Magyarság, 1934. április (15. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-15 / 84. szám

22 *— (Svájci tőkecsoport vállal érdekeltsé­get a Hungária Műtrágyagyárnál.) A mű­trágya-, rézgálic- és enyvkartel egyik vezető tagja a Hungária Műtrágyagyár, melynek részvénytöbbsége két magyar pénzintézet és az aussigi vegyészeti tröszt kezében van. Már hetek óta arról tárgyalnak az érdekelt körök, hogy egy belga konszern svájci hol­dingja mily módon kapcsolódhatna be a Hungária Műtrágyagyár további finanszíro­zásába. Többmillió pengő transzfer-követe­lést fordítanának a vállalat reorganizálására a külföldiek, de a legfőbb irányítást to­vábbra is a magyar pénzintézetek végeznek és nem terveznek változást a Hungária Mű­trágya jelenlegi vezetőségében sem. Dimamai sarok: a vas Várkert ki- Kioni Ptika olcsó bérért márnk-a kiadó. Ll, UiutUnrou, Döbrentei исса 2. Házfelügyelőnél, oszknál. — (Elfagyott Sopronban a gyümölcsfák virága.) A soproni gazdasági felügyelő je­lentése szerint az áprilisi hó és fagy a gyü­mölcsösökben igen érzékeny károkat oko­­­­zott. A repcében 30 százalékos, a lucernában pedig 20—25 százalékos kárt tett. — (Az új mézmárkázási rendelet.) Meg­emlékezett már a Magyarság arról, hogy a földm­űvelési minisztériumban elkészült a méz márkázásáról szóló rendelet tervezete. Eszerint kétféle mézmárka lesz: plomba a bádogedénnyel és szalag az üvegtartályok számára. Méz­márkával csak az láthatja el a mézet, akinek erre az Országos Kémiai In­tézet engedélyt adott, ha bejegyzett méz­kereskedő, termelő vagy szövetkezet és er­kölcsi biztosítékot nyújt, hogy a márka használatával nem fog visszaélni.­­ (Németországban bérelt dohánygyárat Szerbia.) Németország dohányiparának jó része bolgárok, törökök és görögök kezében van. Most a szerb dohányjövedék elhatá­rozta, hogy a német piacon elhelyezendő dohányneműinek gyártására ott külön gyá­rat bérel. Ezzel kapcsolatban kompenzációs tárgyalás is folyik Németország és Szerbia között.­­ (Ausztriának is szállít szenet Török­ország.) Bécsi jelentés szerint Törökország­,i­gal nagy kompenzációs árucseréről tárgyal­nak. A törökök nagyobb mennyiségű gáz­­szenet szállítanak osztrák gép-, papír-, textil- és automobilipari termékekért. Nap-u. 14. sz. házamban az I. emeleten egyedülálló 6 szobás falinn zárt verandával fredafcMloa. .............alma hírért —ЯЛш Bővebbet 21-2-S7 telefon ! — (Cseh—szerb gabonatárgyalások.) Belgrádból jelentik: A szerb kiviteli társaság igazgatójának Prágában folytatott tárgyalá­sai, hár szerint, eredményre vezettek. A tár­gyalások eredményeképpen sikerült nagyobb tétel szerb gabonának Csehországban való elhelyezését biztosítani. Megállapodás szerint havonta 1500 vagon tengerit fognak Csehor­szágba szállítani s ezt a mennyiséget később még emelni fogják. Ezenkívül 20.000 vagon búza és rozs exportálását is biztosították.­­ (A Magyar Közgazdasági Társaság) április 16-án, hétfőn délután fél 7 órakor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadótermében (V., Szemere­ utca 6.) ülést tart, amelynek tárgya Lipták László dr. mérnök „A mezőgazdasági árszabályozás termeléspolitikai eszközei“ című előadása. Vendégeket szívesen látnak. Bútor és lakberendezés Wildszwn Burom­in­es Lakását berendezheti minden közalkalmazott és minden már véglegesített harminc egyenlő havi részletre, vagyis minden 100 pengő után haul з pengős ■óeilQlno előleg nélkül. E­gy éven belüli törlesz­­tődelvit­e­lésnél a kamatokat visszatérniük Hanninc Tcotudnna bútoráruháza Bpest 10(Kazinczy­­nai Unti ICO ívei Ca VIL, Wesselényi­ u. ICU. mellett) В И В WS3 in­árainkat leszállítottuk. IS­SU» W fi й ЩЖ Kombinált berendezések, hálók, ■ ^*9' ■ » ebédlők nagy választékban. Kívánatra fizetési kedvezmény. BOG-MII. bútoráruház, Vilmos császár-itt negyvenhárom (Báthory-utcával szemközt) TÓTH BÚTORCSARNOK KISSS Vill., SÁNDOR-fi ÉR 4. SZ. Teljes lakásberendezések nagy választékban, mélyen leszállított árban, részletre is. leg­olcsób­ban28 ПЕ1ШТ1 « BUTBRHftZ részletre DOHÁNY*!). 46 BUTOR vá.r Baross-utca 47. (József-körut saroknál) Részletre Is. Ernst Béla Kovács bútorcsarnok S S S'S vili, Üllői-uft 30. Saját ü­zem: VII. Angol-utca 28. Vidékre ingyen csomagolás. ítészletre is. Tel. 44-6-66, 96-1-84. Mi­asztalosnál modern-, styl- és kárpitozott ülő­bútorok n­a­gy választékban. III. tóth Kálvin, IV. Kecsk­emét­.i. kilenc ТЛЯ/ВЯЯЯШЯйя 1634 április 15. vasárnap Kétszáz iparcikket lehet pengőért exportálni a nemzetközi vásáron A Magyar Nemzeti Bank értesítette a nemzetközi vásár vezetőségét, hogy a május 4-én megnyíló vásár exportüzleteinek elő­mozdítása érdekében ötmillió árupengőt a jegybank által megállapított feltételek mel­­lett a vásáron létrejövő külföldi megrendelé­sek finanszírozására felszabadított. A tárca­közi bizottság ezenkívül elvben engedélyezte a fináncpengő elleni exportot is a vásár al­kalmából. Az egyes konkrét fináncpengő elleni exportkérelmek ügyében a Nemzeti Bank esetenként külön határoz. A Magyar Nemzeti Banknak ezeket az in­tézkedéseit gazdasági körökben annál na­gyobb örömmel üdvözlik, mert a magyar ki­vitelnek az utóbbi hónapokban konstatált je­lentékeny emelkedése és a külföldi importő­röknek a májusi vásár iránt megnyilvánuló érdeklődése alapos reményt nyújtanak arra, hogy e devizakedvezmények lényegesen meg fogják könnyíteni a nemzetközi vásáron be­mutatásra kerülő magyar exportcikkek kül­földi térhódítását. A pengő ellen exportál­ható árucikkek száma a kettőszázat meg­haladja és felöleli a fontosabb magyar exportcikkek úgyszólván teljes skáláját. A részletes feltételekről, valamint az árulista adatairól a vásáriroda (Városliget Iparcsar­­nok mellett, telefon: 100—80, 123—90) nyújt felvilágosítást. Barátságos a tőzsde hangulata Az értéktőzsdén a többnapos gyengülést szom­baton barátságosabb irányzat váltotta fel. A ja­vulást a spekuláció kisebb fedezési vásárlásai okozták. A piac fokozódó hangulatát a külföldi gyengébb tőzsdejelentések ellenére is a tőzsdeidő végéig megtartotta. Zárlatkor a részvények túl­nyomó részénél kisebb árnyereség mutatkozott. A forgalom igen szűk keretek között mozgott. A fixpiac is üzletielen volt, az árszint azonban egy árnyalattal emelkedett. Némi érdeklődés csupán a fővárosi és községi kötvények iránt mutatkozott. Szentlörinci Magnezit Kőszén Kőszén Salgó ЯЙЙЙЙШ|»-"— .V­Stephaneum Csáky Fegyver Ghaudoir Ganz Győri vagon Láng Rima Schuller OF A Duna-Száva Nova Trust Államvasut Detcukor Magyar Cukor Georgia Részvénysör Goldberger Juta Pamut­ipar Szegedi Kender Chinoin Danica Flóra Gumi Telefon Zagyva 1933. évi ptj. Vill. hadikölcsön 19­. évi főv. 1927. évi főv. Előző Előfordult zárlat kötések Zárva 1­2.—— 2.— 108­ 5— 108.5 209.— 265—269 267 — 269.— 265—269 267 — 19.9 19.8—20 19.9 37.75 n 1 ‘ ' . 37.1, 37.1­­ 9.1 4.5— 4.6 4.—— 4.— 56.— 56.1—56 56,— 8 —— 8.— 15.2 15.1—15.6 15.55 9.—— 8.8 20 —— 20.25 20.6 20.5—20.7 20.5— —­10.5 6.3— 6.4 10.—— 10.— 17 — 17.1 17.3 70.1 69.75—70.75 70.5 13.1 13.1 13.1 65.­65 65.— 88.— 88.5—88.75 88.5 16.8 17.2—17 16.95 80.— 80 80.— 40.5— 40.5 11.5— 11.5 55.— .— 55.— 13.6 13.75—14.05 13.95 4.9— 4.9 2.5— 2.5 9.—— 9.— 35.—— 35.— 14.— —_ 14.— 100.—— 100.— 0.22— 0.21— 43.51—43.82 43.80— 45.25—45.5 45.375­­—5380.Napoleon 31.95--32.00. Részvényeket,­ bármilyen értékpapírt, főze­­jegyeket, kényszer- és hadi- s kölcsönt napi áron vásár­ol Barnabank, V. Nádor­ u. 26. Tőzsdével szemben. Telefon: 21's—16. 104-67. —• (Csehország megengedi a magyar bur­gonya bevitelét.) Prágából jelentik: A cseh földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy a burgonyabetegségek ellen éle­tbelép­lezett 1925 július 17-iki rendelet értelmében lehe­tővé fogja tenni a szerb, olasz és a magyar burgonya behozatalát, mivel utóbbi államok eleget tettek az összes behozatali feltételek­nek. A Hollandiából, Lengyelországból és Ausztriából va­ló behozatalt csak különleges esetekben fogják engedélyezni.­­ (Emelkedett a bankok betétállománya márciusban.) A központi statisztikai hivatal jelentése szerint március hónapban a buda­pesti tizenkét legnagyobb pénzintézetnél és a Postatakarékpénztárnál elhelyezett taka­rékbetétek álladéka az előző havi 545.6 mil­lió pengőről 547.7 millió pengőre, a folyó­­számlabetéteké pedig 642.5 millióról 645.9 millió pengőre emelkedett.­­ (A nemzetközi devizaforgalomban) szom­baton az angol font kisebb árveszteséget szen­vedett, a­­ dollár irányzata tartott volt. A többi devizáiban lényeges áreltolódások nem mutat­koztak. Ш ШШ- értékfedék Bécs, április 14. Hetizárlatkor csekély forga­lom mellet a hangulat kedvetlen volt és az ár­lemorzsolódások voltak túlsúlyban. Magyar Ál­talános Részén budapesti eladások folytán szin­tén árveszteséget szenvedett, egyébként az ár­­eld­ódások nem voltak jelentékenyek.­­ Zárlat: Länderbank 15.60, osztrák nemzeti bank 152.75, Dunagőzhajózási 3.85, Duna-Száva-Adria Vasút 11.60, Államvasút 14.60, Trifailer 11.67, Magyar Általános Kőszén 288, Urikányi 42.25, Felien 48, Rima 21.90, Semperit 42.50, Berlin, április 14. A forgalom szűk keretek között mozgott és különösen a kulisszpiacon uralkodott nagyfokú tartózkodás. A tőzsde mégis ellenállóképesnek biznyult, miután a kí­nálat nem volt jelentékeny. Napipénz változat­lanul 4—441%. — Zárlat: Dresdner Bank 62, Reichsbank 148­5, Reichsbahn 1127/s, Aku 673/e, AEG 24.75, I. P. Bemberg 71*/s, I. G. Farben 140.5, Felien 59.5, Gelsenkirchen 64/e, Rhein Braunkohle 209.5, Rhein Stahl 94.25, Glanzstoff 123, Otavi 15.25. Nemzetközi pénzpiac Zürich, április 14. (Devizazárlat.) Páris 20.38, London 16.OOV7, Newyork 308/-1, Brüsszel 72.15, Milánó 26.30, Madrid 42.2ЭК, Amszterdam 208.95, Berlin 122.00, Bécs 73.30, Schilling 56.85, Stock­holm 82.00, Oslo 80.00, Kopenhága 71.00, Prága 12.84, Varsó 58.32IA, Belgrád 7.00, Athén 2.93, Istanbul 2 49, Bukarest 3.05, Helsinki 7­00, Buenos Aires 77.50, Yokohama 93.50. Bécs, április 14. (Devizazárlat.) Budapest 124.295, Amszterdam 284.25—285.85, Belgrád 12516, Berlin 165.75—166.75, Brüsszel 98.00— 98.60, Kopenhága 90.00—97.00, London 21.62s/1 —21.82­, Madrid 57.05—57.65, Milánó 35.75— 35.95, Newyork 419—423, Oslo 108—109, Paris 27.72—27.88, Prága 17.44—17.56, Szófia 4.96— 5.00, Stockholm 110.75—111.75, Varsó 79.36— 79.84, Zürich 135.99—­136.79. — (Nemzetközi vámkonferencia a japán verseny leküzdésére.) Parisból jelentik: A nemzetközi gyapjúszövetség vezetősége pá­risi ülése folyamán megál­lapította a június 18-ától 20-áig Romániában tartandó konfe­rencia napirendjét. Franciaország, Anglia és Olaszország kezdeményezésére behatóan fog­nak foglalkozni a japán dömping kérdésé­vel is. ­foguta­t de rá a piac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Angol font 17.65—18.05, belga 79.16— 79.86, cseh korona 14.02—14.20, dán korona 78.76—79.50, dinár 7.80—8.30, dollár 341.50— 345.50, francia frank 22.30—22.50, hollandi fo­rint 231.90—233.90, lengyel zloty 64.75—65.35, lei 3.42—3.46, leva 4.00—4.15, lira 29.90—30.25, német márka 135.70—136.80, norvég korona 88.55—89.45, osztrák schilling 78.70—80.70, svájci frank 110.70—111.65, svéd korona 90.85—91.75, kanadai dollár 336.00—346.00. Devizák: Amszterdam 232.10—233.90, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.80—136.80, Brüsszel 79.26 —79.86, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 78.90— 79.50, London 17.6614—17.81 Vz, Milánó 30.00— 30.23, Newyork 342.90—345.50, Oslo 88.75— 89.45, Paris 22.33—22.50, Prága 14.07—14.18, Szófia 4.12—4.15, Stockholm 91.05—91.75, Varsó 64.85—65.35, Zürich 110.80—111.65. Clearing-árfolyam: Bécs 80.454. — (Felemelték a rézgálic árát.) A keres­kedelmi minisztert úgy lát­szik, sikerült meggyőznie a rézgálic-kartelnek, hogy a földm­ivelési miniszter által megállapított árak alacsonyak. A réz drágulására és a be­szerzésnél fizetendő felárakra hivatkozva, a kartel most újabb, drágább rézgálic-árakat léptetett életbe, melyek a következők: 100 mázsa és azon felüli tételekben való vá­sárlás esetén 44 pengő, 50—99 mázsa vá­sárlása esetén 45 pengő, 25—49 mázsa vá­sárlása esetén 48 pengő, 1—24 mázsa vásár­lása esetén 49.50 pengő. Bizományosoktól történő vásárlás esetén 100 mázsa és azon felüli tételekben való vásárlás esetén 46 pengő, 50—99 mázsa esetén 47 pengő, 25— 49 mázsa vásárlása esetén 50 pengő, 1—24 mázsa vásárlása esetén 51.50 pengő. Egy métermázsánál kisebb tételekben való vásár­lás esetén 54 pengő. A közölt árak a gyár­teleptől értendők. Ezekhez az árakhoz a fo­gyasztás helyéig tényleg felmerült szállítási költségek és a törvényes forgalmi adó hozzá­számítható. A földművelésügyi minisztérium megállapította, hogy szállítási költség címén minden egyes községre vonatkoztatva milyen összeg számítható fel és elrendelte, hogy minden rézgálicot árusító cég köteles kifüg­geszteni üzlethelyiségében az erre vonatkozó és a szolgabirói hivatal által láttamozott hi­vatalos tájékoztató­ szöveget. Újabb tejrendelet előtt A képviselőház pénzügyi bizottságában a földmivelésügyi tárca költségvetésének tár­gyalása során Kállay Miklós földmivelés­­ügyi miniszter azt a kijelentést tette, hogy új tejrendeletet szándékozik kibocsátani, amelyben a régi tejrendeletek hiányait pó­tolni igyekszik. Arra helyezi a fősúlyt, hogy ne a kiváltságosaknak biztosítsanak jobb tejárat, hanem az ipari tejet termelők helyzete váljék tűrhetőbbé. A tejértékesítés helyzete a világpiaci hely­zet rosszabbodásán kívül főleg azért rom­lott, mert az érvényben lévő tejrendeletek intézkedései nem nyertek kellő eréllyel és céltudatossággal végrehajtást. Ha a föld­művelésügyi miniszter azt óhajtja elérni, hogy a székesfőváros tejellátását a mező­­gazdasági üzemek végezzék, akkor az érvény­ben levő tejrendeleteknek eddig kellőképpen végre nem hajtott és állandó kellemetlensé­geket jelentő pontjait ezentúl is fenn kell tartani és végre kell hajtani, mert egyébként a tejellátás teljesen az aszfalttehenészetek és milimárik kezei közé siklik át. A rendszert, a céltudatosságot, a nyugalmat és a terv­szerű termelést semmiesetre sem szolgálja, ha minden évben más és más tervek érvé­nyesülnek a tejértékesítés megszervezése te­rén. Valamely rendszer mellett egyszer végre meg kell állapodni és azt következetesen be­tartani. Nem lehet a tejkérdésben az állandó bi­zonytalanságot fenntartani, mert ennek tu­data azután valóban arra késztet mindenkit, hogy a rendeleti intézkedések elől kitérni vagy azokkal nem törődni igyekezzék. Kik a kiváltságos tejtermelők? A miniszter nem jelölte meg beszédében pontosan, hogy kik azok a kiváltságosak, akik kedvező helyzetet élveznek. Igazában az egyre szaporodó és igen kedvező helyzet­ben levő aszfalt-tehenészetek és a rendeleti tilalmak ellenére vígan csempészők és vissza­élők azok a kiváltságosak, akiknek a hely­zete ma a legkedvezőbb és akik a komoly­­termelők rovására előnyöket élveznek. A mi­niszter beszédében valószínűleg nem ezekre célzott, hanem a budapesti tejszállítási jogo­sultsággal bíró tejtermelőkre. A székesfővá­ros közélelmezésének megfelelő minőségű tejjel való ellátása eddig nem kiváltságnak, hanem rendes gazdasági és értékesítési folyamatnak számított, sőt ez a háborúban és az azt követő maximálások korszakában határozottan érdem­es volt. Ezek a kiváltsá­gosok a tejrendeletek előtt akármennyi tehe­net tarthattak és akármennyi tejet termel­hettek, azt mindig a legmagasabb áron sza­badon értékesíthették és pedig teljes egészé­ben, mint fogyasztási tejet. A tejrendeletek korszakában „kiváltságuk“ abban jelentke­zett, hogy a rendeletek a felszállítható tej mennyiségét megkötötték, majd úgy ezt, mint a tejárat egyre lejebb szállították, végül is a felszállítható mennyiségnek már 55%-a ipari tejáron kerül kifizetésre és pe­dig alacsonyabb áron, mint amennyit a leg­távolabbi községekben fizetnek a nagyobb tételű ipari tejért. E „kiváltságosak“ túl­nyomó része középbirtokos és tejszövetkezet, amelyeknek kisgazda termelői a volt mili­­márik részére tejliterenként mintegy 2 fillér­rel állandóan adóznak, úgy látszik, ezekre újabb és további megterhelést akarnak most ráróni árkiegyenlítés cílén. Végeredmény­ben az ország minden termelője nem adhatja el tejét egy városban és azon a tényen, hogy a főváros felvevőképessége korlátolt és hogy enek következtében mindig lesznek kiváltsá­gosok, aki ide szállítanak, semmiféle tejren­delet nem tud változtatni. Egyes nyilatkozatok szerint a földmivelés­ügyi miniszter egységes tejár elérésére törek­szik. E törekvés helyességének és keresztü­l­­v illetőségének ellentmond az a Világszerte tapasztalható általános jelenség, hogy a f­o­­gyasztási célra használt tejnek mindenütt és mindig nagyobb az értéke és az ára, mint a feldolgozásra fordított tejé. Ennek ellenére esetleg mesterséges eszközökkel ideig-óráig el lehet érni az ipari és fogyasztási tejárnak egyformává tételét. Ezt bizonyára mindenki örömmel üdvözölné, ha ez az árkiegyenlítés felfelé történnék, úgy, hogy az ipari tej el­érje a fogyasztási tejár színvonalát. Ezt azon­ban a mai világpiaci helyzet mellett aligha leh­et megvalósítani és így az egyenlő tejár végeredményben bizonyára az amúgy is már túlmélyen sülyedt fogyasztási tejárak további lenyomását fogja jelenteni. Természetesen nem nehéz feladat a tagadhatatlanul fenn­álló túltermelés mellett a tejár lenyomása, kérdés azonban, hogy amit sikerül a termelők egyik csoportjának a zsebéből kivenni, azt sikerül-e teljes egészében és emgfelelő mennyiségben visszajuttatni a mási­k terme­lői csoport zsebébe és hogy ilyen folyamat során a tejteremtés és értékesítés egyensúlya-

Next