Magyarság, 1933. október (14. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-15 / 235. szám

1933 október 15, vasárnap ИПШНСТД Szilárd János felolvasása a rádióban. E hó 18-án, szerdán este 7 órakor Szilárd János, a Magyarság belső munkatársa Háztulajdonos lettem címmel humoros fel­olvasást tart a rádióban. A népszerű író újabb rádiós szereplésének különös érde­kességét az adja meg, hogy saját tapaszta­latai alapján hasznos útbaigazítást nyújt a közönségnek: miképpen lehet kilencvenöt­pengős tőkével háztulajdonosnak lenni s a házbér és kapupénz gondjaitól megszaba­dulni. Milsor Vasárnap, október 15. BUDAPEST. 9.15: Hírek. — 10: Egyházi ének és szentbeszéd az Egyetemi-templomból. Szent­beszédet mond Tóth Tihamér dr. — 11.15: Evan­gélikus istentisztelet a Deák-téri templomból. Pré­dikál Gaudy László dr. — 12: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. Utána a m. kir. Oper­aház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Dolmány­ Ernő dr. Szünetben: „Rádiókrónika." Elmondja Papp Jenő. — 2: Gramofonlemezek. — 3: A m. kir. földm. min. rádióelőadássoro­zata. Rádai Gyula dr., a földmivelésügyi minisz­térium növényvédelmi irodájának igazgatója: „A mezőgazdasági növényvédelem jelentősége szá­mokban.“ — 3—3:45 (BUDAPEST II.): Gramo­­fonlemezek. — 3.45: „Egri szüret.“ Helyszíni köz­vetítés. Vezeti Paulina Béla. — 4.30: ,A községi képviselőtestülettől az országgyűlésig." Weiss István dr. előadása. — 5: Pontos időjelzés, idő­­járásjelentés. Utána Periis Jenő és cigányzene­­­kara. — 6.15: „Golf-érem." Aszlányi Károly vi­dám csevegése. —• 6.45: Kentner Lajos zongorá­zik. — 7.25: „Muzsikáló versek.“ Előadják Ignácz Rózsa és Csanády György. — 7.55: Sport- és ló­­versenyeredmények. — 8.10: Helyszíni közvetítés a Pesti Színházból. „Áprilisi vőlegény.“ Film­operett két felvonásban. Irta Lakatos László és Bródy István. Zenéjét Szenes Andor verseire szer­zette Hajó József. Rendező Bródy István. Vezé­nyel Bródy Tamás. Az első felvonás után: pontos időjelzés, hírek. — 10.50: Bodrics Béla és cigány­­zenekara Szánthó Gyula énekszámaival. Hétfő, október 16. BUDAPEST. 6.45: Torna. Utána gramofon­­lemezek. — 9.45: Hírek. — 10. 1. A berlini ka­land (Hadik András lovasbúvárja.) 2. Fémtár­gyak kezelése a háztartásban. (Felolvasás.) Köz­ben gramofonlemezek. — 11.10: Nemzetközi viz­­jelzőszolgálat. — 12: Déli harangszó az Egye­temi-templomból, időjárásjelentés. ---- 12.05: Szmirnov Szergej balalajka­ zenekara. Szünetben hírek. — 1.15: Pontos időjelzés, időjárás- és víz­állásjelentés. — 1.30: Állástalan Zenészek Szim­­fonikus Zenekara. Vezényel: Melles Béla. — 2.45: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 3.30: A rádió diákfélórája. „Két rámvár.“ (Sümeg, Szigliget.) — 4: Asszonyok tanácsadója.­­(Arányi Mária előadása.) — 4.45: Pontos időjel­zés, időjárásjelentés, hírek. — 5: „Szarvasbőgés idején.“ Nadler Herbert előadása. — 5.30: Gra­mofonlemezek. — 6.15: Német nyelvoktatás. (Szentgyörgyi Ede dr.) — 6.45: Magyari Imre és cigányzenekara. — 7.45: Kis színpad. „Májusfa.“ Dalosjáték egy felvonásban. Irta: Tóth László. Zenéjét szerezte: Szabados Béla. Rendező: Kiszely Gyula. — 8.45:. Beethoven: IX. szimfóniájának előadása a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ből. A Budapesti Hangverseny zenekart vezényli: Kleiber Erich. — 10.40: Pontos időjelzés, időjá­rásjelentés, hírek. Utána a Mándits jazz-zenekar Szántó Gyula énekszámaival. NAPIREND 1933 október 15., vasárnap Római katolikus: A 19. Teréz sz. Protestáns: A 18. Teréz A nap kél 6 óra 18 perckor, nyugszik 17 óra 13 perckor. A hold kél 1 óra 37 perckor, nyug­szik 15 óra 32 perckor. Nyitvalévő múzeumok: Magyar Nemzeti Mú­zeum (Múzeum-körút 14.) összes tára 9—114. Szépművészeti Múzeum (Aréna-út 41.) vala­­­mennyi gyűjtemény 10—11 14. Mezőgazdasági Múzeum (Városliget, Széchenyi-sziget) gótikus épület 10—13. Iparművészeti Múzeum (Üllői-út 33.) 9—Vi 14. Aquincumi Múzeum (Szentendrei­út 7.) 9—12, 15—18. Fővárosi Múzeum (Város­liget, Stefánia-ut) 10—Ys 14. Néprajzi Múzeum (Hungária-körút 337.) 9—Ys 14. Földtani Mú­zeum (Stefánia-ut 14.) 10—13. Országgyűlési Múzeum (Országháza, XVII. kapu) 9—14. Köz­lekedésügyi Múzeum (Herminia-ut 16.) 9—13. Magyar Történelmi Képcsarnok (Akadémia­utca 2.) 10—13. Erzsébet királyné emlék­múzeum (Királyi palota) 9—13. Hopp Ferenc keletázsiai művészeti múzeum (Andrássy-út 103.) 10—13. Ráith György-múzeum (Vilma királynő-ut 12.) 9—13. Új Magyar Képtár (Andrássy-út 69.) 9—­14. Királyi Várpalota termei megtekinthetők 9—13. Országháza ter­mei megtekinthetők 9—13. Tudományegyetemi növénykert (Romanelli-utca 25.) 8—12 órakor. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár (Reviczky-utca 1.) 10—12. Iparmű­vészeti könyvtár (Üllői­ út 33.) 9—12. Technoló­­giai könyvtár (József-körút 6.) 9—12 órakor. Nyitvalévő kiállítások: Magyar Nemzeti Mú­zeum (Múzeum-körút 14.) Flinszt Lajos magyar történelmi gyűjteményéből rendezett kiállítás és az osztrákoktól visszaszerzett műkincsei, kiállítása 9—1s 14. Hopp Ferenc keletázsiai művészeti múzeum (Andrássy­ út 103.) Hopp Ferenc születésének századik évfordulója alkal­mából rendezett emlékkiállítás 9—14. Szép­művészeti Múzeum (Aréna­ út 41.) XV—XX. századbeli francia rajzok kiállítása 10—114. A Várkert csoportos megtekintése 17 órakor. 1933 október 16., hétfő Római katolikus: Gál apát. Protestáns: Gát A nap kél 6 óra 20 perckor, nyugszik 17 óra 11 perckor. A hold kél 2 óra 49 perckor, nyug­szik 15 óra 48 perckor. Nyitvalévő múzeumok: Magyar Nemzeti Mú­zeum (Múzeum-körút 14.) ásvány-, állattár, gyógyszerésztörténeti gyűjtemény 9—114. Szépművészeti Múzeum (Aréna­ út 41.) grafikai kiállítás, antik-, közép- és újabbkori szobor­­gyűjtemény, közép- és újabbkori gipszmásola­tok 10—114. Iparművészeti Múzeum (Üllői­ út 33.) 9—11 14. Aquincumi Múzeum (Szentendrei­út 7.) 9—12, 15—18. Néprajzi Múzeum (Hun­gária­ körút 337.) 9—­14. Népegészségügyi Múzeum (Eötvös-utca 3.) 10—14. Országgyűlési Múzeum (Országháza, XVII. kapu) 9—14. Ma­gyar Tudományos Akadémia (Akadémia-utca 2.) Goethe-szoba 10—12. Vörösmarty-szoba 10 —16. Erzsébet királyné emlékmúzeum (Királyi palota) 9—13, és 15—fi 17. Országos Levéltár (Bécsikapu-tér 4.) 10—14. Királyi Várpalota termei megtekinthetők 9—fi 16. Országháza termei megtekinthetők 9—16. Tudományegye­temi növénykert (Romanelli-utca 25.) 8—12, 14—18 órakor. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár (Reviczky-utca 1.) 9—12. Országos Széchenyi-könyvtár (Múzeum-körút 14.) 9—14. Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 5/a.) nagy olvasóterem 8—20. folyóirat olvasóterem 1s 9 —14, 15—20. könyvkölcsönzés 19—14. Akadé­miai könyvtár (Akadémia-utca 2.) 15—19. Sta­tisztikai Hiva­tal könyvtára (Keleti Károly-utca 5—7.) 9—14, 15—18. Iparművészeti könyvtár (Üllői­ út 33.) 12—18. Technológiai könyvtár (József­ körút 6.) 9—13. Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara könyvtára (Szemere­ utca 6.) 9—11 14. Erzsébet Népakadémia könyvtára (Szentkirályi­ utca 7.) 17—20. Állatkerti könyv­tár (Városliget) 14—­18 órakor. Nyitvalévő kiállítások: Magyar Nemzeti Mú­zeum (Múzeum-körút 14.) Ernszt Lajos magyar történelmi gyűjteményéből rendezett kiállítás és az osztrákoktól visszaszerzett műkincsek kiállítása 9—1— 14. Hopp Ferenc keletázsiai művészeti múzeum (Andrássy­ út 103.) Hopp Ferenc születésének századik évfordulója alkal­mából rendezett emlékkiállítás 9—14. Szép­művészeti Múzeum (Aréna­ út 41.) XV—XX. századbeli francia rajzok kiállítása 10—114. A Várkert csoportos megtekintése 17 órakor. Gondos háziasszony vászon- és damasztáru szükségletét KOHN BERNÁT szaküzletében, Király­ utca 13. szerzi be. •• KÖZGAZDASÁG Árelemző bizottság, szénárak és a kereskedelmi miniszter elmaradt takarékossági intézkedései A Magyarság csütörtöki számában az ár­elemző bizottság munkamódszerét objektív hangú cikkben bíráltuk. Kifogásoltuk, hogy a bizottság komoly árelemzési szak­munka helyett ülésein az alkudozási mód­szer primitív eszközeivel lép fel a kartelek és ipari koncernek ellen, ahelyett hogy ár­­leszorítási igyekezetében a főszerepet az áír­­ellenőrzésre hivatott szakemberek megdönt­hetetlen kalkulációs számításaira bízná. Ál­lításunkat fenn is tartjuk annak ellenére, hogy a kormánysajtó két oldalról is meg­lepő hevességgel veszi védelmébe a keres­kedelmi minisztert, az árelemző bizottságot és ami a legkülönösebb, a nagyhatalmú szénbányákat is. Úgy látszik a Magyarság cikke elevenre tapintott, mert meglepő a hevesség és ellen­­támadással egybekötött védelmi készség a kormánysajtó érdekelt oldalról sugalmazott válaszaiban. Miért nem nyúlt az árelemző bizottság a bányaárakhoz? Mi fájt tulajdonképpen annyira a kor­mány szócsöveinek, illetve a háttérből su­­galmazóknak, akik a cikkek szövegéből ítélve úgy a miniszteriális illetékes hely, mint a vezető nagybányák kell legyenek? Fájt az az állításunk, hogy a nemrég „hangosan és görögtűzzel“ beharangozott új szénárakat nem tartjuk megfelelőnek a fogyasztók szempontjából. Az a hivatalos jelentés, amely az új szénárakat bejelentette, hemzsegve az unalmas öndicséretektől, azt próbálja kimutatni, hogy ezidén a bányák deferálni voltak kénytelenek az árelemző bizottság előtt, annak kénye-kedvére kiszol­gáltatták magukat és fogcsikorgatva voltak kénytelenek az idei hallatlanul olcsó szén­árakat elfogadni. Ezzel szemben mi azt álltottuk és állítjuk ma is, hogy az árelemző bizottság alkudozása során a szén forgalmi útjának több jelentéktelen állomásán igye­kezett a költségtételekből itt-ott valamit le­csipegetni, de ahhoz, hogy minden árelem­zés kiinduló forráspontjához, az alapárak­hoz, a termelőárhoz, a főárakhoz , a szén esetében a bányaárakhoz hozzányúljon, nem volt bátorsága, vagy talán hiányzott a szakértelme. Ha szigorú a tél, magasabbak lehetnek a szénárak — mondja a kormánysajtó Az elmúlt esztendőben szintén az ideihez hasonlóan nagy diadallal jelentették be a maximált szénárakat. És mi történt a gyakor­latban? Az, hogy az élet ennél sokkal olcsóbb árakat produkált. Azt mondják hivatalos he­lyen, ez csak az enyhe tél miatt történt így, és ezeket az árakat figyelembe venni nem lehet. Várjon ki jósolta meg az árelemző bi­zottságnak, hogy idén nem lesz hasonlóan enyhe a téli időjárás? Ha pedig szigorú te­lünk lesz, akkor a szociális gondolkozás sze­rint a magasabb szénárak helyénvalók? A kormánysajtó haragos cikkében többek kö­zött ez a furcsa állítás sem érthető. Nem akarjuk a túloldalt dühtől elvakult vádaskodásaiban követni. Ehhez ők — elis­merjük — több szakértelemmel rendelkez­nek, de a szénárak elemzéséhez nem értenek, vagy talán nem is akarnak érteni. Mi igenis nem az érdekelt szénszakma ál­tal beterjesztett adatokat fogadjuk el, hanem azokat az alapárakat, melyeknek helyességét megdönthetetlenül igazolja a szakértelem. Könnyű úgy kimutatni ármérséklést, ha tavalyról soha nem létezett szénárakat vesz­nek alapul és ehhez hasonlítják az idei áru­kat. A tavalyi szénárak, illetve a termelési és forgalombahozatali költségek­­ az árelemző bizottságtól függetlenül csökkentek. A bá­nyák a termelési költség csökkenéséből újabb hasznokat vágnak zsebre, a forgalomba,hoza­­tal költségeinek természetszerű csökkenését pedig az árelemző bizottság a maga diadalá­nak könyveli el. Ez történt és semmi más. Nem lehet a MÁV-ból kipréselt áldozatot a bányák javára feltüntetni Egyetlen fillérrel nem olcsóbb idén a szén, s egyedül üdvözítő­ kormánysajtó hozzáért,­­mint amennyit a szén körül foglalkoztatott­­ sének hangoztatásával lehetne ezt a kérdést munkabérek, a házhozszállítási fuvar csökke­nése és a MÁV által nyújtott fuvardíjkedvez­mény együttes összege kitesz. Ezt tehát nem lehet valami nagy eredménynek mondani. Ne dicsekedjék eredménnyel a bizottság, ha a szénárak leszállításához az évente milliókat tartalékoló nagybányák helyett a csonka­­országunk legsúlyosabb helyzetében levő MÁV-ot vette igénybe. A bányák ez idén is biztos hatalmi pozícióból utasították vissza az árengedmény kérését, de elképzelhető, mi­lyen szívesen látták, hogy a küszködő MÁV fuvardíjkedvezménnyel siessen őket és az ár­elemző bizottságot a közvélemény szemében az idők szavát megértő kapitalistáknak, illetve a fogyasztók védelméről gondoskodó nélkülözhetetlen szervnek feltüntetni. Elhisszük, hogy nagyon fáj, ha a Magyar­ság ezt a játékot a szénárak körül, leleplezi. A leleplezés nagyon súlyos, sokkal súlyo­sabb, mintsem hogy válaszokkal és h az elintézni. A közvélemény már megszokta, hogy a kormány szócsövei magyarázgatni szeretnek. Ha olyan hamis alapból indulnak ki, mint tették a szénárak elemzésénél, még utóbb azt is elmagyarázgatják nekünk, hogy a köztisztviselői fizetések és nyugdíjak csök­kentése is arányban van a szénárak csökken­tésével. Azt állítottuk cikkünkben, hogy a szak­értelem nem jutott domináló szerephez az árelemző bizottságban. A kormánysajtó erre azt mondja, hogy csak szakemberek a veze­tők és ezenfelül 46 kalkulátor könyvelési és műszaki segéderő áll rendelkezés­re. Lehet, hogy ezek a szakértők rendelkezésre állnak és a maguk területén megvan a szakismere­tük különösen könyvelési téren, amihez talán még statisztikai tudás is járul, de a változat­lanul jellegi magasságban levő bányaárak szá­munkra elég éles fotográfiát adnak a szak­értelemről. 23 A szénporból készült briketten van a legnagyobb haszon Azt is felhozzák az árelemző bizottság vé­delmére, hogy gondos összehasonlítást vé­geznek a hazai és külföldi árak között. Re­méljük a cikk írója ezt nem a szénárakra érti, mert ha itt összehasonlítást végeznek, ak­­kor a hazai szénárakat egyszerre felére kel­lene csökkenteni. Ezt pedig még mi sem gondoljuk. De adhatunk tanácsot a külföldi összehasonlításnál. Hasonlítsák össze talán a hazai textil-, vas-, cement-, cukor-, élesztő-, benzin-, szesz- stb. árakat a külföldiekkel és ennek alapján állapítsák meg az árakat. Na­gyobb dicséretet sehonnan nem fognak kapni, mint a Magyarságtól. A brikett 35 filléres árcsökkentését vágja elénk a cikkí­ó. Nos a brikett szénporból ké­szül. A port csak ipari üzemek tudják hasz­nálni. Az iparüzemek pedig akárhányszor (90 , és ugyanazon szénfajtából 30—35% közötti engedményt is kapnak a szénpor árá­­ból. Ha ezt kiindulási alapul vesszük, akkor ez a 35 filléres fogyasztási brikettárcsök­kentés a bánya által felhasznált szénporra vonatkoztatva aránytalanul kisebb, mint amit a bánya­ipari szállításoknál önként szí­vesen nyújt, csakhogy megszabaduljon por­­szenétől. A brikettel nem igen lehet előhoza­kodni, mert ezt értékesítik a bányák a leg­magasabb haszonnal. A fogyasztókkal fizettetik meg a bányákra kivetett szénadót Az értelmetlen mondatok és zagyvaságok­ összehordása közepette arról megfeledkezik beszélni a védelem, hogy a szénadó áthárí­tását miért tolerálják. Ismét megállapítjuk, akárhogyan fáj is a túloldalnak, hogy a szén­adóval a konjunkturális hasznot élvező bá­nyákat akarták sújtani, de ezeknek semmit, és senkit nem respektáló önkényes intézke­dései folytán a szénadóból egy újabb fo­gyasztási adó keletkezett és így ma a lesze­gényedett fogyasztók fizetik a bányákra ki­róni szándékolt speciális adót. Mindez pe­dig hónapok óta úgy megy, számtalan pa­nasz ellené­re. A kereskedelmi miniszter nem talál egy szabad percet arra, hogy ezt a vér­­lázító állapotot megszüntesse. Súlyos pazarlások a közületek szénbeszerzéseinél Amikor mi azt állítjuk, hogy a szénárak­ csökkentéséhez a legnagyobb áldozatot nem a bányák hozták, hanem a MÁV kénytelen viselni, akkor ezt oktalan pazarlásnak te­kintjük. Ezzel szembeállítva sürgettük a kormányelnök által többször ígért takaré­kossági intézkedéseket. Követeltük ezt a logika helyes törvényei szerint a kereske­delmi tárca keretén belül, mert odatartoznak az árelemző bizottság, a MÁV és a szénkér­dés, íme ez az összefüggés. Számonkérik tőlünk pontosan, hol kívá­nunk megtakarítást. Egy konkrétummal mindjárt szolgálunk, amely az árelemzést és a szenet magába foglalja. Megtakarítást, még­pedig igen jelentőset érhetett volna el a kereskedelmi miniszter, ha nem követték volna ebben az évben azt az eléggé el nem ítélhető eljárást, hogy jóváhagyták a közü­letek idei szénbeszerzéseit, amelyet az ár­elemző bizottság munkájának befejezése előtt, feltűnő magas árakon fedeztek, így történhetett meg, hogy az egyes közületek ugyanazt a szénfajtát a legkülönbözőbb magas árakon szerezték be. Itt is mód lett volna takarékossági intézkedések beveze­tésére. " Újból követeljük, hogy a kereskedelmi tárca és különösen annak közlekedési vál­lalatai keretében energikus takarékossági intézkedéseket foganatosítsanak, mert az állami költségvetést terhelő súlyos deficit jelentékeny része ezen a téren volna leg­inkább lefaragható.­­ (Amerikába exportált hordókat Ausz­tria.) A szesztilalom enyhítése következté­ben nagyarányú hordóbeviteli lehetőségek adódtak az Unióba. Ezt bizonyítja a leg­utóbbi osztrák statisztika is. Ausztria hordó­kivitele ugyanis ez év első nyolc hónapjában 19,098 métermázsát tett ki 2,04 millió schil­ling értékben, amiivel szemben a múlt év megfelelő időszakában csupán 2845 méter­mázsa volt a kivitel 55.000 schilling érték­ben. A hordókivitel legnagyobb része az Egyesült Államokba irányul.­­ (A nemzetközi devizaforgalomban) szom­baton a dollár nagyobb árnyereségre tett szert. A Liberty-kötvények tervezett konvertálása erősebb dollár-keresletet okozott. Ez a körül­­mény a font áralakulására is behatással volt. Az érdeklődés előterében később is a dollár és a font ármozgása állott, egyébként a piac irány­zata ideges volt.

Next