Magyarság, 1934. március (15. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-25 / 68. szám

Gyermek kabátokat az első forrásnál vásárolhat a legjobban. Ez garantálja Önnek a szakszerű kivitelt, komplett nagyságot és legolcsóbb árakat. Trendicoatok, raglánok P 13.30-tól, a legjobb minőségekig (10 éves korig). Pikekabátok P 3.80-tól, továbbá ruhák, kelengyék, stb. szalon kivitelben — gyári árakon. Gyermekruházati cikkek gyárai Kizárólag: V., Szabadság-tér 6. és nem utolsó sorban abszolút pihenésre kell fordítani. A „szabadnap“ után elvisznek egy vonatot Hegyeshalomba. Éjjel visszahozzák és éjfélkor indulnak újra Nagykanizsára. Ez a „formája“ annak az órabéres kisegítő fékezőnek, akik között szigorló orvos, mérnökhallgató, végzett jogászok és közgazdász van. Legkisebb végzettség 1—2 év valamelyik egyetemen. Egy hónapban 4800 és egynéhány kilométert utaznak — jórészt éjjel. Arra a kérdésre, hogy nem fárasztó-e, doktor barátom röviden és érthetően felel: — 70—80 pengőt kereshetek havonként. Megértem. Diplomások találkozzák a felel Milyenek a kilátások a jövőt illetőleg? A két doktor összenéz, azután ugyanazzal a mozdulattal legyintenek, mint mérnökkollégám a körúton. — Aranyzsinórt nem ígértek... és semmit egyelőre. Itt, a vonatkiséretnél még a karpaszomány viselését sem engedik meg. Órabéres segédfékezők vagyunk. Hogy mi lesz velünk később, nem tudjuk. Reménykedünk. A tiszti vizsgákat le kell tenni 11 hónap alatt, különben elbocsájtanak. Barátom itt nagyot nyújtózik, ásít egyet és megigazítva a lámpáját, tovább beszél: — Minden menne, csak az állomásokon sok a ki-berakás. tejeskanna, ami 30—35 kilót nyom 200—300 darab van egy utón. Azt be- és kirakjuk. Nyáron több lesz. De más is akad még. Felhasított borjak, liszt, facsemete, fűszeráru ládaszámra, különféle vasak, olajos hordó és minden elképzelhető dolog. Állítólag 20—100 kiló darabonként. Ezt nevezik darabárunak a vasútinál. Szóval ezeket be- és kirakjuk. Néha négyszáz a darabszám egy vonatnál. — Hogy mikor nősülünk? Ilyet ne is kérdezz. Éppen elég gond egyedül megélni. Jöhet az agglegény-adót Ugyan miből vonják le tőlem? A mozdony egy hosszút és két rövidet sípol. A doktorok jelzést adnak, felugranak a kocsikra és feleresztik a féket. A vonat lassan elindul. — Szervusz! — Szervusztok! A nagykanizsai gyorsteher kihaladt 1934 március hó egy közönséges napján, éjjel 00. 59 perckor. — Szervusztok fiuk és hazabotorkálok a sínek össze-visszaságábain keresve az iztat, melyet a szemforok piros, zöld, kék, fehér fénye világit meg misztikusan. Majoros Barna A Diexi est-il francais? szerzője az újságírás egyik legvonzóbb és leglenyűgözőbb alakja. Még ott is, ahol fejtegetései nem győznek meg, legyőz egyénisége, a nagyszabású publicista és világfi e vonzó keveréke, a Frankfurter Zeitung világhírű párisi tudósítójának tájékozottsága, stílusának eleganciája és modorának lebilincselő varázsa. Valóban a nemzeti szocialista Németország alig választhatott volna szellemi nagykövetéül és vezető publicistájául alkalmasabb férfiút, mint A megújhodó — Könyvem — úgymond — éppenúgy, mint a Die Tat szellemi körének írásai, vagy— erős eltéréssel bár — Spengler: Jahre der Entscheidung-ja, azok közé a művek közé tartozik, amelyek még a nemzeti szocialista fordulat előtt iparkodtak a nemzet megújhodásának és egy új társadalmi rendnek útját törni. Persze a gondolattermelő, a szellem embere, aki mindig őriz valamit az individualistából, némileg másként látta az eljövendő! Ma azonban egyek vagyunk a németség nagy megújhodásában. — Azt hiszem a katolicizmus szellemi kritikája nemzeti szocialista szempontból is nagyon produktív és serkentő. A magam részéről, aki számára az állam és egyház viszonyát a pápai megnyilatkozások már eldöntötték, minden ellenkező látszat ellenére a katolikus Rajnavidék e fiát, akiben még ott van a vér és rög katolicizmusa, melyet a maga részéről iparkodik összeegyeztetni a nemzeti szocializmus most születő és kialakuló dogmatestével és egyénisége eredendő individualizmusával részt kér népe kollektív megújhodásából. Az egyik dunaparti hotel szobájában legutóbbi könyve, az Es werde Deutschland! kapcsán mindenekelőtt a mai Németországról beszél. Németország hangsúlyoznom kell, hogy igenis lehet valaki egyszerre hű fia az egyháznak és ugyanakkor őszinte híve a nemzeti szocializmusnak. — A katolikus szociológia különösen közel áll a kapitalizmus megítélése terén a nemzeti szocializmushoz. S ha ma még nem is vállalja a nemzeti szocialista Németország a százszázalékos megoldás veszélyét, bizonyos, hogy a man kapitalista berendezkedést nem tekinti végső állapotnak, hanem iparkodik abból eltávolítani a profitszerűt, megnyirbálni a nyereségtúlzást, növelni a munka értékelését és a termelés céljává az embert tenni. Hogy az így megmaradó valami, megérdemli-e, illetve elcsúfítható-e a kapitalizmus nevével, az elvi kérdés. Mi gyakorlatilag kíséreljük meg — akárcsak Roosevelt — a kapitalizmus átalakítását és a fejlődés iránya ma цшЕз!аипЯ5^^ВВВВна1т1^шВВВ5ЯВ11!^5 В555яяра' Beszélgetés Sieburggal a megújhodó Németországról a francia-német viszonyról és az Anschlussról IU+trtj*. (urvm** шКс • 'fit'***u.Cs* 1934 március 25. vasárnap 1ШШВ8ДД határozottan antikapitalista. Az eredmény fog választ adni az elvi lehetőség kérdésére is. Bizonyos, hogy fiatalságunk lelkében a Nationalsocializmus szó hangsúlya sokkal inkább a szociálison van, az ifjúság a társadalom újjáépítését sürgeti, de ugyanakkor egész, lelkével ragaszkodik nemzeti megújhodása szimbólumához, a Führer-hez. A német-francia viszony és a hitlerizmus a francia lélek tükrében — Ami a német—francia viszony alakulását illeti? Egy szellemi közeledés munkálását nem tartjuk fontosnak. Nem is lehet a liberális és antiliberális, az anarchikus és autoritatív állam életformái között igazi megértés. Minden ilyen kísérlet, csak intellektuális hazugság lenne s akárcsak a Páneurópa-eszme, az erősebb hatalmának takarója. E helyett a törekvés helyett, amely az eszméket összemosná, és amely azt hiszi, hogy két nép viszonya csupán esztétikai probléma, langyos szép-lélekszerű valami, sokkal inkább két egyenlő fél becsületes politikai és morális alapon való tárgyalásáról, az egymás iránti tisztelet és egyenjogúság alapján való megértésről lehet szó. Ez annál is inkább lehetséges, mert a háború utáni Németország előtt csak történelmi tradíció, a háborút megelőző Wilhelmin-korszak a maga belső liberalizmusával és külső profitkapitalizmus szította hatalmi politikájával, amelyhez mi visszatérni nem akarunk. Mi most a belső kolonizáció népe, belső nagy gazdasági feladatok munkálói vagyunk. — Ez a felfogás lassan már utat tör Franciaországban is. Megszűnik ott „a demokratikus népek összefogásáénak harci riadója, nem utolsó sorban a II. internacionálé befolyásának meggyengülése folytán. Különösen a fiatalabb francia nemzedék becsüli meg a nemzeti szocialista Németországban a komoly erkölcsi erőfeszítést. Ez különben öszszefügg a francia demokrácia válságával, mely a lelkiismeret krízise. Azé a felismerésé, hogy a nagynémet összefogó, minden faji erőt életreriasztó kollektív megoldással szemben a franciák nagyon keveset törődnek az állammal, kevéssé kérnek részt sorsának gondjaiban. Az időközönkénti megújuló nagy erőfeszítések népében ez erőkifejtések között túl nagyok lettek a pauzák... A lengyel szerződés Lengyelországban engem egy sokáig államtalan nép államiságának kiképződése s egy új vezető elit kialakulásának problémája érdekelt elsősorban azért, hogy azután mi így annál jobban megértsük a lengyel pszichét. Ami a német-lengyel szerződés lényegét illeti, annak jelentősége abban van, hogy nem elég a versaillesi állapotok csődjét hirdetni, hanem meg kell kísérelni egy új helyzetnek kialakítását. S ezt remélhetjük elérni mi németek a közvetlen tárgyalások módszerével, amely, lévén a probléma más, magyar részről másokkal szemben alig vezetne eredményre. Az Anschluss kérdése és a németolasz viszony — Mi nem ismerünk Anschluss-kérdést s a német birodalom nem űrz Anschluss-politikát — jelenti ki egy nagy nép fiának öntudatával Sieburg. Ausztria számára a Bismarcktól annak idején meghagyott monarchikus megoldás megkésett és minden barokkkatolikus, latinizált német sajátossága mellett is Ausztria német föld, átjárva egy benne, autochton módon megszületett nemzeti szocializmus dinamikájától. A csatlakozás kérdését, amely Németország felől csak mint pártprobléma érdekes, önmaga fogja eldönteni. Austria fara da se. — A német-olasz viszonyban az autoritativ szellemű országok rokonszernve és Mussolininek a leszerelés kérdésében elfoglalt helyes állásfoglalása mellett a zavaró elem: az osztrák kérdés. A legutóbbi római egyezmény megítélését az dönti el: nyitva marad-e a konzultatív paktum más népek számára is? Hangsúlyoznom kell: jól tudjuk és hálásak vagyunk, hogy Gömbös Gyula magyar miniszterelnök jótékonyan éreztette befolyását a római tárgyalásoknál. Neki köszönhető, hogy Németország nem szigetelődön ki a Duna völgyéből, amelynek egyetlen klasszikus piaca, szemben a csupán csak az olasz exportpolitikát leleplező Dunagazdaság gondolatával. Németország és a kisantant — A római tárgyalások idején lefolyó német-jugoszláv tárgyalások, melyeket különben ugyanaz a poltikus vezeti, mint a németmagyar kereskedelmi szerződés tárgyalásait, csak gazdasági jellegűek. Érthető ugyan Jugoszlávia felől a közeledés a számára megnövekvő olasz befolyással szemben. A kijárazatot mi németek nem tartjuk örökkévaló francia védőövnek, de cseh-német szerződésről — tudomásom szerint — szó sincs. Mi a Duna völgyében igenis elismerjük a magyar revízió igazát és a magyar nemzet revindikációs igényeit. Vasárnap a rádióban G meszEifaesGöfBiSäiidor ешашщэ, eprejátékának ismertetése. Felújították a passiójátékokat Pesterzsébeten A szép, kicsit csípős márciusi estében egész népvándorlás vonul Pestszenterzsébeten az Erzsébet-út 133. szám alatt lévő munkásotthon felé. Jólöltözött emberek és egyszerű munkáscsaládok vegyesen vannak a tömegben. A fényesen kivilágított kapuban cserkészek igazítanak útba bennünket, jóformán kézről-kézre adják az embert. Az előcsarnok- ban hatalmas tömeg hullámzik föl-le, izgatottan készülődik befelé, valami nagy esemény lázában. Mi van itt? Felújították a még 1332-ben, az építendő pacsirta telepi templom javára rendezett passoo-játékokat s itt a munkásotthon színpadtermében szombaton van az első előadás. Ezért az izgalom. Nagy esemény ez Pestszenterzsébeten, lázban van mindenki, egyes hírek szerint valamelyik este a pápai nuncius is eljön, rajta kívül is igen előkelő vendégeket várnak még az elkövetkező napokban. Most van az első idei előadás, ezen kívül lesz még hét. A nézőtér első soraiban ott van Krywald Ottó pápai prelátus, Helle Lajos dr. helyettes polgármester, Szombathelyi László lelkész és még igen sok előkelőség a városból. Nyolc órára megtelik a nagy terem, négy kürtös adja meg a jelt az előadás megkezdésére, akkor feláll Helle Lajos dr. s a város nevében üdvözli Krywald Ottó pápai prelátust, Szombathelyi László a hívek nevében mond üdvözlő szavakat, majd Krywald Ottó hosszú és meghatott beszédben méltatja a passio-játékok jelentőségét, fejti ki a krisztusi élet mélységeit s Gaál Károly köszönő szavai után megkezdődik az előadás. Az előadás, amely szép, meghatott és az utolsó mozdulatig átérzett Nem lehet rá azt mondani, hogy színpadi produkció, inkább azt, hogy valami három óráig tartó, áhitatos imádság színpadon és nézőtéren egyaránt. Valahogy úgy hat az egész, mintha egy tiszta, fehérhajú öregember csöndes és ámuló szavakkal olvasná a szent bibliát és mi azt hallgatnánk. Az egész gyülekezet, egyaránt figyelő füllel és egyaránt termékeny és alázatos lélekkel. Sok frivol, világbeli nyavalygás után most Jézus szenvedésének történetét. A színpad kicsi, a zsúfolt tömegek kissé nehezen mozognak rajta, de ami a technikából hiányzik, azt pótolja a lelkesedés, az odaadás, amely a szereplők szavaiból, gesztusaiból, a tömegek mozgásából árad. És az egyszerű őszinteség, amellyel mindenki belehelyezkedik a krisztusi atmoszférába. Iszonyú nagy szavak zendülnek meg ezen a primitív színpadon, de a lélek mélyéig hullanak. Egymásután kel életre előttünk a hozsonnás jeruzsálemi bevonulás, az Utolsó Vacsora, az Olajfák hegye, a főpap háza, a síró Jeruzsálem és a szenvedésekkel teljes, a megváltást beteljesítő, megrázó és dicsőséges Golgotha. A lábmosás, a kenyértörés és a nagy titok, a „Vegyétek és egyétek, ez az én testem“, talán még szebb és átérzett fenséges egyszerűségében talán még megdöbbentőbb, mint volt két esztendővel ezelőtt. A konszakrált kenyér szentségi ragyogása betölt mindent s önkéntelenül mindenki meghajtja a fejét. Vadnay Károly hozza színpadra Jézus alakját, két évvel ezelőtt is ő szerepelt, de most talán még jobb, mert egyszerűbb. Az öreg Péter apostol (Henczi György játssza) élő valóság, Judás (Csomády Károly) most is mély élmény s Anna's kemény figurája most is benne marad a nézőtér idegeiben. Gaál Károly alakítja. Egyáltalában az egész passiójáték tökéletesedett és teljesebbé, igazabbá, mélyebbé vált a két év alatt, amely az első előadástól idáig eltelt. Csak egy hiányzik: a szabad tér, az Isten csodákkal, fényekkel és illatokkal teli, szabad világa, a csillagok ragyogása és az esteledő föld pulzálása az isteni történet köré. Ez hiányzik, mert közben tavaly láttam a csodálatos budaörsi passio-játékokat a budaörsi hegyre fölépített Jeruzsálem házai közt, szabad színpadon, roppant tömeg emberrel, a homályosuló ég alatt, az esti föld végtelen tágasságában s azt semmiféle színpadi előadás utól nem éri. A Batóék szabadtéri előadását Budaörsön. Mert az a megelevenedett biblia. Az a kinyilatkoztatás illatával teljes. Amit azonban négy fal közé s egy kis színpadon bezárva adni lehet, azt mind adják a pestszenterzsébeti passio-játékosok. Adnak jézusi mélységet, jézusi egyszerűséget, a lényeg fenségét a zokogásig megmutatják: nagy élmény ezt az előadást végighallgatni Pestszenterzsébeten; tisztábban és boldogabban jön onnét el az ember, mint ahogy odament. Я—й И—!