Magyarság, 1936. március (17. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-17 / 64. szám
A NEMZETI SZÍNHÁZ PAULAY EDEEMLÉKÜNNEPE A Nemzeti Színház vasárnap délelőtt társulati ülésen adózott néhai nagy igazgatója, Paulay Ede emlékének, születése századik évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent Paulay Ede özvegye, született Adorján Berta, Cerrutiné, Paulay Erzsida párisi olasz nagykövet felesége, Paulay Ede egykori kitűnő művészgárdájának tagjai, ifj. Wlassics Gyula báró h, államtitkár és Haas Aladár miniszteri tanácsos, a kultuszminiszter képviseletében, Herczeg Ferenc, Sebestyén Géza és sokan mások. Cerruti párisi olasz nagykövet elfoglaltságára való hivatkozással, táviratban kimentette magát. ■Az ünnepi ülést Németh Antal dr. igazgató nyitotta meg és ismertette Paulay Ede életét és pályáját. Utána Márkus Emilia visszaemlékezést mondott el egykori felfedezőjéről és tanítómesteréről a közönség megmegújuló tapsai közepette. Az ünnepség után a Nemzeti Színház testületileg vonult ki a Kerepsi-temetőbe, ahol megkoszorúzták Paulay Ede síremlékét. KÉSZÜL A SZÍNHÁZI SZABÁLYRENDELET Az utóbbi években gyakran megismétlődő ,színházi válságok tették időszerűvé olyan színházi szabályrendelet megalkotását, amelynek rendelkezései a színházbukásokat, a művészi élet károsodását a jövőben megakadályozzák. Az egész közvélemény egyhangúan követelte a hatóságok sürgős beavatkozását, mert törhetetlennek találták, hogy minden szakképzettség és minden anyagi felkészültség nélkül, akinek arra kedve támad, színházat alapítson. Némethy Károly tanácsnok, a közművelődési ügyosztály vezetője, a polgármester felhatalmazása alapján, megtette az előkészületeket a szóbanforgó színházi szabályrendelet elkészítésére és az adatok összegyűjtése céljából kérdőpontokat küldött szét mindazoknak az érdekeltségeknek, amelyek a színházi vállalkozással, a szinműirodalommal kapcsolatban állanak. Értesülésünk szerint a színházi érdekeltségek már ezen a héten foglalkoznak a főváros átiratával és különkülön tartandó üléseiken állapítják meg a kérdőpontokra adandó válaszaikat. Március végén a közművelődési ügyosztály a beérkező adatok alapján hozzákezd a szabályrendelet megszövegezéséhez és azt még a tavasz folyamán az illetékes fórumok tárgyalása alá bocsátja. AZ UJ KIEPURA-FILMNEK MAGYAR A ZENESZERZŐJE — BUDAY DÉNES ' Új magyar karrier indul világgá! Örömmel számolhatunk be arról, hogy a nagyon tehetséges Buday Dénes fogja Kiepura Janus filmjének zenéjét csinálni. Kiepura „házi“ zeneszerzőjének lenni világviszonylatban is sarzsit jelent, hiszen ennek a remek énekesnek a filmjei eljutnak a földgolyó legtávolabbi részébe is. Japánban, Indiában,, Auszráliában egyformán szeretik Kiepurát, a Kiepura-film egyformán üzlet mindenütt, tehát Buday részére ez az alkalom nemcsak dicsőséget, hanem pénzt is jelent! És végtelen lehetőséget ... utat Hollywood felé, ahol sohasem volt olyan szükség új tehetségekre,mint éppen ma. Buday Dénes muzsikáját ismeri egész Magyarország. Minden évben megkomponálta a maga finom, melodikus slágerét, mely abban különbözött minden slágerektől, hogy nemcsak fülbemászó volt, hanem eredeti. Az éppen aktuális zeneszámot aztán dúdolták addig, amíg föl nem váltotta egy másik Buday-sláger. „Ezzel a kis dallal üzenem, hogy szeretem magát, meg a „Vannak egészen furcsa dolgok“ már szinte népdalszámba ment, legalábbis a pesti aszfalton. Budaynak nemcsak csipkefinom sanzonjai vannak, hanem operettmuzsikát is irt, két százas szériát ért meg két kedves operettje. Kiepura új filmjét Gallone, a híres olasz rendező fogja rendezni, aki Kiepurával együtt el van ragadtatva a Buday-muzsikától! "A kitűnő magyar zeneszerzőre Szűcs László magyar származású berlini kiadó hívta föl Kiepuráék figyelmét. Szűcsnek köszönhető, hogy ez a tehetséges magyar muzsikus végre megtalálja az utat az érvényesülés felé. HAVI 200 FIX Az elmúlt napokban fejezte be a Hunniafilmgyárban a Mozgóképipari K. F. T. Vadnai László Havi WO fix című hangosfilmjének magyar nyelvű változatát A gyakran a bohózat határán mozgó, mulatságos forgatókönyvhöz a zenei betétszámokat Rozsnyai Sándor szerzette és azokat részben a boldog békeidők felejthetetlen Danilójának fia, ifj. Ráthonyi Ákos, részben a Triumph vokál-trió énekli. A végig fordulatos vígjáték Balogh Béla mesteri rendezésében, pazar kiállítású 23 díszletben zajlik le. A díszletek szokatlanul nagy száma bizonyítja a film változatos, tempós voltát. A férfi főszerepeket Uray Tivadar, Ságer Antal és Jávor Pál, a női főszerepeket Bársony Erzsi és Fülöp Magda játsszák. Hálás epizódszerepekhez jutottak a filmvígjátékban Salamon Béla, Makláry Zoltán, Petrics Sándor, Baross Géza, Szaplonczay Éva, az egykori szépségkirálynő, továbbá Zala Karola, Rajna Alice és Pártos Erzsi. Az egyik ismert fővárosi mulatóban felvett revürészletekkel tarkított filmet bemutatóra a Royal-filmszínházak kötötték le. Premier, értesülésünk szerint, a jövő hétfolyamán lesz, ...................... 1936 márciua is, Ee33 swinnamt«. MŰVÉSZET GLATTFELDER PÜSPÖK NYITOTTA MEG A PÁZMÁNY-EMLÉKKIÁLLÍTÁST A fennállása 15-ik évét ünneplő Magyar Katolikus Diákszövetség március 15—22-ig Pázmány-emlékkiállítást rendez a Műterem, IV., Kossuth Lajos utca 12. szám félemeleti helyiségében. Ezt a kiállítást vasárnap nyitották meg ünnepélyesen. A megnyitáson előkelő közönség vett részt, melynek soraiban ott voltak: Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök, Jiaász Aladár miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium részéről, Kenyeres Balázs, a Pázmány-egyetem prorektora, Tóth Tihamér és vitéz Moór Gyula dékánok, Villáni Lajos követségi tanácsos és még sokan mások. Angyal Pál tanácselnök fölkérésére Glattfelder Gyula Csanádi püspök ünnepi beszéddel nyitotta meg a kiállítást. Beszédében rámutatott Pázmány egyéniségének korszakalkotó jelentőségére, nehéz időkben is soha el nem csüggedő építő optimizmusára, továbbá arra a nagy nemzetnevelő értékre, amelyet az ő példájának tanulmányozása a mai nemzedék számára is jelent. AZ OLASZ KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS VASÁRNAP ZÁRULT A Műcsarnokban rendezett nagysikerű olasz reprezentatív kiállítást vasárnap délután zárták be ünnepies formák közt. E záróünnepen az irodalmi és művészeti tanács kegyeletes ünnepléssel hódolt a kiállítás halott kiválóságai emlékének; ezen az olasz követség képviseletében megjelent Lo Faro követségi titkár, a magyar kormányt Jalsoviczky Károly osztályfőnök képviselte, a fővárost Pacher Béla tanácsjegyző. Gerevich Tibor, a kiállítás kormánybiztosa magyar és olasz beszéd kíséretében pálmaágat helyezett, el Andreotti Libero és Wildt Adolfo szobrászok, valamint Spadíni Armando festő művei alá. A kiállítást az utolsó napon is nagyszámú közönség látogatta, sok hivatalos- és magánvásárlás történt, még a már zárult kiállítás anyagából is vásárolgatnak. M. HÍR SÁRI LISZT-ESTET AD Liszt kevésbé ismert darabjai (az Anyeginpolonéz s a Händel-Saraband átiratok stb.) lesznek M. Hír Sári Liszt-estjének műsorán, melyet kedden este — e hó 17-én — ad a Fodor-iskola termében (Andrássy út 40.). A hangverseny fél 8 órakor kezdődik. A FŐISKOLA ZENEKARI ESTJE Két komponistának szentelte szombat esti zenekari hangversenyét a Zeneművészeti Főiskola. A műsor első fele Saint-Saëns művészetének áldozott a Herkules ifjúsága című szimfonikus mű és a hegedűverseny előadásával— kitűnően játszotta Bachman Géza —, a második rész a főiskola tiszteletbeli tanárának, a finn Sibeliusnak 76-ik születésnapját ünnepelte a mester III. szimfóniájával és „En saga“ című szimfonikus költeményével. A zenekart Kresz Géza dirigálta, fegyelmezett együttesével érvényre hozva a művek minden költői szépségét. A hangversenyt, melyen Taalas Onni finn követ is megjelent feleségével és a követség tagjaival együtt, telt ház hallgatta. ZEnEKARI EST Kleiber Erik vezényelte a Budapesti Hangversenyzenekar hétfő esti hangversenyét a Városi Színházban. A Bolygó hollandi nyitányát, Liszt Tassoját (Lamento e triomfo) és Berlioz Fantasztikus szimfóniáját játszották telt ház előtt. A hallgatóság lelkesen ünnepelte a kitűnő zenekart és karmestert. : * A hangversenyen megjelent a kormányzó felesége és családja is. LISZT-EMLÉKHANGVERSENY Esztergomból jelentik. Az Esztergomi Turista Dalárda fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmából Liszt Ferenc emlékezetére díszhangversenyt rendezett, amelyen Kőhalmy László dr. Gyula diáknak Liszt című versét szavalta el, majd Kondela Géza dr. pápai kamarás, zeneművészeti főiskolai tanár mondott emlékbeszédet Liszt Ferencről. Ezután a dalárda Hajnali Kálmán karnagy vezényletével Liszt legszebb műveit énekelte, Eyssen Irén operaénekesnő pedig Eyssen Tibor dr. zongorakíséretével Liszt-dalokat adott elő. Végül V. Kürschner Lili zenetanárnő zongorázott Liszt-szerzeményeket. Magyar Női Vonósnégyes H. est ma 7. fél 9. Thomán Mária hegedű-est 19*4. spaar Három-kettőre győztünk, de a szerencsére sem panaszkodhatunk Magyarország—Németország 3:2 (1:1) Egy év óta veretlen volt a magyar válogatott csapat, de — angliai mérkőzésétől eltekintve — ugyanennyi idő óta győzelmet győzelemre halmozott Németország nemzeti csapata is. A különbség annyi volt, hogy vasárnap valóban a nagy német birodalom százezreket számláló labdarugósportja vonultatta fel Budapesten a legjobb tizenegy játékosát, viszont a velük szembeálló magyar csapat inkább csak Budapest labdarugósportját képviselte és bizony éppen csak mutatóba került bele egy debreceni fiú. Megérkezik a kormányzó Horthy Miklós kormányzó ezúttal is példát mutatott a pontosságból. Miklós fia kíséretében már néhány perccel a mérkőzés előtt elfoglalta helyét a díszpáholyban, amelynek első sorában ültek mellette jobbról és balról Gömbös Gyula miniszterelnök, Lázár Andor dr. igazságügyminiszter, Beremisza Géza iparügyi miniszter, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter és Schnurre német követségi tanácsos a távollévő Mackensen budapesti német követ képviseletében. Alig foglalta el helyét a kormányzó, máris kifutott a pályára a fehéringes, feketenadrágos német csapat, felsorakozott a középvonalon és karfelemeléssel üdvözölte a közönséget. A következő másodpercben a magyar csapat is kifutott a pályára, egyenesen a díszpáholy elé feszes tisztelgésre. Ebben a pillanatban a hangszóróból tisztán és dallamosan felhangzott a Deutschland Lied, utána pedig a magyar Himnusz is, amelyet feszes tisztelgéssel hallgatott a sokezerfőnyi sereg. A bíró pályaválasztásra szólította a csapatkapitányokat, a sors Sárosinak kedvezett és a magyar csapat hátában az érezhetően erős széllel és tűző nappal, sorakozott fel a félvonalon a német kapu irányában. Magyar gól — német egyenlítés Krist, a cseh bíró éleset fütyült és a német Lenz nyomban elrúgta a labdát. Toldi rohant rá, de a labda a vonalon túlra került. Szabadrúgásból Toldi messziről küldött bombalövése szerzett némi izgalmat, de a hosszú német kapus felugorva, fogta a labdák Valami hiányzott a játékból,az a bizonyos valami, ami más mérkőzéseken viharszerű huj-huj-hajrázásra szokta ingerelni a tömeget. A tömeg ezúttal még hallgatott, várt, leste, a nagyobbszerű akciók kifejlődését, valamelyes kézzelfogható megnyilatkozását a magyar csapat fölényének, de az csak nem akart jelentkezni. A csatársor szinte bágyadtan, lassan kezdett és már az első percekben meglátszott, hogy a magyar támadósorban nincsen minden rendben. Sárosin meglátszott, hogy nincsen egészen rendben, Toldi is fáradtan kalandozott el olykor-olykor, Kardos pedig sehogyan se tudta beletalálni magát a jobbösszekötő szerepébe. Csak a két szélső csatár, Titkos és Cseh vitt olykor némi élénkséget és lendületet a magyar támadásokba, de a német védelem keményen és szilárdan állott a lábán. Ugyanakkor pedig hátul a magyar kapu előtt is meglátszott, hogy a védelemből hiányzik az a fölényes biztonság, amelyet jobb időkben az újpesti Fogéi, legújabban pedig a jó formában lévő Sternberg képviseltek. És hamarosan megtudtuk, hogy a németek nagyszerű csapat. Nemcsak megtermett, keménykötésű legények, de a mieinknél sokkal gyorsabb futók, minden labdára rámenők, akik már a futball magasabb technikáját is ismerik. Az a csapat volt ez, amelyik bizonyára megérdemelten győzte le nem is olyan régen a spanyol és a portugál válogatott csapatot. A közönség fészkelődött és ijedten szisszent fel, amikor Szabó csak vakmerően vetődve tudta elhárítani a németek egyik messziről küldött éles lövését. Most a németek rohamoztak és ezúttal a hátvédek mentettek, de a veszély állandóan ott lebegett a magyar kapu fölött, mert amennyivel gyengébbek voltak a német csatárok technikában, annyival gyorsabbak voltak a futásban. Szerencsére ekkor már a magyar fedezetsor is belemelegedett a játékba, Túrás és Dudás egyaránt fáradhatatlanul dolgoztak, egyik labdát a másik után tálalták a magyar csatárok elé, de Sárosit ketten is fogták, bár egyik bombalövését csak vetődéssel védte a német kapus. Ezután Turai elfogta a labdát és szöktette Titkost, a balszélső gyorsan lefutott, majd hirtelen befelé kanyarodott a német kapu felé és amikor szinte senki sem várta, vagy 20 méterről, nagy erővel megrúgta a labdát, amely utat talált a hálóba. Vezettünk. A németek gyors ellentámadással feleltek a magyar gólra és ahol már nem győztek gyorsasággal és technikával, ott a vállaikkal is segítettek magukon. Hosszú kínos percek következtek, a közönség Kardost kezdte kifütyülni, majd hangosan kezdte követelni, hogy vonuljon le a pályára. Ez még jobban megzavarta a magyar csatárt, aki attól fogva csak álldogált és amikor hozzá került a labda, nagy keserűségében csak a vonalon túlra gurította Hátul a magyar védelem is egyik hibát követte el a másik után és amikor a 30-ik percben a német Elbern lerohant és messziről lőtt labdáját Szabó gyengén visszarúgta, a német Urban minden különösebb nehézség nélkül vágta vissza azt a vetődő kapus fölött a magyar hálóba. A németek kiegyenlítettek. Köröskörül felhangzott a sokezer német örömujjongása és a fekete embertömeg feje fölött ezrével repkedtek a háromszögű kis német zászlók. Újrakezdés után Kardos újabb vezetéshez segíthette volna a csapatát, a hosszú német kapus elvetődve a földön feküdt, helyét egyik német hátvéd foglalta el a kapuban, de Kardos a labdát pontosan a gyomrába lőtte. Akik megfigyelték, látták, hogy a magyar szövetségi kapitány valamit odasúgott Kardosnak, mirel bánatosan levonult a pályáról és egy perccel később a budai Sztancsik futott be a helyére. Ez a csere sora segített Támadni támadott a magyar csapat, de a támadásbólhiányzott a régi lendület és erő. A németek megint lélegzethez jutottak és Vágó csak hazaadással tudott menteni. Mintha mindenki már a félidő végét leste volna, az akciók mindkét oldalon elhaltak és amikor a bíró fütyült, mintha lidércnyomástól szabadult volna, sóhajtott fel az emberrengeteg. Ha más nem, hát megsegít a kapufa Most a magyar csapat játszott a nappal szemben, de szerencsére, a szél ereje ekkorra már alábbhagyott. A németek nagy erővel támadtak, nehéz perceket élt át a magyar kapus és egyik oldalon Birót, a másik oldalon Vágót szidták. A 12-ik percben Urban megint megfutott, Biró labda helyett a levegőbe rúgott és a goromba hiba elég volt ahhoz, hogy a lesgyanús helyzetben álló Lenz kapásból a magyar hálóba vágja a labdát 1:2. A magyar csapat teljes erővel tört a kiegyenlítésre, Sárosi nagyszerű helyzetbe is került a német kapu előtt, de nyomban leterítették. Nagyobb baj nem lett belőle, csak éppen hogy a bíró nem ítélte meg a közönség által tombolva követelt tizenegyest A magyar csapat újabb és újabb támadásra indult, de egy óvatlan pillanatban a német csatárok kitörtek, lerohantak, Biró próbálta feltartóztatni a német rohamot, Szabó eléjük futott, a magyar kapu ottan állott gazdátlanul, üresen és az üres kapu előtt lövésre készen az egyik német csatár a felsőkapufát találta és onnan pattant vissza pontosan Szabó elé, aki most már elfogta és szempillantás alatt messzire elrúgta Nehéz pillanat volt, Elbern, a német csatár kétségbeesetten vakarta a fejét. A nagy ijedtség után Titkos lerohant, beadott labdáját Sárosi Sztancsikhoz adta, aki viszont Cseh elé tálalta, a jobbszélső szélsebesen befutott és a labdát laposan, nagy erővel a kapuba vágta. 2:2. Ha a vége jó, minden jó! Megindult a küzdelem a győzelemért. Mindenki úgy érezte, hogy amelyik csapat a következő gólt berúgja, az már ura is marad a helyzetnek. Eleinte a németek veszélyeztették a magyar kaput, majd Cseh küldött éles lövést a német kapura, de a hosszú német kapus ezúttal bravúrosan védett. Most Sztancsik próbálkozott lövéssel, de labdája elszállott a kapu fölött Néhány percre ellanyhult a játék és ekkor megint a németek jutottak szóhoz, a szél is őket segítette, de Szabó résen volt A német védelem szemmel láthatóan már csak arra törekedett, hogy a döntetlen eredményt tartsa, a legtöbb labdát taccsra játszotta és az időt húzta, de a közöség tomboló biztatásba kezdett. És mint már sokszor történt a biztatás ujabb erőt adott a magyar csapatnak. Egyik pillanatban Titkos rohant le a labdával, majd a másik pillanatban Cseh veszélyeztette a német kaput. Egyik labda a másik után szállott a német kapu felé, de emberre találtak. A magyar csatársor ottan tanyázott a német kapu előtt s hárman is támadták a német kapust, aki éppen fel akart ugrani a feléje tartó labdára, de Toldi elsodorta, a pontosan eléjehulló labdát pedig Sárosi a hálóba nyomta. 3:2. Megint a magyar csapat vezetett és az újabb gól után már nem is hagyott alább a közönség biztatása. A németek még próbálkoztak egyszer-kétszer a kiegyenlítéssel, de most már fölényesen szerelte őket a magyar védelem, viszont a másik oldalon Sárosi, Titkos és Toldi percenként foglalkoztatták a német kapust. A percek múltak, a legutolsó percben még Dudás szöktette Titkost, aki Sárosi elé továbbította a labdát, de abban a pillanatban már meg is szólalt a bíró sípja, a mérkőzés véget ért, a díszpáholyban a kormányzó felállva tapsolt. A ember rengeteg bomladozni kezdett is kint a kapuk elött a matyó asszonyok adták el megmaradt tarka portékájukat a hazakészülő németeknek. Kiss Géza 0 Osztrák labdarúgó-eredmények: Admira— Wacker 2:1 (1:0), WSC—Rapid 1:0 (1:0), Vienna—WAC 4:0 (1:0), Favoritner AC—Libertas 3:2 (0:2), Wien—Hakoah 2:1 (1:0), Ausztria —FAC 5:1 (3:1). Csaplár István győzött a Thomka Áronemlékversenyben. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub vasárnap délelőtt a Rákosi gyakorlótéren 5303 m. távolságon mezei futóversenyt rendezett Thomka Áron, a hősi halált halt felsőiskolás futóbajnok emlékére. A versenyen 65 futó indult. A MAC egyedül Csaplárt indította, aki nagy küzdelem árán, 10 méterrel győzött. A csapatversenyt az MTK nyerte a Törekvését a BBTE előtt Egyénileg: 1. Csaplár (MAC) 20 perc 57.4 mp., 2 Hernádi (TSE) 21 perc, 3. Bischer (MTK) 21 perc 21.6 mp. () Száz méteren felüli ugrás Planicábatn. Planicából jelentik: 16.093 főnyi közönség előtt az óriás sáncon nemzetközi síugróverseny volt amelyen a jelenlevő norvég versenyzők nem vehettek részt, mert szövetségünk nem adott nekik startengedélyt. Győzött az osztrák Bradl 101 méteres ugrással ,ami jobb a 93 m-es eddigi sáncrekordnál További helyezések: 2. Riedl (osztrák) 58 méter, 3. Aschenwald (osztrák) 96 méter, 4. Gebauer (cseh) 90 méter, 5. Novsak (délszláv) 85,5 méter, 6. Lacher (svájci) 77 méter.