Magyarság, 1936. március (17. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-17 / 64. szám

JF 1936 március 17, kedd óraCTn­BK­. A semmitőszék is megfosztotta állampolgársá­gától Kövér Gusztávot,a Magyar Párt alelnökét Bukarestből jelentik. A legfelsőbb semmi­­tőszék hétfőn délben hirdette ki döntését Kövér Gusztáv erdélyi földbirtokos, a ma­gyar párt bihar megyei tagozata alelnökinek kiutasítási és román állampolgárságától való megfosztása ügyében. Kövér a hatósági in­tézkedések hatálytalanítását és magasabb összegű kártérítést követelt a román kincse­tártól. A legfelsőbb semmitőszék döntésé­­ben elutasította Kövér Gusztáv keresetét és ezzel jogerőre emelte kiutasítását és román állampolgárságától való megfosztását. Ezen­­kívül a belügyminisztérium és Nagyvárad városa részére, ezek „megrágalmazása" miatt, egyenként 1000 lej erkölcsi kártérítést ítélt meg. — Ady-előadás Rómában, Rómából jelen­tik: Stux fla, Rómában élő magyar írónő, a Circolo Romano művészeti egyesület helyi­ségében előadást tartott Ady Endre költésze­­téről. Brülich-dal Teste Maria több Ady­­fordítását adta elő. A közönség meleg ün­neplésben részesítette az előadókat. 7— Pályázatok. Borsod—Gömör és Kishont vármegyénél négy törvényhatósági urmesteri ál­lás kerül betöltésre. — Debrecen városánál há­rom 11. tűzoltóaltiszti állást töltenek ba. Mind­két helyen az 1931. évi .III. t.­e. értelmében az igazolványosoknak és ha ilyenek nem pályáznak, a vitézeknek, frontharcosoknak és hadirokkan­taknak minden más pályázót megelőző elsőbbségi igényük van. — Emberölésért —­ négy­ esztendő. Nagy­­kátán, a múltévi országgyűlési képviselő­választások napján a falubeli fiatal legények csoportokra oszolva iddogáltak. Ifj. Szigeti Mihály egyik jóbarátjával, Darvas Kálmán gazdalegénnyel tért haza szállására, s ugyan­­ekkor egy másik vendéglőből igyekezett hazafelé Pesti László, H­ormit­h Antallal, s amikor szembetalálkoztak, belekötöttek egy­másba. A dulakodás során ij. Szigeti Mihály hirtelen elővette zsebéből bicskáját s Pesti László szivébe döfte, úgyhogy a szerencsét­­len fiatal kisgazda pillanatok alatt elvérzett. Ifj. Szigeti Mihályt a törvényszék tízévi fegyházbüntetéssel sújtotta. A tábla a vádlott büntetését négyévi fegyházra mérsékelte. Móricz Zsigmond ifja Székely István Légy­en mindhalálig Ma este díszbemutató­­ előre árusít a Royal Apollo - Tisztújítás a Sas-Körben. A Sas-Kör most tartotta tisztújító ünnepi közgyűlését A­agy Ferenc ügyvezető elnök vezetésével, akinek beszámolója után megválasztották a következő tisztikart: elnökhelyettes Pety Csongor, főtitkár Benesch Nándor dr. és főjegyző Ungvári­ Géza dr. Az igazgatóság tagjai Uschtg Béla, Peres István, vitéz Tóth An­drás országgyűlési képviselők, Felkay Ferenc, Kovácsházi­ Vilmos, Morony Endre, Schara Béla és Schmiderer Oszkár tanács­nokok, Szende Dezső korm­ányfőtanácsos, Goszleth Ernő dr. és Honthy-Haidekker Já­nos kerületi elöljárók. A tisztújítás után Csetty Béla és Peres István országgyűlési képviselők köszöntötték a Sas-Kört, amely hivatva van a Belváros régi nemes hagyo­­mányait őrizni. Az új tisztikar nevében Pete Csongor mondott köszönetet A közgyűlés után társasvacsora volt, amelyen Nagy Fe­renc ügyvezető elnök a kör jövő programját fejtegette, Szende Dezső dr. a szabadság ünnepéről emlékezett meg, majd vitéz Tóth András felavatta a Sas-Kör serlegét, végül Terbócz Imre országgyűlési képviselő, Bé­k­­cs­eh Nándor főtitkár és mások felszólalá­sával ért véget az ünnepi vacsora.­­ Tízhónapi börtönre ítélték a Márvány­ Utcai rablótámadót. Staudinger Ferenc fiatal kocsis február 4-én csavarkulccsal leütötte Marinov Márton bolgár kertészt Márvány­­utcai zöldségesüzletében. A bolgár szembe­szállt támadójával, aki erre elmenekült, majd másnap önként jelentkezett. A tör­­vényszék hétfőn tárgyalta ügyét A rablási szándékot tagadta. A bíróság rablás kísér­letéért tízhónapi börtönre ítélte Standingért. Az ítélet jogerős. — Grósz Emil professzor előadása a sze­mészetről. Az Orvosi Továbbképzés Köz­ponti Bizottságának rendezésében, hétfőn este érdekes előadást tartott a bizottság el­nöke, a világhírű magyar szemészt professzor, Grósz Emil dr. egyetemi tanár, a budapesti tudományegyetem 1. számú szemklinikájá­nak igazgatója. Előadásának bevezetésében a szemészet mindössze kétszázéves történe­tét, majd az magyar­­ szemészet küzdelmes éveit ismertette. A szemészet első rendes tanára Budapesten Fabini T. János volt. Az utolsó negyedszázad folyamán a szemvizs­­gáló módszerek tökéletesedtek. Ezután az egyetem II. számú szemklinikája megszünte­tésének tervével foglalkozott és statisztikai adatok alapján bizonyította, hogy a tan­szék beszüntetése közegészségügyi, tanítási és tudományos szempontból egyaránt nehe­­zen volna elviselhető, mert ezzel az intéz­­kedéssel a külföldön is első hírnevű magyar szemészetet visszafejlesztenek. Új modellek! Mérsékelt árak! M­ARS GYERMEK­­KOCSIGYÁR VI., Andrássy­ út 36. (Párnáival szemben) Gyár, Ultom-utca I. szám. (Boráros-térnál) egy­esítése renyhe 4.­1 AKTIN iá a ceyle — A tábla is felmentette Wagner Richárd főpostamestert a hűtlen kezelés vádja alól. Hétfőn tartotta meg a budapesti Ítélőtábla CsonA-fi-tanácsa a hűtlen kezelés bűntettével vádolt Wagner Richárd főpostamester, a Postamesterek Országos Egyesületének volt elnöke ügyében a feljebbviteli főtárgyalást. Az ügy a budapesti törvényszék felmentő ítélete után az ügyész fellebbezése folytán került az ítélőtábla elé. A tábla a törvény­szék ítéletét helybenhagyta és az ítélet indokolásában kimondotta, hogy Wagner Richárd nem követett el semmiféle bűn­cselekményt, mert minden ténykedése az egyesület igazgatósága, a miniszteri biztos és a kereskedelmi miniszter jóváhagyása mellett történt. A főügyész a felmentő ítélet­ben megnyugodott és így elégtételt adott négyévi meghurcoltatás után egy érdemes főtisztviselőnek. Postaszolgálat a mezőgazdasági kiállí­táson. Március 16-ától 29-éig az országos mezőgazdasági kiállítás és vásár területén (Budapest, X­, Pongrác-úti állami tenyész­­állatvásártelep) naponta 8 órától egyfolytá­ban 19 óráig tartó szolgálattal alkalmi posta­távbeszélő hivatal fog működni. A hivatal működési köre teljes postaszolgálatra terjed ki. A feladásra kerülő belföldre szóló táv­iratok, valamint belföldi távolsági beszélgeté­sek 30 százalékos díjkedvezményben részesül­nek. Elhízásnál, szivd­zsirosodás és májelzsi­rosodás eseteiben reggel, délben és este egyharmad pohár természetes Ferenc József keserűviz — félórával az étkezés előtt hé­vévé — rendkívül értékes háziszer, melynek hatása gyors, biztos és mindig kellemes. A Rádió Technika cílen műszaki lmvi folyó­irat indult. Paskay Bernit nyug. műszaki posta­­főigazgató felelős szerkesztésében jelent meg e hézagpótlő folyóirat első száma. A Rádió Technika munkatársai között helyet foglalnak a rádió irodalom kiválójai, így bizonyára a lap meg fog felelni a hozzáfűződő kívánalmaknak.­­ Ritka vásárlási alkalom az olcsóságáról Híres félévszázados Peri-áruházban. Jó minőségű divatos gyapjú tavaszikabát krepderin béléssel ayár 87,50 pengőért, azonkívül az összes tavaszi újdonságok férfi és női ruházati cikkekben legolcsóbban kaphatók. EZQSt. SS tg—MM manna 3 Bánk bán Felújítás a Nemzeti Színházban A múlt nyáron Németh Antalnak érdekes és nagy szorgalomra mutató könyve jelent meg: Bánk bán száz éve a színpadon. Ez a vaskos kötet részletesen ismerteti az eddigi Bánk bán-előadásokat. A sok különböző elvű és stílusirányú megoldások számát most Németh Antal a maga elgondolásával szapo­rította. A vasárnapi repriz értékei közül első­, s­orban Katona szövegének kegyeletes tisz­teletét kell kiemelni. A rendezői ceruza csak a legszükségesebb „húzásokra“ szorít­kozott s jóval teljesebb Bánk bánt kaptunk, mint az utóbbi években. Ebben a szövegben meg is állapodhatnék a Nemzeti Színház, csupán a banki sértődés második felvonás­beli emlegetését kellene törölni. Erről a há­rom sorról Arany János és Gyulai Pál finom érzékkel állapította meg, hogy zavaró anti­­cipációt tartalmaz. Helyes ötlet az is, hogy a felvonásközi szünetek teljesen a da­rab időbeli tagolódásához simulnak. Vas­függöny csak a harmadik és negyedik fel­vonás után jelzi a cselekmény tágasabb kö­reit. Helyes dolog a harmadik felvonásnak három képre való tagolása is. Hiszen nem valószínű, hogy Ottó vissza merjen térni­­ oda, ahonnan „rendetlenül“ kifutott és hogy Biberach csak úgy ki- és bejárhasson Bán­kék lakásában. Az is dicsérendő, hogy a rendezés világosan tudtára adja a nézőnek azt a darab megértésére nagyon fontos kö­rülményt, hogy Bánk mikor tartózkodik az első felvonás rejtekében és mikor nem. He­lyes végül, hogy amit az eddigi előadá­sok nagyon elhanyagoltak ,­ Biberach és Ottó első felvonásbeli színpadi helyzete vilá­gosan érezteti a nézővel, hogy a lézengő rit­­ter ördögi tanácsait nem hallhatja a nagyúr. Ezek az értékes megoldások azon­ban a darab színpadi megjelenítésének inkább csak részletei. Az alapelgondolás megvalósításával már semmiképpen sem tu­dunk egyetérteni. Németh Antal együk előze­tes nyilatkozatában úgy magyarázta szándé­kát, hogy a darab időhöz nem kötött, örök­magyar vonatkozásait akarja a színpadkép­pel érzékeltetni. Vájjon?! Hát talán ezek az örök-magyar vonatkozások nem jutnak eléggé érvényre akkor is, ha a rendező al­kalmazkodik Katona korfestő intenciójá­hoz? S vájjon az a megoldás, amit ehhez az alapvető gondolathoz Németh Antal válasz­tott, megfelelő-e? Tessék csak elképzelni egy kacsalábon forgó, absztrakttá stilizált lovagvár belsejé­nek építészeti vázát. A forgó korongon eme­­letmagasságú építmény van s a falak ivein át belátni az építmény hátsó részeibe is. A forgó épülettől jobbra és balra, meg felfelé egyáltalában nincsen színpadi „takarás", ha­nem az egész tér mintegy ki van tolva a vég­telenbe. Ez a légvonatos szellősség akarja jelezni a darab időtlenségét. A játék a forgatható építménynek egy­szerre több pontján folyik. Nem szólva arról, hogy a színészek a sűrűn tagolt tér­ben csak szűk játszóhelyeket kapnak, ezek a párhuzamos színpadi akciók állandóan el­vonják a figyelmet a főjelenetekről. Az első felvonásban például alig tudok figyelni arra, amit Petur mond Mikhelnak és Simonnak, mert ugyanakkor a tér felső részén nagyon is szembeötlő tánc és enyelgés folyik Ugyanez a baj a negyedik felvonásban is­ Amíg odafent — messze-messze a nézőtől! — Gertrudis tragédiája teljesedik be, azalatt alul örökös a jövés-menés. De ez az elhibá­zott térmegoldás még egyéb ferdeségeket is eredményez. Milyen nehéz ebben a nyitottság­ban illúzióját kapni a békételen­ összejövetel titkosságának ■ Melinda szobája intim voltá­nak, nem szólva arról, hogy a negyedik fel­vonást emeletnyi magasságban játszatni va­lóságos merénylet a néző nyakizmai ellen. Az elhibázott hatású színpadképek között szinte üdülés az ötödik felvonás ízléses, ko­mor és fantáziamozgató gyászpompája. Itt meg aztán az fölösleges merőben, hogy a király zárószavai után még temetési szertar­tást is kapunk. Kiss Ferenc Bánkja csak gazdagodott, amióta tavaly láttuk. Ennek a rendkívüli tehetségű művésznek sikerült az, ami az eddigi Bánkoknak alig. Egyszerre tudta érzé­keltetni a Janus arcú szerepnek mind a két karakterirányát. Egyszerre volt befelé tépe­­lődő, kifelé meg tekintélyt árasztó nagyúr. A Katonától kívánt „fojtott tüzet“ fojtott pátosz eszközével ábrázolta. Elsőrangú szí­nészi megoldás, amikor a békéteknek közt való viselkedésében benne rezeg az első felvonás élményének hangulata. A gyilkosság megfogamz­ásának ábrázolása is mélységesen megrendítő. Nem felejtjük el játékának azt a finom mozzanatát sem, hogy a királyné­val való jelenetében, amikor már „szikrát okidó vére éktelen dühében“ egyszerre csak kardjához kap, majd pedig hogy­ magát a végsőtől visszatartsa, a kardot hirtelen bal hóna alá kapja, s erősen oda­­szorítva tartja. Ötödik felvonásbeli zavart­­sága, „csüggedése“ s Melinda halála felett való fájdalmának nem hangosan viharzó, de annál megrendítőbb mélysége, a legnagyobb­­szerű tragikai mozzanatok közé tartozik, amit eddig magyar színpadon láttunk. Tőkés Anna Melindája kissé sötét tónusa. Zordabb és keményebb­, mint aminőt nagy­­ úrnő alakjának naiv lágysága megenged. Azon­­kívül újra meg kell említenünk ennek az egyébként jeles művésznőnek egyre kellemet­lenebbé váló beszédhibáját, a sziszegő han­goknak nagyon is tompa nyelvheggyel való ejtését. Mátray Erzsi fiatalos hatású Gertru­­disának fellépése igen jó. Helyes dolog, hogy nem az eddig szokásos „kerítő asszonyt“ játszotta meg. Ebben a felfogásában, persze, segítségére volt a rendezőnek az a dicséretes újítása is, hogy az első felvonásban az Ottó­val való jelenetben Katona első fogalmazásá­nak világosabb szövegével helyettesítette a nyomtatott kiadások homályosabb és tévedé­sekre alkalmat adó passzusát, Mátray Erzsi Gertrudisával szemben csak még az a kíván­ságunk, hogy markánsabb és színesebb legyen. Kürti József melegsége, színészi nagyvona­lúsága és színmagyar dikciója nagyon talál Petur szerepéhez. Pompás alakításában csak­ azokat az időnként indokolatlanul fel-fel­­csapó túlságos hangosságokat nem szeretjük. Tímár József Biberachja értelmes, tiszta be­szédével igen jó hatást tesz, de igazi fölény, nincs benne. A békétlenekhez betoppanva, miért játssza az igazán megijedtet? Ez ellen­tétben van Biberach temperamentumával és Tímár József rendezőjével, aki említett Bánk­ bán-könyvében Uray Tivadar Biberach-ala­­kításában kiemeli, hogy a békéteknek közt nem „viselkedett gyáván", hanem „fölényét megőrizte". Somlai­ Artur Tiborczban kissé megcsalódtunk. Szeretjük e kiváló művész eszközeinek nagy egyszerűségét, s helyesel­jük, hogy nem volt annyira roggyant, mint színpadjaink legtöbb Tiborca. De harmadik­ felvonásbeli panasza kissé száraz. Csak az elmondott szöveg üt bennünket szívén, nem a színész játéka. Az is különös, hogy ugyan­ebben a jelenetben visszatért a Nemzeti Szín­ház színpadára a puszta sajtóhibán alapuló régi szöveg: „Lelkem­re mondom, egy halotti fátyolt kötnének inkább a hatokra“ — holott helyesen így van: hajókra. Furcsa, hogy a teljhatalmú igazgató-rendező, aki ezt a szö­vegkorrekciót könyvében elfogadta, e ponton sem tudat fölfogását a színésszel szemben ér­vényesíteni. Egyébként is Somlaytól és Tímár­tól több kíméletet kérünk a jámbusok szá­mára, és több tiszteletet követelünk Katona szövegével szemben. Belipzay Árpád kitűnő Endre. Egészen Ka­tona szándéka szerint való. Játékában hiány­talanul érvényesült, hogy a „gyenge“ Endre voltaképpen erősebb, mint Bánk, amikor ki­rályi módon felül tud emelkedni egyéni bán­­tódásán. Ungvári László színpadi egyénisé­géhez illik Ottó. A fiatal színész igen jó ebben a szerepben. Bosszú Zoltán a spanyol szár­mazású Mikhál bánt jóízű magyar dialektus­­ban szólaltatja meg, a bánatát szorongással helyettesíti. Könyves Tóth Erzsi Izidórája egészen színtelen. Nagy Adorján jó mint Si­­­mon bán és Várkonyi Zoltán is helyén van Solom mester szerepében. A vasárnapi felújításról eszünkbe jut a szegedi Városi Színház Bánk bán-el­őad­ás­a ,a Katona-centenárium alkalmával. A színpad­kép ott is Németh Antal elgondolása szerint készült. Bármilyen furcsán hangzik is, ama vidéki előadás scenikai tekintetben fölötte ál­lott a legújabb budapesti repriznek. Galamb Sándoe★ Az új Bánk bán a Cserkészszövetség hu­szonötéves fennállása alkalmából díszelő­adás keretében került színre. Az ünnepi es­tén jelen volt a kormányzói pár, József Fe­renc főherceg és neje, a kormány részéről Hóman Bálint, Darányi Kálmán és Kánya Kálmán miniszterek, a főváros részéről Si­­pőcz Jenő főpolgármester, azonkívül a ma­gyar társadalom számos előkelősége. n pénteken nyit a király színház A Király Színház március 20-án, pénte­ken újra megnyílik. Színre kerül Harmath Imre és Adorján András Ártatlan a felesé­gem című operettje. Az előadás Harmath Imre rendezésében és a zeneszerző vezény­letével kerül színre. Az újdonság főszere­peit Balogh Klári, Kökény Ilona, Szőnyi Lenke, Haraszti Mici, László Andor, Tompír Béla és Erdődi Kálmán játsszák.

Next