Magyarság, 1939. október (20. évfolyam, 95-119. szám)

1939-10-08 / 100. szám

s Orosz Mihály és Gruber Lajos országgyűlési képviselők látogatása a jászapáti kerületben Október 4-én Orosz és Gruber képviselőtestvé- Tek meglátogatták a jászapáti választókerület községi szervezeteit. Először a jászjákóhalmai párthelyiséget keresték fel, ahol a helyi szer­vezet vezetőit tájékoztatták a bel- és külpoliti­kai helyzetről, valamint a Nyilaskeresztes Pártnak a kormánypárttal szemben elfoglalt álláspontjáról Majd egyes testvéreknek a pa­naszait hallgatták meg, Gruber Lajos ország­gyűlési képviselő utasítást adott, arra nézve, hogy a jelenlegi különleges rendeletek betar­tása mellett a szervezkedést hogyan folytas­sák. Ezután a jászszentandrási szervezetet lá­togatták meg, ahol hosszasan elbeszélgettek a testvérekkel és buzdították őket a további ki­tartó munkára. Innen Jászapátira mentek, ahol a helyi szervezet több tagjánál tettek látoga­tást és folytattak eszmecserét Végül látogató útjukat Jászdózsán fejezték be, ahol a helyi nyilas testvérek nagy lelkesedéssel számoltak be a nyilaskeresztes eszme terjedéséről. 1­5-én Orosz Mihály képviselő a jászárokszál­lási se­rvezetnél tett látogatást, ahol a testvé­rek panaszainak meghallgatása után tájékoz­tatót adott, majd megbeszélést folytatott a vezetőtestvérekkel a szervezkedés további mó­dozatairól. Felhívás! A Nyilaskeresztes Pártba tömörült kisiparo­sok és kiskereskedők szakcsoportja felkéri tagjait, hogy szakmai beosztásuk végett a szakcsoport központi helyiségében, Budapest, VI., Andrássy út 60., földszint 5. alatt az alább felsorolt időpontban jelentkezzenek. Október 9-től 13-ig az I., II. és III. kerület, 14-től 19-ig a IV., V. és VI. kerület, 20-tól 25-ig a VII., VIII. és IX kerület, 26-tól 31-ig a X., XI., XII., XIII. és XIV. kerület. Felhívás az összes szervezetekhez A Nyilaskeresztes Párt országos üzemszerve­zés vezetősége értesíti az összes szervezeteket, hogy Szabadosi Béla nevű testvérnek tőlünk semmiféle megbízása, illetve munkaköre nincs és így nincs joga sem pénzt felvenni, sem pe­dig a nevünkben tárgyalni. A Nyilaskeresztes Párt szegedi szervezete felhívja a testvéreket, hogy tagigazolványaikat a szervezet (Somogyi­ utca 22.) párthelyiségé­ben október 15-ig bélyegeztesse felül. Ennek elmulasztása a párttagság megszűnését jelenti. Osztály sorsjegyet a nyilas boltban vegyen (Andrássy­ út 60., földszint.). Szerencséje lesz, ha sorsjegyet a nyilas boltban vesz. A Nyilaskeresztes Párt Országos Gazdasági Hivatala világító jelvényt hozott forgalomba. Az új jelvény kapható a nyilas boltban, az OGH-ban, valamint az összes budapesti, pest­­környéki és vidéki szervezeteknél 50 filléres árban. Gyermekkelengye felajánlása * A XII. kerület lelkes nőtestvérei e hó 4-én felajánlottak egy szép, nyilas gyermekkelen­gyét. Felhívjuk testvéreinke,­ hogy az arra rászorulók, kiknek gyermekük október 4-én, vagy ezt követő napokban született, jelentsék be írásban az Országos Szociális Központhoz (VI., Andrássy­ út 60.), hogy ezt a szép kelen­gyét mielőbb átadhassuk. Testvér a testvérért Felkérjük a munkaadó testvéreket, hogy munkásszükségletüket (tisztviselő szakmunkás, segédmunkás) a Nyilaskeresztes Párt országos központjának (VI. Andrássy­ út 60. sz.) jelent­sék be. Prima elsőosztályú varrott munkára, bel­városi üzletbe két férfi és két női aljamunkás, cipészsegéd felvétetik. Bolgárkertészethez vidékre kertészek elhe­lyezkedhetnek," részesedéssel. Közgazdasági doktor, tökéletes német, fran­cia és angol nyelvtudással, lengyel és olasz nyelven levelez és fordít, 18 éves gyakorlattal, kitűnő organizátor megfelelő elhelyezkedést keres. (Cím: Szociális Központban, Andrássy­­út 60.) Fehérnemű javítást vállalok. Cím: Országos Szociális Központban (VI., Andrássy­ út 60.), őskeresztény kereskedelmi utazó, elhelyez­kedést keres. Német nyelvtanárnő olcsón órákat ad. Gömbös Gyula­ ut 4. Az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt — Nyilaskeresztes Front hivatalos közleményei Képviselői látogatások Október 8-án, vasárnap Bodor Márton kép­viselő Győr városában és több községében, Eitner Ákos, Eitner Sándor és Papp József képviselők kerületeikben, Pándi Antal a mo­sonmagyaróvári főkerü­leti központban tart panasznapot és meglátogatja mind a magyar­óvári, mind az öttevényi kerület több községét. A főkerületvezetők szombaton és vasárnap kerületeik szervezeteit látogatják. A budapest­­környéki főkerülethez tartozó községekben és városokban a főkerületvezető és a kerület­vezetők tartanak összejöveteleket. TESTVÉREK! Nyi­as cukorkák és csokoládék nagy választékban kaphatók ! JAHN FERENC fis FIA cukorkagyár Buda­pest, VIII., Szerdahelyi­ utca 5. Telefon 135-469 WtGYlBSlf. 1939 október 8. vasárnap így élnek az amerikai favágók! Villanyberetvát használnak és golfoznak (Longwiew.) Ha valaki favágó mester­ségre adja a fejét Európában, az valószínűleg egyszers mindenkorra leszámolt az életnek olyan formájával, amelyet ma az Egyesült Államokban a legszegényebbek is megszoktak. Nevezetesen: az európai favágó éppen csak annyit keres, amennyiből megélhet s ha fa­kitermelő vállalatnál dolgozik, azaz jobb mun­kája van, akkor is igénytelenül él, meleg ételt egyszer eszik napjában, kemény fekvőhelye van s kora hajnaltól késő estig arca verejté­kével keresi kenyerét. Összehasonlítva az európai favágók helyzetével az amerikai „log­ger“ életét, nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy „grófosan él“. Mint ismeretes, az Egyesült Álla­mok olyan csodálatos természeti egységet ké­pez, hogy itt, egyedül egy országban feltalál­ható mindaz, ami Európa összes országaiban van meg, így például az amerikai erdőségek között megtalálható minden fafajta, amely értékes a faiparban, sőt vannak itt olyan fák is, amely az egész világon egyedül itt találha­tók. Az Egyesült Államokban erdőirtónak, vagyis faipari vállalat alkalmazásában álló fa­vágónak lenni manapság jó foglalkozás. Az unióba szervezett munkásoknak meghatározott munkaidejük van. Egy-egy „gang“-et kikülde­­nek a fakitermelő vállalatok újonnan meg­vásárolt erdeikbe s ezek ott is maradnak mind­addig, amíg az előmunkás azt a jelentést nem küldi: munkánk véget ért. Ekkorra vagy kivág­ták az erdő összes fáit, vagy — miután újab­ban már észszerűen vágják ki a fákat s nem irtanak ok nélkül — a megjelölteket. A favágók csoportban való munkáltatása azt jelenti, hogy egyik fakitermelő vállalat em­berei 2—8 hónapos időtartamra ott kell, hogy éljenek, ahová a munkájuk köti őket. Még 25 év előtt is annyit jelentett ez, hogy a favágók­nak el kellett vonulniok a civilizációtól s a hatalmas hegyekben az elemek viharain kivül megküzdeni a kóbor vadállatokkal, vagy a mindenre elszánt fatolvajokkal. A XX. század­ban Amerikában már nem így élnek a fa­vágók. Jó fizetést kapnak, a legjobb szerszám­mal dolgoznak s olyan, fából készült kabinok­ban laknak, hogy az beillene week-end ház­nak akármelyik gazdag ember nyaralójába. A telep irodaépületének ventillációját légszabá­lyozógéppel oldották meg, telefon, melegvíz, gáz és villany „természetesen“ minden mun­kásházban feltalálható. Minden nyolc emberre esik egy-egy faház. Benne kitűnő hálóhelyek s külön szekrényeik, amelyekben ruháikat tart­ják. Villanyborotva, rádió, valamint írógép szinte már megszokott kényelmi cikkek a he­gyek között s a kiirtandó hatalmas erdők al­jában megépített favágótáborokban. Közösen főznek kitűnő ételeket a Weyerhauser Timber Co. macdonaldi (Wash.) táborában a munká­soknak, akik szabadidejüket golfozással 11­, kártyázással, de­­ nem ritkán tanulással töl­tik. Levelezőkurzusokat végeznek el néha. A KÁVÉ EZER ARCA. (Newyork.) Az amerikai gazdasági életben az utóbbi évek so­rán éppúgy, mint Európában, jelentős válto­zások állottak be. Ilyen változás, hogy a túl­termelés következtében egyes nyersanyagok bizonyos mértékben pusztulásra vannak ítélve. Ilyen a kávé is. Számos esetben ahelyett, hogy a szegénysorsú lakosság között szétosztanák, a tengerbe vetik a felesleget. Emiatt több íz­ben támadták az amerikai kormány gazdasági politikáját. Ez érthető is, ha elgondoljuk, hogy Amerikában évente többezer tonna kávét ön­töttek a tengerbe. A sok hírlapi támadások következtében később arra az elhatározásra jutottak, hogy a kávét „gazdaságosabb“ célra használják fel. Külön elosztóhivatalokat léte­sítettek, amelyek a fölös kávét beszállították az amerikai vasútigazgatóságok raktárhelyisé­geibe és innen kéthavonként különböző állo­másokra szállították, ahol azután mozdonyok és más gőzgépek fű­tésére használták fel. A felesleg rohamos növekedése folytán néhány amerikai vegyész különböző kísérleteket tett a feles kávé értékesítésére. A kísérletek nem maradtak eredmény nélkül. Egy amerikai ve­gyész olyan masszát állított elő, amely búto­­rok készítésére is alkalmas. A kávéból előállí­tott anyagok közé sorolják és egyre nagyobb mértékben használják az úgynevezett „kávé­csöveket“., A kávét megőrlik, cementtel keve­rik és az így előállott masszát formába öntve, különböző méretű szigetelőcsöveket nyernek, amelyek a szakértők véleménye szerint, sok­­kal célszerűbbek és előnyösebbek az eddig használt, úgynevezett Bergmann-csöveknél. A villanyvezetékben a kávécsövek használata minden rövidzárlatot kizár. Legújabban kísér­letek folynak vízvezetékcsövek előállítására is. A felesleges kávé értékesítése terén nagy fel­tűnést keltett az a minap Newyorkban meg­jelent hír, hogy néhány amerikai vegyész olyan eredményeket ért el, amelyek nagyban befolyásolják majd a szövetgyárak termelését. Eszerint kiderült volna, hogy a kávé nemcsak szilárd, hanem ruganyos anyagok előállítására is alkalmas. Kávészövet — mosolyogtak az amerikai szabók —, ilyen divat még nem volt. Ezzel szemben a beavatottak azt állítják, hogy a kávéból készült szövet rövidesen nagy tért hódít. A kávészövet nem egyszerű. Vegyi úton éppen úgy festhető, mint a többi, más anyagok­ból készült szövet. Van fekete, szürke, kék, sárga és barnaszánű­ műszövet. A jelentések szerint a kávéból készült műanyagok Ameri­kában egyre nagyobb tért hódítanak. HOVA TEMESSÉK A SARKKUTATÓT? (Pretoria.) Néhány nappal ezelőtt meghalt a­ délafrikai Johannesburgban Frank Wild, a híres angol sarkutazó, aki több mint tíz évet töltött a Déli sarkvidéken. A holttestet elham­­vaszották. Felmerült az az ötlet, hogy a ham­vakat a nemsokára induló délsarki expedícióra bízzák, hogy szórja szét repülőgépről a Déli sark felett. Mások azt ajánlják, hogy a sark­utazó hamvait adják át egy célhalászhajó pa­rancsnokának s Déli-Georgiában temessék el Sir Ernest Shakleton mellé, akit Wild el­kísért utolsó útján. HUSZONÖT ÉVIG CSINÁLTAK EGY PALÁS­TOT. (Nanking.) A világ legpompásabb, legszebb és legértékesebb selyempalástja a kí­nai császári palástok londoni kiállításán volt látható. A csodaküntös Cilien Lung kínai csá­szár részére készült. Selymében, amelynek szövésén hat kínai munkás dolgozott, 25 évig. Buddha alakja és titkos szent jelek láthatók. A palást anyaga olyan finom, hogy mellette a legdrágább európai selyem durva darócnak tűnik. AUSZTRÁLIÁBAN IS LESZ FIUK VÁROSA. (S i d n e y.) A világszerte nagy sikert aratott „Fiuk városa“ című amerikai film, amely — mint ismeretes — Flanagan atyának alapítá­sát mutatta be, filmtörténet keretében Ausztrá­liában is nagy visszhangra talált. A film ha­tása alatt egy ausztráliai lelkész, Father Dun­­len, Sidney egyik legszegényebb egyházközsé­gének lelkipásztora elhatározta, hogy Auszt­ráliában is alapít egy ilyen hatalmas otthont az elhagyott ifjak számára és pedig teljesen a Boys Town mintájára. Mikor az ausztráliai lelkész elhatározása nyilvánosságra került, máris több jószívű adakozó jelentkezett, akik az ausztráliai fiuk városához szükséges terü­letet, valamint az építőanyagok megvásárlását lehetővé tették. MEG LEHET ŐRÜLNI A HANGTÓL. (W­a­s­h­i­n­g­t­o­n.) Napjainkban rendkívül nagy je­lentősége van a zaj elleni küzdelemnek. A tö­kéletes szigetelés tanulmányozására az ameri­kai Johns­ Maugu­e-gyár kutató intézetében külön helyiséget építettek, amelyben a han­got oly mértékben torzítják és erősítik, hogy állandó hallgatása teljes tébolyhoz vezet. Ebben a helyiségben ugyanis a legvadabb hangforrásokat gyűjtötték össze. A szoba fa­lai nagyon kemények és éles szögben illesz­kednek egymá­shoz. ÖT ÚJSÁGÍRÓ INGYEN LAKÁSA. (Buka­rest.) A román főváros vezetősége elhatározta, hogy az olcsó lakásépítő társaság által az Iancu-uton épített házakban öt újságírónak, öt írónak és öt tanítónak biztosít életfogytiglan ingyen lakást. A lakások kiosztását az újságíró szindikátus, az írók egyesülete és az országos tanítóegyesület végzi el. EZÉRT AKAR SEMLEGES MARADNI AME­RIKA! (N­e­­w y­o­r­k.) Az Unió pénzügyminisz­tere közzétette a háborús számadásokat. Esze­rint az Egyesült Államoknak a világháború 41.765.000.000 dollárját vitte el. Ugyanakkor a Carnegie Endowment for International Peace nevű intézmény pontos számításokat végzett a világháború veszteségeiről. Az intézmény szá­mítása szerint a világháborúban 74.000.000 em­ber volt katonai szolgálatban, hadiszolgálatban, mozgósított állapotban, 10 millió ember vesz­tette el ételét, 3.000.000 ember nyomtalanul f­el­tűnt. A sebesültek száma 10 millió volt. 10 millió ember sebesülés nélkül nyomorodoa el, 7,000.000 ember került hadifogságba. Ezek egy része még ma sem került haza, 9,000.000 gyermek maradt árván, 5,000.000 özvegy si- Halálozás Október 6-án kísérte utolsó útjára családja, baráti és kartársi köre és a nemzeti szocialista testvérek nagy tömege Tóth Pál autóbusz­­kalauztestvért, ki 43 éves korában távozott az élők sorából. Fiatalon, élete teljében, hosszú évek robotos munkája után ragadta el felesége és három gyermeke köréből a kérlelhetetlen sors. A végtisztességen a Beszkárt részéről mondott búcsúbeszédet Csányi Pál, a Beszkárt közművelődési köre részéről a kör, vezetője. A kortársi dalárda gyászénekekkel kísérte utolsó útján Tóth Pál testvért, kinek sírjánál Bodor Márton országgyűlési képviselő, az Egyesül Magyar Nemzeti Szocialista Párt a Nyilas­keresztes Front részéről mondott megható gyászbeszédet. A párt részéről több vezetőségi tag és a nyilas testvérek is nagy számmal jelentek meg a temetésen. A párt díszes koszo­rúval fejezte ki részvétét régi, hűséges, harcos tagjának elhunyta alkalmával. Szemlekörút a győri főkerületben Kiss Emil, a győrszentmártoni kerület ve­zetője a szokásos havi körútja alkalmával szeptember folyamán az alábbi községeket látogatta meg: Győrság, Pázmándhegy, Páz­mándfalu, Dícs, Győrasszonyfa és Győrszent­­márton. Minden községben a községi vezetőket kereste fel, ahol érdeklődött a szervezés mene­téről, irányt szabott a további szervezés mun­kájának, tájékoztatta a testvéreket az időszerű bel- és külpolitikai helyzetről. Mindenütt fel­vette a leadott panaszokat, amelyeket orvoslás végett illetékes helyre juttatott el. Összefoglaló jelentésében kiemelie Kiss testvér azt az emel­kedett és meggyőződéses nemzeti szocialista szellemet, amelyet szemlekörútja során tapasztalt. ratta férjét. Csatorna épül a Duna és a Földközi tenger között A görög sajtó egy régi közlekedéstechni­kai kérdés megoldásáról számol be. A Du­nából kiindulva, a Földközi-tengerig, vízi utat akarnak építeni az érdekelt balkáni államok. Ezzel a Dunától a tengerig vezető kereskedelmi út 1420 kilométerrel rövi­dülne meg. Bulgária, Délszlávia és Románia megbízottai elvetették a régi tervet és kiin­dulópontul a Duna és Timok egybefolyását (hármas határszegletnél) vették és onnét vezetik a csatornát Nisen keresztül a Mo­rava és Vorder völgyén át Szalonikiig. A költségeket 1,8 millió drachmára becsülik. Nem lesz az idén­­,vénasszonyok nyara“? Korán itthagytak bennünket a vándormada­rak az idei őszön, pedig még egyetlen napon sem volt olyan zord idő, amely a kis vándorok élelmiszerraktárát tönkretette volna. Más évek­ben október első napjaiban még lehetett látni itt-ott néhány fecskét, a kései költésű „gyere­kekből“, az idén igen gyorsan felszedték sá­torfájukat s nekivágtak a melegebb s tatust csendesebb égtájaknak. Már szeptember elején igen nagy tömegekben érkeztek hozzánk az északi részek felöl a vándormadarak, aminek sokan azt a magyarázatot adták, hogy a há­borús zaj verte fel nyugalmukat, igyekeztek eltávozni a csataterek közelségéből. Ez a meg­állapítás nem helyénvaló, mert a világháború­ból ismeretes, hogy a kis, csicsergő madarak éppúgy, mint a nagyobb szárnyasok, a gólyák, gémek, egész nyugodtan élték a maguk sze­rény életét a legnagyobb tűzvonalban is. A fecskék a pergőtüzek zivatarát figyelemre sem méltatták, éppúgy röpködtek a lövészárkok felett, mint a legbékésebb és legboldogabb nyáridőkben s a mocsaras helyeken gólya­családok tanyáztak, s féllábon állva szemlél­ték a felhők között pukkanó srapnelleket. A madárvilág nem sokat törődik az emberek dol­gaival, ösztönei után indul s ilyenformán in­kább azoknak lesz igazuk, akik a vándormada­rak korai elvonulását a hamarosan beköszöntő hideggel magyarázzák. Tapasztalt emberek mondják, hogy az állat­világnak ez a túl korai visszavonulása minden kilencedik esztendőben feltűnően ismétlődik, ami mindig nagy telet jelent s a tél korai beköszöntését. Akik figyelemmel kísérik az efféle jelenségeket, azt mondják, hogy az idén nem csak a vándormadarak gyors futamából lehet a korai télre következtetni, hanem más vadak és rovarok viselkedéséből is. Más évek­ben ilyenkor, még vígan eldorádóztak a szántó­földeken a mezei egerek, az őszi szántás alkal­mával számos újszülöttre bukkantak a mezőn dolgozó emberek, ma ez sincs Az egerek, hör­csögök, ürgék s a hasonló kis emlősök, mintha már­is borzonganának a kegyetlen téli hideg­­től, lázasan készítik telelőhelyeiket, sietnek felraktározni a téli szükségletet, mintha „hosszú háborúra“ készülnének. Egy-egy hör­csög-lakosztályban, a tengeri számára már szinte hely sincs, minden zug telve van téli koszttal. A kis állatok feltűnő fázékonyan vi­selkednek, keveset mozognak, észrevehetően gyötri őket a közeli tél gondja. A vad Indák, kacsák s más telelő szárnyasok a Dunarétek felé tartanak s igen feltűnő jelen­ség, hogy még a háziállatok, lovak, tehenek nyári vedlése is korai utánpótlást kapott, ami szintén a közeli tél előjelének tekinthető. Va­lami soha nem jó váratlanul, a „szelet“ min­dennek jóelőre a levegőben van, amit az álla­tok megéreznek s ehhez igazodik egész szer­vezetük. A rovarokra azt mondják a meg­figyelők, hogy a pókok soha ilyen áradattal nem siettek a fedett helyekre, téliszállást ke­resni. Mindenki megfigyelheti saját lakásán, diszkrét pókcsaládok osonnak be a nyitott ajtón s igyekeznek birtokba venni valamelyik szekrény mögötti sarkot, lehetőleg közel a kály­hához. A hangyák viselkedése talán a leg­feltűnőbb a megfigyelők szerint. Alig látni a fürge kis jószágokból a mezőn, ellenben lép­­ten-nyomon látni, amint egy fa, vagy kilo­méterkő tövében népes gyűlést tartanak, lát­hatóan a téli gondokat beszélik meg nagy izga­lommal. Más években ilyenkor, még javában garázdálkodtak a „szopókás", szürkehátu le­gyek, ma egyet sem látni belőlük. Elfoglalták már téli kriptáikat a trágyadombokon s ha­sonló helyeken. Jellegzetes bizonyítéka a korán beköszöntő télnek az is, hogy a varjak, csókák már megérkeztek a városok környékére s a parkok és kertek fái közt felhangzanak a cine­gék jellegzetes téli füttyei. Mindezeket a falusi emberek beszélik, akik ismerik a „felhők járását", az éjszakák szavát s az állatok titokzatos életét Van ellenben a városi ember számára is elegendő adat arra, hogy az idén valóban aligha lesz vénasszo­nyok nyara s hogy a tél, bizony már itt ko­pogtat az ajtónkon. Jó hogy vannak emberek, akik még ezekben a napokban is kijárogatnak a strandra, kacérkodni egy kicsit a napsuga­rakkal, búcsút venni töltik, ezek nem számí­tanak. Ezek olyanok, mint a szerelmes szivek­ rajongói a napnak, messzeségében is ölelkez­nek vele, de bizony, a strandoknak is be­fagyott már s ez is rossz jel. A legrosszabb azonban mégis az, hogy kiürültek a parkok is, oda az esti hangulat, oda a békés, boldog összesimulás a párocskákon, vége a beid világos szerelemnek, se tücsökcirpelés, se har­monika, se halk dalikázások, kar a karban a Gellérthegy lejtőin magyarán, oda a nyár, minden bubájával, romantikájával. Közeledik a tél...

Next