Magyarság, 1936. július (17. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-17 / 162. szám

1936 Július 17, péntek WigHBSlfi Érdekes revíziós vita az angol alsóház­on Gower Trianon megváltoztatásának kérdésében interpel­lált­­ Baldwin miniszterelnök cáfolta azt a hírt, hogy Anglia visszaadja a német gyarmatokat Londonból jelentik. Az alsóházban Gower Robert kérdezte a külügyminisztert, váljon a népszövetség, vagy annak bizottsága fog­lalkozott-e valaha a trianoni szerződés ha­­tározmányai felülvizsgálásának kérdésével az alapokmány 19. szakasza szerint a fenn­álló sérelmek megszüntetése és Európa meg­békítése céljából s ha igen, közölheti-e a vizsgálat idejének és módjának részleteit és annak eredményét. Cranborne lord külügyi államtitkár: Ilyen vizsgálatot soha nem tartottak. MacEwen konzervatív képviselő kérdi a miniszterelnököt, micsoda indoka volt a dél­­afrikai honvédelmi miniszternek ahhoz a kijelentéséhez, hogy az angol kormány rokonszenvvel vizsgálná meg Németország­nak afrikai területekre vonatkozó követe­léseit. Baldwin: Azt hiszem, ez a kérdés félre­értésen alapul. Pirow délafrikai hadügy­miniszter ismert sajtónyilatkozatában nyil­ván csak saját benyomásait közölhette, amelyek nem alapultak az angol kor­­mánnyal folytatott különleges megbeszé­lésen. Idevonatkozó régebbi nyilatkozatom­hoz nincs semmi hozzátennivalóm. Churchill: Feltétlenül tisztázni kellene, hogy most nincs szó angol mandátumos te­rület átadásáról. Baldwin: Nyilatkozatom teljesen világos. A délafrikai honvédelmi miniszter London­ban kizárólag saját tárcája keretébe eső kérdésekről tárgyalt és nem volt egyébként felhatalmazása, hogy a délafrikai kormány­­nevében beszéljen. Kijelentései ennélfogva csak saját személyes nézeteit fejezhetik ki. Az angol kormány nem adott neki semmi okot arra a feltevésre, hogy rokonszenvesen fogadja az említett követeléseket. Bethlen István gróf nyilatkozata Kozma Miklós belügyminiszter válaszára »A miniszter eljárása egy illúzióval tett szegényebbé« Bethlen István gróf a 8 Órai Újság betil­tásával­ kapcsolatosan annak idején nyilatko­zatot tett a 8 órai Újságban. E nyilatkozatra Kozma Miklós belügyminiszter válaszolt és kifejtette szempontjait, melyekkel rende­letét és annak indokolását alátámasztani igyekezett. Bethlen István gróf Kozma Mik­lós belügyminiszter válaszára ezt a nyilat­kozatot tette: — A belügyminiszter válasza két részre oszlik. Az első részében a 8 Órai Újság utcai terjesztésének betiltását törekszik tárgyi ala­pon megindokolni, szerinte be kellett tiltani a lap utcai terjesztését, mert a kifogásolt cikk az az állítása, hogy Kósa NÉP alkalma­zott „nyugdíjazott, helyezett át és léptetett elő köztisztviselőket", alkalmas volt „a tisztviselők lelki egyensúlyának, nyugalmá­nak megzavarására"“ és így a közrendet súlyosan veszélyeztette. A szóbanforgó cikk­ben bár előfordult az inkriminált mondat, de a cikkből nyilvánvaló, hogy’ a mondat ér­telme nem vehető szó szerint, hanem csak annyit jelent, hogy a NÉP a köztisztviselők politikai megbízhatóságát azért tette vizsgá­lat tárgyává, hogy a kormányra gyakorolt befolyása révén saját szempontjából meg­bízhatatlannak talált tisztviselők nyugdíja­zását, áthelyezését, megrendszabályozását el­érje, ami egyébként is köztudomású dolog, és amit Kósa esetével is bizonyítottnak lá­tott. Ez tényleg a köztisztviselők nyugtalaní­­tására alkalmas is lehetett. Ha a mondatot szó szerinti értelemben vennék, ezzel olyan együgyűséget árultak volna el, ami a köz­­tisztviselőket a legcsekélyebb mértékben sem nyugtalaníthatná. Ezek a köztisztviselők ugyanis magas képesítésekhez kötött álláso­kat töltenek be, tisztában vannak azzal, hogy a miniszteren kívül másnak ily ha­talma nincs. Magával a betiltó rendelet in­dokolásában és a belügyminiszter kommen­tárjából könnyen kimutatható tehát, hogy önmagában van a két állítás ellentmondás­ban, mert amennyiben az inkriminált cikk­nek az az értelme, amit neki a rendelet tu­lajdonít, akkor az legkevésbé sem alkalmas arra, hogy nyugtalanítsa a köztisztviselőket, akik az ilyen állítás felett legfeljebb szána­kozó mosollyal térhetnek napirendre. A belügyminiszter nyilatkozatának a máso­dik, a politikai tartalmú része elég gyönge védekezés az ellen a vád ellen, amelyet han­goztattam. — mondotta Bethlen István gróf , hogy a NEP-et szervező urak mesterkedé­sei érdekében a köteles pártatlanság figyel­men kívül hagyásával járt el.­­ A miniszter védekezése nem győzött meg, eljárása inkább egy illúzióval tett sze­gényebbé. Eszköznek adta oda magát ugyan­ezen uraknak, akik ellen eddig többizben maga is kellő energiával volt kénytelen fel­lépni s akik a mostani vezérnélküli állapotot tartják alkalmasnak arra, hogy politikai pozíciójukat a maguk képére termetett sajtó­­orgánumok létrehozásával és konkurrens sajtóorgánumok elnyomásával megalapozzák. Egy kissé több éberség a belügyminiszter részéről talán helyén­való lett volna. Személyi változások a földmivelésügyi minisztériumban Újhelyi Andor miniszteri osztályfőnök, aki a szakoktatás és kísérletügyi főosztály veze­tője volt, nyugalomba ment. Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter Tomcsányi Gyula miniszteri tanácsost nevezte ki utódjául, aki régebben az elnöki osztály főnöke volt, Herbély Tibor miniszteri osztálytanácsos, Marschall Ferenc államtitkár eddigi személyi mezőgazdasági, munkaügyi és szociálpoliti­­mezőgazda­sági, munkaügyi és szociálpoliti­kai osztályának vezetését. A minisztérium­ban új osztályt is létesítenek: növényegészség­ügyi osztályt. Ennek vezetője Antalffy Sán­dor miniszteri osztálytanácsos lesz. Fróniusz Oszkár miniszteri osztálytanácsost a szociál­politikai főosztály főnöki teendőivel bízták meg. Batta Pál, az OMGE egyik titkárát pedig a minisztérium gazdasági felügyelői státuszá­ban VII. fizetési osztályba nevezték ki. Batta kinevezése azért feltűnő, mert kívülről jött és a VII. fizetési osztályba való kinevezésével egyenesen miniszteri titkári rangsorba került. Batta Pált a minisztériumi állattenyésztési osztályhoz osztották be, ahol Békessy Imre miniszteri osztálytanácsosnak az állattenyész­tési osztály vezetőjének lesz helyettese. A belügyminiszter borsodi körútja Miskolcról jelentik: Kozma Miklós bel­ügyminiszter szerdán este Lillafüredre érke­zett, csütörtökön reggel pedig gépkocsin Egerbe hajtatott Szmrecsányi Lajos érsek meglátogatására. A miniszter Egerből dél­után folytatta borsodi szemleútját, amelynek során fél négy órakor Mezőkövesdre érkezett. Innen Mezőnagym­ihályon és Gelejen keresz­tül kíséretével Mezőcsátra ment. Azután Igrics, Hejőpapi, Hejőszalonta, Szakáld és Muhi községeket látogatta meg és megszem­lélte a jégverés által elpusztult határokat. A miniszter este hét órakor Ónodra érkezett, ahonnét visszatért Lillafüredre. A belügyminiszter pénteken délelőtt még megnézi a diósgyőri szegényházat, majd Tibolddarócra hajtat, ahol megszemléli azo­kat a házhelyeket, illetőleg építés alatt lévő házakat, amelyeket a barlanglakók számára juttatnak. Tibolddarócról Görömböly-Tapol­­cafürdőre megy a miniszter. Itt délután fél két órakor Borbély-Maczkó Emil főispán és felesége ebédet ad a miniszter tiszteletére.­­ A belügyminiszter, csütörtök délután Mezőkeresztesre is ellátogatott, ahol ki­jelentette, hogy Alsóborsodban is személyesen akar meggyőződni, mi történt ezen elemi csapásokkal sújtott vidéken. Nemcsak látni, hanem segíteni akar. Tavaly, bár nagyobb volt a jégkár az Alföldön és a Duna—Tisza közén, mégis segítettek a lakosságon. Alsó­­borsod népének is lesz munkája, kenyere, hogy ez a nép át tudja majd húzni az időt a jövő esztendőig. A földművelésügyi kormány vetőmaggal látja el az elemi csapás által sújtott gazdákat, ők pedig gondoskodnak ar­ról, hogy a lakosság munkaalkalmat kapjon, továbbá adókedvezményekben részesítik, közmunkákhoz juttatják a károsult vidéket. Az első segítség már meg is történt a Zöld­keresztes akció kiszélesítésével. A segítést a földmivelésügyi minisztérium a tavalyi ta­pasztalatok alapján bonyolítja le. Lehetőleg gyors segítséget nyújtanak. A zagyvapolintvai üveggyár a lehető leggyorsabban kétezer­­négyszáz négyzetméter ablaküveget bocsátott a jég által összetört ablakok pótlására. Ha tekintetbe vesszük, hogy az idei termék sok- kal jobb a tavalyinál és a jégkár kisebb, a segítés nem ütközik nagyobb nehézségekbe. Egerben Szmrecsányi Lajos érsek egy vagon gabonát ajánlott fel a jégkárosultak részére. Johann Béla államtitkár szerdán egy köz­egészségügyi felügyelőt küldött ki, hogy az irányelveket adjon a Zöldkeresztes étkezte­tés előzetes megszervezésére. Az iparü­gyi miniszter Bugacon Kecskemétről jelentik: Bornemisza Géza iparügyi miniszter szerdán este kíséretével slugacra ment a Turul Szövetség munkatábo­rának megnyitására. Végváry József orszá­gos fővezér, országgyűlési képviselő köszön­tötte a minisztert a Turul Szövetség nevé­ben, mint a szövetség patrónusát. Borne­misza Géza iparügyi miniszter köszönőbeszé­­dében rámutatott arra, hogy a Turul Szövet­ség ismerte fel először a munkatáborok je­lentőségét. A miniszter beszéde után Kiss Endre polgármester, Kecskemét városa ne­vében átadta a tábort rendeltetésének. Az iparügyi miniszter a késő éjjeli órákban ér­kezett vissza Budapestre. A független kisgazdapárt előretörése Pacsán Pacsáról jelentik. A kerületben egyre erő­södik a választási küzdelem és különösen □agy agitációt fejjenek ki a NÉP mellett, akit a helybeli sajtó is támogat. Ennek ellenére háromezer ajánlást szereztek meg Huszovszky párthívei. Ezzel szemben a független kis­gazdapárt jelöltje jóval négyezren felüli aján­lást szedett össze. Amint már ismeretes, a független kisgazdapárt vasárnap a kerület harminc községében tartja gyűléseit. A füg­getlen kisgazdapárti képviselőkön kívül a pártvezetőség részéről is leutaznak néhányan Pacsára, köztük Nagy Ferenc és Takács Andor, de ezeken kívül vasárnap Pacsára mennek az összes pártonkívüli és keresz­ténypárti képviselők is. A kerületben a han­gulat Bosnyák Andor mellett van. A vasárnapi gyűlésekre az ellenzéki kép­viselők közül többen pénteken leutaznak a választókerületbe, szombaton pedig a ki­jelölt szónokok mind megérkeznek Pacsára. Körülbelül 20—24­ főnyi ellenzéki képviselő részvételére lehet számítani. Az első cso­portban leutazó képviselők a következők: Andaházy-Kasnya Béla, Berg Miksa báró, Cseh-Szombathy László, Dinnyés Lajos, Horváth Zoltán, Meizler Károly, Mojzes Já­nos. A pásztói választás Heves vármegye közigazgatási bizottsága előtt Egerből jelentik: Heves vármegye közigaz­gatási bizottsága csütörtökön délelőtt Hedry Lőrinc főispán elnöklésével tartott ülésén Búzás Endre vármegyei főjegyző az alispáni jelentésben megemlékezett a pásztói válasz­tásról. Sajnálattal kellett megálalpítanom, mondotta a vármegyei főjegyző , hogy a megindult kortézia mértéke megint súlyosan közérdekellenes volt és különösen az első napokban nagymérvű kilengésekre vezetett. Keglevich Gyula gróf, volt országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Az ország külön­böző részein előfordult nagy jégkárokról megemlékezve, indítványt terjesztett elő, amely szerint a kormány alakítson országos bizottságot s ez a bizottság vizsgálja meg a szakminisztériumok költségvetését és az el­halasztható feladatokra felvett összegeket fordítsa a kormány az elemi csapás által sújtott gazdák megsegítésére. A bizottság az indítványt elfogadta. A békési kisgazdapárt fegyelmi feljelentése Gyuláról jelenti a Magyarság tudósítója! A békéscsabai képviselőválasztással kapcso­­latosan a kisebbségben maradt független kis-­­gazdapárt fegyelmi feljelentést adott be a vármegyéhez három körzet szavazatszediő bizottsága ellen. Mert a közigazgatási bizott­­­ság elutasította a kisgazdapárt feljelentését, a közigazgatási bírósághoz fordultak pana­­szukkal. A közigazgatási bíróság helyt adott a panaszoknak és Tantó József vármegyei népművelési titkár és Koltay Pál tanár, to­vábbá Reich József dr. ügyvéd ellen — kik­ a szavazatszedő küldöttség elnökei voltak — elrendelte a fegyelmi vizsgálat megindítását. A vizsgálat lefolytatásával a vármegye vitéz Pánczél József dr. vármegyei főjegyzőt bízta meg, aki a jövő héten már megkezdi a tanú­kihallgatásokat. A vizsgálat — mert többszáz tanú kihallgatásáról van szó — heteken át fog tartani. Szeder István ügyvédet választotta ügyésszé Szentes város képviselőtestülete Szentesről jelenti a “Magyarság tudósítója. Csütörtökön tartotta Szentes város képviselő­testülete Csergő Károly dr. falispán elnöklete alatt a részleges tisztújító ülését. Különös nagy érdeklődés előzte meg a nyugdíjazás folytán megüresedett városi ügyészi állás kö­rül folyó küzdelmet, amelyre hét pályázat érkezett be. Kínos feltütünést keltett az, hogy Pataky Tamás dr. ügyvédet, aki a nyuga­lomba vonult ügyészt helyettesítette több hónapokon keresztül, a jelölőbizottság egy­általában nem jelölte és így lehetelenné tet­ték számára az indulást. Ugyancsak feltűnést keltett, hogy nem jelölték Szittner Imre dr. ügyvédet sem, a szentesi ügyvédi kar tekin­télyes tagját, akit úgy látszik legitimista elvei miatt nem kedveltek az intéző körök. Első helyen jelölték Novobácky dr. ügyvédet, a NÉP szentesi nőosztályának főtitkárát, akit a NÉP hivatalos jelöltjének tekintenek a városban, jelölték azután Szeder István dr.-t, Szeder János NÉP országgyűlési képviselő­nek öccsét, azonkívül Szinóros Szabó Jenő dr. vármegyei tiszteletbeli tisztiügyészt, akit főleg a kisgazdapárt támogatott, végül Ríméry Ádám dr. ügyvédet a negyedik helyen. A fogalmazói állás beltöltéséhez nem kell abszolút többség, erre hat pályázó közül Papp Imre dr. városi tisztviselőt választották meg. Szabadkőműves-mozgalom Békésben Gyuláról jelenti a Magyarság tudósítóját Békés vármegye közigazgatási bizottságán Sebők Elek dr. békési ügyvéd a napirend előtt felszólalt és rámutatott a vármegyében észlelhető szabadkőműves mozgalmakra. — A kormány — hangoztatta Sebők Elek — rendelettel tiltotta be a szabadkőműves páholyok működését és oszlatta fel azokat. Ez annyit jelent, hogy a szabadkőművesség Magyarországon nem kívánatos, azok az egyének sem kívánatosak, akik a szabadkd­kőműves felfogásban élnek. A magyar társa­dalom javára építő munkát csak az Istenhez hű, vallásos emberek végezhetnek. Nincs tehát szükség olyan nemzetközi szervezetre, amely a nemzet testét bomlasztó eszméivel csak sorvasztja. Vitéz Ricsey Uhlarik Béla főispán rövid válaszában kifejtette, hogy nincs tudomása a vármegyében terjeszkedő szabadkőműves mozgalomról. A »trianoni« Dunagát miatt veszélybe kerültek a Vízművek kútjai A főváros feliratban kérte a kormánytól a gát sürgős lebontását Sokszor szerepelt már a nyilvánosság előtt a Vízművek kútjai előtt elhúzódó úgyneve­zett trianoni gát ügye. Annak idején a kor­mány a hajózás biztonsága érdekében létesí­tette a gátat. A gát következtében azonban a mögötte levő terület annyira eliszaposo­dott, hogy súlyosan veszélyezteti a Vízművek kút­jainak fennmaradását. Az iszapon kívül sok fertőzőanyag kerül e helyen a Vízművek forrásaiba és ez okozta, hogy az elmúlt évek­ben a vízvezetéki víz úgyszólván ihatatlanul piszkos volt. A főváros akkor több mint egy­millió pengős áldozattal vízszű­rőberendezést létesített, amelynek segítségével az iszapos területekről származó vizet megtisztítják és élvezhetővé teszik. A helyzet azonban foly­ton romlik és az eliszapolódás a többi, eddig fertőzésmentes kutakat is veszélyezteti. Ez a kérdés nemrég a főváros üzempoliti­­kai bizottságát is foglalkoztatta, ahol szóba került a Vízművek további fejlesztésének szükségessége. Az új kutakat ugyanis a pa­lotai szigeten akarták létesíteni, de a szak­értők azt a véleményt adták, hogy a palotai szigeten fúrandó kutak szintén ki vannak téve a trianoni gát nyomán keletkező elisza­posodásnak és fertőzésnek. Rámutattak a szakértők arra is, hogy a trianoni gát oly erőszakos módon oldja meg a dunai hajózás biztosítását, hogy ezt a módszert csekély költség árán, a trianoni gát egy részének le­­hordásával és átalakításával ugyanolyan módon el lehet érni. Egy ilyen átalakítás az eredeti cél veszélyeztetése nélkül tűrhető helyzetet teremtene a palotai szigeten terve­zett kutak, úgyszintén a már meglévő víz­­szolgáltató kutak számára is, ellenben a gát mai állapotában való fenntartása rövidesen odavezet, hogy a Vízművek kútjainak egész sora elpusztul. A szakértői véleményekre, valamint a Víz­művek igazgatóságának jelentésére hivat­kozva, a főváros vezetősége most felterjesz­téssel fordult a földmivelésügyi miniszter­hez és kérte, intézkedjék sürgősen a sokat kifogásolt trianoni Dunagát megszüntetésé­ről, illetve megfelelő átalakításáról, nehogy Budapest vízellátása a befektetett sokmilliós áldozat ellenére veszélybe kerüljön.

Next