Magyarság, 1934. március (15. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-01 / 48. szám
Isonnája. Az egyezménybe pártja nem tud belenyugodni, azt nem tudja levonni a napirendről, mert meggyőződésük szerint mérhetetlen károkat okoz, ha a szovjet nálunk egy Istenellenes propagandaközpontot dilit fel. Kö*H, hogy az Osservatore Romano hivatalosan másodszor is megcáfolta azt az állítást, mintha az egyház szerződést kívánna kötnia szovjettel. Csupán az éhhalálra kárhoztatott keresztények megsegítése céljából járt Oroszországban egy pápai kiküldött, akit többször bebörtönöztek s akit a pápa személyesen fogadott a pályaudvaron visszatértekor, ami még nem fordult elő s azzal fogadta: Kegyelmes uram, ön egy élő mártiri Érdekes dolog, hogy a múlt év szeptemberében az egységes pártnak egy kimagasló tagja cikket írt, amelyben elszörnyedt a szovjet Istenellenes tevékenységén s élesen elitélte azokat, akik ma kereskedelmi szerződésekért a szovjetnek udvarolnak. Panaszkodik a cikk, hogy nem akad egy modern Szent György lovag, aki szembeszálljon a gonosszal, ellenkezőleg csak cirógatják a szovjetet. A cikkben bitófára és fegyházra való bűnösöknek bélyegzi a szovjetet cirógatókat és a vele barátkozókat. A cikket Pekár Gyula írta, az ellenforradalmi Fehér Ház, és a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. (Óriási zaj, felháborodás és derültség.) Maasits Géza: Azóta Ankarában járt! Fábián Béla: Voroszilovval tárgyalt! Rakovszky Tibor: Ugyanő most a külügyi bizottságban elfogadta a cirógatást. Tiltakozás a paprikarendelet ellen Sándor István a napirendnél a paprikatermelés új rendjéről beszélt. A föllmivelési miniszter utasítása értelmében most már csak meghatározott területeken lehet paprikát termelni. Károsnak tartja ezt a beavatkozást, mert hiszen senkit nem szabad eltiltani bizonyos hasznos növények termelésétől. Úgy látszik, a paprikafináncok intézményét is életrehívják. Rakovszky Tibor: Paprika-és harcosok! Sándor István: Körülbelül negyvenezer ember, vagyis tízezer család foglalkozik paprikatermeléssel. A Ház elé kellene hozni aföldművelési miniszter káros rendeletét, úgy sincs valami nagy programja a Háznak, foglalkozni kellene tehát a kisemberek ügyével ,és a törvényhozásnak kellene dönteni arról, vájjon szabadon gazdálkodhatid-e a gazda a földjén. Klein Antal napirendi felszólalásában a gazdavédelmi rendelet hiányosságaira mutatott rá. Hivatkozik Bethlen István gróf debreceni beszédére, ő is csak kezdő lépésnek tartja a 14.000 számú rendeletet és hangoztatta, hogy szükség volna radikálisabb intézkedésekre. Januártól júniusig a gazdáknak nincs pénzük és a gazdaadósok nagy része nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének. A pénzügyminiszter kíméletre szólította fel a vidéki pénzintézeteket, a fizetési képesség megállapítását azonban olyan szervre bízták, amely pártpolitikát is szolgál, mert az élharcosokból alakított felügyelőbizottság állapítja meg a fizetési készséget. Ez a bizottság prononszírozott kormánypárti korifeusokból áll. Ilyen fontos kérdést mégsem volna szabad az ő kezükbe letenni, hanem a független bíróságnak kellene megállapítania azt, meg tudják-e fizetni a gazdák adósságaikat. Hangoztatja továbbá, hogy az altruista intézmények teljesen elhagyták a morális alapot és kíméletlenül bánnak a zálogleveles adósokkal. Az elnöki napirend elfogadása után áttérnek az interpellációkra. A pénzügyminiszter adatokat gyűjtet az alkalmi jövedelmek megadóztatására Ipses Pál báró az első interpelláló, aki a bevalláson alapuló vagyon-, jövedelmi- és kereseti adónál mutatkozó visszaélésekre hívja fel a figyelmet. Részint az adómorál hiánya miatt, részint pedig spekulatív okokból napirenden vannak a nagy adóeltitkolások. Többször fölhívta már erre a pénzügyminiszter figyelmét, azonban még mindig késik a várt intézkedés, hogy az adóeltitkolókkal szemben rendeljék el a bűnügyi nyomozás eszközeinek igénybevételét is. Nincs agg i Jaistbán is ABBÁZIÁBA Vegyen részt a március 10-én induló 14 napos társasutazásban. Felvilágosítás, pengőbefizetés: Edém és Quisisana szállodák irodájában.II. Teréz körút 15. J. 3. Tel. 19- 93 megfelelő intézkedés az alkalmi üzletekre sem, érti ezalatt az állammal kötött üzleteket is. Utasítani kellene az összes minisztériumokat, hogyha valaki üzleti ügyben eljár, vagy közvetít, hogy legyen mód az illető jövedelmének a megállapítására is. A valóságnak megfelelően kellene az adóalapokat megállapítani, s arra kellene kényszeríteni az adózót, hogy a tiszta igazságot vallja be, ebből a célból a büntetéseket elrettentővé kellene tenni. Az adófizetés kötelezettségének megszegése nem különbözik a hazaárulástól. Aki a jövedelmeit eltitkolja, olyan beszámítás alá esik, mint az, aki az ellenség előtt leteszi a fegyvert. Imrédy Béla pénzügyiminiszter, aki Inkey Pál báró felszólalásának az elején érkezett meg a Ház ülésére, nyomban válaszol az interpellációra. Hangsúlyozta, hogy ahol яшиииин Akiket Oroszország kivetett magából írta: Nagy Dániel Vasárnap délután történt, az első tavaszi napon. Az emberek az utcán tolongtak, örültek a tavaszi napsütésnek. A sétálók mosolyát egy-egy pillanatra két fekete pont zavarta meg, amelyek sehogy sem illettek bele a pompás illatáradatba. Az egyik fekete pont egy férfi, aki ugyancsak sétált és hangosan operarészleteket énekelt az utcán. Rongyos, gyűrött alak volt s akik látták, azt mondták rá: bolond. A másik fekete pont magas, karcsú leány, kékszemű és szőke, mint az ég kékjén úszó felhő. A leány a templom előtt állt és imádkozott. A férfi az utca másik oldaláról tekingetett át hozzá, látszott, hogy szeretne odamenni, de szégyelli a külsejét. A leány még nem volt rongyos, hosszú, fekete kabát volt rajta. A fején széleskarimájú fekete kalap, fekete szalaggal, amely csokorra volt megkötve, a lábán poros hócipő, előtte nagy utazókosár. A rongyos ember olykor-olykor túlhangos volt, egyszer hozzálépett egy rendőr, megállította. — Mondja, miért énekel maga? A férfi a rendőrre bámult, aztán ujjával felmutatott az égre és ezt mondta:- Süt a nap, kérem, azért énekelek. Akik sok fagyos éjszakát zokogtak át a télben, azok mind énekelnek ma, a szívükkel, a szájukkal, ki ahogy tud. A leány, mintha bevégezte volna imáját, összekulcsolt kezét leengedte, fölvette az utazókosarat és elsietett a templom elől. .тг Legalább ne énekeljen ilyen hangosan — mondta a rendőr. — Már nem énekelek. — mondta a férfi. Otthagyta a rendőrt s befordult egy mellékutcába. A sétálók közül már senki sem gondolt rájuk s mikor beköszöntött az este, hallani lehetett, hogy magasan a város felett vadludak húznak a Dunasziget felé. A leány ekkor már a Dunaparton volt, az utazókosáron ült és nézte a hömpölygő vizet. A vadludak leszálltak a Dunaszigetre, a párok susogva simultak össze, mikor egy női sikoly csengett fel a parton s utána egy férfihang, amelyet csak a leány hallott. — Nem szabad, kérem. —• Miért? — kérdezte a leány s felszisszent az erős szorításra, amellyel a férfi a viz széléről visszarántotta. — Miért nem szabad? — Holnap újra sütni fog а Пар, a madarak énekelnek, virágos lesz a föld, de a sir sötét... Ezért nem szabad. Üljön le, nyugodjon meg. Leültette az utazókosárra, ő pedig mellé ült a földre. — Most beszéljen. Mondja el szépen, hogy jutott idáig? Beszéljen halkan, én lehunyom a szemem és hallgatom magát. — Sonja. A leány felugrott, a férfi visszahúzta. — Hová akar nteinni? A leány szinte fuldoklott. — Hogyan • •, hát.., ismer? Ki vagy? Beszélj, ki vagy? Honnan ismersz? — Nem emlékszel rám? Jarcsenkónak hívnak. — Jarcsenkó ... Nem ismerlek. Nem látom az arcodat sem. — Én ismerlek. Sonja Karpínszka vagy, ugye? — Igen, úgy hívnak. — Az apád ezredes volt Pétervárott. . 07. Igen. — Én színész voltam a Ruscana Moisonban. A leány halkan maga elé suttogta: —• Ruscana ... Jarcsenkó ... — Édesanyáddal mindig ott Ültél a proscenium páholyban- Akkor kisleány voltál, de az édesanyád éppen ilyen volt... — Meghalt. — Megölték. — És te? — Én itt vagyok. — Mikor felismertelek, sejtettem, hogy végzetes terveket kovácsolsz. Csak az imádkozik úgy, mint te, aki fel akar szállni a földről az égbe. Hogy kerültél ide? — Az urammal jöttem. Hadifogoly volt, magyar tüzértiszt. Megszerettük egymást és most itt vagyok. Két évig vándoroltunk. Két éve vagyunk itt, az már négy év. — Miért akarsz meghalni akkor? — Nem bírom látni a szenvedését. Nem kap állást. Nem törődik vele senki. Sokszor egész nap nem eszik, csakhogy nekem adhasson valamit. Talán könynyebb lesz neki egyedül, talán boldogulni fog jobban ... ha Sonja nem lesz. — Ha Sonja nem lesz ... —— ismételte a férfi halkan. Aztán bizonytalanul hozzátette: — Ez egy haza ... — Hová? —1 Oroszországba. A szigeten a vadludak már hajnali indulóra készülődtek, a kék égen egymásután hunyták le szemeiket az árva, apró csillagok. Egyszer Sonja felállt az utazókosárról, szélesen kitárta a karját, mintha valamit, vagy valakit ölelni akarna, a viz szélére lépett, lehunyta a szemét s a férfi csak akkor vette észre, mikor a Duna vizén csattant valami. — Nem szabad, Sonja! — kiáltottta hangosan s már ott volt a leány mellett a hömpölygő árban. A sötét viz egyszeregyszer mind a kettőt elnyelte, majd újra feldobta őket. A vadludak felriadtak a Dunaszigetről, elrepültek nyugodtabb fáak felé. És nemsokára repült ma Rigoletto is, Sonjával, végig a Dunaprton, az első gázlámpa felé, az első mdőr felé, hogy segítséget kérjen. A feadt karok megbirkóztak a halállal, a leányt a partra vitték. A rendőr mentket hívott, akik életre keltették az álétt lányt s bevitték a kórházba. Rigoletto egy kávéház elé állt, didergett, de örült, nagyon örül énekelni szeretett volna, jókedvvel, harsogva, hogy az egész város meghalja. Legfeljebb beviszik és megszáritja. A fogai vacogtak, hangja visszacsatott a fáradt tüdőbe, így is kapott néhny fillért s másnap már kora délelőtt a kórház előtt volt. Várta Sonját. Nem mat be hozzá, hiszen még piszkosabb volt mint tegnap ... a ruhája tele iszppal... ne szégyenkezzen miatta. Három napon keresztül strázsált a kórház jött, másnap már az utazókosárral, amit megkeresett a Dunaparton, S egyszer jött Sonja. A ruhája szépen kitisztítva, kalap nem volt a fején, elvitte a Divna.Mikor a kórház lépcsőjén jött lefelé, a szőke fürtök homlokába omlottak, min hervadó virágfüzérek. Nem egyedüi volt, egy szolga jött mögötte. Sona nem vette észre Rigolettót, megállt a lépcső alján, haját felsimította s nézett jobbra-balra. Mintha viaskodna magával, merre induljon? Oda, vissza? Vagy merre? A szolga hozzálépett. — Kérem, az állomás ere van balra. A professzor úr azért küdött önnél, hogy a jegyét megváltsam Berlinig s amikor fent lesz a vonatai, adjam át ezt a levelet, amellyel állst fog kapni egy berlini tanár intézetein. És ezt a húsz pengőt is csak akkor adhatom át a jeggyel együtt, amikor a vonatban lesz már. A pályaudvar erre var . . . Sonja a szolgára nézett, ki kapta be- külső ismérvek alapján kénytelenek megálapításokat tenni az adóközegek, ott az a legfontosabb, hogy a rendelkezéseket milyen szellemben hajtják végre. Újabban a megbízható adatgyűjtés érdekében könyvszakértőket alkalmaznak. Fábián Béla: Lehetőleg nyugdíjasokat! Imrédi Béla pénzügyminiszter kijelenti, hogy minden igyekezetével azon lesz, hogy ez eredményes adatgyűjtések zaklatásokkal ne járjanak. Ezeket az adatgyűjtéseket elsősorban az alkalmi jövedelmekre kell kiterjeszteni s a büntető szankciókat a legteljesebb szigorral fogják érvényesíteni. Inkey Pál báró viszontválasza után a miniszter válaszát tudomásul veszik. 1934 március 1. csütörtök Tárgyalt-e Gömbös Gyula Ankarában a szovjetkövettel? Fábián Béla interpellál ezután a szovjetszerződés ügyében. Szeretné, hogy azok, akik a gyáripar részéről az egyezményt hozsannával fogadják, azoknak ez a torkukra ne forradjon. Oroszországban az állatállomány a parasztok ellenállása következtében a felére csökkent, de Voroszilov bejelentette, hogy ennek ellenére fel fogják szaporítani az állományt. Most tehát Magyarország fogja az ellenforradalmi, hősiesen küzdő parasztsággal szemben a szovjet segítésére az ájlatokat szül, Jitapi, Pestrovácz Gyula: Gyönyörű lesz! Fábián Béla szerint Gömbös Gyula miniszterelnök Ankarában tárgyalt Surics orosz követ helyettesével, Surics maga is kikísérte Gömböst az állomásra. Nem felelhet meg a valóságnak ilyen körülmények között, hogy a Balkán-blokk ellensúlyozására jött létre a megegyezés, hiszen Törökország vezető tagja a blokknak. Vájjon tudja-e a közvélemény, hogy mikor az oroszok által felszerelt török csapatok az ankarai ünnepségen felvonultak, a szovjet, megbízottak fent, az estradon Kemal basa mellett ülte le, míg Pescár Gyula vezetésével a magyar képviselőknek egészen máshol jutott hely?! Somssich Antal gróf: Hol ültek, a kakassüllön? Cs 11 és András: A magyar lobogót ekkor bevonták! Fábián Béla ismerteti Radeknek, a külügyi népbiztosság szócsövében, a Pravdában megjelent cikkét, amelyben Radek kijelenti, hogy Oroszország eltávolodott a rapallói revíziós frontról s nem állhat a jövőben sem arra az oldalra, amely új háború tüzében akarja az új és jobb békét megteremteni. Rakovszky Tibor: Görgey jobban van ennél informálva! A szovjet nem tartja be a propagandát kizáró megállapodásokat Fábián Béla szerint a legveszedelmesebb dolog az egyszerű nép hitébe belevinni, hogy a szovjettől várhatjuk igazságunk eljövetelét. Hiába vannak kikötések, magában az, hogy a szovjet lobogó itt fog lengeni, hogy a kiküldöttek kávéházakba fognak járni, stb. már magában is propaganda. A magyar kormány kikötötte, hogy az orosz diplomáciai személyzet csak tizenhat tagú lehet s futárszolgálatukat propagandára nem használhatják fel. Az ilyen kikötéseket a szovjet nem tartja be. Franciaországban leleplezték, hogy a cseka ügynökei ültek a követségen, akik Kutjepov tábornokot is elrabolták. BRACHFELD V., Nádor utca 8. cs. és kir. udv. szállító Tavaszi újdonságok már raktáron Angol felöltő és tagján..................p О г © s d . Fülöpné báróné: És kazánban elégették! Fábián Béla szerint a szovjet pár év alatt hatmillióra szaporította a német kommunista szavazatok számát, Angle is kikötötte a propaganda tilalmát, Litvinov mégis az íreket és a baloldali munkásokat akarta fellázítani és Anglia kénytelen volt az orosz ügynökség acélszekrényeit is felrobbantani. Spanyolországban a diplomáciai viszony felvétele után a baloldali kormány ellen is felkelést propagált a szovjet Franciaországban 3 követségre a szovjet kiküldte azt a katonai attaséját, akiről kideült, hogy könyvet írt az idegen államok hadseregében való propaganda megteremtééről. Farkas István: Hetényi is :sindl propagandát! Eckhardt Tibor: Hetényi most nagy bajban lesz! Cséry András: Elmegy egsz nagykövetnek! Fábián Béla szerint a legújbb amerikai orosz egyezmény még nem ült aláírva, mikor a Times megírta, hogy Moszkvában már készen állottak az angolnyevű propagandautasítások az amerikai titkásság részére. A moszkvai kongresszusn a nagy nyilvánosság előtt számolnak be a kiküldőtelek a szovjettel diplomáciai országban levő országokban elért propaganda-fetemények