Magyarság, 1935. április (16. évfolyam, 75-97. szám)

1935-04-24 / 92. szám

003. április 24. szerda MAGIAHSIG 0 SaWkwaeny Hm Hm«*«vásárhelyen­. A hód­m­ezővásárhelyi sakk­őrben ismét nagy lendü­lettel indult meg az élet, hogy visszaszerezze a bajnoki címet. A most befejeződött „Kratochwill-kupamérkőzés nyertese Szilágyi Endre állami tanító lett. Húsvét első napján fejeződött be a sakkör rendezésében a helyi egyletek sakkcsapatainak a mérkőzése, amely után megkezdődik a köri, majd a városba­nokság küzdelme. Pünkösdkor pedig az Al­földi-hét“ keretében budapesti mesterek rész­vételével meghívásos­ verseny lesz.­­ A Karakán cserkészrepülőgép, amely ősz­szel majdnem megjavította a vitorlázórepülés időtartam világrekordját és 81 km.-mel tartja a magyar távolsági rekordot, most Stef Tibor cserkész­pilóta vezetésével 1900 méter magasra emelkedett és 60 km. utat tett meg. Stef Tibor ezzel a teljesítménnyel mint harmadik magyar pilóta szerezte meg a nemzetközi teljesítmény­­örvényt.­­ A BTC 30 éves jubileuma. A magyar sport­­történelemnek valamikor legnagyobb szerepet játszó egyesülése, a Budapesti Torna Club ez évben ünnepli fennálásának 50 esztendős év­fordulóját. A BTC adta Magyarországnak az első magyar olimpiai győztest, Hajós Alfréd személyében, aki 1896-ban Athénben kettős győ­zelmet aratott a 100 és 1200 méteres úszó versenyekben. Ugyanakkor Kellner Gyula a ma­ratoni futásban, közel félszáz ellenféllel szem­ben harmadik lett. Az atlétikának, illetve tornának egyetlen magyar olimpiai bajnoka 1900. évi párisi olimpián Bauer Rezső diszkosz dobó és az 1932. évi los angelesi olimpián Pelle István to­rnászbajnok, szintén a Budapesti Torna Club tagjai voltak. A művészi olimpiákon Hajós Alfréd párisi építészi győzelmére és Mannó Milliadesz los angelesi szobrászművész­ sikerére lehet büszke a BTC. A magyar labdarúgósport­nak 1897-ben történt meghonosítását és ennek a legnépszerűbb magyar sportágnak fejlesztését a magyar sport a BTC-nek köszönheti. Az 50 éves jubileumot a BTC szerény körülmények között kívánja megünnepelni. Május 26-án a Beszkárt-pályán országos tornaversenyt rendez amelyen először kerül eldöntésre egykori nagy­nevű elnökének, a magyar futballsport meg­alapítójának emlékére alapított Iszer Károly vándordíj. Június 2-án délelőtt 9 órakor a Szent István-bazilikában ünnepi mise keretében Zadra­­vetz litván püspök megáldja a BTC sok, küzdel­met látott és dicsőséget megért zászlóját. Dél­előtt 11 órakor ünnepi közgyűlés lesz a Vigadó kis termében, este pedig a Gellért-szálló már­ványtermében látja vendégül a BTC azon szö­vetségeket, egyesületeket és sportintézményeket, amelyeknek keretében és amelyekkel társulva a magyar testnevelésnek annyi értékes szolgálatot teljesített.­­ A „Neptun“ Budapesti Evezős Egylet április 16-án, kedden tartotta margitszigeti klubházában 50-ik évi rendes közgyűlését Pásch Gyula dr. elnöklete alatt, a tagok nagy­számú részvétele mellett. A közgyűlés elhatá­rozta, hogy az egylet fennállásának 50 éves jubileumát ünnepélyes diszközgyűlés keretében fogja megünnepelni. A közgyűlés meleghangú táviratban üdvözölte az egylet alapítóját, Mé­száros Ferencet és Kelemen Kornél dr.-t, az Országos Testnevelési Tanács elnökét. Végül a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta az egylet tisztikarát és választmányát. róSPORT 0 A két lovaregyleti nap sorozatos oddsz­anarchiát. Az állítólag nem létező, de a való­ságban meglévő bukmékerkartel a két lovar­egyleti nap hihetetlen oddszanarchiát produkált. Különösen a kezdőkurzusok okoztak óriási meg­botránkozást, mert ezek teljesen irreálisak vol­tak. Ezt az is bizonyítja, hogy majdnem mind­egyik kezdőkurzus — minden ok nélkül — a többszörösére emelkedik, de a toto még ezeknél is többet fizet. Itt van egy pár példa. Ezek a győztesek! Azonban a két nap ismétel­ten előfordult, hogy „reás" kezdetű lovak alapo­san meghosszabbodtak, mert a bukmékerek nem az esélyek is a fogadások szerint adták a kurzu­sokat, hanem találomra, de mindig úgy, nehogy a közönség valamit is nyerhessen. Az ilyen soro­zatos oddszanarchia láttára több, mint bizonyos, hogy a Lovaregylet sürgősen közbelép és meg­védi a közönséget. A Gutai bravúros lovaglásával Vonzó nyerte a Pest megyei hendikepet. A Király-díj napjára emlékeztető külsőségek között rendezte meg a Magyar Lovaregylet a budapesti versenypálya húsvéti megnyíló versenyét. Szakértő becslés sze­rint legalább 15.000 ember tolongott vasárnap a nézőtereken és a nézők között rengeteg sok volt a külföldi. A nagy tribünön a lóversenyek leg­­válogatottabb közönsége szórakozott és a dísz­páholyban megjelent a kormányzó is. A lojaliza­­tőrök körül szinte életveszélyes volt a tolongás, ellenben annál üresebb volt a bukmékerek ket­rece és — úgy látszik, a Magyarság húsvéti figyelmeztetője nem tévesztette el a hatását! — a máskor tolakodóan hangos felhajlók is csak suttogva mertek életjelt adni magukról. A favo­rtokat impertinensül kurta oddszokkal kínálgat- Kezdő Startoddsz Toto In pettor IX 37 Üstökös4 10 240 Mandarin2 2 X 35 Vonzó5 5 121 Kiskun2 4 40 (1 kűrz, ker.) Addio IV«2 18 (holtverseny) Visegrád IV« IX 32 Bohó 7:101 30 Margit 6:10 8:10 18 Mumus 8:10 IV« 24 Példás IV« IX 29 i­ fák, de legalább — ilyen a mi bukmékereink i­- szerencséje! — a vasárnapi favoritok, az egyet­me­len Visegrád kivételével, valamennyien le is mi­­att radtak. Kezdte a favoritvereségek sorát mindjárt ott a megnyitó versenyben a paris Also, amelyet ll? In petto vert meg, az ugyancsak paris Thank you y, meg éppen csak harmadik tudott lenni az eladó­versenyben. A mérföldes hendikepben is veresé­get szenvedett a lefogadott Honvéd, a Pest megyei hendikepben pedig Vonzó verte pocsékká a fo­­­­gadott lovakat, bár igaz, hogy győzelmét első­sorban Gutai bravúros lovaglásának köszönheti. E­­Vonzó győzelme, illetve Fokos, Már enyém és Kapitány teljes lemaradása folytán a tavaszi hal­mozott előfogadásoknak több mint 90 százaléka ez máris elveszett. A bukmékereknek valóban jó ■a húsvétjuk volt — pénzzel öntözték meg őket... ,„ Szegény fogadók, mit tehettek? Ennyi favorit­­- vereség után most már joggal reménykedtek a következő favoritokban, de a reál Moran is csak másodiknak futott be a Petridi-díjban, Idler pe­­­­­dig megint csak harmadik tudott lenni a követ­­­t­kező hendikepben. Csak amikor már mindenki ■z elvérzett, pontosan az utolsó versenyben futott­­­ be elsőnek a favorit Visegrád, de akkor a veszte­­­­sek óriási többsége már a városba vezető utakat­­ taposta. A „pestmegyeiben“ Fokos mindvégig ’* megtartotta favorit pozícióját és a másfélszeres '■ pénzért is beléhelyezett bizalmat még növelte,­­■ hogy egyes startszámot kapott. A start hamaro­­san sikerült és alig 100 méter után Fokos már 6 2—3 hosszal vezetett a korlát mellett Szepes, a Tramp és Subcontra előtt. Mintegy 800 méter­es befutása után Fokos már ostort kapott, először­­ Szepes érte utól, majd Balsors is melléjük nyo­­m múlt, de a távoszlop előtt mindhárman elkészül­­­tek az erejükkel és akkor úgy látszott, hogy a nyugodtan galoppozó Trump fogja nyerni a ver­e­senyt, de a távoszlop után Vonzó nyergében a Gutát meglepte és rövid küzdelem után fél h­osz- 1 ' szál megelőzte a célvonalban. Ugyanannyival­­ maradt le harmadiknak Subcontra, mindössze fejhosszal Bácska előtt. A vasárnapi verseny­­ eredménye a következő. , I. futam. In petto (IVs, Klimscha) első, Also­­ (pari, Szabó L. N­.) második, Emese (3, Vrabel) . harmadik. Tot: 10:37, 13: 11, befutó 5:29. . . II. futam. Üstökös (10, Szentgyörgyi) első, Kopó­­ (5, Tamási) második, Thank you (pari, Balog)­­ harmadik. Tot. 10:240, 53, 27, befutó 5:930. —­­ III. futam. Mandarin (2V­, Vrabel) első, Honvéd­­ (11/1, Simics) második, Gemma (5, Gosztonyi) 1 - harmadik. Tot. 10:35, 14, 15, befutó 5:63. — • IV. futam. Vonzó (5, Gutai) első, Tram (2V*,­­ Szabó L. N­.) második, Subcontra (10, Klimscha) I , harmadik. Tot. 10:121, 31, 22, befutó 6:600. —­­ V. futam. Kiskun (4, Csula) első, Moran (7:10,1 ■ Csaplár) második, Legyes (10, Vrabel) harmadik. I Tot. 10:40, 16, 13, befutó 5:45.50. — VI. futam. I . Addio (2, Gutai) és Little Pal (2, Klimscha) holt- I­­ versenyben első, Idler (IV., Csuta) harmadik. I . Tot. 10:18, 16 Addio, 10:16, 15 Little pal, befutó I 5:29.50 Addio és Little pal, 5:20 Little pal. — I VII. futam. Visegrád (IVI, Horváth K.) első, 1 Pénz (16, Rózsa) második, Poter (2'/s, Gosztonyi) I harmadik. Tot: 10:32, 19, 33, befutó 5:612. () Kétszeres holtverseny volt az Áprilisi nagy I hendikep első és harmadik helyén. Húsvét má­­­­sodik napján jó idő járt a favoritokra, de a fo­ r gadók nagy része már vasárnap elveszítette a pén­­s­zét, akiknek pedig még maradt valamelyes pénze, s az a vasárnapi tapasztalatok nyomán, már nem I merte a favoritokat fogadni. A nap főszámában,­­ az Áprilisi nagy hendikepben tizenkét öreg 161 állott a starthoz, de az érvényes indulásnál­­ Livorno állva maradt, Puskapor pedig néhány I hosszat veszített. A vezetést Tammuz vállalta, I mögötte pedig sorrendben Arsiero, Mulass és I­fíih galoppoztak a meglehetősen zárt mezőny I előtt. Mulass eltűnt és helyébe a fokozatosan fel-­­zárkózó Canada nyomult. Az egyenes elején I Arsiero elhagyta a vezetőt és már biztos győztes-­ nek látszott, de Canada újított, ugrásról-ugrásra 1 tért nyert és a célban beérte Arsierót. Tammuz I továbbra is védte a harmadik helyét, de a finis-­ ben nyitó sísh ugyancsak holtversenyt erőszakolt­­ ki tőle. A hétfői verseny eredménye a következő: I­I. futam. Bohó (pari, Vrabel) első, Poczkos I (2, Csaplár) második, Quarnero (2, Gutai) har­­­­madik. Tot. 10:30, 19, 16, befutó 5:69. — II. fu­tam. Margit (8:10, Weissbach) első, Rajta (5, I Vrabel) második, Mes­pás (8, Klimscha) harma­­­­dik. Tot. 10:18, 12, 17, befutó 5:51.50. — III. fu­tam. Mumus (IV­, Vrabel) első, Angola (5, I­ványi) második, Sombor (16, Bihari) harmadik. I Tot. 10:24, 13, 17, befutó 5:73.50. — IV. futam. Canada (6, Esch) és Arsiero (4, Teltschik) holtv. I első, Tammuz (5, Szabó L. N­.) és Ifih (3, Wecker-­­mann) holtv. harmadik. Tot. 10:24 Canada helyre I 23, Arsiero 22. Tot Arsiero 10:28, Tammuz 10:15, I Rich 10:14. Befutó 5:137.50 Canada és Arsiero, I 5:137.50 Arsiero és Canada. — V. futam. Példás I (la/s, Balog) első, Queenie­­214, Esch) második,­ Amanda (2, Vrabel) harmadik. Tot. 10:29, 13: 17,1 befutó 5:39.50. — VI. futam. Sylva (3, Kollár) I első, Pelendor (6, Hála) második, Nagymester 11 (7:10, Vrabel) harmadik. Tot. 10:42, 12, 13, be-1­­ futó 5:80. — VII. futam. Subcontra (1 Vs, Esch) I­­ első, Karolinger (3, Szabó L. N­.) második, Kur-1 , Kud Khan (16, Keszthelyi) harmadik. Tot. 10:30,1­­ 16, 20, befutó 5:55. Természetes gyógymód és táplálkozás A legmagasabb életbölcsesség könyve — a biztos egészség és magas életkor elnyerésének útmutatója. Dr. Bucsányi Gyula egészségügyi tanácsos főorvos — a modern természetes gyógy­módok úttörője és mestere — négy évtize­­des tapasztalatai alapján írta meg főmű­­vét, mindnyájunk legnélkülözhetetlenebb tanácsadóját. Ara­d.— pengő. Megrendelhető a MAGYARSÁG könyv­osztályában, Budapest. VI., Aradi-utca 8. földszint Szökés a GIPU országából írt a­­ CSERNAVINA TATJANA fi­a • I A felügyelőnő csitítása semmit sem­­használt, csak az osztályfelügyelő tudta i­s megnyugtatni, mert az szokta hozni ki a . I cigarettát. Amikor megjelent, nyersen 11 kérdezte: ’I — Mi kell magának, polgárnő? ' I Azonnal elcsendesedett. Szemei szo­­ljm­pru bánatot mutattak. Nehéz volt el- flentállni ennek a sírástól szinte gyermek s késén bájos arcú hivatásos tolvajnőnek, s összecsucsorított szájjal szólalt meg: — Cigaretta! ! Az osztályparancsnok szigorú arcvo­ ínásai megenyhültek, elmosolyodott, ki­húzta tárcáját és megkínálta cigarettá-­I val. I — Csomagot nem kap? — kérdezte a I felügyelő részvétteljes hangon. — Az kevés — panaszkodott. — Itt I unalmas. Engedje meg, hogy hozathas­sak magamnak. Hozzám fordult és egy rubelt könyör­ I­gött ki tőlem. Az őrségváltásnál meg is hozták a I cigarettáját. Ilyen kegy sohasem jutott a mi osz- I tályrészünkül. Mi rabok voltunk a szó a GPU értelmében, mig a hivatásos tolva­jok, betörők, gyilkosok egy-egy mosolya, még a legkérgesebb szivü GPU-istát is I megpuhitotta. XXII. A GALAMBOK. " A börtön sivárságában volt egy kis­­örömünk is: a galambok. Tavasszal nagy I tömegben, nesztelenül repülték át a bör- I tön falát és buktak alá az olvadozó hóra,­­ahol a foglyok egy-egy titokban elejtett I morzsával igyekeztek táplálni ezeket a I kedves madarakat. Hangos bugással száll­tak alá az ablakok párkányaira, csőrük­­k­kel zörögtek az ablakok üvegén és izegve­ , mozogva türelmetlenül topogtak lábaik­ ] I kai.. .. ..... ] Húsvét vasárnapján valaki egy festett , tojást csempészett be az udvar egyik sarkába. A tojás körül, mely ketté volt­­ szelve, ott szorongtak a galambok. A belsejét kicsipegették és a színes tojás héját szerteszéjjel dobálták, ősi orosz szokás szerint, mintha valaki halottját siratná, úgy helyezték ide a tojást, mint egy s­irhantra a börtönudvarra, hogy a­­ koldusok, a nincstelenek és a madarak­­ ezen a napon jóllakhassanak.­­ Húsvét másodnapján óriási felhősza­­­­kadás és borzalmas vihar dúlt. Az őrség­­ lakásában a szél csapkodta az ablakokat.­­ A levegőben papírlapok röpködtek és­­ reggel az udvar aszfaltján forgácsból ké­­t­­­szült művirág-csokor feküdt. Szovjet- g­­yártmány. A papiros és szövet sok­­ pénzbe kerül Szovjet-Oroszországban, azért fából készülnek a művirágok. Ott feküdt egy csomóban összegyűrten, be-­­ szennyeződve, ahová a szél sodorta. De ő nekünk szépnek és kívánatosnak tűnt­­ fel. Lehajolni azonban és felemelni senki sem merészelte közülünk. Még egy ki-­­ hullott galambtollat is szigorúan tilos­­ volt felemelni a földről.­­ Sokkal kellemesebb volt ennél a virágo­­ nál az az illat, ami a pincéből áradt fe­­l­­énk. Ott helyezték el a frissen fűrészelt fenyőfákat, amelyek az erdő illatát idéz­­n­­ék fel bennünk. Ez a pillanat az igazi levegő szagát, a szabadság érzetet éb­­b­resztette fel bennünk és mikor megbil- Iö­völve a régen érzett illattól, meg-megáll­ a­tunk egy pillanatra, lecsapott ránk ere­­ü­­nk durva nógatása. — Mars! Mit állsz meg! Utána megint visszavittek a keserű, áporodott levegőjű börtönbe, az egyedül­létbe, a sűrű rácsos ablakok mögé. Ezek voltak a véletlen sugarak, me­lyek hozzánk tévedtek, de a galambok sűrű vendégeskedéseikkel gyakran meg­örvendeztettek bennünket. Az ablakon hagyott morzsákat esze­gették, fejüket oldalra hajtva, be-beku­­kucskáltak a börtönablakon át, mintha csodálkoznának azon, amit látnak. Szigorúan tiltották a galambok eteté­sét. Belül a börtönben a felügyelőnők figyeltek, kívül az őrök vigyáztak, mert az udvarról látni lehetett, hová szállnak a galambok. De nagyon nehéz volt eluta­sítani egyetlen szabad vendégünket. Hogy a tilalmat kijátsszam, olyan időt ■BE35ÜE1S3I (»7) Eredeti orosz kéziratból fel« dolgozta ! MÁTRAI SÁNDOR választottam ki, amikor a börtönben már eloltották a villanyt és mindenki aludni tért. Lopva az ablakhoz osontam, kinyi­tottam és morzsákat szórtam a pár­kányra. Hajnalban, mikor siri csend ho­nolt a börtönben, mikor az elkínzottak hadserege végre elaludt, mikor az őr­ség és a felügyelők is nyugalomra tértek, megjöttek szárnyas vendégeim és vigan szedegették fel apró kis csőreikkel a ke­nyér- és daramorzsákat. Lökdösődtek és vigan turbékoltak. Valahol van még szabadság, vannak még szabad emberek. Emberek, akik ra-e­bök. És mégis loholnak lökdösődnek, mérgelődnek, mint ezek a galambok, amelyek szintén nem tudnak békében táplálkozni egymás mellett. Lármáznak, szárnyaikkal verik egymást, hogy a táp­lálékot elkaparintsák. De hová igyekeznek az SSSR polgárai? A börtönbe. Mennyinek kell még itt m­eglodulni? — Barátaim, itt az idő, repüljetek! siessetek, semmi közötök ahhoz, hogy az őrök ásitáznak, nyújtózkodnak, hogy a felügyelőnő csoszog már a folyosón. De nekem bajom származhatik belőle. Nem akarom megijeszteni a kedves galambokat. Fáj megválni tőlük. De ezeket a kedves, árttalan vendé­geinket is kiirtotta a GPU. Parancs jött, hogy csapdát kell állítani részükre. Néhány nap múlva, majdnem mind el­pusztult. Csak két galamb repült a meg­­szokott időben párkányomra, de én töb­bet nem adtam nekik enni, akármeny­­nyire is kértek, követelődztek és topog­tak lábaikkal. El akartam szoktatni ma­ga­mtól, hogy ezzel megmentsem életü­ket. Nemsokára az egyik galamb szétzúzva feküdt a börtön udvarán. Piros vére a fekete aszfalton úgy rémlett, mintha szimbóluma lenne annak a rengeteg em­beri vérnek, ami elfolyt a borzadályok házában. Az udvar elcsendesedett és ki­ürült. Csak a börtön szerencsétlen lakói rótták tovább egyenletes lépteikkel re­ménytelenül a kopott aszfaltot. XXIII. AZ UTOLSÓ VALLATÁS Elmúlt a nyár. A junius, a julius. A forróság utolsó erőnket facsarta ki tes­tünkből. A vastag kőfal ontotta a ned­vességet. A cellákban nehéz, járás volt a levegő. Mozdulatlanul védekeztünk el­lene, mert a legkisebb mozgásra olyan nedvesek lettünk, mint az ázott verebek. Az izzadtság cseppek gyöngyöztek tes­tünkről, mindenki a felismerhetetlensé­­gig lefogyott, de a felügyelőnők barnára lesülve jártak be hozzánk. Öt hónapja múlt el, hogy idekerültem. Négy és fél hónap után tudtam meg, hogy, mivel vádolnak. Már tíz hónapja ül Vla­dimir. És egyikünk sem tudja még, mi lesz vele. — Most várjon, — mondta a felügye­lőnő, ha két hónapig nem döntöttek sorsa felett, akkor most aktuális. Náluk az a szokás, hogy vagy két hónap, vagy öt hónap­ után döntenek. Hogy nem vi­szik kihallgatásra, ez jó jel. A magánzárka női foglyait majdnem mind öt-tíz évi kényszermunkára ítélték. Csak arra vártak, amíg a GPU felleb­bezési fóruma megerősíti az ítéleteket. Nehéz egykedvűséggel húzták ki az időt, az utolsó napokig, azok, akikre a szám­űzetés, a fagy, az éhség várt. Az egyiket halálra ítélték, de megke­gyelmeztek neki és tíz évi katoryára küldték a szolovecki táborba. Váratlanul kihallgatásra rendeltek. Nehéz elmondani, hogyan megy az ember oda, ahol ártatlanul mondanak felette ítéletet. Valami leírhatatlan erő tiltakozott bensőmben. Minden úgy tör­tént, mint valami borzalmas álomban. Az első vizsgálóbíró szobájába vezettek. — üljön le! — szólalt meg, miközben figyelmesen nézett végig rajtam. — Nagy­szerű színben van, ön is. Igeji, szabadságon voltam. Egy kissé megvárakoztattam magát ugy­e? Unatkozott? — Egy cseppet sem. — válaszoltam. — Itt egészen kedélyes. (Folytatjuk)

Next