Magyarság, 1934. október (15. évfolyam, 222-243. szám)
1934-10-02 / 222. szám
2 vívja az ország számára az alkotómunka, a békét fejlődés és a polgári jólét megteremtésének lehetőségeit. A belső politikát ezek a külpolitikai célkitűzések határozták meg. Meggyőződése, hogy a nemzet nagy céljait csak akkor érheti el, ha az összes belső erőit azoknak szolgálatába tudja állítani. Ezért hirdette és hirdeti a nemzeti egység gondolatát társadalmi, politikai és lelki vonatkozásokban egyaránt. A nemzeti egység pártjának célja az, hogy a politika alkotmányos eszközeivel biztosítsa a kormány számára a stabil, céltudatos kormányzás lehetőségét, tehát nem párturalom megteremtése a cél. Ezután a következőket mondotta a miniszterelnök: Az érdekképviseletek és a kormány . Ezzelkapcsolatban rá kell mutatnom arra is, hogy az érdekképviseleteknek és hasonló szervezeteknek nem lehet feladata minden kormányintézkedéssel szembeszállani. A kormány szívesen meghallgatja az érdekeltek észrevételeit, de ha a szervezetek konkrét kormányintézkedésekkel találják magukat szemben, azoknak alá kell magukat vetniök. Erre jó példát nyújtott a Frontharcos Szövetség, amely — bár kissé túl hosszú tanácskozások után — de alávetette magát a belügyminiszter intézkedéseinek. Az ilyen szervezetek számíthatnak a kormány legmesszebbmenő támogatására, de az olyan szervezeteket, amelyek a kormány másíthatatlan törvényes rendelkezései ellen is demonstrálnak, nem tarthatom hivatásuk magaslatán álló intézményeknek. Küzdelem a gazdasági válság ellen Részletesen szólott ezután Gömbös miniszterelnök azokról a gazdasági és társadalmi nehézségekről, amelyekkel kormányralépése után szemben találta magát. A gazdasági válság mind súlyosabban volt érezhető, a közhangulat igen rossz volt országszerte. Elgyengültünk és..eresztettük kegyünket.. ...kemény és keserves harcban felőrlődött Károlyi Gyula gróf kormányának puritán, szívós és hazafias erőfeszítése, amellyel ők becsületes, önfeláldozó munkát végezve, próbáltak megbirkózni az akadályokkal. Ez a helyzet nehéz feladatokat rótt a kormányra. Gyors intézkedésekkel kellett alátámasztani a gazdasági életet, reményt kellett önteni a csüggedt tömegekbe, a nemzetet új erőkifejtésre kellett buzdítani. Új munkaalkalmak teremtéséhez, a forgalom élénkítéséhez hiányzott a tőke. A kormány nyomban hozzálátott a feladatok megoldásához. Lefolytatták a téli inségakciót, biztosították az államháztartás rendjét, megvédték a valutát inflációs kísérletekkel szemben. Hivatkozott a kormány különböző intézkedéseire, a hitelélet, a gazdák védelme, a kivitel támogatása és munkaalkalmak teremtése terén. Mindennek alapgondolata az volt, hogy az egyes gazdasági tényezők között a magyar sorsközösség jegyében kiegyensúlyozásra, harmóniára van szükség. Ez a gondolat vezette a kormány szociálpolitikáját is, amelynek alapgondolata a magyar testvériség. Olyan világ megteremtését kívánja, amelyben mindenki megkapja munkájának jutalmát, részesévé válik a nemzet jólétének. Ezért helyteleníti a munkanélküli segélyt, amely destruálja a munkát. Segély helyett munkát, munkaalkalmat kell adni. Csak az a szociális politika érhet el eredményeket, amelyet a gazdaságpolitika, a gazdasági helyzet megjavításával tud alátámasztani. ВЛИЯВ 1984 október 2. kedd Csak erőteljes kormányzótöbbség biztosítja az alkotmányosság fenntartását . Rendíthetetlen ugyanis az a meggyőződésem, hogy nemcsak az erőteljes kormányzást, de az ősi magyar alkotmányosság fenntartását is csakis egy ilyen hivatása magaslatán álló s a történelmi idők parancsszavát megérteni tudó, erőteljes kormányzótöbbség teszi lehetővé. A pártokra, klikkekre, érdekcsoportokra való szétforgácsolódás, vagy a koalíciókkal való kísérletezés ugyanis — elég példát láthatunk erre a körülöttünk zajló eseményekben —, nem az alkotmányos élet megerősítésére, de annak meggyöngítésére, lejáratására vezet. Az európai diktatúrákat nem a hatalmas kormányzótöbbségek uralma, de az a körülmény hozta létre, hogy az ezerfelé húzó, a nemzet magasabb érdekeihez felemelkedni nem tudó személyek, pártok és pártocskák meddő tusakodásában elsikkadtak az egyetemes nemzeti érdekek s a politikai szenvedélyek játékszere lett a kormányhatalom és az állami tekintély. Azzal tehát, hogy én a nemzet ősi tradícióinak megfelelő, alkotmányos eszközökkel egy, a feladataival és kötelességeivel tisztában levő erős és akcióképes, azonos politikai világnézetet valló kormánytöbbségre építek, nemcsak a ma olyannyira nélkülözhetetlen stabil kormányzást, de egyáltalán a tiszta alkotmányos élet és kormányzás további lehetőségeit akarom biztosítani. Ezért helyezek igen nagy súlyt mind a Nemzeti Egység Pártjának további szerves és céltudatos kiépítésére, mind pedig a párt társadalmi hátterét alkotó nemzeti egység mozgalmának fejlesztésére és kiépítésére. Az a célom, hogy az egyre nagyobb erőre kapó mozgalom míg új és friss népi erőkkel látja el a modern magyar közéletet, egyben szüntesse meg a társadalmi szervezkedésnek azt a hipertrófiáját, amely Magyarországon az egyesületi élet terén jelentkezik s amely a maga 18.000 egyesületével a belső magyar erők dezorganizációjához vezet, amint arra már többször rámutattam. A tisztviselők zokszó nélkül vállalták az áldozatokat . Az államháztartás helyzete a bevételek fokozását és a kiadások csökkentését tette szükségessé. Az 1932—33. évi 108 millió deficit 1933—34. költségvetési évben 62,5 millió pengőre csökkent, tehát 40 millióval volt kisebb, mint egy évvel és 87 millió pengővel kevesebb, mint két évvel ezelőtt. A kiadások csökkentése önmegtagadást és áldozatot rótt a köztisztviselői karra és valamennyi állami alkalmazottra, akik zokszó nélkül hozták meg ezt az áldozatot. Állampénzügyi helyzetünk további javulására megvan minden reményünk. Nehéz viszonyok között ezután is csak feltétlenül jövedelmező beruházásokat szabad megkockáztatni. Az óvatosságnak és az előrelátásnak ez az elemi szabálya irányadó nemcsak a közület, de a magángazdaság beruházásaira nézve is, amelynél szintén reális megfontolással kell eljárni. A római egyezmény a világparitáson felüli gabonaárakat biztosított Külkereskedelmünk fejlesztéséről szólott ezután a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdasági export fokozása egyik előfeltétele volt a gazdasági válságból való kibontakozásnak. Felsorolta azokat a külkereskedelmi szerződéseket, amelyeket kormánya megkötött és hangoztatta, hogy ezek a szerződések tették lehetővé olyan belföldi búza-irányárak megállapítását, amelyek lényegesen meghaladják a világpiaci jegyzéseket. Határozottan állítja, hogy a magyar gabonaárak erőteljesebb javulása a római szerződés következtében állott elő. A magyar külkereskedelem egységes megszervezése a külkereskedelmi mérleg örvendetes javulását eredményezte. Az 1933. évi mérleg 80 millió kiviteli fölösleggel zárult, az idei év első nyolc hónapjában is aktív a mérleg 22,5 millió pengővel. Az exportmennyiség növelése érdekében bevitelünket is fokoztuk és így, helyesen, egész külkereskedelmi forgalmunkat növeltük. Kivitelünk ebben az időszakban 23,5 millió pengővel növekedett a múlt év ugyanezen időszakával szemben, ami csak úgy volt lehetséges, hogy a behozatalnak is nagyobb teret engedtünk, főképp nyersanyagokban. Ez természetes következménye volt ipari termelésünk emelkedésének. Az iparcikkek belföldi árának olcsóbbá tétele végett kereskedelmi szerződéseink az ipari behozatalt megkönnyítették. Minden remény megvan arra, hogy az év utolsó negyedében a kiviteli egyenleg erőteljesen fokozódni fog. Hatvan százalékkal csökkent A mezőgazdaság helyzetében érezhető javulást állapított meg a miniszterelnök, amit az agrárcikkek áremelkedésén kívül a gazdatartozások rendezésére vezett vissza. A kormány különböző intézkedései az 1932. évben 225 millió pengő mezőgazdasági kamatterhet az idén 90 millió alá csökkentették, ami körülbelül hatvanszázalékos enyhülést jelent, a mezőgazdaság kamatterhe Mellőzhetetlennek tartja a miniszterelnök az egészséges iparfejlesztést. Elsősorban azokra az iparágakra érti azt, amelyeknek nyersanyaga bent az országban terem, vagy amelyeknek megvannak a normális életfeltételei. Az ipar prosperitása a mezőgazdaságnak is elsőrendű érdeke, miután ez fokozza a belső fogyasztást. Különös figyelemmel kell lennünk a kisipar támogatására, mert a százezernyi kisiparos az országnak értékes, megbízható rétege. Az ipartól viszont elvárjuk, hogy jó cikkekkel és megfelelő olcsó áron lássa el a fogyasztást, tehát szolgálja az egyetemes nemzeti szempontokat. Az ipari tőke ВЧ legyen öncélú, ha nem munkálja az egyetemes közjót. Ez vezette a kormányt a kartelbizottság és az árelemzés megteremtésénél. Eddig 24 milliót használtak fel beruházásokra Hangoztatta ezután a miniszterelnök, hogy a megakadt hitel, bár lassú ütemben, de újra megindult. A magyar hitelszervezet egynémely vonatkozásban mutatkozó túltengését megfelelő módosításokkal akarják korrigálni. A beruházások keretében a negyvenmilliós felhatalmazás alapján eddig 24 millió pengőt használtak fel. Az államháztartás pénzügyi helyzetére való tekintet-tel kénytelenek olyan beruházásokra szorítkozni, amelyek az állami üzemek teljesítőképességét fokozzák, vagy amelyeknél a kiadások túlnyomó nagy része munkabérre jut, amilyenek az útépítési és útszabályozási munkák. Másra jelenleg nincs kellő pénzügyi fedezet. Reformmunkák a gazdasági és szellemi élet terén Részletesen szólott ezután a miniszterelnök azokról a reformmunkákról, amelyeket a kormány a különböző tárcák körében folytat. A közigazgatás korszerű átalakítása már megindult. Erőteljes tevékenység folyik a bíráskodás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében. A reformtevékenység egyik legértékesebb gyümölcse a középiskolai reform, amellyel párhuzamosan folyik az alsó- és felsőoktatás korszerű kialakítása. Folyik azoknak a reformoknak előkészítése, amelyeknek irányelveit Pannonhalmán és a Bakonyban tartott minisztertanácsokon állapították meg. Ezeknek a reformoknak élén áll a telepítési kérdés megoldása, kapcsolatban a hitbizományok reformjával. Ebben a tekintetben már megtették az összes előkészítő lépéseket Folyik a közegészségügy rendezése, az úthálózat kiépítése, az adósvédelem még függő problémáinak megoldása, azután több fontos termeléspolitikai reformmunka. Beszéde további során a következőket mondta a miniszterelnök: Újból fölfelé haladunk a csúcselé . Nem állítom, hogy tevékenységünkkel döntő eredményeket értünk el, hogy most már röviden megnyílik számunkra a gazdasági virágzás és jólét egyenes, sima útja. Még sok nehézségen kell keresztülvergődnünk, sokat kell dolgoznunk és küzdenünk. De azt nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy megteremtettük az alapot a további produktív gazdasági munkára. Már nem gurulunk tovább a lejtőn lefelé, megyünk ismét — éspedig határozott lépésekkel — felfelé a hegynek. Az a tudat, hogy ki fogunk lábalni a bajokból, megteremtette a közvéleményben a bizakodásnak és a megnyugvásnak a légkörét, amely lelki előfeltétele minden munkábaállásnak, kezdeményezésnek és vállalkozásnak, egyszóval a gazdasági élet neki lendülésének. A lelkek megnyugvásának tulajdonítható az az örvendetes tény is, hogy a parlament alkotmányos tárgyalásaiban elültek a szenvedélyes pártharcok, enyhült a régebben szokásos személyeskedő hang és a higgadt magas színvonalú, tárgyilagos és emelkedett parlamenti vita szelleme vonult be a magyar törvényhozás házába biztos támasztékául az alkotmányos kormány bélés külpolitikai aktivitásának. Ennek jó hatása máris érezhető. Küzdelem a revízióért és — külpolitikánkat — egész gondolatvilágomnak megfelelően — független magyar állameszme és a nemzeti öncélúság szemszögéből nézem. Régi barátságokat fenntartani, új barátságokat szerezni, ez az útja a magyarság nemzetközi elhelyezkedésének. Külpolitikánk vezérgondolata: a fennálló szerződések nyújtotta lehetőségekből kiindulva, békés eszközökkel küzdeni a revízióért és az idegen impérium alá jutott magyar kisebbségi testvéreink fennmaradásért. Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszország iránt. Az első nagyhatalom volt a magyar kisebbségekért Európában, amely az ügyünket magáévá tette és irántunk a kölcsönös érdekek felismerésén alapuló kitartó és őszinte barátsággal viseltetik. Hálával vagyunk eltelve Itália lénglelkű vezérével, a Ducéval szemben. Szemben minden hamis beállítással és tendenciózus külföldi híresztelésekből fakadó félremagyarázással szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a két nemzet barátsága és együttműködése változatlanul szi-lárdan fennáll s külpolitikánk erős pillérét alkotva, szilárd bázisa a középeurópai békének és nyugalomnak. Az olasz—magyar barát — Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb viszonyban vagyunk, sőt bátran mondhatjuk, hogy évszázadokon át soha nem állott fenn a magyar nemzet egyeteme és nyugati szomszédunk közt olyan mély és őszinte viszony, mint ma. Őszintén kívánjuk Ausztria boldogulását és erős a reményünk, hogy megsértő és konciliáns politika révén a német— osztrák viszony is mihamarabb kiegyensúlyozott állapotba fog kerülni. Mág változatlanul szilárd — Németországgal szemben változatlan és erős szimpátiával viseltetünk és reméljük, hogy a harmadik birodalom az első berendezkedés természetes nehézségei után minden vonatkozásban el fogja foglalni az őt joggal megillető helyet az európai államok közösségében, hatalmas erőforrása lesz az új háború utáni modern európai békés alkotómunkának. Számíthatunk Anglia rokonszenvére . Visszapillantva az elmúlt idők eseményeire, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak azoknak az angol barátainknak, akik jogos aspirációink iránt oly sok megértést mutattak. Ismerve az angol nép tradíciós igazságszeretetét, amely mindig megnyilatkozik azokkal szemben, akik elnyomást szenvednek, nincs kétségem, hogy Nagybritannia rokonszenvére a jövőben is számíthatunk. A lengyel—magyar barátság a) fejezete — Most készülök lengyel utamra és nem tagadom, rendkívül örömmel. A legősziintébb barátság kötelékei fűztek századokon át a vitéz lengyel nemzethez. Remélem, hogy utazásom amellett, hogy az európai béke ügyét fogja előmozdítani, a két nemzet közötti barátság, valamint szellemi és kulturális együttműködés továbbfejlesztését is fogja szolgálni a gazdasági érintkezés kimélyítése mellett. Meggondolások a francia - magyar viszonyra vonatkozólag — Franciaország barátságát és a kisántantot alkotó szomszéd államokkal való viszonyunk megjavítását őszintén óhajtom. De franciabarát politika részünkről csak akkor helyes és lehetséges, ha erre megvannak a reális tárgyi előfeltételek. A minden áron franciabarát politikusainkkal szemben, akik Barthou kolozsvári és bukaresti beszédei után is azt követelik tőlem, hogy minden más érdeket és szempontot félretéve, francia vizekre evezzem, a magyar önérzet kérdésén kívül rá kell mutatnom e törekvés reálpolitikai indokoltságára is. E barátság conditio sine qua non-ja ugyanis — legalább még ez órában — a kisántanthoz való közeledésünk lenne jogos nemzeti aspirációinkról valló lemondásunk árán. Én leszek az első, aki nem fog előle elzárkózni, ha a reálpolitikai lehetőségek — vagy ahogy a római politikai jegyzőkönyv kifejezi — a „tárgyi előfeltételek meglesznek erre a közeledésre. De ha Magyarország minden jogos kívánsága elől a legridegebben elzárkóznak, ellenben Magyarországtól csak áldozatot követelnek, úgy ez csak újból megaláztatásunkat jelentené azok részéről, akiknek a történelmi szerencse forgandósága juttatott részt ezeréves országunkból. kedvezménye DlC7 tüáulást erősen elsőrangú Sfuuilinel látást пуиШ1апшг szállókká