Magyarság, 1936. március (17. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-08 / 57. szám

1036 március 8. vasárnap WMfflBSIC Csathó: Az én lányom nem olyan A Vígszínház szombat esti bemutatója Biztos és megérdemlett szerencséjű mű­­­vészi tárgyválasztása Csathó Kálmán darab­jainak, hogy alakjait annyira legközvetle­nebb lakótársaink, sőt családtagjaink közül veszi, megítélés­ü­ket pedig mibelőlünk, amit mi a magunk nyárspolgári szólamunkkal ,„jobbik én“-ünknek nevezünk. Mert sokszo­ri hősök például csak ritka ifjúi elragadtatá­saink lázas perceiben tudnánk lenni, még Nemzeti Színház-beli drámai hősök is csak vasárnaponként, istentisztelet után, áruló például Csathó-irta kislányokkal mindennap tízszer is találkozunk és nyomban utána mindjárt összekacsinthatunk a háta mögött Csathó Kálmánnal, ő is pont úgy vélekedik róluk, mint mi. Ezúttal is a közvetlen szomszéd­ családról van szó. Azoknak is egyke­ kislányuk van, teljesen elrontott, kedves, szemtelen, szidást föl nem vevő, komisz kis dög, mint a túlsó szomszédé meg a többié is mind, mind ma­napság (persze, csak a mienk, az kivétel kissé, külsőre pont olyan, de belül persze mégis csak nem olyan, csak mert a mienk). Aztán adva van mellé egy teljesen liba­mama, aki a kislányt „nevelte“, egyre gágog és minden szava hazugság, még ügyetlen is benne, minduntalan belebonyolódik. (Mi is mindnyájan hazudunk, úgy véljük, csak mi kissé ügyesebben, úgy véljük). Aztán ott a papa, jóbarátunk, le van itt fotografálva, őt se kell még csak stilizálni, túlozni se, pont ilyen, a lányának ő se tud parancsolni, a fe­leségének se, de még a libaeszén se tud túl­járni. (Már mi egy kissé mégis csak okosab­bak és erélyesebbek vagyunk, gondoljuk). Aztán egyszer csak kisül, hogy a kis­lányunk, a kis ártatlan, lokálokba járt tit­kon, régóta már és egy pimasz jampeccel barátkozik. Nagy felhördülés, kétségbeesés, kapkodás, teljes gyámoltalanság, a kislány­nyal se lehet bírni, szemérmetlenül vissza­vág, talán jó is lenne neki egy pofon, de ez már szokatlan és késő. Utolsó pillanatban, Csathó Kálmán ajándékozó jóvoltából, izgal­mából kiderül, hogy a kislányunk szeren­csére ártatlan és szerencsére itt egy jó és tisztességes fiú, vagyonnal, karrierrel s min­den jóval, amit már a régi házassági drámák is legfőbb emberi jónak tartottak nagy­anyáink idejében is, no ez a fiú még ez egy­szer nőül veszi a kislányunkat, mielőtt baj történne vele. No persze, mondják a nagy ijedtség után, a mi kislányunkban mégis csak megvolt a romlatlanságnak egy elrej­tett, eddig soha ki nem tűnt csirája, az az utolsó percben megvédte az elbukástól, a többi, valamennyi szomszédunk-barátunk kislányának sorsától, persze, mert a mi lá­nyunk mégse egészen olyan, mint amazok. A darabban van egy kedves, bölcs, sokat ta­pasztalt (és gazdag) nagynéni is, annak a szájával, majd meg a nagy ijedtség után magához térő apukának a szájával mondja el aztán alkalmas percben Csathó az erkölcsi tanítást, hogy minden férfiú mohón keresi a más nőjével-lányával való felelőtlen flörtöt, sőt viszonyt, de feleségül venni a valamire való férfi csak ártatlan lányt akar. Ahogy néhány hét óta Vaszary Jánosnak nagy­sikerű, ennél maróbb szatirikus drámája is megírja. Csathó a vidéki szinterek után ezúttal egészen pesti darabot irt a legpestibb kö­zönség számára és jellemző az idők erkölcsi hangulatára, hogy ez a legpestibb közönség tüntetőleg tapsol a darab erkölcsi tanításai­nak. Még megérjük, hogy kor­divattá lesz a tisztább családi élet és nevelés s a jampec és jampec-lány elítélése. Csathó leginkább magára talált tárgykör­ben, stílusban, mondanivalókban e darabjá­val. A második felvonás elejétől kezdve, amikor feje tetejére állított levegőberugdaló­­nak mutatja be a lányt, majd amint az apját a lány leszereli, amint mindenki mindenki­nek hazudik és mindenki gyöngének bizo­nyul, mindvégig ellenállhatatlan, tökéletes vígjáték izű, a legnagyobb franciákkal vete­kedő. A Vígszínház kitűnő szereposztásban hozta a hosszú előadás-sorozatot ígérő darabot: a lány Muráti Lili, kitűnő fölszereléssel játssza a teljesen elrontott, apja-anyja fején táncoló lányt, kissé tán veszélyezteti is túlzásaival az alakja iránti rokonszenvet. Az apa Ajtay Andor, elsőrendű jellemszínész, rokonszen­ves, minden gyöngesége mellett is akaratla­­nul is azonosítjuk magunkat vele. A mama Gombaszögi Ella, a Vígszínház közönségéhez talán egy parányi fokkal kevésbé markáns jelekkel is jelezhetne, így viszont kitörőbb a hatása. A fölfedezés gyönyörűségével él­vezzük Bihary József alakítását apró szere­pében: minden legparányibb mozdulata is megrázó humor. A bölcs nagynéni szerepé­ben Cs. Aczél Ilona finom, ezúttal inkább Lipótvárosba honosodott előkelőség. A jam­pec fiúk, lányok, sőt jampec mamák közt egész sor tökéletes alakítást kapunk: Tolnay Klári, Litkey Irén, Márkus Margit, Viíry Gyöngyi, Ladometszky, Tassy Mária meg­­játszásában. A többi is, a rendezés és díszle­­tezés is zavartalan stílusú, teljes illúzióig vivő. Meg merjük jövendölni, hogy ez az igazán jó nemes hagyományú s egyben leg­maibb darab nemcsak Budapesten lesz hosz­­szú nagy sikerű, hanem sorra meghódítja a legnehezebben bevehető nagy­ fővárosokat is, előre is őszintén örülünk megérdemlett biztos sikerének. Bodor Aladár OPERAHÁZ Operaházunk Aida előadása a hétközna­pokon is ünnepi színvonalú, ilyen Aida-együt­­tes, mint a budapesti, széles Európában is párját ritkítja. A szombat esti előadást még külön két vendégszereplés tette emlékeze­tessé. A címszerepben Huszka Rózsit hallot­tuk viszont. Minden izében kidolgozott, ra­gyogó alakítása éppen olyan sikert aratott, mint pár nap előtti Sábája, mellyel ezt a vendégszereplési sorozatát megkezdette. Roswaenge Helge Radamese minden tekin­tetben igazi hős. Hangja, deklamációja, já­téka teljes illúziót kelt. Ritkán hallottuk olyan szépen a románcot, mint ezúttal. Né­met­hy Ella monumentális Amnezise, Kálmán impozáns királya, Székely simogató énekű, méltóságteljes főpapja, Losonczi ércbe öntött Amonaszója, a remek balett Szalay Karolá­val, Vera Ilonával, Bradával, szóval az egész együttes művészi munkája, Failoni vezetésé­vel — minden dicséretet megérdemel. (m. i.) A SZINÉSZEGYESÜLETI SZINIISKOLA VIZSGAELŐADÁSA Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája március 14-én délután négy órakor a Kamaraszínházban nyilvános vizsgaelő­adást rendez. Színrekerül A kis ford. Rendezi Széll József sziniiskolai tanár. Főszereplők: Csiky Zsuzsa, Kincses Erzsébet, Takács Mar­git, ifj. Szügyi Kálmán, Lányi Dezső és Sze­mere Sándor. ELMARAD A NEMZETI SZÍNHÁZ MATINÉJA Szörényi Éva betegsége miatt elmarad Hauptmann: És Pippa táncol stúdió-előadá­sának vasárnap délelőtti matinéja. Szörényi Éva tüszős mandulagyulladást kapott és ma­gas lázzal fekszik lakásán. Vasárnap dél­után a Vili. Henrikben Szörényi Éva szere­pét Szeleczky Zita veszi át. Rozgonyinál 3 menyasszonyi fénykép 8 P. A TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD IIJ MŰSORA Úgy látszik, végképp elmúltak azok az idők, mikor a pesti kabarékban Csokonai-dalokat éne­keltek és szellemes tréfákat játszottak politikai nagyságokról. A Terézkörúti Színpad új műsora — amelynek egyes számait a Komédia Orfeum­ból és a rádió lejátszott darabjaiból kérték köl­csön — továbbfolytatása annak, amit újabban kabarénak neveznek. Nem mindig ízléses helyzet­komikum, régi viccek dramatizálása, jól ismert nézőtéri jelenetek és olyan darabok Salamon Béla részére, amelyeket annak idején Steinhardt Géza és Rott Sándor részére írtak. Békeffi László szereplése jelent még némi nívót. Néhány ötle­tes konferanszán és házasságellenes szatíráján nevet a közönség. Pedig kár ezért a színész­­gárdáért, amely Nádor Mihály és Kőváry Gyula kis operaparódiájában még azt is megmutatja, hogy énekelni tud. Gárdonyi Lajos, Peti Sándor, Mihályi Ernő, Komlós Vilmos, Solymossy Sán­dor, a nők közül pedig Sass Oly, Philippi Irén és a sikerrel bemutatkozó Donát Ági buzgalmát, tehetséges alakításait lehet csupán megdicsérni az egész műsorból. (a. n. gy.) A NEMZETI SZÍNHÁZ HARMADIK IFJÚSÁGI ELŐADÁSA A Nemzeti Színház főiskolai kedvezményes előadássorozatában a harmadik előadást ki­zárólag iskolások számára rendezi a színház igazgatósága március 16-án, hétfőn este. Színre kerül Albrecht József történelmi szín­műve, a VIII. Henrik. Jegyek válthatók a Magyar Nemzeti Diákszövetség hivatalos he­lyiségében (Semmelweis­ utca 2), a hivatalos órák alatt, délelőtt 10—2-ig, délután 4—6-ig A jegyeket ajánlatos mielőbb megváltani. GABRIEL MARCEL FRANCIA SZÍNI­KRITIKUS ELŐADÁSA BUDAPESTEN A Francia Játékszín (a Belvárosi Színház Társulatának Stúdiója), mely egyébként a tervbe vett Amphitryon 38 előadását március 23-ikára tűzte ki, meghívta Gabriel Marcelt, a neves francia színikritikust, hogy A mai francia színházról előadást tartson. Az elő­adás szerdán, 11-én hat órakor lesz a Ma­gyar Tudományos Akadémia üléstermében. Bevezetőt mond Bárdos Artúr. A JÁTÉKDOBOZ BEMUTATÓJA Szombaton számoltunk be Debussy poétikus táncjátékának, A játékdoboz­nak bemutató­járól. A siker oroszlánrésze Rubányi Vilmost, az Operaház kitűnő fiatal karmesterét illeti, aki nemcsak betanította, hanem dirigálta is az előadást s ezzel az első dirigensi szerep­lésével is tanúságot tett rátermettségéről. Lauri Volpi Németh Mária a Városi Színházban. Márc. 21-én Tosca, 24-én Trubadúr. Jegyek a színház pénztáránál és Rózsavölgyinél. A Méltóságos asszony világkarrierje Európa összes nagyobb városa után Miller Gilbert, a napokban itt járt színigazgató, Anglia és Amerika számára is lekötötte Békefily István és Stella Adorján páratlanul nagysikerű vígjátékát, a Méltóságos asszony-t, mely az Andrássy úti Színházból indult el világhódító útjára. Mindenütt, ahol eddig színre került, frene­tikus sikert aratott. Az Andrássy úti Színházban szerdán, március 11-én lesz a 100-ik előadása. Turay Ida, Rózsahegyi Kálmán, Rátkai Már­ton, Delty Ferenc, Baross Géza, Kováts Terni, Lendvay Márta, Bacsányi Paula, Gonda József, Pethes Ferenc és Fónay Mártával a főszerepek­ben. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. EGGERTH MÁRTA ELSŐ BUDAPESTI FILMJE Eggerth Márta első filmje tulajdonképpen a Csak egy kislány ... című magyar zenésfilm volt. A kis magyar primadonna azóta világhírű sztár lett. Hosszú évek sikerei után legújabb filmje ismét Budapesten készül. A pesti d­uam­a­­filmgyárban május végén kezdik meg Lehár Ferenc örökszép Pacsirtájának felvételeit Eggerth Márta főszereplésével. A Lehár—Eggerth filmet a Thekla svájci filmgyártó cég készíti Budapesten s ugyanez a cég hétfőn kezdi meg a Hunniában első Budapesten készülő filmjének felvételeit. A filmnek Veronika, az áruház királynője a címe s a főszerepeket Moser Hans, Lingen Theo, Eich­­berger Willy, Jansen Walter, Hildebrand Hilde, Arlens Thekla, Theimer Gretl játssza. Harlan Veidt rendezi a filmet és Eiben István fotogra­­fálja. HUBAY JENŐ ÚJ MŰVÉN DOLGOZIK Hubay Jenő legutóbbi nagysikerű tánc­játékbemutatója után máris újabb művén dolgozik. Romain Rolland Békehimnuszát zenésített meg ének- és zenekarra. Már csak a mű hangszerelése van hátra. Tervbe vette emlékiratai megírását is, amit, tekintettel a mester élményekben gazdag életfolyására, a legnagyobb érdeklődéssel várhat az olvasó­­közönség. HORVÁTH LÁSZLÓ CSELLÓMŰVÉSZ BÉCSI HANGVERSENYE Bécsből jelentik: Az Osztrák-Magyar Társaság egyéves fennállásának évfordulója alkalmából március 12-én Bécsben hangversenyt rendez, amelyen Horváth László magyar csallóművész mutatja be művészetét az osztrák közönségnek. A hangverseny nagy művészeti és társadalmi eseménynek ígérkezik. Horváth László a Nik­us Rudolf tanár vezetése alatt álló új bécsi kon­zervatórium kamarazenekara és Seidlhofer Bruno zongoraművész közreműködésével olasz, osztrák és magyar zeneszerzők műveit adja elő, többek között Kodály hegedű-zongoraszonátá­ját. A BUDAI KATOLIKUS KÖR KULTURESTJE A Budai Katolikus Kör március 14-én, szom­baton este 7 órakor kulturestélyt tart, amelyen Gáspár Pál dr., a Rákóczi-kollégium igazgatója ad elő, közreműködnek: Imets­ Magda és Kis­faludy Melanie zongoraművésznők, Bartalis Já­nos költő és Nyers László dr. énekművész. Jfl A legvidámabb színház f­est Vaszary Piroska, Góthné, Sulyok Mária, Kabos Gyula, Góth Sándor, Mály Gera, Dénes György ragyogó alakítása színház VI., Révay utca 18 Jegyrendelés: 15-4-38 HINDU TÁNCEST Néhány éve az Operában szerepelt Udag Shan-Kar hindu mestertáncos és csoportja. Szereplésük az akkori évad legeredetibb pro­dukciója volt, amit nem felejtettünk el máig sem. Most ismét ellátogattak Budapestre és szombaton adták első táncestjüket a Zene­­akadémián, amelynek nagyterme zsúfolásig megtelt erre az alkalomra. A ritka érdekes­­ségű művészest műsora zenével kísért szól­ó- és társastáncokból, valamint önálló zene­számokból (duók, együttes) állt. A szemkáp­ráztató táncok egy ismeretlen, titokzatos vi­­lágba engedtek némi bepillantást. Indiában a tánc nem lélektelen szórakozás, nem tár­sadalmi érintkezési forma, nem szórakozás. A hindu táncot — idegen világ! — vallásos elemek szövik át meg át; táncuk mély érzé­seket, hangulatokat fejez ki és fontos alkat­része a rítusnak. Csak közelíthetjük ezt a jelenséget, de egészében föl nem foghatjuk európai gondolkozásunkat. Uday Shan-Kar, táncostársai és társnői gyönyörködtették a szemet bámulatos mozgásukkal, de a lényeg csak az indológiát magukban hordozó ritka kivételek titka maradt. Mindössze arra szo­rítkozhattunk, hogy intuitive igyekezzünk közel férkőzni a táncok gondolati és kultikus elemeihez. A kisérő zenekar nagy hangszer­­apparátussal vonult föl és a komoly zenész­hallgatót rendkívül érdekelte. Fuvola, vina és saroda (pengetőhangszerek), tabla (kéz­zel ütött dob), vízzel hangolt csengő porcel­­lánedények, fantasztikus vonóshangszerek, csörgős­íj, gongok és más egyebek szerepel­nek a zenekarban; mindezeket bámulatos ügyességgel kezelik a muzsikusok. A meló­diák pentatonikája a rokon Keletre muta­tott vissza nekünk, magyaroknak. A furcsa hangközök, a cikornyás ritmusok, a fuvola­­glisszandók és a húros hangszerek hangsú­lyos hangokkal tarkított glisszandói idegenek lehetnek az európai fülnek, bár tagadhatat­lanul érdekesek, de a melódiák rokonsága az ősi magyar népdal melódiáival igazán megdobbantotta társtalan magyar szívün­ket. (E. Z.) DÍSZHANGVERSENY A Csaba Kulturális, Társadalmi és Sport­­egyesület március 12-én 8 órakor rendezi díszhangversenyét a belügyminisztérium dísz­termében. Közreműködnek: Báthy Anna, Ba­­silides Mária, Dobay Lívia, vitéz Garam­­szeghy Sándor, Kerpely Jenő, K. Sztojano­­vits Lili, Hámory Imre és Herz Ottó dr. MAGYAR NÉPZENE Ezzel a címmel kezdte meg nagy érdek­lődés mellett szabadegyetemi előadássoroza­tát Kodály Zoltán szombaton, a Zeneakadé­mia kistermében. Az illusztris előadó elöl­járóban a népdal lényegét fejtegette. Erre különfélék a magyarázatok. A népdalénekes többé-kevésbé mindig szerző és alkotó is, bár maga nem tud róla. Elvesz, hozzáad a nótához, öntudatlanul átformálja. A műveit társadalmi osztályok dalait is átveszik, át­alakítják, többnyire a dallam előnyére, míg végre az eredeti törzsdallamra alig hasonlít a szájról-szájra szálló dal. A magyar népdal rokon­ dallamait elsősorban keleten kell ke­resnünk. Főleg a tatár- és cseremisz-dalla­­mok egyeznek a régi magyar népdalokkal. Az előadást énekkari számok illusztrálták, Karvaly Viktor betanításában. 21 A HOMEROS-ÉNEKKAR HANGVERSENYE A Vakokat Gyámolító Országos Egyesület elnöki tanácsa legutóbbi ülésében egyhangú határozattal április 2-ára tűzte ki a vakok Homeros-énekkarának ezévi hangversenyét. Az énekkar e hangversenyével Liszt Ferenc emlé­kének kíván hódolni s így műsorának leg­nagyobb része Liszt karműveiből fog állani. A műsort Demény Dezső, Király-König Péter és Országh Tivadar egy-egy műve egészít ki. A hangversenyt a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében­­tartják meg. A PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG HANG­VERSENYE A Piarista Diákszövetség ifjúsági csoportjának hangversenye ma, vasárnap este kerül sorra a Vigadóban. Hatalmas érdeklődés előzi meg a Liszt Ferenc-emlékének szentelt hangversenyt, amelyen Stefániai Imre, Závodszky Zoltán, Kókay Rezső dr., Mihályfi Béla, Lachkovich János és Bisztriczky Tibor működnek közre. Jegyek még kaphatók délelőtt a piarista gim­názium portásánál és délután 7 órától kezdve a helyszínen. A hangverseny pontosan 8 órakor kezdődik.

Next