Magyarság, 1935. április (16. évfolyam, 75-97. szám)

1935-04-20 / 91. szám

Mit remélhet a magyar gyümölcs a német piacon? Magyarország németországi almakivitelének kilátásairól Kálmán Sándor a következőket írja: Németország 20 esztendő óta folyó gyümölcsösítése jó években már csaknem fedezni tudja a háztartási almaszükségletet. Asztali minőségű almában azonban Németország bevitelre szorul. Ezen a téren Ausztria is szállít gyümölcsöt Németországnak, mégpedig Ruhr szén ellenében. A besszarábiai alma és erdélyi alma fokozatosan elmarad a német piacról, a szerb alma pedig nem kedvelt áru A minőségi áruk tömege tengerentúlról ered. Az Egyesült Államokból, Kanadából, Chiléből, Ausztráliából, Újzélandból tömegesen érkeznek Németországba almaszállítmányok, főleg akkor, amikor a tárolt alma már fogyóban van. A német termelés a tömeges fagykárok folytán nem törekszik asztali almára s ezen a téren Magyarország csoportja sikerrel tudna német gyümölcshiányba beilleszkedni. Leghathatósabb propagandaeszköz az olcsó ár lenne A német fogyasztók a főtt almát szerelik s célból a magyar alma néhány fajtája szintén megfelel. A magyar tüköralmát 30—10 év óta fogyasztja Németország. Legutóbb 34 pfenning volt kilónként az ár, de volt olyan év, hogy 46—50, sőt 60 márkát fizettek mázsánként. Törökbálint lehetne a legkeresettebb főzőalmánk, mégpedig november—decemberi szálatás esetén. A Jonathan-csoport kilátása gyengébb, mert ennek az amerikai versennyel kell megküzdeni A tavaszi virágkiállítás A kertészeti egyesület jubileuma Fennállásának ötvenedik esztendejét ünnepli az idén az Országos Magyar Kertészeti Egyesület, s ebből az alkalomból fényes keretek között rendezi meg májusi virágkiállítását. A Városligetben közel háromholdas területen folyik munka. A kiállításon a nagyobb állami és városi kertészeteken kívül Magyarország minden részéből részt vesznek a kereskedelmi kertészetek. A virágkeresztezéseknek és újszerű oltásoknak nemkülönben alakjuknak legfantasztikusabb teljesítményeit hozzák a magyar kertészek a közönség elé. A kertészeti egyesület, mely ma Széchenyi Károly gróf vezetése alatt áll, rendezi meg ezt a kiállítást s mint ahogy ötven éven át sugározta ki szakférfiai által a magyar kertészet megszervezését, úgy kívánja továbbra is — a műveit közönség támogatásával — szolgálni Magyarországnak, mint agrárállamnak kertészeti kultúráját. Növényvédelem — rádióhullámokkal A növényvédelem jövő irányairól ír érdekes fejtegetést Jeszenszky Árpád. Az, amit cikkében elmond, ma még a fantázia világába tartozik, de olyan perspektívákat nyit meg, amik máris sok realizálhatót mutatnak. Rámutat Jeszenszky, hogy a mai permetezési módszer rengeteg anyag- és munkapazarlással jár s a permetanyagok porlasztása, legfinomabb elosztása, mindenhova odajuttatása tökéletesnek nem mondható. Megpróbálkoztak a gázzal való fertőtlenítéssel is, ez a rendszer azonban csak az alacsony törzsi fáknál alkalmas. A legújabb védekezési irány a rádiónál ismeretes rövidhullámú áramokkal kísérletezik, amiknek az a hatása, hogy az alacsonyabbrendű élőlényekre rombolóan hatnak. Hogy ezek a kísérletek milyen messze vezetnek majd a siker vonalán, ma még nem lehet megítélni, azonban ebből is látszik, hogy milyen érdekes új perspektívák nyílnak a növényegészségügy terén azok előtt, akik a legtökéletesebb kezesi reformok terveit készítik elő. véde- Az eperfa-akció A Magyarság farmrovatának „Eperfásítás és selyemhémvótenyésztés" című cikkéhez illetékes helyről a következő megjegyzést fűzik: Selyemtenyésztésünk régi és a termelésnek ma is alapot biztosító rendszere a közterületi eperfaállományon nyugszik. E rendszer alapján azonban a magyar selyemtermelés távolról ■sem lehetett oly általános és nagyfokú, mint a nagy selyemtenyésztő államokban, ahol a selyemtenyésztés szorosan átkapcsolódik. Éppen ezért az országos selyemtenyésztési felügyelőség különösen a háború után igyekezett mind nagyobb érdekeltséget bevonni a selyemtermelés körébe és sok ezer eperfát osztott ki magánterületeknek olaszrendszerű eperfával való betelepítésére. Csak a múlt évben is több, mint 30.000 darab, az idén pedig ezt a mennyiséget megközelítő eperfahusángot GRUISIG 1935 április 21. vasárnap juttatott a gazdaközönségnek az eperfatelepítésnek, a selyemhernyótenyésztésnek és jövedelmezőségének fokozása céljából. Ezt a faültető akciót tehát, beleértve a Kecskemét határában levő tanyákon most megindult eperfa telepítést is, a selyemtenyésztési felügyelőség kezdeményezte és intézi a szakszerűségi szempontok figyelembevételével. Csak telepítsünk A magyar gyümölcstermesztés eredményes megvalósítása A magyar mezőgazdaság esztendőről-esztendőre tökéletesedik s nemsokára elérkezünk oda, hogy a magyar mezőgazdasági áruink minőség és fajta tekintetében egyedülállók lesznek. Erre a sikerre a magyar gazdák méltán jogot is tartanak. Örömmel néztem végig a közelmúltban lezajlott tenyészállatkiáilitást. Nemcsak az uradalmak, hanem a kisgazdák is szemléltették a magyar főváros közönségével azt, hogy helyes úton járnak , hogy erről az útról nem térnek le. Több vidéki gazdaismerősömmel találkoztam a kiállításon. Elbeszélgettem velük. Szóbajött egyik legnagyobb jelentőséggel bíró termesztési águnk is: a gyümölcstermesztés. Hihetetlen érdeklődést tapasztaltam. Ezelőtt négy-öt esztendővel még a kisgazdák is irtóztak a gyümölcstermesztés gondolatától. Volt a tanyán pár gyümölcsfa, ez azonban elbetegülve. Inkább elriasztotta, mint rávezette volna őket az intenzív gyümölcstermesztés gondolatira. Ma már nem így van. Örömmel állapíthatom meg ezen a téren a haladást. Nem tartozom ama szakemberek közé, akik a mai magyar gyümölcstermesztési politikát teljes mértékben jónak találják. De nem tartozom azok közé sem, akik szaktudásukat támadásra és kritizálásra használják fel. Meg kell állapítani, hogy erre a termesztési ágra a figyelmet példaszerűen hívják fel , ez a munka nem is maradt eredménytelenül. Nemcsak maga a termesztés került helyes mederbe, hanem a csomagolás és védekezés is. Végre valahára eljutottunk oda, hogy a magyar gazdák szókincsében elfoglalta helyét ez sokat jelentő gazdasági szó, hogy gyümölcsvédelem. Pályám elején, amikor a gyümölcstermesztés eredményes megvalósítását tűztem ki életcélomul, féltem. Féltem attól, hogy a múltnak ezen a téren elkövetett bűneit és mulasztásait soha sem tudjuk helyrehozni. Ma már nem így gondolkozom. Mai gyümölcstermesztésünk fő baja a védekezés hiánya. Ezt a bajt a gyakorlat és az idő önműködően fogja megoldani. Példa erre a szőlő esete. Miért permetezi a gazda a szőlőjét évente négyszer-ötször, miért oltja a nemes veszőt amerikai alanyra? Azért, mert a gyakorlat rákényszerítette, hogy a lisztharmat, peronoszpora és filloxéra halálos jelentőségű kártételével csak a legnagyobb és legéberebb figyelemmel tudják felvenni a harcot. Ezt a harcot nem az elmélet hanem az élet nyerte meg. Az élet és az idő amely meg fogja oldani nemsokára a magyar gyümölcsvédelem sokáig húzódó problémáit is Csak telepítsünk, csak jöjjenek a jövőt biztosító törvények, mert ezek a legbiztosabb bázist jelentő tényezők. Csak jöjjenek a programok az alföld fásítását illetően s csak jöjjenek az új parlamentben az interpellációk ebből a témakörből is. Gibbon Alfréd Okimakertész Csonka lesz az őszi mezőgazdasági kiállítás Takarékoskodik a földművelési minisztérium Megírtuk már, hogy a múlt ősszel nagy sikerrel lebonyolított őszi mezőgazdasági kiállítás az idén elmarad. Ennek oka az, hogy a kiállítás megrendezésének kérdésénél a földmvelési minisztérium a fiskális szempontot helyezte előtérbe s a kiállítás által szolgált nagyfontosságú érdekeket alárendelte azoknak szempontoknak, amelyek a takarékosság elvét helyezik előtérbe. Most arról értesülünk, hogy a kiállítást szűkebb és csonka keretben mégis megrendezik, amennyiben a tavalyi kiállítás osztályaiból csak a gyümölcs- és virágkiállítás megrendezését tervezik. Az osztrák méhészmozgalom erőteljesen fejlődik. Ausztriában 70.000 méhész van, akik közül 36.000 a méhészszövetség tagja. Az osztrák statisztika szerint 20.000 méhésznek van Ausztriában legalább 20 méhcsaládja, 9000-nek pedig átlag 25 családja. Több mint 2000 olyan osztrák méhész-szövetség 40.000 schilling családdal rendelkező méhész 385 működik, hat osztrák méhésznek 200-nál több családja van, Ausztria területén, — írja Koppány József dr. — 1200 helyi méhészeti egyesület van. Az osztrák Méhész Szövetség 40.000 schilling szubvenciót kap a kormányától, amelynek fele a vidéki szövetségeké. Az elmúlt évben 200 vagon méhetető cukrot osztottak ki Ausztriában, a mázsánként ebből is 30 schilling jutott a szövetségnek. A méhbetegségek szakértő tanfolyamára 4000 schillinget, a méhatkavész leküzdésére 2500 schillinget, méhészeti tanulmányútra ugyanennyit költöttek. A költségvetési kiadások közt a mézfogyasztási propaganda is szerepel . Mennyi gyümölcsfa van az országban? Különböző becslések vannak forgalomban arra nézve, hogy milyen számú gyümölcsfa van ma Magyarországon? A legutóbbi statisztikai felvétel tudvalévően 16 millió gyümölcsfát állapított meg, s vannak kombinációk arra nézve, hogy a legutóbbi évek telepítései 20 millióra növelték a faállományt Ezzel szemben szakemberek becslése szerint ma sincs több 17—18 millió darabnál, mert évente csak másfél—kétmillió darab fát ültetnek, nem sokkal többet, mint amennyi a természetes apadás. Út mandulaerdőt óhajt telepíteni Füred, Zánka és Révfülöp között a balatonparti érdekeltség. Az ottani meszes és kopár terület kiválóan alkalmas volna arra, hogy sokezer mandulafát ültessenek el. A szőlőtelepítés célszerűségéről érdekes tanulmányt írt Szabó Gyula. Rámutat, hogy az utóbbi években csemegeszőlő-kivitelünk visszaesőben van, mert eddigi fajtáink nem bizonyultak elég célszerűeknek. Az a csemegeszőlő felel meg, amely alkalmazkodik a külföldi piac ízléséhez, édeskés zamatú, 8—10 napig baj nélkül tárolható és szállítható. Csemegeszőlőexportunk 80 százaléka saszla, 20 százaléka Csabagyöngye, de ezek nem elég nagyszeműek nem olyan kemény húsúak, hogy szállításuk kár nélküli lehessen. Véleménye szerint egész csemegeszőlő-termelésünket Mathlász-féle egyes fajtákkal kellett volna átállani és gondnak kellett volna lenni arra, hogy mindenütt odavaló helyi fajtákat termeljenek. Felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarország szőlőterületein 20—25 százalékos tőkehiány van s ezek kipótlásánál már a fenti alapon kellene gondoskodni. A reuma gyógyszere — a méhszúrás. A méhméreg (méhsav) baktériumölő, fertőtlenítő hatását mai biológiai tudásunk nem igazolta, tehát az úgynevezett „méhsav-megóvó", melegépítményű kaptárak bekerültek az elavult tárgyak múzeumába. Viszont mindinkább igazolódik orvosi oldalról is a méhméreg reuma enyhítő hatása. Erre úgy jöttek rá, hogy akik fájós testükre néhány méhszúrást kaptak, azok reumatikus fájdalma enyhült. Egységes szilvatermelésre igyekeznek átszervezni Békés megye gyümölcstermelését Matusek György gyümölcstermelési intéző vezetésével dolgozták ki a „megyei gyümölcs programot"*, amelyhez nagy reményeket fűznek. helyi megállapítás szerint 1 hold búzaföld eddig 100—150 pengőt eredményezett, míg ugyanannyi terület besztercei szilvatermése 200—400 pengő haszonnal jár. A vörösszilva kevésbé értékes nyersanyag, mint a besztercei, mert az előbbiből 1 métermázsa csak 7—8 liter pálinkát ad, az utóbbiból 10—15 latért lehet termelni. A vörösszilvafákkal rendelkező gazdákat felhívják, hogy tavasszal ifjítsák meg szilvafájukat, s nyáron szemezzék át beszterceire. Ezen a módon 3—4 év múlva kialakítható az egységes szilvatermelés. A békésmegyei Kertészegyesület a tavasszal szilvaaszalót létesít. Ingyenes méhészeti tanfolyam. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ez év júniusában díjtalan méhészeti tanfolyamot rendez méhészeti oktatóterepén A tanfolyam tizennégynapos. Minthogy a rendelkezésre álló helyek számát az eredményes egyéni oktatás érdekében korlátozzák, a komoly érdeklődők jelentsék be mihamarabb jelentkezési szándékukat fentjelzett egyesületnél, egyszerű levelezőlapon. (Budapest, IX., Üllői út 25). 0 Kamarai jelentés a baromfitenyésztésről. Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara most tette közzé évi jelentését, amelynek érdekes része a kamarai körzet egyes városainak részvétele a mezőgazdasági termelő munkában. Kiemeli a jelentés Makó szerepét a hagymatermelésben, továbbá Orosháza, Békéscsaba, Szentes és legújabban Szeged részvételét a baromfimezőgazdaságra ( Capferjj)(b Megállapítja a kamara, hogy a kérdéses kistermelési ágak terén a felsorolt városok milyen fontos szerepet töltenek be, s hogy viszont ez a termelőmunka mennyire elválaszthatatlan az alföldi városok jólététől. Alföldi méhészeti és mézkiállítást rendeznek augusztus végén Békés megyében. Be fogják mutatni a régi méhészeti eszközöket és kaptárokakra Mit ér a gyümölcsös? A gyümölcsösök értékének becsléséről, ami kisajátításoknál, kártérítési becsléseknél időszerű, Liszka Jenő tanár a következőket írja: Egy tiszaháti kisajátításnál a jóltermő Jonathánfáknál 17—18 pengőt, kivételesen 27—28 pengőt állapítottak meg, évi hozam gyanánt. Legjobb erőben a 45 éves fák szerepeltek a becslésnél, ettől kezdve csökkent a hozadék. A kisajátítási terület 650 négyzetmétert tett ki, amelyen 6 darab Jonathán-almafa állt. A telekért 60 pengőt, a gyümölcsfákért 162 pengőt ajánlottak fel s a becslés alapjául az szolgált, hogy egy hold gyümölcsös átlagértékét 2000 pengőben vették fel, amiből a telekre 540, a gyümölcsfákra 1460 pengő jutott. A tulajdonos nem nyugodott bele az alacsony becslésbe, bár elfogadta a telekért megállapított 60 pengőt, 7 gyümölcsfájáért 1350 pengőt kért. Ezt azzal indokolta, hogy rendes termés idején 6 Jonathán-fa után átlag 108 pengő a tiszta haszon, illetve 54 pengő, miután csak másodévenként volt jó a termés. Ezt a jövedelmet tőkésítette 4 százalékkal s igy jött ki a kivánt összeg. A bíróság az eltérő becslések középarányosául 750 pengőt állapított meg a fák értéke gyanánt. Újabb szakértői becslés következett, amely figyelembe vette a fák élettartamát és a termés megindulásáig eltelő 8 évet is, így a gyümölcsfák értékét 885 pengőben számították ki. Németország értékesítési reformjai A terményértékesítés németországi megszervezéséről érdekes ismertetést közöl Szabó Miklós dr. egyetemi tanársegéd. A tojásgazdálkodás vitelére is létesítettek Németországban központi irányító szervet, amely a földmivelési minisztériumnak van alárendelve. Feladata az, hogy tiszta képet szerezzen a tojástermelésről és fogyasztásról, s ebből a célból a birodalmat termelési és fogyasztási nyilvántartásokba osztották be. Kimondták, hogy csak olyan áru kerülhet forgalomba, amely keresztülmegy az ellenőrző központon, amely az árakat is megszabja. Az áru összegyűjtésére országszerte fiókhálózatot létesítettek, körzeti gyűjtőállomásokkal, amelyek nemcsak szövetkezetek, hanem magáncégek is lehetnek. 10—20 ilyen helyi gyűjtőállomás csop sül a nagyobb központok körül, amelyek száma ezerre tehető. Ezek végül 20 nagy fogyasztó központ között oszlanak meg. A piac ellátásánál az az általános szabály, hogy az áru lehetőleg ott kerüljön forgalomba, ahol termelték. Ha aztán a helyi ellátáson felül felesleg mutatkozik, az kerül az országos központ munkakörébe. Az országos irányító szerv rendeleteket adhat ki a belforgalom, a standardizálás és az import keresztülvitelére. A tojásértékesítés megszervezésére egységes birodalmi standardot állapítottak meg, s ezek a szabványok mértékadók a külföldi árura is. A belföldi termelés védelme céljából a külföldi tojás árkiegyenlítő illetéket fizet, amely a vámtételt kiegészíti. Egy-egy árutételt több piacon nem szabad felajánlani, nehogy árrombolás álljon elő a látszólagos túlkínálatból. Kell-e hűtőház a gyümölcs eltartásához? Az Alföldön a termelők igyekeznek áttérni a téli alma termesztésére s ezzel kapcsolatban felmerült a hűtőházi probléma is. Több alföldi termelő azonban hűtőház nélkül is jó eredményeket ért el, így például Hankovszky Zsigmond Kecskeméten és Halász László dr. nyugalmazott közjegyző Cegléden. Az utóbbi a tavaszi mezőgazdasági kiállításon is résztvett hibátlan almáját 2,6 pengőért vették meg a csemegekereskedők. „ Küzdelem a B körtésrothadás‘‘ ellen. Békéscsabán a múlt évben több községben méhjárvány ütötte fel a fejét Az idén felül fogják vizsgálni a méheseket s ahol a ragályt megállapítják, megsemmisítik a fertőzött méhcsaládokat. Ebből a célból szabályrendelet is készül a megyében. Gyümölcsfavédelmi egyesület alakult Gyomán az Olvasókör helyiségében. Elnökké Bernsroth Mártont, alelnökké Párizs Imrét választották meg. Az egyesület célja a féregmentes gyümölcstermelés előmozdítása és a hasznos madarak tenyésztése. A GyOE tisztújító közgyűlését, amelynek váratlan elmaradásáról már írtunk, május 4-én tartják meg. Ezen fogják az új elnökséget megválasztani. Mennyi gyümölcs terem az országban? földmivelési minisztérium kertészeti osztálya, pomológiai szakemberek megkérdezése alapon, összeállítást készített a magyar gyümölcstermelés évi valószínű és átlagos mennyiségéről. Eszerint almából évente 6000 vagon a termés, de ez nagy ingadozást mutat, mert tavaly csak 2500 vagonnal termett. A magyar körtetermés 2000, a szilva 4500, cseresznye, meggy 1500, kajszi 1800, őszibarack 900, dió 450, mandula 15 vagonra tehető. Uborkatermelési kísérlet indul meg Heves megyében. A Heves megyei Gazdasági Egyesület több kiló vetőmagot oszt szét a gazdák közt. Holdanként 100—160 mázsa termést hoz ez a mag, olyan minőségben, amilyent a külföld tömegesen keres. A mézpiacon, az ünnepek ellenére, a forgalom igen jelentéktelen volt. Külföld is tartózkodó. Elsőrendű pergetett akácméz, a méhész vasútállomásán a vevő edényeiben 75 pengő budapesti nagykereskedőknél 100—105 pengő kicsinyben kilónként 115 — 120 fillér. Tarló- és vegyesvirágmézek minden vonatkozásban kilónként 5—10 fillérrel olcsóbbak. Vihorban az üzlet élénk viaszárak szilárdak.