Magyarság, 1936. augusztus (17. évfolyam, 175-198. szám)
1936-08-14 / 186. szám
Tizenötezer kilométer egy ócska autón Zalaegerszeg, augusztus 11 Este fél 7 óra tájban furcsa külsejű, az autó őskorából származó gépkocsi futott be Zalaegerszeg főterére s amint megállt, egyszerre nagy tömeg vette körül az autót, megcsodálták a magyar rendszámú kocsit és a sok apró idegen zászlót, amelyeket a szélvédőn lengetett a szél. Az autóból Bognár Imre és Horváth Viktor szálltak ki, akik az 1898-as típusú egyhengeres Opel-gépen 1936 március 5-én indultak el Budapestről európai közútra azzal a szándékkal, hogy 40.000 kilométernyi utat tegyenek meg és ezzel bebizonyítsák, hogy a negyvenéves autóval is lehet sportteljesítményt elérni. A két egészségesen barnaszínű fiatalember az újságíró érdeklődésére először pár perc türelmet kér. Előbb odalépnek a Bárányszálló előtt veszteglő angol rendszámú autóhoz, amely mellett egy angol úr és egy angol hölgy állanak tanácstalanul. Az angol autót már az országúton valami baj érte és a hibát a két magyar fiatalember hozta rendbe annyira, hogy az angol luxusautó elérhette Zalaegerszeget. Itt Bognár Imre és Horváth Viktor magyar lovagiassággal ismét segítségükre sietnek a külföldieknek és teljesen eltüntetik a hibát. A hálálkodó kézfogás után a két autós turista rendelkezésére áll az újságírónak és érdekesen mesélik el öthónapos élményeiket. — Sportcél vezetett bennünket — mondják —, mikor március elején elindultunk a magyar fővárosból. Meg akartuk tudni, mit bír el a negyvenéves gép és azt is, hogy mit bír el idegekkel az ember, aki a modern gépcsodák után egy ilyen ósdi alkotmányon vállalkozik hosszú túrára. — Egészen nagyszerű élmény volt — mondja Bognár. — Csak azt sajnáljuk, hogy a tervezett 40.000 kilométer 15.000 kilométerre csökkent. Nem a mi hibánkból. Norvégia, Svédország, Lengyelország, Olaszország, Délfranciaország azért maradt el a programból, mert nem kaptuk meg a megígért üzemanyagtámogatást, Spanyolország pedig a polgárháború miatt így is sok áldozatunkba került az út a támogatás hiánya miatt. — Március elején Budapestről történt indulásunk után Bécs volt az első nagyobb állomásunk, majd Grácon, Salzburgon, Innsbruckon át haladtunk tovább Svájc felé. Ausztriában különösebb élményünk nem volt. Kocsink, amely jól bírta az utat és óránként 35—45 kilométeres teljesítményre is képes volt, természetesen mindenfelé nagy feltűnést keltett. De a kiváncsi tömegeket hamar megszoktuk, épgy az újságírók érdeklődéseit is. Autónk első erőpróbája április 23-án történt. Az 1804 méter magas Arlberg-hágóra különösebb akadály nélkül jutott fel, pedig fent 50 centiméteres hóval is találkoztunk. Legkedvesebb emlékünk Svájchoz fűződik, amelyet hat héten át keresztül-kasul bejártunk. Átkeltünk 2048 méter magasságban az Oberalpon, megjártuk St. Gallent, Zürichet és a többi városokat. A svájciak feledhetetlenül kedvesen fogadtak bennünket mindenfelé. Mingyárt első esténkén, St. Gallenben tapasztaltuk ezt a meglepő vendégszeretetet, amit a svájci ember kedvességén túl annak tulajdonítunk, hogy Svájcban tudják értékelni az érdekes vállalkozásokat. Az ottani autóklub titkára percek alatt összetelefonálta a klub mintegy harminc tagját és valóságos bankettet rendeztek a kedvünkért. — Itt találkoztunk az első magyarral, Stefanovics Endrével, a volt budapesti futballistával, aki ott is futballal foglalkozik és havonta 400 pengőt keres. Elég sok magyar van Svájcban és a svájciak igen kedvelik őket, akár vendégek, akár alkalmazottak. Az utóbbiak többnyire pincérek, szobalányok, borbélysegédek. Flaville-ban összetalálkoztunk egy svájci borbélymesterrel, aki sírva panaszolta, hogy el kellett bocsátania kitűnő magyar segédét, mert nem hosszabbították meg munkavállalási engedélyét. Svájcban is jelentkezik a munkanélküliség s ezért az idegen alkalmazotok számát csökkenteni igyekeznek. — A kedvező hangulatot arra használtuk fel, hogy idegenforgalmi propagandát csináljunk Magyarországnak budapesti és balatoni képekkel. Kaptunk is ígéretet magyarországi látogatásra. Érdekes, hogy a svájciakat főleg a magyar puszta érdekli, ezt emlegeték legtöbbet. A Svájci utunk további része megfelelt az első benyomásnak. Mindenütt élveztük az autóklubok vendégszeretetét, mindenütt körülvettek bennünket az újságírók. A különböző országokból többkilónyi újságunk van, melyekben rólunk írnak, képekkel illusztrálva. Zürichben éppen autókiállítás volt, mikor odaérkeztünk. Autónkat itt elkérték és három napig volt a kiállításon. Nagyon emlékezetes lesz számunkra Luzern, mert itt ismét nagy bankett, sőt hajókirándulás volt kedvünkért. — Svájcból Elzászba mentünk át, innét pedig Belgiumba, ahol mindenfelé megfordultunk, többek között Ostende-ban. Majd Hollandiát jártuk be, ahol ugyancsak meleg vendégszeretettel találkoztunk. Itt sokat foglalkoztak velünk a lapok. — Hollandiából Bremenen, Hamburgon át jutottunk el Berlinbe, éppen az olimpiász megnyitó napján. Az olimpiai lázban égő német fővárosban is keltettünk némi feltűnést. Egy német újságíró autón éppen egy mexikói görlcsapatot szállító autót követett egyik főútvonalon, mikor meglátott bennünket. Megfordította kocsiját és a görlök helyett velünk készített interjút. — Berlint az olimpiász második napján hagytuk el és Münchenen, az újabb erőpróbát jelentő Grossglockneren, Grácon át érkeztünk vissza Magyarországra fáradtan, de rengeteg élménnyel. Bognár Imre és Horváth Tibor félórás időzés után hagyták el Zalaegerszeget. Az indítókar egy-kettőre begyújtott s a veterán autó szapora pöfögéssel pillanatok alatt eltűnt Keszthely irányában, hiába próbálta megelőzni egy kerékpáros. A két vállalkozó kedvű magyar fiatalember most egy hétig a Balatonon piheni ki fáradalmait, azután bevonul Budapestre, ahonnét öt hónap előtt a filmfelvevőgép pörgése közben indult el nagy útjára. A múlt költségvetési évben 54,5 millió pengő volt az állami üzemek hiánya A pénzügyminiszter jelentése A Magyarország pénzügyi helyzetére vonatkozó június havi pénzügyminiszteri közlemények szerint júniusban az állami közigazgatás kiadása 867 millió pengő, bevételea kölcsönkezelés bevétele nélkül) 742 millió pengő volt, vagyis az állami közigazgatás kiadásai 125 millió pengővel haladták meg a bevételeket. A népszövetségi kölcsön szolgálatára e hónapban a Magyar Nemzeti Banknál 22 millió pengő fizettetett be, amiből nem transzferáltatott és kincstári jegyek ellenében utóbb igénybevétetett 17 millió pengő. Az egyéb állami adósságok szolgálatának keretében esedékessé vált összegek helyett 0,9 millió pengő névértékű kincstári jegy helyeztetett letétbe. A kölcsönkezelésben az 1935. évi X. törvénycikk alapján felvett beruházási kölcsönből 80 millió pengő folyt be. A teljes 1935—36. költségvetési évben az állami közigazgatás összes kiadása — a külön kölcsönökből fedezett beruházások nélkül — 7535 millió pengő, bevétele (a kölcsönkezelés bevétele nélkül) 8031 millió pengő volt, vagyis az állami közigazgatás bevételei 4,9-6 millió pengővel haladták meg a kiadásokat. A külön kölcsönökből fedezendő beruházásokra a közigazgatásnál 7,5 millió pengő fordíttatott. A kölcsönökből az ugyanezen idő alatt említett bevételi összegen felül — beleértve a népszövetségi kölcsön szolgálatával kapcsolatban kifizetett, de kincstári jegyek ellenében utóbb igénybevett összegeket is — 317 millió pengő folyt be. Ezenfelül a külföldi állami adósságok szolgálatával kapcsolatban az 1935—36. költségvetési évben összesen 170 millió pengő névértékű kincstári jegy helyeztetett letétbe a Külföldi Hitelek pénztáránál. Az összes állami üzemek júniusi kiadásai együttvéve 536 millió pengőt, bevételei pedig 37,7 millió pengőt tettek, vagyis az üzemeknél együttvéve 15,9 millió pengő kiadási többlet jelentkezett. A külön kölcsönökből fedezendő beruházásokra júniusban az üzemeknél 0-6 millió pengő fordíttatott. Június hónapban az állami közigazgatás az előlegkezelésben a postának 0-4 millió pengőt, az Államvasutaknak 70 millió pengőt, a selyemtenyésztésnek pedig 0-3 millió pengőt bocsátott rendelkezésre, viszont az állami erdőgazdasági birtokok feleslegéből 0-1 millió pengő az állami közigazgatás javára utaltatott át. Az egész 1935—36. költségvetési évben az összes állami üzemek kiadásai — a külön kölcsönökből fedezett beruházások nélkül — együttvéve 435'1 millió pengőt, bevételei 380'6 millió pengőt tettek, vagyis az állami üzemek kezelése az 1935—36. költségvetési évben 54,5 millió pengő hiányt mutatott. A külön kölcsönökből fedezendő beruházásokra az üzemeknél összesen 6'3 millió pengő fordíttatott. E költségvetési évben az állami közigazgatás az előlegkezelésben az üzemek hiányainak fedezésére 601 millió pengőt bocsátott rendelkezésre. A nagyobb üzemekre vonatkozó statisztikai táblázatok szerint a forgalom az előző évvel szemben júniusban mind a postánál, mind az Államvasutaknál általában emelkedést mutatott. A junius havi közleményekben az állami kölcsönök és egyéb tartozások 1936. évi junius 30-i álladéka is ki van mutatva. A varvy és'C’t találtak a Vel®ncei-tó' hegyvidékén ? Tudvalevő, hogy Csonkamagyarországon nincs aranybánya, bár az állam szakférfiai évekig tartó kutatást rendeztek egyes bányavidékeken. Még azt is megkísérelték, hogy ősi, kimerült aranybányákat tártak fel újra, azonban munkájuk meddő maradt. A múlt év őszén a geológusok figyelme a Fejér megye szívében elterülő Velencei-tó északi hegyes partvidékére irányult, mert egyes jelekből arra következtettek, hogy az itteni vulkanikus eredetű hegyek évezredek előtt megkövült lávarétegei alatt aranytartalmú közet rejtőzködik. Balassa főmérnök, geológus vezetésével megkezdődött a kutató munka a sukorói és szadapi csúcsos hegyek völgykatlanában, amely most a nadapi közbirtokosság legelője. Valamikor itt halastó volt. Állandóan 16—18 munkás dolgozott. Eddig két aknát ástak. Az egyik 15 méter mély, el-ellepi a talajvíz, amit szivattyúval távolítanak el. A másik akna szélesebb az elsőnél, de még csak 7 méter mélységű. A vájárok csákánya az elmúlt hét derekán olyan kőzetből csiholt ki szikrát, amiben vékony sárga esik vonul végig: aranyérei Számos olyan kőzetdarab is került felszínre, amelyben nem csíkban látható az aranyfényű érc, hanem süni szemcsékben. Balassa főmérnök egyelőre leállíttatta a munkát s jelentésével együtt a kőzetdarabokat megvizsgálás végett illetékes helyre juttatta.★ Ebben az érdekes ügyben felkerestük a Földtani Intézetet, hogy kikérjük Lóczy Lajos dr. igazgató, a világhírű tudós véleményét. Titkára jelentést tett neki a sukorói leletről és azt a választ hozta, hogy tudomása van az aranykutatásról, azonban a dolog még nem tartozik a Földtani Intézet körébe, hanem az iparügyi minisztériuméba, melynek bányászati ügyosztálya foglalkozik most vele. » ★ Érdekes, hogy Fejér vármegye, melynek túlnyomóan nagyobb része mezőgazdasági terület, mily sok természeti kincset rejt magában, melynek kibányászott produktumai értékben megközelitik a búzatermését. Gazdag szénbányái vannak Móron és Bodajkon és szinte csak csillagászati számokban kifejezhető értéke van a genti bauxit-területeknek, melyeken évről-évre rohamosan fokozódik a termelés irama. Néhány hónappal ezelőtt ólomércseletekre bukkantak Falubattyán határában, részint községi, részint pedig vármegyei tulajdonban levő földön. Itt a bányakutatási és kiaknázási jogot a vármegye kisgyűlése Batthyány Lajos grófnak adta bérbe. Még megemlítjük, hogy a vármegye sík területén, nem messze Martonvásártól, Gyuró-Kuldó község határában jó minőségű szenet találtak nemrég s ennek kibányászását a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. fogja végezni, mert a község képviselőtestületével erre nézve kötött szerződését a vármegyei törvényhatóság már jóváhagyta. ___,___. , _________x 1036 augusztus 14. pinter Bicske polgársága megilleti: Ave üdvözölte Griger Miklóst Bicskéről jelentik: Griger Miklós a cseh csendőrökkel történt kínos afférja után szerdán este nyolc órakor hazaérkezett Bicskére, a plébánia épülete előtt már mint-négy ezerfőnyi közönség várta. Felekezeti és társadalmi különbség nélkül üdvözölni óhajtották Bicske közszeretetben álló plébánosát és népszerű politikus-papját. Grigert Isiik György tanár köszöntötte, akinek szavaira Griger meghatottan válaszolt és többek között a következőket mondotta: — Nemcsak szabadságom, hanem még életem is veszélyben forgott. Kérlek azért benneteket, kedves hívek, adjunk hálát az Istennek, hogy mi szabad magyarok lehetünk és minden erőnkkel tartsunk össze. Én már valószínűleg csak akkor megyek haza, ha Körmöcbányán a Szentháromság szobránál magyar lobogó mellett mondhatom el a Tedeumot. A jó Isten adja, hogy ez minél előbb bekövetkezzék. Egyébként elveimért és az ezeréves integer Magyarországért még élek, küzdeni fogok. A megható és teljesen spontán jellegű ünnepség a késő esti órákban ért véget a fúvószenekar játéka és a Himnusz eléneklése után. Wolff Károly emléke és az áruházi rendelettervezet a Baross Szövetségben Ilovszky János, a Baross Szövetség országos elnöke rendkívüli ülésre hívta össze a szövetség országos elnöki nagytanácsát. A napirend előtt Ilovszky János kegyeletes szavakkal emlékezett meg a keresztény politika és társadalom nagy veszteségéről, Wolff Károly haláláról. — Nagy gyászunk van nekünk, a Baross Szövetségnek is — mondta többek között —, mert egyik legkiválóbb tiszteleti tagunkat, a kilenc Baross-érdemlánc egyik birtokosát veszítettük el Wolff Károly halálával, őt, aki szövetségünknek alapítása óta támogatója és segítője volt. Wolff Károly lángoló szívvel dolgozott a keresztény magyarságért és ez a lobogó láng végül az ő szivét is elégette ... Az ő nagy emléke méltó arra, hogy» alakját ércben állítsa oda Budapest székesfőváros polgársága elé örök mementóként, hogyan kell szeretni a keresztény magyarságot, a fővárosunkat és hogyan kell érette dolgozni. A napirend tárgyalása során az áruházi rendelettervezet kérdése került szóba. Az ülésen hangoztatták, hogy a Baross Szövetség nem ellensége az áruházaknak, mert tudja, hogy ez hozzátartozik a kereskedelem fejlődéséhez, de nincs a szerzett jogok konfiskálásáról szó, amikor harmincötezer fűszerkereskedő érdekeit úgy akarja a kormány biztosítani, hogy azoknak is jusson egy kis darab kenyér az áruházak kalácsa mellett. A Baross Szövetség örömmel fogadja az áruházi rendelettervezetet, de bizonyos módosításokat fog kérni a minisztertől és pedig az áruházakban az élelmiszerárusítás teljes eltiltását, az áruházak arányos megadóztatását és teherviselését és az áruházi alkalmazottak szociális helyzetének megjavítását. Végül elhatározták, hogy szeptemberben ünnepségek keretében megalakítják Pécsett és Szentesen a Baross Szövetség fiókszervezeteit. Gyenge a gabonatermés , Pest megyében Pest vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön a vármegyeháza dísztermében Kátay-Krakker Kálmán főispán elnökletével ülést tartott. Elsőnek Ney Géza vármegyei főjegyző ismertette Pest vármegye mezőgazdasági helyzetéről szóló jelentést, amely szerint a gabonaszemek szorulása és a rozskárok miatt gyengébb lett a vármegye gabonatermése. Közepes termést ígér a burgonya, a tengeri, a lencse és a cukorrépa. A bőséges esőzések miatt a tengelek és a rétek állapota megjavult. A vármegyében jó termés van a gyümölcsfélékben, kivételt képez azonban az alma. A jelentés örömmel közli, hogy a vármegye területén megjavultak a munkásviszonyok, a munkapiacon nagy kereslet mutatkozik. Demzsa Pál vármegyei tiszti főorvos ismertette, hogy január 1-től július végéig a vármegye területén összesen huszonhét gyermekbénulásos megbetegedés történt, főleg a községekben. Tekintettel arra, hogy a gyermekbénulásos megbetegedések további terjedésétől lehetett tartani, a tiszti főorvos szigorú rendeletet adott ki, amelyben kötelezővé tette agyermekbénulásos betegek kórházba szállítását és elrendelte, hogy a betegek hozzátartozóit különítsék el