Magyarság, 1933. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1933-08-01 / 172. szám

2 Lenkey tábornok csontjait szétdobálták a románok ! Hétfő este bejött a szerkesztőségünkbe Len-ceg Bertalan nyugalmazott állampénztári ellenőr , elbeszélte nekünk csöndes szóval, hogy dédnagybátyjának, vitéz Lenkey János negyvennyolcas tábornoknak, a tizennegyedik aradi vértanúnak sírját feltúrták a roplán hatóságok, csontjait pedig széthajigáljták. A legnagyobb valószinüség szerint... ) Ki volt Lenkey János? ( Halhatatlan verset írt róla Petőfi, mely kezdődik így: Koszorút kötöttem Cserfalevelekből, Harmat csillog rajta Örömkönnyeimből... * "Az egész nemzet ujjongott akkor, azon a bravúron, amelyet Lenkey János századosvitt végbe a félvilág csodálatára ... Amikor Ugyanis 1848-ban idehaza kitört a szabadságharc, Lenkey kapitány a maga századávalegyszerűen hazavágtatott, hogy huszárjaiélén kardot rántson a szorongatott nemzetvédelmére. Galicia egész helyőrségét utánaindították, ámde a jámbor osztrák lovasok nyomába sem tudtak érni Lenkey huszárjainak. A vakmerő és elszánt magyar huszárkapitányból tábornok lett a szabadságharc viharaiban s Világos után (hazája sorsán kétségbeesve), megőrült s tébolyult lélekkel ment a halálba, mint a tizennegyedik aradi vértanú ... Lenkey Bertalan, aki hétfő este eljött a szerkesztőségünkbe, elmondta nekünk, hogy nagyapja, Lenkey Károly, negyvennyolcas ezredes édestestvére volt Lenkey Jánosnak. Lenkey Károly hatévi várfogságot szenvedett el Világos után s Haynautól annyi kegyet kapott, hogy szerencsétlen tábornok-testvérét bilincsekbe verve kisérhette el utolsó útjára, akit a vesztőhelyen hantolták el... Arad város közönsége azonban Lenkey János koporsóját még azon az éjszakán ellopta s újra temettette — szentelt földbe. Lenkey János sírja fölött emlékoszlop állt mindmáig, mígnem ezt az oszlopot legutóbb (s egész meglepetésszerűen!) három darabba törték s csontjait minden föltevés szerint, széthajigáltatták. Mert semmi nyoma ezeknek e csontoknak, amelyek szentek minekünk .. . Talán a magyar királyi kormány (tökéletes tapintattal persze!) megkérdezhetné a román királyi kormányt: van-e tudomása róla, hogy a vértanuk emléke előtt még az ellenség is feszesen szokott tisztelegni? Úgy látszik azonban, a románok fesztelen lélekkel teszik túl magukat az ilyen apróságokon ... De eljön egyszer az idő, amikor számonkérünk tőlük többrendbeli ilyen apróságo. Többek közt a Lenkey csontjait is ... A propaganda minden eszközét felhasználja Roosevelt az újjáépítési terv sikere érdekében Newyorkból jelentik: Roosevelt elnök újjáépítési akciójához most már a nagybankok, a rádiótársaságok és a különböző hölgyligák is csatlakoztak. Az Egyesült Államok tizenegy legnagyobb pénzintézete közös nyilatkozatot adott ki, amelyben ünnepélyes fogadalmat tesz, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az elnök gazdasági újjáépítési programját. A nagybankok a hitelpiacon akarják megkönnyíteni az újjáépítés munkáját, nagy kölcsönöket akarnak rendelkezésére bocsátani az iparnak és ily módon akarnak hozzájárulni a munkanélküliség csökkentéséhez. A rádiótársaságok is nagy lelkesedéssel állottak Roosevelt elnök programjának szolgálatába. Mind a 610 amerikai rádióállomás hajlandónak nyilatkozott arra, hogy propaganda-előadásokkal csinál népszerűséget a rekonstrukciós programnak. A rádiótársaságok közös nyilatkozata szerint Roosevelt elnök újjáépítési tervezete az egyetlen lehetséges út, amely a jólét felé viheti az amerikai népet. Egy pompás színdarab írta: Palásthy Marcell кг irodalmi beszélgetésről, valamint az utána kerekedett lovagias ügynek előzményeiről a következő hiteles közlésekkel szolgálhatok. Fábia mester, az összes neuraszténiás érzések birtokosa, nagyon rossz bőrben érkezett a kávéházba. Rendszerint morózus volt az ébredése és a délelőtt első óráiban, miután sikerült megállapítania magán valamennyi végzetes betegség tüneteit, úgy megtelt a halálfélelem feketeségével, mint a szivacs, amellyel tintát mostak föl. Ez az ébredése azonban rémesen gyanús volt s gyanúját így fejezte ki: — Mi bajom lehet, hogy ilyen jól érzem magamat? Lehet, hogy önök előtt érthetetlen ez és Fábia mester mégis arra döbbent, hogy helyzete végzetes. Nem fáj a feje, nem kábult, szive normálisan szivattyúzza a vért, torkába nem szalad föl a halál fojtogató labdája: a hisztérikus gömb és combjaiban nem tartanak manővert a hangyák. Mi ez? Mi más volna, mint eufória.— Jesszusom! — riadozott kidülledt Szemmel — eufóriám van! Ez nem betegség, kedves olvasói A gyötrő fájdalmakat elringató érzést nevezik eufóriának az orvosok, — az utolsó óráknak azt a boldog felszabadulást hozó érzését, amitől a kinek parazsán sínylődő beteg megkönnyebbülten sóhajt föl: — Milyen jól érzem magamat? Igen, most már meg fogok gyógyulni. És aztán elalszik a beteg — az asztalosok és ama sötét fickója számára,, akikkel Hamlet, a dán királyfi a temetői jelenetben folytat eszmecserét. Fábia mester ismerte ezt az eufóriát az orvosi könyvekből, melyeket szorgalmasan tanulmányozott s ezért most, hogy ennyire jól érezte magát, meg volt győződve, hogy kósza kísérlete elérkezett az utolsó fejezethez. Beleszökent a karosszékbe és apatikusan várta a zsibbadt álmot, miközben „Iljics Iván haláláénak utolsó soraira gondolt: — „Hát ennyi az egész?“ De az álom nem szállt rá, sőt egyre éberebb lett Fábia mester. Felkapaszkodott a zsöllyéből s a tükörbe nézett — és már sápadt is volt; — a pulzusához kapott... és az már remegve vergődött, mint egy légypapirosra ragadt dongó. Minden átmenet nélkül förtelmes roszszul kezdte érezni magát. Fejére vivósisakot húzott a kábulat, homlokán hideg veríték ütött ki, a füle csengett és a bőre alatt hangya hadoszlopok rohamra indultak a térdkalácsai ellen és könyökétől a vállai felé. S Fabia mester ettől megnyugodott. Úgy mélyen, bővül... . Biztosnak kezdte érezni magát, hogy a mindennapos nyavalyáival kellett csak birkóznia. — Csak semmi eufória! — motyogta maga elé. — Ezekkel majd csak elbánok. S máris az üvegcsék, a fiolák, a cseppentük és dobozok arzenáljához vonszolta magát, amely ott tornyosodoa az éjjeliszekrényén. Ilyen állapotban érkezett meg Fabia mester a kávéházba. Gyorsan megreggelizett s irattáskájából papirost szedett elő, hogy egy derűs, vidám novellát írjon. Fábia mester ugyanis humorista volt. De megzavarták. Mint mindig, úgy most is az az öreg uracska zavarta meg, akit Sorsharag urnak nevezett. Ő zavarta meg, aki elől nem tudott elbújni, mert kinyomozta, hogy hová tette át főhadiszállását és a nyakába telepedett kivédhetetlenül és lerázhatatlanul. S nem tudott sem erélyes, sem goromba lenni hozzá, mert törékeny és összetöpörödött emberke volt Sorsharag úr. ... Már egy negyedóra óta beszélt vele. Valósággal ömlött szájáról az unalom s Fóbia mester agykérgében a kétségbeesés szája percegett. Fábia mester elkényszeredetten úgy tett, mintha figyelne és közben folyton ezen töprengett: — Hogyan lesz ebből egy vidám történet? — Uram! — duruzsolta Sorsharag úr. — Egy féltve őrzött titkomat óhajtom elárulni önnek, ki méltó bizalmamra. Már tudniillik a laikusok számára titok ez, mert néhány szakemberrel már közöltem és önt is szakembernek tartom. Fogadok, érdekelni fogja. Fábia mester hirtelen felfigyelt. Kiváncsi lett arra, hogy mi érdekelheti őt mindabból, amit Sorsharag úr közölhet vele. De az már folytatta is: — Elárulom önnek, hogy titokban kollégája vagyok. Remek irodalmi ötleteim vannak, de mindent elsöprő balszerencsém miatt mindezideig nem sikerült a nyilvánosság elé, — hogy úgy mondjam: az Olimposzra — kerülnöm. Sok egyéb irodalmi tervem közt már harminc éve hordok magamban egy nagyszerű színdarabot. (— Még csak ez hiányzott!) — Szinte hihetetlen azonban, folytatta a könyörtelen, hogy milyen akadályok késleltették a rivalda fényözönébe jutásomat. Persze, mint társszerzőt, mert az irodalmi technikában járatlan vagyok. Ez gyakorlat dolga, nemdebár?— Persze! — Lám, ön igazat ad nekem, így is volt ez mindenkivel, akit titkom körébe vontam. Már Berczik Árpádnak elmondtam, de a méltóságos úr az ő nyájas közvetlenségével azt mondta, hogy menjek a fenébe, mert ő már a vezércikket is csak vizesturbánnal a fején tudja meginni, úgy utálja az Írást. A téma különben is balettnek való. Aztán a szegény Vidor Pálnak, a Népszínház művészigazgatójának mondtam el. Tetszett neki és azt tanácsolta, hogy Géczy Pistával társuljak hozzá, mert ilyen népszínmű-tárgyat a múzsa is csak virágos jókedvében sugall... Még ma is összeszorul a szívem, ha rágondolok, hogy szegény Vidor Pál harmadnapra agyonlőtte magát. Nagyon levert az eset s egyelőre elejtettem a darabiás tervét. Különben is úgy éreztem, hogy a szüzsé egy szép, nagy romantikus operettnek való. Fábia mestert most már érdekelni kezdte az ügy. Nem is maga az ügy, hanem ez a különös darab-ötlet, amelyet egy régi iskolás vígjátékíró balett-tárgynak, egy színigazgató népszínműre termettnek, az ötlet apja pedig jó operett-librettónak képzelt el. Sorsharag úr folytatta elbeszélését: — Végre találtam valakit, aki teljesenaz én véleményemen volt. Az én kedves WMWStB 1933 augusztus 1, Beild Jolmson tábornok, akire az elnök az újjáépítési program gyakorlati keresztülvitelét rábízta, vasárnap délelőtt egy népgyűlésen azt a kijelentést tette, hogy „szöges cipővel az arcába kell rúgni mindenkinek, aki kétségeket csinál az újjáépítési program végrehajtásának". Bojkottot szerveznek az amerikai nők az újjáépítést akadályozó vállalatok ellen Az amerikai hölgyligák országos szövetségének elnöknője kihallgatáson jelentkezett Johnson tábornoknál és közölte vele, hogy a hölgyligák óriási arányú bojkottot szerveznek mindazok a kereskedők és gyárak ellen, amelyek akadályokat gördítenek a rekonstrukciós program végrehajtása útjába. Az országos szövetségnek kétmillió nőtagja van s ez a kétmillió amerikai nő augusztus elsejétől kezdve bojkottálja mindazokat a kereskedőket, akik nem hajlandók áldozatot vállalni az ország érdekében. A munkanélküliség Amerikában a dollárválság kezdete óta a kereskedelmi minisztérium hivatalos kimutatása szerint kétmillióval csökkent. Ugyanezalatt az idő alatt az ipari termelés negyvenöt százalékkal növekedett. A szakszervezeti szövetség szintén elismeri a munkanélküliség csökkenését, bár hozzáteszi, hogy számításai szerint a munkanélküliek száma az elmúlt négy hónapban nem kétmillióval, hanem csak másfélmillióvá apadt. A munkásság egyébként szívvellélekkel támogatja Roosevelt elnök újjáépítési akcióját s néhány nap óta munkásmegbizottak járják a nagyobb városokban az üzleteket és magáncégeket, hogy az új munkakódex elfogadására buzdítsák a munkaadókat. A munkásmegbízottak a nemzeti újjáépítési hadjárat jelvényét, a kék sast viselik. Félmilliárd dolláros belső kölcsönt bocsátanak ki Az amerikai kormány még csak meg sem akarja vizsgálni a dollárelhigitási terveket mindaddig, amíg a legteljesebb mértékben ki nem próbálta a gazdasági újjáépítési program hatását. Roosevelt elnök a leghatározottabban ellenzi a pénzfelhigitást, amelyhez csak elkerülhetetlen szükség esetén folyamodik. Kijelentette, hogy meggyőződése szerint a pénzrontás egyáltalában nem elválaszthatatlan kísérője az általa tervezett gazdasági újjáépítésnek. Augusztus folyamán az Egyesült Államokban félmilliárd dolláros újabb belső kölcsönt bocsátanak ki. Woodin pénzügyminiszter közlése szerint az 500 millió dollárra Roosene- Gyors, siellős, kényelmes. MAVART AUTOCAR a JUMBQIIEERn Г 1.S® Indul minden d. n. fél 4—6 óráig a Vitrösmartytérrel minden félórában, az Oktogon-térről 6 perccel később. Gödöllőről vissza este 8 és 10 órakor. Menetidő 46 perc. A menetjegyek a belépővel együtt oda-ksssza előre megválthatók a menetjegyirodában, аз Oktogon-téren és Vörösmarty téren. vett elnök újjáépítési programjának végrehajtásához van szükség. A kölcsönt nyilvános jegyzésre bocsátják és hogy a kisemberek is kivehessék részüket, a legkisebb címlet 50 dollár lesz. A chicagói gabonatőzsdén már megbukott Roosevelt áremelési akciója Chicagóból jelentik. A gabonatőzsdén is új hét ismét nagyarányú áresésekkel kezdődött s az árveszteségek valamennyi terménycikkben ismét kimerítették a tőzsdetanács részéről engedélyezett maximális keretet. Búza és rozs pontosan 5, tengeri pedig 4 centtel olcsóbbodott. Az árzuhanás most már negyedik napja tart megállás nélkül s mindennap öt centtel esik a búza ára. A hétfői zárlatkor megállapított hivatalos jegyzések ez ez év legalacsonyabb árnivóját jelentik. Roosevelt elnök árpolitikája, amelynek célja — mint ismeretes — az árszint emelése, a gabonatőzsdén csődöt mondott. Tőzsdei körökben, azt hiszik, hogy az elnök már a legközelebbi órákban szigorú rendszabályokat foganatosít a spekulációs játék letörésére és szükség esetén a gabonatőzsde bezárásától sem riad vissza. Stockinger osztrák kereskedelmi miniszter megkezdte budapesti tárgyalásait Fabinyi Tihamér szerdán utazik Rómába Stockinger Frigyes osztrák kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter vasárnap délután a menetrendszerű bécsi gyorsvonattal Budapestre érkezett. A miniszter kíséretében volt Mörth dr. osztályfőnök, Dahlem báró miniszteri tanácsos, Canisius pénzügyminiszteri tanácsos, Reichmann földmivelésügyi miniszteri tanácsos, Kaan mérnök, miniszteri tanácsos, Zehden kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumi sajtófőnök és Irinyi Jenő szerkesztő. Az osztrák vendégek fogadására megjelent a pályaudvaron Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter, aki osztrák minisztertársát néhány keresetlen szóval üdvözölte, majd az osztrák vendégek Gelérf szállóbeli szállásukra hajtattak. Délután 2 órakor az osztrák követségen ebéd volt Stockinger miniszter tiszteletére. Az osztrák—magyar vegyesbizottság hétfőn délután a kereskedelemügyi minisztériumban megkezdte tárgyalásait Az osztrák kereskedelmi miniszternek hétfőre tervezett balatoni körutazása a kedvezőtlen idő miatt elmaradt. Kedden délelőtt Gömbös Gyula miniszterelnök látja vendégül Stockinger minisztert, aki délután a bánhidai centrálét tekinti meg. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter szerdán utazik Rómába, a gazdasági tárgyalások folytatására.