novarum enciklika jubiláris esztendejében, amikor a hívő zarándokok azzal mutatták be hódolatukat a nagy XIII. Leó emlékét ébresztgető XI. Pius pápa előtt, az egész világon kínos meglepetéssel fogadták azokat a híreket, melyek a fasizmus és a Vatikán közt oly váratlanul kitört ellentétekről szóltak. A rádió villámgyors tudósításai beszámoltak híven az Osservatore Romano elleni egyetemi tüntetésekről, sőt a vidéken szórványosan előforduló rombolásokról is, úgyhogy a fasiszta nagytanács emlékezetes és határozott hangú nyilatkozatával az első zavaros hetek ma már a múltéi. A Teverepartról eltűntek a katonák, a karabinierik a hidak mellől, senki se tart már a Vatikán ellen intézett tüntetéstől, a néhány e tekintetben érdekelt lap is elsütögette pár nap alatt a valóban világszenzációvá fejlődött támadó patronjait. Az Osservatore Romano napi számai most már nem az ünneprontó sérelmekről, tüntetésekről, egyeseket, főleg papokat ért kisebb sértésekről számol be, hanem azokról a hódoló táviratokról, melyeket a pápa a világ minden tájáról kapott az utolsó hetekben, tele a szeretetnek és ragaszkodásnak, a gyermeki hűségnek jeleivel. Arnoldo Mussolininek, a Duce testvérének, a Popolo d'Italia-Ъап írt legutóbbi vezércikke után a Vatikán s a fasiszta kormány közt támadt ellentétek nyilvánvalóan új fejezethez értek. A lelkek megnyugodtak, az elmaradt úrnapi, pünkösdi körmeneteket egy-két hét késéssel úgy a fővárosban, mint a vidéken megtartották, az olasz nép vallásosságára annyira jellemző ünnepélyességgel. Az utóbbi napokban az oly hosszú ideig húzódó ügyben a diplomáciai tárgyalások is megindultak Pacelli bíboros államtitkár s De Vecchi, a Quirinál vatikáni követe között. Hogy kerültek politikusok az Azzione cattolica vezetőségébe ? Előkelő vatikáni körökből származó információink szerint a tárgyalások egyelőre nem annyira a feloszlatott katolikus egyesületek feltámasztásáról, további működéséről folynak, mint inkább arról, hogy milyen elégtételt adjon a kormány a pápa személyét, képeit ért sértésekkel szemben s hogyan kártalanítsák azokat az egyesületeket, melyeknek helyiségeiben a tüntetők rombolásokra ragadtatták magukat ! Ezt mondják pápai előkelő diplomáciai körökben, ahol egyébként a legteljesebb megnyugvással néznek a tárgyalások eredménye felé, mert meg vannak győződve a kormány jóakaratáról. Hangsúlyozzák, hogy az Azione cattolica egyesületeinek működése tekintetében a Vatikán mindenkor a politikamentesség mellett foglalt állást, viszont elkerülhetetlen volt, hogy a szervezésben annyira jártas, de a politikától teljesen viszszavonult régi popolat-párti képviselőket, párttitkárokat az új időkben, új szerepben fel ne használják. Ezeknek a sokszor vezető pozícióba került férfiaknak, akik teljesen nem tudtak elszakadni a politikától, egyes politikai szó kijelentései adtak okot a félreértésre. Ezeket a kijelentéseket, melyeknek nagyrésze arra vonatkozott, hogy a katolikus egyesületeket mindenáron fönn kell tartani a mai súlyos helyzetben, teljesen nyugodt politikai atmoszférában alig vették volna észre. De az antiklerikális Impero munkáját folytató Lavoro fascista s még egy-két lap erősen kiszínezte az Azione cattolica jubiláris gyűlésén elhangzottakat. A nagyobb baj ekkor következett be. Mivel a fasiszta kormány betiltotta az ellenzéki lapokat, köztük a katolikus Corriere di Roma-t is, a súlyos államellenes cselekedetekkel vádolt egyesületek csak a Vatikán külföldi s nemzetek fölött álló hivatalos orgánumnál, az Osservatore Romanóban kaphattak menedéket, amely most már egy különösképpen olasz ügyben volt kénytelen megnyilatkozni. Ekkor kezdődtek meg a sajnálatos egyetemi tüntetések, melyek aztán szórványosan vidéken is folytatódtak. Arnoldo Mussolini vezércikke Az eseményekre vonatkozólag az olasz kormány véleményét nem annyira a fasiszta nagytanács szűkszavú, bár határozott jelentéséből tudhattuk meg, mint Arnoldo Mussolininek a már említett s megjelenésétől fogva sokat emlegetett vezércikkéből. Mivel a Popolo d’Italia telefonjai nemcsak Rómával, de a szerkesztői asztaltól, ahol a Duce testvére ül, az olasz kormányelnökkel is össze vannak kapcsolva, nem csoda, ha a cikk őszinte, méltóságteljes, nyugodt okfejtésében mindenki ott érezte Mussolininek ez ügyben bizonyára telefonba mondott szavait. A vezércikk már címében is. Politikai és vallásos szekták, férfias őszinteséggel utal azokra a hibákra, amelyeket mindkét oldalon elkövettek. Utal arra, hogy az ilyen ellentétek rendesen a legkényesebb pillanatokban jelentkeznek. S ha nem is említi a kényesen elhallgatott dolgokat, lehetetlen nem gondolni a Schirru-perre, az anarchista kivégzésére, egy nemrég lezajlott politikai perre, a spanyol eseményekre, melyek Olaszországban is lázas izgalomban tartják a tömegeket. A vezércikk hangsúlyozza, hogy a fasiszta rendszer a leteráni egyezményt ereje tudatában kötötte meg s nem engedheti meg, hogy a konkordátum alapján működő Azione cattolica keretein belül egy új popolari párt üsse fel a fejét, mint a rendszer ellensége. Hivatkozik arra, hogy a fasizmus megtartotta az egyezmény minden egyes pontját, együtt akart haladni a vallás vezető férfiaival az olasz ifjúság nevelésében s a múlt árnyai közé űizte vissza a szabadságharc, a pápaság elleni harcokból visszamaradt szabadkőműves terminológiát, ...ikor a vallásról, mint a sötétség misztériumáról beszéltek az antiklerikális körök. Ezek a kijelentések az Azione cattolica keretein belül dolgozó popolari képviselőkre s a fasiszta párton belül működő, régebben az Impero, ennek megszűnte után az antiklerikális Lavoro fascista köré csoportosuló elemekre egyaránt vonatkoznak. Tehát a kritika egyformán elítéli a támadásra szervezkedő katolikus popolári pártot, mint az elenyésző kisebbségben lévő antiklerikális irányzatot, mely immár a fasiszta rendszer keretén belül őrzi a Mazzini—Garibaldi szabadságharc egyházellenes jelszavait, amelyek azonban ma már a történeleméi. A fasiszta és a katolikus ifjúsági egyesületek Rómában most már idegesen és izgatott várakozással várják a nehezen megindult diplomáciai tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások döntik majd el az olasz állam és a Vatikán régóta húzódó pőrét az ifjúsági egyesületek ügyében. E tekintetben két nagy ifjúsági szervezet, egy fasiszta, a GUF s a katolikus jellegű FNCI állanak egymással szemben.A súrlódásokra etekintetben már hosszabb idő óta a Gentile-féle reform adott alkalmat, melynek értelmében a fasiszta állam, habár valláserkölcsös alapon áll s e tekintetben a lateráni egyezményben is lekötötte magát, mégis magának tartotta fenn az ifjúság nevelése tekintetében a legfelsőbb irányító jogot. Természetesen már ezzel az intézkedéssel igen nagy egyházi érzékenységet érintett, amibe a Vatikán sohase tudott belenyugodni. Még jobban elmérgesítette a helyzetet, hogy legutóbb a fasiszta párttitkár körrendeletben eltiltotta a GUF tagjainak a katolikus ifjúsági egyesületekben való részvételét. Ezek az ellentétek robbantak ki a már ismeretes tüntetések alkalmával. A szőnyegre kerülő tárgyalásokon viszont végeredményben ezeket a kérdéseket kell megoldani. Szerény nézetem szerint. Aggverseny " A leghelyesebb életberendezkedés, ha az ember bármilyen dolgot e em tud fogadni, hogy arcizma sem moccan. Régtől fogva gyakorlom ezt és bízvást elmondhatom, hogy még csak elképzelésben sem tudnék oly torz és váratlan hökkenetet elgondolni, amitől fejlett nyugalmú arcizmom a legkisebb mértékig is megrezdülne. De a minap mégis megrezdült, dacára annak, hogy éppen a legerősebb tréningben vagyok. Tréningben, amennyiben nyár lévén, a nyári hírszolgáltatások kedvelik a hökkenetet, így ilyenkor jön hír arról, hogy egy arkantaszi ember fogadásból 94 strucctojást evett meg és utána megkérdezte, hogy no, most hová megyünk tízóraizni; ilyenkor esik le huszonhét emelet magasságból egy newyorki cserepes, akinek más baja nem történt, minthogy a hosszú esés közben lejárt egy váltója; ilyenkor találja föl egy berlini tudós az ugató logaritmuskönyvet, ami nemcsak arra jó, hogy mindig kéznél van, de házőrzésre és nyájtcselgetésre is használható. Eddig még mindig nem mozdult meg az arcizmom, de a minap aztán megrándult, hogy hírt adjak egy kereken 250 esztendős kínairól. Hát ez már valami Egy. ember, aki 1681- ben született és ma is fürgén éldegél, ez igen. Ez döfi. De szerény nézetem szerint meglehetősen elhanyagolta a tudósítás e javakorabeli úr érdekeségeinek kiteregetését. Csak annyit mond, hogy a körme félméteres és naponta több órán át szokott sétálni. Ez pedig kevés. Meg kellett volna kérdezni tőle, hogy hány felesége volt, most nem jár-e jegyben, mi a véleménye a bohókás teknősbékáról, ami rongyos kétszáz évig él csupán, sikerült-e megérni egy füzetes ponyvaregény utolsó folytatását, születése napján tett-e a bankba egy taelt, ami most milliókat érne, mi a véleménye Maturázsemről, profinak tartja-e őt és ha nem, szándékozik-e a rekordját megdönteni, esetleg hiúságból nem fiatalítja-e magát, 250 évesnek mondja magát, holott 320 éves, zsánerei-e a zsenge, 120 éves hölgyek, szokott-e villamosra ugrálni, az operettvicceket mind ismeri-e gyermekkorából, szeretne-e mégegyszer 240 éves lenni, mihez kezdene, ha megint éppenséggel 200 éves tacskó lenne, ha netán állami tisztviselő, nyugdíj jogosult-e, hány bejelentő hivatalt nyújt el élete folyamán, mik a további tervei, készül-e pilótavizsgát letenni és mondja meg őszintén, hogy a legközelebbi érettségi találkozására hány osztálytársát várja el, netalán egy-kettőt is a tanárok közül. Ezeket kellett volna megkérdezni, de azért így is kedves az eset. Ám amiként a Zoru Aga 150 éves rekordját fölénnyel lepipálta a kedves mester, hosszú a nyári uborkaszezon, itt adom írásban, hogy jön még a kutyára dér. Várom, sőt várjuk édes mindannyian a legközelebbi hökkenetet, hanem azt előre jelezzük, hogy arcizomrándulást csak 400 éven felüli urak esetében szavatolunk. (a) Megjelent fft szobás Családi lakóházak 34 darab tervet tartalmazó gyűjtemény részletes költségvetéssel, árelemzést mintával, vasbetonkiváltások részletterveivel. Gazdaságos, átgondolt alaprajzok. Szerkesztette: Óriás Zoltán oki. mérnök építőmester. Kapható: a Magyarság kiadóhivatalában. Budapest, VI., Aradi utca 8. L emelet Ára: 16 pengő. 1