Magyarság, 1935. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1935-09-05 / 201. szám

fAHH Skafail A szesztermelés helyzete Kisebb lesz a termelési keret Az új szesztermelési évad problémáival foglalkozik a mezőgazdasági szesztermelők érdekképviseletének jelentése. Rámutat, hogy a szesztermelés nyersanyagainak termésbecslése gyenge eredményt mutat s így nyersanyagokban előreláthatóan hiány lesz. A szeszgyárak egy része vásárolni lesz kénytelen a terményeket. Azt a reményét fejezi ki, hogy az olcsó import-tengeri egy része szesztermelésnek jut. Nagyobb szerep vár az idén a melasz felhasználására is, mert ez a legolcsóbb nyersanyag, moslékja azonban nem képvisel takarmányértéket. A pénzügyminisztérium egyelőre ideiglenes termelési keretként 180.000 hektolitert osztott ki s az idén a múlt évinél lényegesen kisebb termelési keretről lehet csak szó, nemcsak a nyersanyaghiány, hanem az anyagok drágasága folytán is. Mindezek előtérbe hozzák a termelés, a szeszár, illetve az előlegár kérdését. A jelenlegi szeszértékesítési viszonyok nincsenek arányban a burgonya és tengeri árával s az előleg újabb megállapítását emiatt egyelőre újra elhalasztották. Alacsonyabb termelési keretnél természetesen az átlagár is javul, mert csökken a „veszteséges export“ tétele. Ez az állítás meglep bennünket, mert úgy tudjuk, hogy a szeszexport éveken át hatalmas üzleti apparátust mozgósított s aligha jár veszteséggel azokra nézve, akik lebonyolították. Mindenesetre érdekes volna -ekontrollálni, hogy a legutóbbi évek szeszkivitele, amely a hajózás igénybevételével is történtk olyan országokat is ellátott szeszszel, amelyek normálisan a szeszforgalomból ki voltak kapcsolva, veszteséggel történt-e? Nagyon valószínű, hogy ezeket az exporttételeket nem voltak kénytelenek világpiaci áron elszámolni. Ha tehát az idén ki kell kapcsolni az exportot és csak a belföldi szeszszükségletre kell berendezkedni, ebből nem lesz vesztesége a mezőgazdaságnak. A mostani takarmányhiány idején csak erőltetett érvelésnek számítana az, hogy a mosléktermelés fontosságát hangsúlyozzák. Hiszen ha a melaszra térnek át, ebből nincs is moslék. Mikor maga a feldolgozandó nyersanyag kevés, nincs értelme, hogy annak táperejét a szeszfőzéssel még inkább csökkentsék. Ilyen évben tehát, mint a mostani, a mezőgazdasági szeszipar üzembentartásának fontossága kisebb, mint a normális esztendőkben. Maguk az érdekeltek veszteségesnek is mondják a várható mezőgazdasági szesztermelést. Nem volna e helyesebb, ha a 600 ilyen üzemben a termelést redukálnák? Élelmezési aggodalmak Németországban Göbbels szerint a német népnek áldozatot kell hoznia Berlinből jelentik. Darré birodalmi élelmezési miniszter a sajtó képviselői előtt ismertette Németország élelmezési helyzetét. Szerinte a német birodalom gabonával való ellátása biztosítottnak tekinthető. A gabonaügyi hivatalinak még 1,7 millió tonna gabona áll rendelkezésére. A húsellátás terén sem fenyeget veszedelem. A sertéshúspiacon tapasztalható átmeneti feszültséget az ősz folyamán megszüntetik és arra törekszenek, hogy a konzervek gyártása helyett a húsfogyasztásra fektessék a fősúlyt. A késői főzelékfélék piacán jelentős enyhülés fog beálllani, úgy hogy az árak ismét visszatérnek tavalyi színvonalaikra. Goebbels dr. propagandaügyi miniszter is felszólalt. Hosszabb fejtegetés során rámutatott a nemzeti szocialista kormányzat által eddig elért eredményére és arra az összefüggésre, amely egyrészt a nemzetközi politikai helyzet, másrészt az általános gazdasági helyzet között tapasztalható. Ez az összefüggés különösen devizapolitikai téren tűnik szembe. A német népnek ugyan áldozatokat kellett hozni, de most már határozottan az újjáépítés útjára lépett. Európa érelniszerpiacain a fenti nyilatkozatok nagy feltűnést fognak kelteni és hatásuk lehet a magyar zsír- és húsexport árának kálikulállásánál is. Elégedetlenek a gazdatisztek A Gazdatisztek Lapja vezércikkben ad kifejezést a sokezer főnyi érdemes gazdatiszti kar jogos elégedetlenségének. Nem nyugszunk bele — him — abba a tétlen mozdulatlanságba, ami a gazdatiszti törvényjavaslatokkal kapcsolatban megnyilvánul! Telnek-múlnak a hónapok és nem történik semmi komoly lépés a gazdatisztek ügyében. Hónapról-hónapra kapjuk az ígéreteket, hogy ,,pár héten“ és „pár napon“ belül kezünkben lesz a nyugdíjjavaslat és ime, elmúlt a nyár s még hivatalosan mit sem tudunk róla. Hitegetnek bennünket, de csak bizalmas uton tudunk meg egyet mást az elkészült, de még szét nem küldött javaslatokról. A türelem nem terem rózsát és a gazdatisztek türelme is csak szúrós töviseket hozott eddig. A földművelési miniszter beígérte a nyugdíjjavaslatot, de míg mindenféle reformra készülődik a kormány, a gazdatisztekről nem hallunk semmit. Bejelenti a Gazdatisztek Lapja, hogy a politikai élet megindulásával egyidejűleg gazdatiszti nagygyűlést fognak összehívni. — (Kapnak-e elég tengerit a gazdák?) A békéscsabai körzet kis- és nagy sertéshizlalói 67 vagon tengeri kiutalását kérték, az akciótakarmányból. A Futura nagyobb üzemű sertéshizlalóknak 2 vagon tengerit utalt ki, ami körülbelül 40 sertés feljavítására alkalmas. A kishizlalók javára 5 vagon tengeri jutott, ami 100 sertésnek elegendő. A vidék sertésproblémáját tehát ez a csekély mennyiség meg nem oldja. téli tojásínségtől fél Bécs Budapest téli tojásellátása még koránt sincs biztosítva, mert az idény alatt a felhozatalból kevés került a hütőházba. Hasonló a helyzet Bécsben is, ahonnan a következő jelentés érkezett: — Illetékes helyen aggodalommal néznek a téli tojásellátás elé. A hütőházakban jelenleg csak 20 ezer láda tojás van elraktározva, míg a múlt esztendő hasonló időszakában 60 ezer láda tojáskészlet volt. Az osztrák termelés nem tudja a szükségletet fedezni, a szerbiai és olaszországi behozatalt pedig nagyon megnehezíti az olasz kormány fokozott kereslete a tojás iránt. Erre való tekintettel a tojásárak erős emelkedésétől tartanak. — (Az új Hitler-kölcsön és a zsidók.) Paris bőt jelentik. A lapok bő tudósításokat közölnek a németországi új belső kölcsön jegyzékéről. Több tudósítás kiemeli, hogy a kölcsönjegyzéseket átvevő bankok jegyzékében zsidó bankcég is szerepel. Első ízben történik, — mondják a tudósítások — hogy a nemezti szocialista sajtó lehetségesnek mondja, hogy a közönség zsidó cégekhez is bemenjen kölcsönt jegyezni. — (Adótörlés a békési gazdáknak.) A gyulai pénzügyigazgatóság Békés vármegye egész területén elrendelte az aszálykárok felbecsülését. Elek Lajos pénzügyigazgató szerdán délelőtt tett jelentést vitéz Márky Barna dr. alispánnak és bejelentette, hogy a kárbecslő bizottság megállapítása szerint a tartós szárazság tengeriben 70—90 százalékos, búzában pedig 40—50 százalékos kárt okozott. A békés megyei gazdák ennek következtében megfelelő adótörlésben részesülnek. ■— (A szentesi kishaszonbérlők és felesek a földmivelésügyi miniszterhez fordultak megsegítésük végett.) Szentesről jelenti a Magyarság tudósítója: A jég-, fagy- és aszálykárok folytán a kishaszonbérlők nem képesek a bért a bérletek után fizetni s ezért most a földmivelésügyi miniszterhez fordultak segítségért, mert a jégkár-kormánybiztos főispán kijelentette, hogy deputációkat nem fogad. Arra kérik a minisztert, hogy a feles- és kishaszonbérlők ott, ahol jég- és aszálykár volt, ne legyenek kimozdíthatók a bérletből még akkor sem, — ha bérleti szerződésük ez évben lejárt. Kérnek továbbá azonnali vetőmag és kenyéragkölcsönt kamatmentesen, több évi visszafizetésre. Kérik végül, hogy vitás ügyek végleges rendezése végett a miniszter küldjön ki vegyes bizottságot, amelynek az volna a feladata, hogy a bérbeadó birtokos, valamint a bérlő és a felesbérlők között egyezséget hozzon létre és amely bizottság ügyvéd és díjmentesen járna el. — (Magyar—olasz tárgyalás a fiumei magyar forgalomról.) A fiumei magyar— olasz szakértő bizottság szerdán Senn Ottó dr. államtitkár elnöklete alatt Budapesten folytatta tárgyalásait. A bizottság programszerűen a napirend valamennyi pontját és az azokkal kapcsolatos összes kérdésekben teljesen megfelelő és kielégítő megoldásra jutott. Minden remény megvan arra, hogy a szóban forgó tárgyalások eredményeképpen a Fiumén át irányuló magyar forgalom további lendületet fog venni. A tanácskozások befejeztével a bizottság tagja a Máv igazgatóságának meghívására Budapest környékén gépkocsikirándulást tettek. fRHEHARP) JUEKIUSKI 1935 szeptember 5. csütörtöki Hatvankétmillió nőtt a bankjegyforgalom A zsirókövetelés 26 millióval csökkent A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma az augusztus 31 -aki kimutatás szerint az augusztus 23-i ikii forgalommal szemben 67.2 millió pengővel 390.6 millióra növekedett. A nagyarányú emelkedést az ultiméval kapcsolatos nagyobb hiteligények idézték elő. A váltóbenyújtások összege a váltó esedékességek összegét 40.9 millió pengővel haladta meg s a leszámítolt váltók összege 536.28 millióra duzzadt. Az állami girószámlákról 30.6 millió pengő kifizetés történt s ez a számla most l a muilt heti növekedéssel szemközt) 65.79 millióra hanyatlott. Ezenben egyéb számláikra 4.2 millió pengő folyt be, ugy hogy végeredményben a giróköveteléseik állománya 26.4 millió pengővel apadt. Az érckészlet főiképpen váltópénzérmék nagyobb mértékben való forgalombahozatala révén 1.8 ■millió pengővel csökkent. Az „Egyéb követelések“ 0.3 on id kió pengővel 71.69 millióra nőtt, az „Egyéb tartozások“ pedig 3.2 millió pengővel 161.26 millióra nőtt. Gyengébb a tőzsde Az értéktőzsdén realizációkkal és az ezzel kapcsolatos árlemorzsolódásokkal csendesen indult a forgalom. Később némi vásárlási kedv jelentkezett és több részvény árnyereségre is szert tudott tenni. Az úgynevezett vezető értékeket ezúttal meglehetősen elhanyagolták, közülük nem egy árveszteséggel zárult. — A fix piac elég élénk forgalom mellett szilárd maradt. Előző Előfordult zárlat kötések Zárlat Nemzeti Bank 174.— 175 174.5 I. Bp. Malom 15.9 15.6—16 15 75 Hung. malom 18.25— 18.— Bauxit 127.5 124.5—126 125.5 Kőszén 315— ’ 310—314 314.Nagybátonyi 37.5 36 36.— Salgó 259 25.6—25.9 25 8 Urikányi 69.5 68—69.5 68.5 Glóbus 26.—— 26.Fegyver 82.— 79—81 80 — Ganz 24.45 24—24.5 24.4 Rima 44.3 44—44.5 44.1 Ofa 19.75 19.25—19.75 19.75 Nasici 55.5 55.5 55 5 Levante 2.15 2.05 2 95 Nova 20.5 19.6—20.5 19 8 Tröszt _____ 75.5 74—75.1 75.— Délcukor 65.5 66 66.— Magyar Cukor 131.5 131—135.5 134.75 Georgia— — 30.8 Stummer— 74 74.— Izzó 195.— 195—196 195 — Goldberger 58.—— 59.— Pamutipar 60.— 60—60.75 60.— Műtrágya 28.5— 28.5 Gumi 56.— 56.5 56.5 Vasutiforgalmi 15.4 15.2—15.4 15.2 1935. évi ptj. 100.— 100 100.— Népszövetségi— 68 08.— I—V. hadikölcsön 0.14 0.15—0.16 0 15 VI—VII. hadik.— 0.11 0.10 11—VII. hadik.— 0.11 0.10 1910. évi főv. 166.— 167—170.5 169.— 1911. évi főv.— 33—33.5 33.— 1914. évi főv. 270.— 270.5—274 273.5 1927. évi főv. 58.75 58.5—59.25 59.— alaifa & devizapiac A Magyar Nemzeti Bans hivatalos árfolyamai. Valuták: Angol font 16.75—17.05, cseh korona 14.15—14.35, dinár 7.80—7.95, dollár 337.40 — 341.40, francia frank 22.30—22.50, hollandi forint 228.90—230.90, lengyel zloty 63.85—64.45, lei 2.90—3.10, leva 4.00—4.15, lira 29.90—30.25, német márka 136.00—137.60, osztrák schilling 80.00—80.70, svájci frank 110.70—111.65. Devizák: Amsterdam 229.10—230.90, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.80—136.80, Bukarest 3.41 — 3.44, London 16.781/*—16.9352, Milánó 29.98— 30.2052, Newyork 338.80—341.40, Paris 22.32 — 22.48, Prága 14.07—14.184, Varsó 63.95— 64.45, Zürich 110.80—111.65. Clearing-árfolyamok: Bécs 80.454, Szófia 4 13 Zürich, szeptember 4. (Devizazárlat.) Paris 20.26, London 15.22K, Newyork 307.50, Milánó 25.05, Amsterdam 207.574, Berlin 123.35, Prága 12.70)4, Varsó 57.92)4, Belgrád 7.00, Bukarest 2.50, schilling 57.40, Bécs, szeptember 4. Hivatalos devizaárfolyamok: Budapest — (—), Berlin 167.59—168.71, (214.10—215.52), London 20.66—20.84 (26.45— 26.69), Milánó 34.04—34.24 (43.48—43.74), Newyork 416.79—420.71 (532.45—537.45), Pars 27.55—27.75 (35.26—35 52), Prága 17.26—17.38 (21.92—22.08), Zürich 136.03—136.87 (173.77— 174.85). — (Bécsben drágul a szén.) Bécsből jelentik: A jövő héten a szénárakat métermázsánként 30 garassal fel fogják emelni. Ez alkalommal tulajdonképpen idényszerű intézkedésről van szó, bár kétségtelen, hogy a nemzetközi szénpiac árai is lényegesen megszilárdultak az utóbbi időben, amely részben az olaszországi vásárlásokkal, másrészről a Lengyelország és Anglia között létrejött megállapodással magyarázható. a KÜLFÖLD KÖZGAZDASÁGA A valutaszilárdság és Abesszínia Washingtonból táviratozzák. Morgenthau, kincstári államtitkár Proosevelttel való tárgyalása után Európába utazik. Általában azt hiszik, hogy Morgenthau a nemzetközi valutapiac megszilárdításának kilátásait akarja megvizsgálni. A kincstári államtitkár kezeli tudvalévően a kétmilliárd dolláros értékmegszilárdítási alapot, amely hivatva van arra, hogy a dollár helyzetét a világpénzpiacon befolyásolja. Morgenthau nem tagadja, hogy az ő szemében milyen fontossággal bír az értékmegszilárdítás a nemzetközi kereskedelmi élet fellendítése céljából. Az értékmegszilárdítást igen kedvezőtlenül befolyásolja az olasz—abesszin háború veszélye és az értékrögzítés színvonalának bizonytalansága. Angol kölcsön — Oroszországnak! Londonból feltűnő hírt közöl a Financial News. Eszerint — nyilván az angol kormány tudtával — megegyezés jött létre egy londoni magánbankház és a newyorki Soviet American Securities Corporation között arra nézve, hogy a londoni bankcég átvesz bizonyos mennyiségű 7 százalékos 10 évi lejáratú orosz állami aranykötvényt „magán uton való elhelyezés“ céljából. Az említett hivatkozás közli, hogy az 1933 október 1-én Newyorkban kibocsátott 15 millió arany rubelnyi kibocsátás egy részéről van szó. A kötvények lejárata 1934 október 1., de ezt 1939 október 1-ig meghosszabbították. A svájci bankok helyzete A Schweizerischer Bankvereinigung 1931/35. évi jelentése hangsúlyozza, hogy az említett időszakban a gazdaság természetes törvényei nem bizonyultak eléggé erősnek arra, hogy talpraállítsák a világgazdaságot. A svájci bankoknak a nemzetközi helyzet romlása következtében újabb nehézségekkel kellett megküzdeniök. A bankok a belföldi és a külföldi üzlet pangása folytán zsugorodási folyamaton mennek keresztül, de idejében gondoskodtak megfelelő likviditásról. London, szeptember 4. A* j»k*pha:tswfert“meg» javult, mivel olyan hírek kerültek forgalomba, hogy Eden és Zavat között az olasz—abesszin konfliktus ügyében állítólag megegyezés jött létre. A forgalom megélénkült és a jegyzések az egész vonalon emelkedtek. Páris, szeptember 4. A járadékpiacon az összes belföldi címletek tovább emelkedtek s innen kiindulva, a piac többi részein is a kedvezőbb megítélés kerekedett felül. A tőzsde csendes forgalom mellett tartottan zárt. Berlin, szeptember 4. Mivel a kínálat csaknem teljesen megszűnt, a hangulat barátságos volt. A forgalom a szokott szűk keretek között mozgott és árváltozások nem voltak jelentékenyek. Napipénz 3—3*/4%-ra olcsóbbodott. —1 Zárlat: Magyar államkölcsön 4 4%-os 1914. évi 9.6, Magyar aranyjáradék 4%-os 9.5, Magyar államkölcsön 4%-os 1910. évi 9.6, Magyar koronajáradék ’/s, Budapesti kölcsön 1914. évi 58.75. Bács, szeptember 4. A külpolitikai helyzet kedvezőbb megítélése az irányzatra befolyásul volt és az értékpiacon az élénkebb árjavulást csupán a spekuláció terjedelmes nyereségbiztositásai akadályozták meg. Emlitésre méltó árveszteségeket a fémpapírok szenvedtek. — Zárlat: Salgó 25.25, Magyar Általános Kőszén 308, Vrkányi 66.75, Rima 42.25, Magyar Cukor 129.25. . (A külföldieket nem érintik az olasz kényszerintézkedések.) Milánóból jelentik: A külföldi követelések átengedéséről és a külföldi értékpapírok kényszerátcseréléséről szóló rendelettel kapcsolatosan felmerült nézeteltérések megszüntetése érdekében hivatalos helyen közük, hogy a bolzanói minisztertanács által elfogadott intézkedések nem vonatkoznak az Olaszországban kibocsátott külföldi értékpapírokra és hogy külföldi állampolgárokra nézve nem áll fenn a hitelátengedési, illetőleg értékpapírátcserélési kötelezettség. (Veszedelmes állatjárványok pusztítanak a Hajdúságon.) A nagy aszály után járványos betegségek pusztítják a Hajdú vármegyében a jószágállományt. Kábán és Hajduszoválon az orbánc és pestis tizedeli a sertésállományt. Utóbb Hajduszoválon fellépett a baromfikolera is és csaknem teljesen kipusztítottati szárnyas állatokat. A sertéspestis miatt zár alatt van a három megyei város: Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló és Hajdúnánás, továbbá Püspökladány, Tiszacsege, Egyek, Tetétlen és Téglás községek, vagyis Hajdú vármegye legnagyobb része. Hajdúszoboszlón a juhállományban fellépett a himlő, szórványosan pusztít a lépfene is, mely Mikepércsen és Püspökladányban is előfordult. A püspökladányi heti és országos állatvásárokra a sertésfelhajtást az állategészségügyi felügyelőség betiltotta. A sercegő üszők Balmazújvároson és Tiszacsegén lépett föl, ez utóbbi helyen a lóruh és juhhimlő is.