Magyarság, 1936. március (17. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-08 / 57. szám
1036 március 8. vasárnap WMfflBSIC Csathó: Az én lányom nem olyan A Vígszínház szombat esti bemutatója Biztos és megérdemlett szerencséjű művészi tárgyválasztása Csathó Kálmán darabjainak, hogy alakjait annyira legközvetlenebb lakótársaink, sőt családtagjaink közül veszi, megítélésüket pedig mibelőlünk, amit mi a magunk nyárspolgári szólamunkkal ,„jobbik én“-ünknek nevezünk. Mert sokszori hősök például csak ritka ifjúi elragadtatásaink lázas perceiben tudnánk lenni, még Nemzeti Színház-beli drámai hősök is csak vasárnaponként, istentisztelet után, áruló például Csathó-irta kislányokkal mindennap tízszer is találkozunk és nyomban utána mindjárt összekacsinthatunk a háta mögött Csathó Kálmánnal, ő is pont úgy vélekedik róluk, mint mi. Ezúttal is a közvetlen szomszéd családról van szó. Azoknak is egyke kislányuk van, teljesen elrontott, kedves, szemtelen, szidást föl nem vevő, komisz kis dög, mint a túlsó szomszédé meg a többié is mind, mind manapság (persze, csak a mienk, az kivétel kissé, külsőre pont olyan, de belül persze mégis csak nem olyan, csak mert a mienk). Aztán adva van mellé egy teljesen libamama, aki a kislányt „nevelte“, egyre gágog és minden szava hazugság, még ügyetlen is benne, minduntalan belebonyolódik. (Mi is mindnyájan hazudunk, úgy véljük, csak mi kissé ügyesebben, úgy véljük). Aztán ott a papa, jóbarátunk, le van itt fotografálva, őt se kell még csak stilizálni, túlozni se, pont ilyen, a lányának ő se tud parancsolni, a feleségének se, de még a libaeszén se tud túljárni. (Már mi egy kissé mégis csak okosabbak és erélyesebbek vagyunk, gondoljuk). Aztán egyszer csak kisül, hogy a kislányunk, a kis ártatlan, lokálokba járt titkon, régóta már és egy pimasz jampeccel barátkozik. Nagy felhördülés, kétségbeesés, kapkodás, teljes gyámoltalanság, a kislánynyal se lehet bírni, szemérmetlenül visszavág, talán jó is lenne neki egy pofon, de ez már szokatlan és késő. Utolsó pillanatban, Csathó Kálmán ajándékozó jóvoltából, izgalmából kiderül, hogy a kislányunk szerencsére ártatlan és szerencsére itt egy jó és tisztességes fiú, vagyonnal, karrierrel s minden jóval, amit már a régi házassági drámák is legfőbb emberi jónak tartottak nagyanyáink idejében is, no ez a fiú még ez egyszer nőül veszi a kislányunkat, mielőtt baj történne vele. No persze, mondják a nagy ijedtség után, a mi kislányunkban mégis csak megvolt a romlatlanságnak egy elrejtett, eddig soha ki nem tűnt csirája, az az utolsó percben megvédte az elbukástól, a többi, valamennyi szomszédunk-barátunk kislányának sorsától, persze, mert a mi lányunk mégse egészen olyan, mint amazok. A darabban van egy kedves, bölcs, sokat tapasztalt (és gazdag) nagynéni is, annak a szájával, majd meg a nagy ijedtség után magához térő apukának a szájával mondja el aztán alkalmas percben Csathó az erkölcsi tanítást, hogy minden férfiú mohón keresi a más nőjével-lányával való felelőtlen flörtöt, sőt viszonyt, de feleségül venni a valamire való férfi csak ártatlan lányt akar. Ahogy néhány hét óta Vaszary Jánosnak nagysikerű, ennél maróbb szatirikus drámája is megírja. Csathó a vidéki szinterek után ezúttal egészen pesti darabot irt a legpestibb közönség számára és jellemző az idők erkölcsi hangulatára, hogy ez a legpestibb közönség tüntetőleg tapsol a darab erkölcsi tanításainak. Még megérjük, hogy kordivattá lesz a tisztább családi élet és nevelés s a jampec és jampec-lány elítélése. Csathó leginkább magára talált tárgykörben, stílusban, mondanivalókban e darabjával. A második felvonás elejétől kezdve, amikor feje tetejére állított levegőberugdalónak mutatja be a lányt, majd amint az apját a lány leszereli, amint mindenki mindenkinek hazudik és mindenki gyöngének bizonyul, mindvégig ellenállhatatlan, tökéletes vígjáték izű, a legnagyobb franciákkal vetekedő. A Vígszínház kitűnő szereposztásban hozta a hosszú előadás-sorozatot ígérő darabot: a lány Muráti Lili, kitűnő fölszereléssel játssza a teljesen elrontott, apja-anyja fején táncoló lányt, kissé tán veszélyezteti is túlzásaival az alakja iránti rokonszenvet. Az apa Ajtay Andor, elsőrendű jellemszínész, rokonszenves, minden gyöngesége mellett is akaratlanul is azonosítjuk magunkat vele. A mama Gombaszögi Ella, a Vígszínház közönségéhez talán egy parányi fokkal kevésbé markáns jelekkel is jelezhetne, így viszont kitörőbb a hatása. A fölfedezés gyönyörűségével élvezzük Bihary József alakítását apró szerepében: minden legparányibb mozdulata is megrázó humor. A bölcs nagynéni szerepében Cs. Aczél Ilona finom, ezúttal inkább Lipótvárosba honosodott előkelőség. A jampec fiúk, lányok, sőt jampec mamák közt egész sor tökéletes alakítást kapunk: Tolnay Klári, Litkey Irén, Márkus Margit, Viíry Gyöngyi, Ladometszky, Tassy Mária megjátszásában. A többi is, a rendezés és díszletezés is zavartalan stílusú, teljes illúzióig vivő. Meg merjük jövendölni, hogy ez az igazán jó nemes hagyományú s egyben legmaibb darab nemcsak Budapesten lesz hoszszú nagy sikerű, hanem sorra meghódítja a legnehezebben bevehető nagy fővárosokat is, előre is őszintén örülünk megérdemlett biztos sikerének. Bodor Aladár OPERAHÁZ Operaházunk Aida előadása a hétköznapokon is ünnepi színvonalú, ilyen Aida-együttes, mint a budapesti, széles Európában is párját ritkítja. A szombat esti előadást még külön két vendégszereplés tette emlékezetessé. A címszerepben Huszka Rózsit hallottuk viszont. Minden izében kidolgozott, ragyogó alakítása éppen olyan sikert aratott, mint pár nap előtti Sábája, mellyel ezt a vendégszereplési sorozatát megkezdette. Roswaenge Helge Radamese minden tekintetben igazi hős. Hangja, deklamációja, játéka teljes illúziót kelt. Ritkán hallottuk olyan szépen a románcot, mint ezúttal. Némethy Ella monumentális Amnezise, Kálmán impozáns királya, Székely simogató énekű, méltóságteljes főpapja, Losonczi ércbe öntött Amonaszója, a remek balett Szalay Karolával, Vera Ilonával, Bradával, szóval az egész együttes művészi munkája, Failoni vezetésével — minden dicséretet megérdemel. (m. i.) A SZINÉSZEGYESÜLETI SZINIISKOLA VIZSGAELŐADÁSA Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája március 14-én délután négy órakor a Kamaraszínházban nyilvános vizsgaelőadást rendez. Színrekerül A kis ford. Rendezi Széll József sziniiskolai tanár. Főszereplők: Csiky Zsuzsa, Kincses Erzsébet, Takács Margit, ifj. Szügyi Kálmán, Lányi Dezső és Szemere Sándor. ELMARAD A NEMZETI SZÍNHÁZ MATINÉJA Szörényi Éva betegsége miatt elmarad Hauptmann: És Pippa táncol stúdió-előadásának vasárnap délelőtti matinéja. Szörényi Éva tüszős mandulagyulladást kapott és magas lázzal fekszik lakásán. Vasárnap délután a Vili. Henrikben Szörényi Éva szerepét Szeleczky Zita veszi át. Rozgonyinál 3 menyasszonyi fénykép 8 P. A TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD IIJ MŰSORA Úgy látszik, végképp elmúltak azok az idők, mikor a pesti kabarékban Csokonai-dalokat énekeltek és szellemes tréfákat játszottak politikai nagyságokról. A Terézkörúti Színpad új műsora — amelynek egyes számait a Komédia Orfeumból és a rádió lejátszott darabjaiból kérték kölcsön — továbbfolytatása annak, amit újabban kabarénak neveznek. Nem mindig ízléses helyzetkomikum, régi viccek dramatizálása, jól ismert nézőtéri jelenetek és olyan darabok Salamon Béla részére, amelyeket annak idején Steinhardt Géza és Rott Sándor részére írtak. Békeffi László szereplése jelent még némi nívót. Néhány ötletes konferanszán és házasságellenes szatíráján nevet a közönség. Pedig kár ezért a színészgárdáért, amely Nádor Mihály és Kőváry Gyula kis operaparódiájában még azt is megmutatja, hogy énekelni tud. Gárdonyi Lajos, Peti Sándor, Mihályi Ernő, Komlós Vilmos, Solymossy Sándor, a nők közül pedig Sass Oly, Philippi Irén és a sikerrel bemutatkozó Donát Ági buzgalmát, tehetséges alakításait lehet csupán megdicsérni az egész műsorból. (a. n. gy.) A NEMZETI SZÍNHÁZ HARMADIK IFJÚSÁGI ELŐADÁSA A Nemzeti Színház főiskolai kedvezményes előadássorozatában a harmadik előadást kizárólag iskolások számára rendezi a színház igazgatósága március 16-án, hétfőn este. Színre kerül Albrecht József történelmi színműve, a VIII. Henrik. Jegyek válthatók a Magyar Nemzeti Diákszövetség hivatalos helyiségében (Semmelweis utca 2), a hivatalos órák alatt, délelőtt 10—2-ig, délután 4—6-ig A jegyeket ajánlatos mielőbb megváltani. GABRIEL MARCEL FRANCIA SZÍNIKRITIKUS ELŐADÁSA BUDAPESTEN A Francia Játékszín (a Belvárosi Színház Társulatának Stúdiója), mely egyébként a tervbe vett Amphitryon 38 előadását március 23-ikára tűzte ki, meghívta Gabriel Marcelt, a neves francia színikritikust, hogy A mai francia színházról előadást tartson. Az előadás szerdán, 11-én hat órakor lesz a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében. Bevezetőt mond Bárdos Artúr. A JÁTÉKDOBOZ BEMUTATÓJA Szombaton számoltunk be Debussy poétikus táncjátékának, A játékdoboznak bemutatójáról. A siker oroszlánrésze Rubányi Vilmost, az Operaház kitűnő fiatal karmesterét illeti, aki nemcsak betanította, hanem dirigálta is az előadást s ezzel az első dirigensi szereplésével is tanúságot tett rátermettségéről. Lauri Volpi Németh Mária a Városi Színházban. Márc. 21-én Tosca, 24-én Trubadúr. Jegyek a színház pénztáránál és Rózsavölgyinél. A Méltóságos asszony világkarrierje Európa összes nagyobb városa után Miller Gilbert, a napokban itt járt színigazgató, Anglia és Amerika számára is lekötötte Békefily István és Stella Adorján páratlanul nagysikerű vígjátékát, a Méltóságos asszony-t, mely az Andrássy úti Színházból indult el világhódító útjára. Mindenütt, ahol eddig színre került, frenetikus sikert aratott. Az Andrássy úti Színházban szerdán, március 11-én lesz a 100-ik előadása. Turay Ida, Rózsahegyi Kálmán, Rátkai Márton, Delty Ferenc, Baross Géza, Kováts Terni, Lendvay Márta, Bacsányi Paula, Gonda József, Pethes Ferenc és Fónay Mártával a főszerepekben. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. EGGERTH MÁRTA ELSŐ BUDAPESTI FILMJE Eggerth Márta első filmje tulajdonképpen a Csak egy kislány ... című magyar zenésfilm volt. A kis magyar primadonna azóta világhírű sztár lett. Hosszú évek sikerei után legújabb filmje ismét Budapesten készül. A pesti duamafilmgyárban május végén kezdik meg Lehár Ferenc örökszép Pacsirtájának felvételeit Eggerth Márta főszereplésével. A Lehár—Eggerth filmet a Thekla svájci filmgyártó cég készíti Budapesten s ugyanez a cég hétfőn kezdi meg a Hunniában első Budapesten készülő filmjének felvételeit. A filmnek Veronika, az áruház királynője a címe s a főszerepeket Moser Hans, Lingen Theo, Eichberger Willy, Jansen Walter, Hildebrand Hilde, Arlens Thekla, Theimer Gretl játssza. Harlan Veidt rendezi a filmet és Eiben István fotografálja. HUBAY JENŐ ÚJ MŰVÉN DOLGOZIK Hubay Jenő legutóbbi nagysikerű táncjátékbemutatója után máris újabb művén dolgozik. Romain Rolland Békehimnuszát zenésített meg ének- és zenekarra. Már csak a mű hangszerelése van hátra. Tervbe vette emlékiratai megírását is, amit, tekintettel a mester élményekben gazdag életfolyására, a legnagyobb érdeklődéssel várhat az olvasóközönség. HORVÁTH LÁSZLÓ CSELLÓMŰVÉSZ BÉCSI HANGVERSENYE Bécsből jelentik: Az Osztrák-Magyar Társaság egyéves fennállásának évfordulója alkalmából március 12-én Bécsben hangversenyt rendez, amelyen Horváth László magyar csallóművész mutatja be művészetét az osztrák közönségnek. A hangverseny nagy művészeti és társadalmi eseménynek ígérkezik. Horváth László a Nikus Rudolf tanár vezetése alatt álló új bécsi konzervatórium kamarazenekara és Seidlhofer Bruno zongoraművész közreműködésével olasz, osztrák és magyar zeneszerzők műveit adja elő, többek között Kodály hegedű-zongoraszonátáját. A BUDAI KATOLIKUS KÖR KULTURESTJE A Budai Katolikus Kör március 14-én, szombaton este 7 órakor kulturestélyt tart, amelyen Gáspár Pál dr., a Rákóczi-kollégium igazgatója ad elő, közreműködnek: Imets Magda és Kisfaludy Melanie zongoraművésznők, Bartalis János költő és Nyers László dr. énekművész. Jfl A legvidámabb színház fest Vaszary Piroska, Góthné, Sulyok Mária, Kabos Gyula, Góth Sándor, Mály Gera, Dénes György ragyogó alakítása színház VI., Révay utca 18 Jegyrendelés: 15-4-38 HINDU TÁNCEST Néhány éve az Operában szerepelt Udag Shan-Kar hindu mestertáncos és csoportja. Szereplésük az akkori évad legeredetibb produkciója volt, amit nem felejtettünk el máig sem. Most ismét ellátogattak Budapestre és szombaton adták első táncestjüket a Zeneakadémián, amelynek nagyterme zsúfolásig megtelt erre az alkalomra. A ritka érdekességű művészest műsora zenével kísért szóló- és társastáncokból, valamint önálló zeneszámokból (duók, együttes) állt. A szemkápráztató táncok egy ismeretlen, titokzatos világba engedtek némi bepillantást. Indiában a tánc nem lélektelen szórakozás, nem társadalmi érintkezési forma, nem szórakozás. A hindu táncot — idegen világ! — vallásos elemek szövik át meg át; táncuk mély érzéseket, hangulatokat fejez ki és fontos alkatrésze a rítusnak. Csak közelíthetjük ezt a jelenséget, de egészében föl nem foghatjuk európai gondolkozásunkat. Uday Shan-Kar, táncostársai és társnői gyönyörködtették a szemet bámulatos mozgásukkal, de a lényeg csak az indológiát magukban hordozó ritka kivételek titka maradt. Mindössze arra szorítkozhattunk, hogy intuitive igyekezzünk közel férkőzni a táncok gondolati és kultikus elemeihez. A kisérő zenekar nagy hangszerapparátussal vonult föl és a komoly zenészhallgatót rendkívül érdekelte. Fuvola, vina és saroda (pengetőhangszerek), tabla (kézzel ütött dob), vízzel hangolt csengő porcellánedények, fantasztikus vonóshangszerek, csörgősíj, gongok és más egyebek szerepelnek a zenekarban; mindezeket bámulatos ügyességgel kezelik a muzsikusok. A melódiák pentatonikája a rokon Keletre mutatott vissza nekünk, magyaroknak. A furcsa hangközök, a cikornyás ritmusok, a fuvolaglisszandók és a húros hangszerek hangsúlyos hangokkal tarkított glisszandói idegenek lehetnek az európai fülnek, bár tagadhatatlanul érdekesek, de a melódiák rokonsága az ősi magyar népdal melódiáival igazán megdobbantotta társtalan magyar szívünket. (E. Z.) DÍSZHANGVERSENY A Csaba Kulturális, Társadalmi és Sportegyesület március 12-én 8 órakor rendezi díszhangversenyét a belügyminisztérium dísztermében. Közreműködnek: Báthy Anna, Basilides Mária, Dobay Lívia, vitéz Garamszeghy Sándor, Kerpely Jenő, K. Sztojanovits Lili, Hámory Imre és Herz Ottó dr. MAGYAR NÉPZENE Ezzel a címmel kezdte meg nagy érdeklődés mellett szabadegyetemi előadássorozatát Kodály Zoltán szombaton, a Zeneakadémia kistermében. Az illusztris előadó elöljáróban a népdal lényegét fejtegette. Erre különfélék a magyarázatok. A népdalénekes többé-kevésbé mindig szerző és alkotó is, bár maga nem tud róla. Elvesz, hozzáad a nótához, öntudatlanul átformálja. A műveit társadalmi osztályok dalait is átveszik, átalakítják, többnyire a dallam előnyére, míg végre az eredeti törzsdallamra alig hasonlít a szájról-szájra szálló dal. A magyar népdal rokon dallamait elsősorban keleten kell keresnünk. Főleg a tatár- és cseremisz-dallamok egyeznek a régi magyar népdalokkal. Az előadást énekkari számok illusztrálták, Karvaly Viktor betanításában. 21 A HOMEROS-ÉNEKKAR HANGVERSENYE A Vakokat Gyámolító Országos Egyesület elnöki tanácsa legutóbbi ülésében egyhangú határozattal április 2-ára tűzte ki a vakok Homeros-énekkarának ezévi hangversenyét. Az énekkar e hangversenyével Liszt Ferenc emlékének kíván hódolni s így műsorának legnagyobb része Liszt karműveiből fog állani. A műsort Demény Dezső, Király-König Péter és Országh Tivadar egy-egy műve egészít ki. A hangversenyt a Zeneművészeti Főiskola nagytermébentartják meg. A PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG HANGVERSENYE A Piarista Diákszövetség ifjúsági csoportjának hangversenye ma, vasárnap este kerül sorra a Vigadóban. Hatalmas érdeklődés előzi meg a Liszt Ferenc-emlékének szentelt hangversenyt, amelyen Stefániai Imre, Závodszky Zoltán, Kókay Rezső dr., Mihályfi Béla, Lachkovich János és Bisztriczky Tibor működnek közre. Jegyek még kaphatók délelőtt a piarista gimnázium portásánál és délután 7 órától kezdve a helyszínen. A hangverseny pontosan 8 órakor kezdődik.