Magyarság, 1932. június (13. évfolyam, 119-144. szám)
1932-06-15 / 132. szám
1932 június 15, szerda И1ШВ8ДГ. A „Gerle" műrepülés közben egy svéd kapitánnyal Malmökon lezuhant Berlinben kitünően szerepelt Bánhidy Antal Mintha végzet üldözné a magyar repülőgépeket. Még frissen emlékezetünkben van a Justice for Hungary szörnyű tragédiája s máris újabb magyar géppel történt, ha nem is oly végzetes kimenetelű, de mindenesetre baleset hírét közli a svéd távíró. Mint Stockholmból jelentik, a Gerle nevű, a magyar Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tulajdonát képező repülőgép, melyen Bánhidy Antal, a neves magyar mérnökpilóta Bisits őrnaggyal a berlini nemzetközi repülőnapra, majd onnét tovább Svédországba repült, a malmöi repülőtéren szerencsétlenül járt. A gép nagyszerű teljesítmény után, hétfőn délután érkezett Malmöbe. Kedden Soedelberg svéd kapitány, a ljungbihedi katonai repülőiskola főnöke, felszállt vele, hogy próba- és műrepülést végezzen a repülőkörökben abszolút precíz konstrukciójáról ismert magyar géppel. A másodszori felszállás alkalmával, a gép eddig ismeretlen okok következtében lezuhant s Spedelberg kapitány a zuhanás következtében megsebesült. Sérülése azonban nem súlyos. Eddig bővebb jelentések nem érkeztek még a baleset közelebbi körülményeiről s így azt rekonstruálni sem lehet. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület és a Légügyi Hivatal is a hír vétele után azonnal érintkezést kerestek Malmövel, hogy a gép lezuhanásáról közelebbi adatokat tudjanak meg. Bánhidyéknak természetesen, semmi bajuk sincs. A „Gerle“ Bizonyos, hogy a Malmöben szerencsétlenül járt Gerle a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület eddig legtökéletesebb sportrepülőgépe volt. Az utolsó kis csavarig Bánhidy Antal mérnökpilóta, a neves magyar sportrepülő, a Műgyetemi Sportrepülő Egyesület műszaki vezetője konstruálta, mégpedig oly tökéletesen, hogy a pilóták és mérnök szakemberek között híve volt a gép könnyedségének, mozgékonyságának és biztosságának. 1930 októberére készült el a Gerle a Műegyetemi Sportrepülők műhelyében s az érdi iskolatelepen Bánhidy maga repülte be és kísérletezte ki a gépet. Széles kormányfelületével kiválóan alkalmas volt légimutatványok végzésére. Motorja angol gyártmány volt, súlya 119 kilogram , maximális teljesítőképessége 110 lóerő. Az egész gép 450 kilogramot nyomott. Bánhidy a repülési időkben 1930 óta is rendszeresen repült vele s két esztendőn keresztül a gépen a legkisebb rendellenességet se tapasztalta. Mit mondanak a Műegyetemi Sportrepülőknél? • A baleset ügyében beszéltünk a Műegyetemi Sportrepülő Egyesülettel, ahol Bubik Ernő mérnök, maga is pilóta, a következőket mondotta: — Egyelőre fogalmunk sincs, hogy mi történhetett a géppel s hogy hogyan történt a baleset. Egy a Légügyi Hivatalhoz érkezett jelentésből azonban az tűnik ki, hogy a motornak semmi baja se történt, így hát a baleset nem lehetett olyan nagymérvű, mint az első jelentésből látszott. Levegőben bekövetkezett szárnytörésről vagy szárnysérülésről szó se lehet, mert hisz akkor a sárkány is és a motor is izzó-porrá zúzódott volna a pilótákkal egyetemben a zuhanás következtében. Valószínű, hogy valami kisebb baleset történt s nem tartjuk kizártnak, hogy a gépet még fenn Svédországban ki lehet javítani. Mi éppen most ugyanolyan típusú iskolagépeket készítünk, mint a Gerle s így, ha szükség van rá, a javításhoz az eredetivel azonos anyagot azonnal szállíthatunk Bánhidyéknak a Gerle kijavítására, így az is megeshelik, hogyha feltevéseink helyesek, hogy Bánhidy és Bisits a Gerlével jöhetnek haza. Természetesen mindezek csak feltevések s biztosat mindaddig nem tudunk mondani, míg szerdán a pontos jelentések meg nem érkeznek. Egyébként a Gerle Berlinben, szemtanuk állítása szerint, gyönyörűen szerepelt s nagy elismerést szerzett a magyar sportrepülésnek. Egy berlini pilóta érkezett, aki látta Bánhidy kezében repülni a gépet s teljesítményéről a legnagyobb dicséret hangján emlékezett meg. Berlintől Malmöig is kifogástalanul működött a gép, ISO kilométert tenger felett repült és semmi hibát nem észleltek rajta, amit Bánhidy hétfői sürgönye igazol. Szövege: — Berlinből, leszállás nélkül repülve, Malmöben simán leszállottunk. Tóni. — Ezt a táviratot hétfőn este fél nyolckor adta fel Malmöben Bánhidy s éjjel 11 órakor már meg is kaptuk. Valószínű, hogy szerdán már, de még esetleg az éjszaka folyamán magától Bánhidytól közvetlenül is kapunk értesítést, mely majd fényt vet a baleset közelebbi körülményeire. Egy ügyvédjelölt súlyosan sértő kijelentései Töreky törvényszéki elnök ellen Rágalmazást per egy társasági összeszólalkozás miatt Rendkívül érdekes ügyben hirdetett ítéletet a büntetőtörvényszék fellebbviteli tanácsa. Az ügy előzményei szerint 1931. novemberében Eördögh kúriai bíró lakásán nagy teaestély volt, amelyen tánc közben szóbakerült Ondi Sándor bűnügye, akit abban az időben ítélt halálra Töreky Géza dr. elnöklésével a statáriális bíróság. A vitatkozók csoportjában Lévay László dr. ügyvédjelölt heves kirohanást intézett a statáriális eljárás rendszere ellen, általában éles hangon foglalt állást a halálos ítélet ellen, majd Töreky Géza dr. törvényszéki elnök személyére vonatkozólag kijelentette, hogy Töreky nem vette figyelembe az ítélet meghozásánál a nyomatékos enyhítő körülményeket és „csak azért akasztatott s azért hozta meg ezt a példátlanul szigorú ítéletet, mert mindenképpen miniszter akar lenni." Az ügyvédjelölt kijelentéseivel többen élesen szembeszálltak és Ábrányi Adrienne, a Magyar Távirati Iroda tisztviselőnője, azt mondotta Lévaynak, hogyha ilyeneket beszél, akkor kommunista. Ábrányi Adrienne kijelentése miatt Lévay László becsületsértés vétsége cílén feljelentette a leányt s a járásbíróság tárgyalásán, a bizonyítás során, számos tanú szóról szóra előadta Lévay megelőző kijelentéseit. Ezek alapján a járásbíróság Ábrányi Adriennét felmentette a becsületsértés vétsége alól. Az ítélet indokolásában a járásbíróság rendkívül érdekesen állapította meg, hogy Ábrányi Adrienne kijelentése feltétlenül kimeríti a becsületsértés vétségét, a vád alól azonban mégis fel kellett menteni, mert a kijelentésre Lévay László jogellenes, kihívó és botrányt keltő magatartása szolgáltatott okot. Lévay László kijelentéseivel egy szélsőséges eszközökkel élő politikai párt téves ideológiájának hálójába bonyolódott és az indokolás szerint a kúriai bíró lakásán egybegyűlt társaság körében szavai feltétlenül botrány előidézésére voltak alkalmasak. A járásbíróság a hivatalból felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségének elbírálása céljából az iratokat egyidejűleg áttette a budapesti ügyészséghez. Lévay László a járásbíróság felmentő ítélete ellen fellebbezést jelentett be s a büntetőtörvényszék fellebbviteli tanácsa, Mann Hugó dr. elnöklésével, az iratok ismertetése és a perbeszédek elhangzása után ítéletében helybenhagyta a járásbíróság ítéletét. Az indokolás szerint Lévay László kijelentéseivel olyan jogellenes és kihívó magatartást tanúsított, hogy a vádlott felháborodása teljesen érthető. Lévay László az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. A főváros további 1500 gyermeket küld nyaralni a jövő héten Jelentette a Magyarság, hogy a főváros idén, az anyagi eszközök hiánya miatt, csak csökkentett létszámmal tudja a gyermeknyaraltatási akciót lebonyolítani, összesen 4500 szegénysorsú iskolásgyermek kerül a főváros jóvoltából 3—3 hétre az ország különböző szép vidékeire nyaralni. Ezidőszerint 600 gyermek üdül Balatonzamárdiban, Balatonberényben és a Maglódi-úton lévő volt fővárosi szőlőtelepen, ahol a főváros gyermeküdülőt létesített. További 1500 gyermek június 23-án indul el kisebb csoportokban. Ezenkívül külföldi nyaraltatás is lesz, ebben azonban mindössze 110 gyermek vesz részt, aminek az a magyarázata, hogy a résztvevő tanulók szülei 100 pengő költségmegtérítést kötelesek fizetni. Hatvan tanulót Németországba, 50 tanulót Bulgáriába visznek le július 8-án. A külföldön nyaraló gyermekek helyébe Németországból és Bulgáriából cseregyermekek jönnek, akik a főváros balatonberényi gyermeküdülőtelepén töltik el a nyarat. Minthogy a vidéki nyaraltatást az anyagi eszközök elégtelensége miatt lényegesen csökkenteni kellett, a szociálpolitikai ügyosztály a gyermekeket a budapesti hegyvidéki iskolákban nagyobb számban nyaraltatja. Ezidőszerint 20.000 gyermeknek nyaraltatásáról van szó, ezek felügyelet mellett reggel mennek majd ki a hegyvidéken lévő iskolákba és este tanítóik vezetésével hazatérnek. Gerliczy Félix báró rejtelmes élete Hegyfalun Hegyfalu, június hó Sehol az országban nem lesték úgy a Gerliczy Félix báró ügyéről szóló újsághíreket, mint ebben a szép, tiszta, gazdag, árnyas dunántúli faluban. Hiszen négy éve földesúr már itt Gerliczy báró, de egyre több rejtelem és titokzatosság veszi körül, több mint künn a nagyvilágban, ahol pedig nem látják ilyen közelről. 1928-ban vette meg a báró Hegyfalu község egyetlen nagyobb birtokát, az egykori Szentgyörgyi-Horvát birtok maradékait, körülbelül négyszáztíz holdat és a szép földszintes kastélyt, mely hat fehér oszlopon nyugvó homlokzatával olyan ünnepélyes magaslatról néz le a falu főutcájára. Azok közül a régi előkelő középnemesi kúriák közül való ez, melyeket a harmincas évek múzeumi nyugalmú, klasszicizáló stílusa épített Magyarországon. Mögötte a park hatalmas nyárfái, platánjai, tölgyei és az egész zöld zugó rengetegje mind még azokból az időkből való. A Szentgyörgyi-család után sokáig Széchenyi Gábor gróf bírta, aztán egy zsidó birtokos, Sugár Sándor kezébe jutott, tőle vette meg négy év előtt a parcellázások után megmaradt négyszáz holdas birtokkal Gerliczy, Félix báró a község igen nagy örömére. Hiszen újra keresztény földesurat kaptak, hozzá még olyat, aki igen gazdag ember hírében állott és hercegnő a felesége. A község ünnepélyes küldöttséggel üdvözölte az új földesurat, maga a plébános, Rozinán dr., Vas megye egyik legkiválóbb papja, vezette a küldöttséget s mindenki tele volt reménységgel. A liechtensteini útlevél és francia autórendszám Amilyen legendák jártak a faluban a báró gazdagságáról, éppen olyan titokzatosság vette körül a személyét is már az első hetekben. Beküldte családja útleveleit a jegyzői hivatalba s ott meglepetve látták, hogy a báró és egész családja lichhtensteni állampolgár. 1928-ból keltezett lichhtensteni útlevelekkel érkeztek ide. Mikor pedig remek csokoládészinti Ilispano autójával megjelent a faluban, csodálkozva állapították meg, hogy az autónak külföldi, amint utólag kisült, francia rendszáma van. Parisban fizet utána adót, Magyarország helyett. Még meglepőbb volt azonban az a munka, mely a régi kastélyban megindult. Nagy bécsi, pesti cégek kiküldöttei jöttek s nemsokára olyan szabású átalakítás kezdődött meg, hogy szeme-szája elállott a falunak. Pincétől padlásig átépítették a kastélyt, körülbelül harminc szobásra. Egyik nagytermet táncteremmé restauráltak át, egy híres bécsi cég burkolta be falait körülbelül negyvenezer pengő értékű műmárvánnyal. Padlóját pedig a Rotchschildok egyik bécsi palotájában látott minta szerint, hosszúsugarú, intarziaszerű, csillagparkettel rakták ki. Közben a báró a régi holmik közt megtalálta a kastély egyik biedermeier-korból származó képét. Azon látta, hogy a régi kastélynak úgynevezett nyargalója volt, azaz olyan feljárata, melyen kétoldalról be lehetett hajtani kocsival. E biedermeier-kép után aztán ő is nyargalókat építtetett. Ezzel egyidőben kezdődtek meg a nagyszabású villany- és vízvezetékberendezések. Külön kis villanygyárat állítottak fel az egyik oldalépületben. A parkban külön víztornyot építettek drága vízerőművel. Az egész kertet alácsövezték vízvezetékkel s restaurálták a régi klasszikus stílusú pálmaházat. Hercegi háztartás négyszáz holdon Egyesek szerint hatszázezer, mások szerint kilencszázezer pengőbe került mindez, a korona rá azonban a kert parkírozása volt. Külön „Rosariumot“, magyarul rózsatelepet létesítettek egyik oldalon. Egy badeni kert-technikust kért fel a báró, hogy csináljon neki parkterveket. Csak maguk a tervek körülbelül tizenötezer pengőbe kerültek. Hónapokon át folyt a munka, az egész falu tele volt mesteremberekkel, közben egy teherautó hordta a népjóléti minisztériumnak eladott deszki kastélyból visszamaradt holmit. Vonaton érkezett meg körülbelül húsz hatalmas hintó, egy egész múzeumi hintógyűjtemény, közte remek landauerek és hatalmas régi útihintók, amelyeket a mai fogatokkal meg sem tudnának tán mozdítani. Egyszóval hercegi arányokban rendezkedtek be a négyszázholdas új birtokon. Körülbelül huszonkét embert alkalmaztak ii kastélyban. Ebből a belső cselédségből ma megvan tán húsz, ma is van két kocsis, gépész, soffőr, házgondnok, két komorna, német lány, két konyhafény, férfiszakács, két kertészlegény, háziszolga, inas, vadász, ooosónő, házvezetőnő. A kastélygondnokot kétszáz pengőre fogadták, a főkertészt szintén kétszázra, a soffőrnek a lakáson és egyéb természetbenieken kívül százötven pengője van és így tovább. Egyik intéző félfogadásánál a báró olyan szerződést írt alá, mely szerint az intéző élete végéig havi négyszáz pengőt, az özvegye ennek felét fogja kapni, (pár hónap múlva aztán maga a báró akarta leszállítani ezt a fizetést kétszáz pengőre). Ki gondolt arra, ilyen arányok közben, hogy mind e mögött mindössze hatszáz hold áll, a négyszáz hold hegyfalusi és a deszki parcellázásból maradt talán kétszáz holdas tör ésdékbirtok? Titoktartásra megesketett soffőrök Maga a báró azonban legritkábban tartózkodott az új kastélyban, ha megjött is, egészen váratlanul állított be, aztán pár órai itt tartózkodás után sokszor még az este Csak az nem izzad, ki „ Valódit" visel 1 flr. Laiimann diuatíng 4» Csak ezen szóvédjeggyel valóditw