Magyarság, 1933. június (14. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
1933 Június 1, csütörtök hat-hét lesz a végleges szám. Fontosnak tartja a másodfokú iskolai hatóságok kérdését, a szakiskolai főigazgatóságok egységesítését. Ismételten hangsúlyozza, hogy nem kíván a „kulturális leépítés“ terére lépni, csak tekintetbe akarja venni az ország lakosságának teherbíróképességét. Apponyi Alberttel együtt a kultúrfölény híve és azt vallja, hogy az erkölcsi elvek érvényesülése a legfontosabb. Ezt magáévá teszi, szembehelyezkedik a XIX-ik század materialista felfogásával, mert ennek a kornak az iskoláiban a szakismeretek kiépítése volt a fontos és az etikai nevelés annál kevesebb. ..Vallás és erkölcs magánügy“-szerű jelszavak szerepeltek az iskolai nevelésben és ezek a nevelés lesülyedésére vezettek. Bizalmatlanság és rosszhiszeműség látszik mindenütt, a köz- és magánéletben, de még a képviselőházban is. Nem akar kritizálni, de mint kívülről jött embernek, legnagyobb szomorúsággal kell megállapítania, hogy milyen jelentéktelen megjegyzéseket, jelszavakat használnak fel a politikai küzdőtéren. Meg kell fontolni, hogy nagy és nehéz sorsban élünk, világnézetek küzdelmében és ebben az időben nem lehet ócska politikai jelszavakkal küzdeni. Sokan említették az álláshalmozást, de senki sem jön el a minisztériumába, hogy a való tényállásról meggyőződjön. (Nagy zaj. Ellentmondások a baloldalon. ) — Nem a kultusztárcáról van szó az álláshalmozásoknál! — A kartelekhez nem hívnak bennünket! „Gerinces, jellemes férfiakra van szükség“ Hóman Bálint kultuszminiszter: Azt is állították, hogy Tormay Cecilének negyvenezer pengőt adott az állam. Ez nem igaz. (Nagy zaj.) Húszezer pengőt kapott a Magyar Irodalmi Társaság Tormay Cecile kezeihez, amelyet a mai napig senki nem vett fel és nyolc éven keresztül Tormay Cecile ingyen szerkesztette lapját. A kérdés körül támadt felháborodásban annak a betegségnek jeleit látja, amely a magyar társadalom lelkén elhatalmasodott. Ezzel a betegséggel, az álláshalmozással, a mammut jövedelmekkel és minden mással szemben csak az erőteljes nemzeti nevelőmunka segít. (Nagy zaj a baloldalon.) Egyetért Eckhardt Tiborral abban, hogy az iskolák belső tartalmának elmélyítésénél az erkölcs és a jellem szempontjai fontosabbak a nevelésnél. Szükségünk van szaktudásra, de még inkább szükségünk van jellemes, gerinces férfiakra. (Nagy zaj a baloldalon.) Andaházi-Kasnya Béla: Felülről mutassanak példát! A kisebbségi nyelveket be lehet vezetni rendkívüli tárgyként Hóman Bálint kultuszminiszter ezután e vallási élet kérdéseivel foglalkozik. A lelkiválság egyik tünete az, hogy sokan a formalizmus alapján nyúlnak hozzá a felekezeti kérdésekhez. Minden eszközzel igyekszik fenntartani a felekezeti békét, annak megbontását a leghatározottabban elítéli. Feladatunk az új generáció egységes világnézetének kialakítása, a jelenlegi beteges állapot megszüntetése, hogy ez az új generáció meg tudja állani a helyét a most képződő új világban. Gyökeresen reorganizálni akarja az iskolai felügyeletet, meg akarja teremteni a szerves kapcsolatot, amely a sokszor öncélú iskolai típusok között hiányzik. A középiskolai reformhoz nehéz szívvel nyúl hozzá. Az iskola állandó nyugtalanság állapotában van, nemcsak nálunk, hanem egész Középeurópában folyik a küzdelem a múlt és a jövő iskolája között. Nem újabb nyugtalanságot akar előidézni, hanem megnyugvást akar kelteni, mert bizonyos reformok megvalósítására kétségtelenül szükség van. A középiskolának kilenc osztályra osztása nehézségekkel járna. Egész világképünknek fontos alkotórésze a latin kultúra. Más kérdés a görög nyelv kérdése, mert a tisztán humanisztikus iskolatípust megölte az élet. Gyakorlatilag nagyon kevés különbség van a középiskolai típusaink között. A reálgimnázium típusa általában jól bevált. A reform során a négy alsó osztály kialakításánál ezt a típust akarja megtartani, a felsőbb osztályokban pedig a humanisztikus irányt kell érvényesíteni. A modern nyelvek oktatásánál igen szép eredményekkel járt a közvetlen oktatás módszere. Ezeknek tanítását csökkenteni nem lehet. A kisebbségi nyelveknek a középiskolában való rendes oktatását senki sem kívánja, de a kultuszminiszter nem zárkózik el attól, hogy egyes iskolákban rendkívüli tárgyként egyik vagy másik kisebbségi nyelv oktatását bevezessük, egyes vidékeken pedig esetleg az ott szereplő kisebbségi nyelvnek külön középiskolát is állíthatunk. Tervek a népiskolák megmentésére Hóman Bálint kultuszminiszter: A gazdasági szakoktatásnál a hatásköri kérdés nem okozhat nagyobb nehézségeket. Szükségesnek tartja, hogy akik nélpies és polgári oktatásban részesülnek, azok kapjanak gazdasági kiképzést is. A Dunántúlon a felső gazdasági iskolatípust fejleszteni fogja. Az analfabetizmus kérdésében túl sötét képet festettek. Az említett 9,6 százalékban bennfoglaltatnak az öreg emberek is. A népiskolai tanítók túlterhelését súlyosnak tartja. Ezen az állapoton segíteni fog. A felekezeti iskolákról is nagyon sötét képet rajzoltak. A nem állami iskolák terheinek tetemes részét az állam fizeti. Elismeri, hogy baj van a terményilletménynél és a 4.500.000 pengőt kitevő helyi javadalmazásnál. Ennek az elmaradása teremt a tanítóknak valóban súlyos helyzetet. A hátralék a tanítók fizetésénél mintegy 1.400.000 pengőre rúg. A városok kulturális terhe oly nagy, hogy egyes iskolákat meg kell szüntetni. A felekezeti népiskoláiknál erre nem gondolnak, mert azokat át kell menteni. Többféle megoldást tervez, így a tandíj bevezetése volna az egyik mód, a másik az iskolaadó, a részvénytársaságok megadóztatása (Helyeslés.), vagy az egyetemes iskolaadó, azonban az ország népe több terhet nem bír el, ígéri, hogy az új iskolai év kezdetéig legalább ideiglenesen megoldják ezt a kérdést. A nemzeti kisebbségek iskolaügye Nóman Bálint kultuszminiszter rátért ezután a nemzeti kisebbségek iskolaügyére. Ebben a tekintetben törvényes alapon áll és úgy a miniszterelnöki, mint a kultuszminiszteri rendeleteket végrehajtja. Bleyer Jakab kifogásolta, hogy nem a numerikus elv, hanem a szülők szabad választási joga érvényesül és ebben presszióra való lehetőséget látott. Ez teljesen a németországi rendszerből van átvéve, a német birodalmi kisebbségek ügyét ezen elvek szerint kezelik és a kisebbségek szabadsága érdekében ezt a rendszert tartja is helyesnek, mert gondoljanak arra, mit jelentene itt a névelemzés rendszere. Bleyer Jakab adatai 1928-ból származnak, azóta a helyzet változott. 546 kisebbségi iskolára jogosult község van, ezek közül 326- nak négyszáz kisebbségi iskolája van. 1928 óta ezen a téren is történt haladás és fejlődés. Sokkal konciliánsabb a mi eljárásunk a kisebbségi ügyben, mint bármely szomszéd államé. (Taps.) Hangoztatja, hogy Bleyer Jakab egyetemi tanári minőségében soha nemzetellenes magatartást nem tanúsított. " FORDÓCIKKEKBEN IS VEZET KOVÁCSEVICS MILENKÓ IV., PETŐFI. S--U. 3 * TEL: 89-703,. 61- 68 ммжжвмаа Mind a két állami színházat fenn kell tartani Hóman Bálint kultuszminiszter. A Nemzeti Színház és az Operaház fenntartását nemzetpolitikai szempontból feltétlenül szükségesnek tartja. Az Operánál a leépítés, illetőleg a megtakarítás már megtörtént. Petrovácz Gyulának azt az indítványát, hogy az állam emelje fel a szubvenciót kétszázezer pengővel, nem fogadhatja el, mert erre nincsen pénz. A német állami színházak fenntartásához a városok 30 százalékkal járulnak hozzá. A Nemzeti Színház művészeti irányítása tekintetében a kultuszminisztérium színházi osztályát nem érheti vád, mert a színházat kizárólag az igazgató vezeti. A jelenlegi igazgatót, Márkus Lászlót alkalmasnak tartja feladatára, de ő az idei szezonért nem felelős, a repertoár, a színészi gárda és a deficit is adva volt. Téves, hogy az idegen darabokat a magyarok rovására előnyben részesítik. A színház tatarozására és berendezésének felfrissítésére nincs pénz. Az irodalmat nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is támogatja és felhívta a figyelmet a könyvnapra. Petrovácz Gyula bírálta a művészeti politikát is. Erre azt válaszolja, hogy tudja feladatát és a művészeti politikában csupán a tehetség és a nemzeti irány áll előtte. A művészet nem nemzetközi. A naturalizmus túlhajtását, a csúnyaság kultuszát nem helyesli, mert ez nem művészet. (Taps.) Minden komoly művészi törekvés megengedhető a fejlődés érdekében. A kulturvilágban nagy bizonytalanság van, ennek jele az, hogy mindenki művész akar lenni. A nyomorakció adataiból kitűnt, hogy ezren felül van képzőművészeink a száma. Ezek nem lehetnek mind művészek. Művészbékét teremteni nem lehet is a tehetségek versenyét hirdeti azzal, hogy művészeti kérdésekből rekesszék ki a politikát. Vállalja a felelősséget a Képzőművészeti Társulat zsűrijéért. A kultuszminisztérium művészeti osztálya 42.000 pengőt költött legutóbb képvásárlásra, ötvennégy képet konzervatív művésztől vettek. Folytatja azt az akciót, amelyet a tankönyvek olcsósága érdekében elődje megindított. Olyan megállapodásra jutott a kiadókkal, amelyek a szociális érdekeknek megfelelnek, úgy azonban, hogy a régi tankönyveket sem kell megsemmisíteni. A miniszter végül a tandíjkérdésről beszélt és kijelentette, hogy az emelés egyálFarkas Tibor azt kívánta, hogy rendezzék a felekezetek adóztatási jogát. Az állástalanok helyzetét figyelembevéve, helyes volna, ha a tanítónő férjhezmenetele után tovább nem működne. A nemzeti egység politikai szervezkedésének munkájába ne vonják be a tanítókat, azok ne legyenek politikai ágensek. Esterházy Móric gróf szerint a nem állami iskolák megtartásának ügyét mielőbb döntésre kell vinni. Vannak olyan községek, ahol a kultúrmegterhelés sokszorosan felülmúlja az állami adók terhét. Számos hitközség olyan építkezésekbe fogott bele, amelyeknek a költségeit nem bírják fedezni, s a hibásan felfogott alkotási vágy következtében eladósodtak. A kultúradósságok kérdését egyénenként és esetenként bírálják el és csökkentsék a kamatterheket. A kultusztárca 36 millió pengő szavatossággal van megterhelve. Ezek között előfordul olyan kötelezettség is, amely valóságos aranydollárról szól. Legjobb volna, hogyha ezeket átvennék az országos adósságok rovatába, mint ez a belügynél történt. Megdöbbentették azok a statisztikai adatok, amelyeket a kultuszminiszter feltárt, a tárcájánál eszközölt leépítésekről. Reméli azonban, hogy nem nézünk kultúr-devalváció elébe. Dinnyés Lajos azt mondja, hogy a kultuszminiszter vállalta a felelősséget a Nemzeti Színház múltjáért és jelenéért, meg kell azonban állapítani, hogy a színház közeli múltjában nem volt öröm. Sürgette a diplomás fiatalság elhelyezését. A magyar könyvnek be kell jutnia a megszállott területekre Huszár Mihály: A magyar könyvnek be kell jutnia a megszállott területekre. Tegyen ebben az irányban lépéseket a kormány. Hangoztatta a felekezeti béke szükségét, bármindig vannak viszketeg lelkű emberek, akik felzavarják a kedélyeket. A felekezeti iskolákat számos okon kívül azért sem tudják fenntartani, mert a belügyminisztérium repülőbizottságai a községi költségvetésekből törlik a kultúrkiadásokat. A továbbképző iskolákat nem részesítik figyelemben. Nagyon célszerű volna, hogyha az állástalan diplomás tanítókat a levente-intézménynél foglalkoztatnák. Dinich Ölön szerint az utolsó húsz év alatt többet tett a sport népszerűsítésünkért, mint az osztrák—magyar diplomácia. (Zaj a jobboldalon.) Az iskolánkívüli testnevelésnek, a cserkészetnek és a levente-intézménynek a jelentőségét hangoztatta, de a leventeoktatási rendszert nem tartja megfelelőnek. Sopron és Magyaróvár Pintér László aggályosnak tartja a kultuszminiszternek a soproni bányászati és kohászati iskolára vonatkozó kijelentését. Hogyha ezt elviszik Sopronból, az na,új baj lesz. Azt mondta a miniszter, hogy iskolát ötvennégyen látogatják, a tény pedig az, hogy hallgatóinak száma 190. Sopron megtette a maga kötelességét, tehát a nemzeti betaláltan nem jelent nehézséget a tanulók számára. Végül megemlékezett a velencei egyezményről, melynek értelmében Ausztriától sok műkincset kapunk vissza. (Nagy taps, éljenzés a jobboldalon.) A miniszter beszéde után Herczeg Béla a felekezeti békességről beszélt, Petró Kálmán pedig tiltakozott az egri jogakadémia megszüntetése ellen, mert annak fenntartásához az állam egy fillért sem ad. A mezőgazdasági oktatás kibővítését kívánta, különösen a középfokon. Tóth Pál is a felekezeti kérdésről beszélt és az iskolai egészségügy további kiépítését sürgette. Ősület kérdése a róla való gondoskodás. A magyaróvári gazdasági akadémiára vonatkozóan is ugyanaz a helyzet és itt nemzetiségi szempont is követeli, hogy fenntartsák. A felekezeti tanítók ügyében helyesli a miniszteri ígéretet, de most már gyökeres megoldásnak kell következnie. Kertész Miklós a felekezeti iskolák államosítását követelte. Szilágyi Lajos rámutatott a sportegyesületek súlyos helyzetére. Farkas Tibor szerint bár túlméretezett a diplomagyártás, csak nehéz gazdasági viszonyaink miatt sok a négy egyetem. A jogi oktatás sokszor még most is komédiának látszik. Ernyei István a felekezeti iskolák ügyét tette szóvá, majd Andaházi- Kasnya Béla tiltakozott Petrovácz Gyulának Aba Novák Vilmos elleni támadásával szemben. Aba Novák Vilmosnak azt a képét, amelyre Petrovácz azt mondotta, hogy egy részeg szentet ábrázol, Ernszt Sándor vásárolta meg miniszter korában a szegedi keresztelőkápolna részére s ugyanez a festmény a páduai híres egyházművészeti kiállításon a legnagyobb díjat nyerte el, azonkívül az olasz trónörökös nagydíját is. Dinnyés Lajos a testnevelés és a sport jelentőségét hangoztatta. Ezután a hátralevő címeket vita nélkül elfogadták s áttértek a földmivelésügyi költségvetésre. Fa-importunk jóval több, mint búzakivitelünk Marschall Ferenc előadó ismertette az agrárproblémákat. Erdőállományunk katasztrofális összezsugorodása következtében az utóbbi három év alatt 180 millió pengő értékben hoztunk be idegenből fát és búzakivitelünk ez idő alatt csak 135 millió pengő volt. Autarkiát kell folytatnunk a faellátás terén. Kevesli, hogy csak 280.000 pengő áll rendelkezésre az új költségvetésben erdősítésre. Ulain Ferenc: Elég szégyen! Farkasfalvi Farkas Géza: Minek hoznak be román fát, hiszen van elég fánk! M a r s chall Ferenc: Az állattenyésztés terén megállapítja a minőségi haladást. Az ellenőrzött tehenek napi tejhozama fölemel indul pünkösd vasárnap és hétfőn. iroda: Benczur u. 13. Telefon 22-14 Kultur-devalváció ? HUTTER © Gyerekjáték a nagymosás! beáztatás Asszony* dicséret mosóporral mosót ABC szappannal kifőzés ABC szappannal Minden dörzsölés nélkül is egy kettőre hófehéraruhal így dolgozik önhelyett a Hutter ABC szappan. Kiadós és így olcsóbb vele a nagymosás s emellett kíméli a fehérneműt SZAPPAN mdras Illata Istanapífe (óságának)