Magyarság, 1939. november (20. évfolyam, 120-143. szám)

1939-11-25 / 139. szám

10 m másutti élet * .Miért vasi áré a zsidó kereskedőnél és miért nincs a kereszténynél ? Kaptuk az alábbi sorokat: Általános panasz országszerte, hogy a ke­resztény kiskereskedőnél nem kapható min­den, ellenben a zsidónál van. Akárki megfi­gyelhette, hogy azok az árucikkek, amelyek­ből kevés van, mindig csak a zsidó raktárá­ban halmozódnak fel, a kiskereskedők pedig nem tudnak hozzájutni. Így történt nyáron a rézgoliccal, az ősz elején a cukorral és most így áll a helyzet a rizskásával és a szappan­nal. Hiába akarnak készpénzért vásárolni, nem kapnak. A zsidónál ellenben mindig van minden. A helyzet az, amint a keresztény kiskereskedők elmondták, bárhogyan is pró­bálják a zsidót elkerülni a rendeléseknél, va­lahol feltétlenül beleütköznek. Ha magyar nagykereskedőtől rendelnek, az sem tud szál­lítani, mert azt sem szolgálják ki a zsidó ha­talmasságok. Ha pedig egyenesen a zsidó nagykereskedőhöz mennek, nem ad árut, mert addig nem nála vásároltak. Abban az eset­ben azonban, ha megígérik, hogy ezentúl ösz­­szes áruszükségletüket nála szerzik be, akkor készpénzért kapnak néhány kiló rizst, szap­pant. Természetesen ez hamarosan elfogy, újabb készleteket azonban a zsidó csak akkor ad, ha a többi nem fogyó áruból is vesznek. Ezzel szemben a zsidó kereskedőnél van min­den, mert a faji szolidaritás juttat nekik. Így kényszerül a magyar fogyasztó a zsidónál ■vásárolni: " Tisztelettel: Egy vidéki orvos. A gazdasági berendezkedésnek nem kell az önellátásra törekednie — mondotta Mufschenbacher Csütörtökön délelőtt tartotta ülését az OMGE igazgató-választmánya. Az igazgató­választmányi gyűlés elhatározta, hogy a szö­vetségi naggyűlést és az OMGE közgyűlését december 17-én, az idei gazdahetet pedig december 1-től 17-ig tartják meg. Ezután Mutschenbacher Emil dr. tartotta meg beszá­molóját a mezőgazdaság helyzetéről. Kifejtet­te az OMGE-nek­ azt a nézetét, hogy a föld­­birtokpolitikai javaslatban kizárólag a ter­melés érdekeinek célját látja. Az önellátás gondolatával kapcsolatban azt állította, hogy az önellátás háborús g­ondolat és nem vall­­hatja azt, hogy erre a gazadasági berendez­kedésre törekedni kell. Nincs a világon olyan ország, amelynek minden nyersanyaga ren­delkezésre állana és így az önellátás elve csak elv marad­t Mutschenbacher szerint. A kartelltörvény reformjára tért ki, ami­nek végrehajtását az OMGE is javasolta. A vásárcsarnokok és piacok élelmiszerárai Húsok és hústermékek: Marha, rostélyos és felsál 160—240, leveshús­ (fertő, tarja, szegye) 120—200, borjú, comb 240—300, vésés 160—240, pörkölt 180, juhhús, hátulja 138—160, eleje 110— 140, sertés, karaj 200—250, tarja, comb 172—212, oldalas 150—170, zsírszalonna 156—162, sertéshás 166—172, sertészsír, budapesti 160. — Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácán 1 drb. 200—250, fenyvesmadár 1 drb. 40-50. — Baromfi: Élő tyúk 1 kg (130—140), csirke, rántani való 1 drb. 100—280, 1 kg (140—160), ruca ■hízott 1 kg (135—145), lúd, hízott 1 kg 160—170 (130—135), pujka, hízott 1 kg (140—160). Vágott: tyúk 1 kg (110—160), csirke, rántanivaló 1 kg ■ (80—235), ruca, hízott 1 kg 150—180 (125—150), lúd, hízott 1 kg 132—170 (115—140), pujka 1 kg (80—105). — Tojás: Teatojás, válogatott drb 14— 16, kg 250—270, dunántúli ládaárú (240), hűtő­házi tojás (180), meszestojás (170—180), főző- és aprótojás drb 10—13, kg. 210—240. — Tejtermék: Tejföl (95—100), teavaj, tömbben 360—280 (290— 300), pasztőrözött (325—390),­ sovány tehéntúró (60). — Szárazfőzelék: Lencse, hazai (36—58). — Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével 18—24, (15—18), kalarábé­kg 14—20 (10—15), karfiol, ha­zai, levéllel 32—44 (14—20), tisztított 28—44 (20— 30),­' vöröshagyma, érett, makói 14—16 (10,5—11), fokhagyma (12—20). — Káposztafélék: Fejes­káposzta (12—14), kelkáposztáéi—22 (10—16), te­­jessaláta (4—8). — Burgonya: Gülbaba 12—13 (9.3), nyári rózsa 13—14 (9.9), őszi rózsa 11—12 (8.5) kifli 20—24, Ella 9—11 (8), Krüger, étkezési 10 (7.1), Weltmann 10 (7.1). — Főzelékfélék: Fő­zeléktök 30—40), sütőtök (8—10), csiperkegomba (160—240), paraj, tisztított 36—50 (30—40), sóska, közönséges 56—90 (40—70). — Gyümölcs: Alma, nemesfaj 40—120 (30—70), közönséges (16—30), körte, nemesfaj 48—110 (40—90), közönséges 36— 48 (30—45), birsalma 30—50, szőlő, kötözött 96— 180 (90—105). — Déligyümölcs: Gesztenye, kül­földi 89—120 (83—100), hazai 56—120. — Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édes, nemes (360—380), félédes, gulyás (320), kék mák (146—148), bors (440), szegfűbors (660). Drágult a tengeri A terménytőzsde határidős piacán pénteken a márciusi rozs zárlati jegyzése változatlanul 15,73 % maradt mázsánként. A készárupiacon a sörárpa 10,35, a tengeri 19 fillérrel lett drágább. Elkelt 900 mázsa búza, 750 mázsa árpa, 450 mázsa tengeri és 150 mázsa zab. A tőzsdetanács hivatalos árfolyamai: Búza: tiszavidéki, felsőtiszai, duna-tiszaközi, fejérme­gyei, dunántúli, kisalföldi 77 kilós 19.80, 78 kilós 20.30, 79 kilós 20.60, 80 kilós 20.80. — Rozs: pest­megyei 14.90—15.15, más szárm. 15.10—15.35. — Takarmányárpa­­la 65—66 kg 17.40—17.65, kö­zépmin. 19.60—17.15. — Sörárpa: kiváló 21.20— 22.00, príma 20.00—21.00, sörárpa 19.30—19.75. — Zab: elsőrendű 19.25—19.40, középmin. 19.05— 19.15. — Újtengeri: tiszántúli 17.10—17.20, egyéb áll. 16.45—16.60. — Őrlemények: korpa 13.90— 14.10, 8-as liszt 16.10—16.60 pengő mázsánként. MACTSH Lift Belföldi terménytőzsde Bécs, november 24. A bécsi terménypiacon a helyzet alig válto­zott. Újabb beszerzési jegyeket nem adtak ki. A hivatalos jegyzések változatlanok maradtak. Újvidék­, november 24 Az irányzat tartott, a forgalom közepes. Búza bácskai, újvidék környéki 138—199, szerémségi 187—189, szlavóniai 183—190, felsőbácskai 189— 191, bácskai, tiszai uszályból 190—192, tengeri bácskai 140—142, bánáti 137—139, tengeri, bács­kai, indiai paritásban 11—113 dinár. A többi árak változatlanok. ¥aleta- és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai. Devizák: Amszterdam 200.95—202.55, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 62.73— 63.17, Bukarest 3.41—3.44, London 14.78’/*—14.93’/*, Milano 17.66—17.88, Newyork 378.70—381.30, Pá­­ris 8.40—3.50, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11— 4.15, Zürich 84.85—85.55, Bratiszlava­ (Pozsony) 11.79—11.93. Valuták: Angol font 14.75—14.95, belga 62.45— 63.15, cseh-morva korona (20­0-nál nagyobb címl. kiv.) 11.45—11.80, dinár (500 és 1000 diná­ros címl. kiv.) 7.40—7.90, dollár 378.70—334.30, francia frank 8.35—8.50, hollandi forint 200.55— 202.55, leu (érme kiv.) 3.20—3.40, leva 3.20-1­3.60, lira (500 és 1000 lírás címl. kiv.) 17.40-17-90, svájc frank 84.65—85.55, szlovák korona (20­0- nál nagyobb címl. kiv.) 11.45—11.80. Magyar-német devizakompenzációs felár vál­tozatlanul 18—181/*l’/o, magyar-délszláv deviza­kompenzációs felér változatlanul 46—lThtU, ma­gyar-görög devizakompenzációs felár változat­lanul 38—39‘/i,/.­ Zürich, november 24. Devizazárlat: Paris 9.86’/*, London 17.41, New­york 446, Brüsszel 73.80, Milano 22.50, Amszter­dam 236.70, Berlin 178.62, Szófia 5.40 ára, Belgrád 10.00 ára, Bukarest 3.40 ára. Külföldi értéktőzsdék Berlin, november 24. Az értéktőzsde barátságos hangulatban nyi­tott, egyenetlen árfolyamok mellett. A bankok részéről ismét említésre méltó megbízások ke­rültek a piacra. Egyes esetekben eladások vol­tak észlelhetők, azonban a hivatásos spekulá­ció csak szórványosan eszközölt eladást. A pénz­piacon napipénz árfolyamát változatlanul 2— 2’/**/-­kal jegyezték. A valuták közül a svájci frank árfolyama 5.92, a holland forinté 132.35, s a belga franké 41.28 volt. Az állatpiac Budapesti sertésvásár. Maradvány 165, felhaj­tás 292, összesen 457 drb. Eladás 341, eladatlan 16 drb. A vásári állományból angol hússertés felhajtás 170 drb. Az irányzat változatlan. Arak: uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on felül 115’/*, szedett sertés la 90—98, Ha 83—88, silány min. 70—81 ,angol tőkesertés 92—96, angol son­­k­asertés 1l— 86 fillér kilónként. Budapesti borjúvásár. Felhajtás 577 drb. Az irányzat tartott. Arak: borjú la 77—81, kiváló 84, Ila 66—76, Illa 54—65 fillér kilónként. A legjobb tőkebefektetés egy hirdetése nAOYiiiSAG tan Janu­t az értéktőzsde Az értéktőzsdén pénteken barátságo­sabbra fordult az irányzat. Egyes érték­­soportban megjavult a kereslet. Főleg a Bauxit, Kohó, Kőszén, Urikányi, Fegyver, Rima-részvényt és néhány fix értéket­ ke­restek javuló árfolyamokon. A zárlat ba­rátságos maradt. 1939. évi ptjegy 100 (100). Népszövet­ségi — (80), 1911. évi fővárosi kötvény 4% 16 (16), 1914. évi 4.5%­ 316 (316), 1927. évi 6% 97—96.5 (96.5). Előző Előfordult zárlat kötések Zárlat Nemzeti B. 176.— 178 178 — I. M. Bizt. 13.4 13 5­­­3.45 Békéscsabai — 13 13.2 13.— Hungária 25.25 — 24 5 Bauxit 210.­ 214-216 213.5 Magnezit — — 170.— Aszfalt — 6 5.80 Kőszén . 367.— 372—366 366.­, Nagyból. 38 — 37 37 — Salgó 36.4 37—36.4 36.4 Urikányi 36.75 38 37 37 — Fegyver 40— 41 — 41.5 41.3 Ganz 19 8 19 9-19.6 19.6 Acél 33.5 33.5 365 Rima, 86.75 89—87.8 87.8 Nasici — 77 5 77. -Levente 0 25 0.25 0.25 Nova 16.5 16 4 — 16 6 16.5 Tröst 48.5 48.25-48.15 49.— Délcukor 96.5 96.75-97.25 97.— M. cukor 88 — 88.5-89.75 89.­Georgia 22.5 — 22.5 Slummer 47.— 48—49 48.— Dreher H. - 161 18!.­Gschwindt 875.— 880 880.— Goldberger 47.— — 47, M. kender 11 — 11: Pamutipar 34.5 — 34.5 Óbudai 23— 25 25 — Sz.­kender 43.— 44 44.— Chinoin 13 25 — 13.251 Flóra — 19 19.— Szikra 17.75 — — Wander 77.— — 77.— Brassói 31.— , 31 31.—­­ Gumi 57.— — 56,75 I Vasuli forg. 19.— 19 19 I Telefon 8.50 9 8.90. Borsodi szén — 9.25 9.—­­ Szentlőrinci — — 5.25 I OFA - 11 11-Izzó - 126-128 123 -Polgári sör — 137.5 137.5 I Gyapjúmosó 3.40 3 50 3 50 | Műtrágya — • 43 43 — j Concordia — — 2 80 j Első Bp. 13 45 13 5 13 451 Kohó 22.5 23-23 25 23-Athenaeum 32.— — 35.— j Láng — — 37.­1 Kid­dd 17.­ — 16-Pálfalvi — — 17' Beocsini 13 7 138—14.2 14 — Duna-Száva — 7.80 7 80 Aramvasút 7.50 7.60 7.60 Pannóniasor 12— — 12.5 Diana 63 — 63 — Papír — — 28,5 Danica — 2­2,— Államadósság, kötvények, záloglevelek. Rádió SZOMBAT, NOVEMBER 25. BUDAPEST I. 6.45: Torna, hírek, közlemények, hanglemezek. Utána: étrend 10.00: Hírek. 10.15: „Ifjúsági rá­dió.” Mit látni a Közlekedésügyi Múzeumban? 10.45: „Mit nézzünk meg?” A Nemzeti Múzeum római ékszereit ismerteti Kovrig Ilona dr. 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12.00: Harangszó. — Himnusz. — Időjárásjelentés. 12.10: Suki Tóni cigányzenekara. 12.40: Hírek. 13.20: Időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 13.30: Hanglemezek. 14.30: Hírek. 14.45: Műsorismertetés. 15.00: Ár­­folyamhírek, piaci árak, élelmiszerárak. 16.15: „Repülök.” II. rész. Soós László előadása. 16.45: Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 17.00: Hírek szlovák és magyarorosz nyelven. 17.15: A Rádió postája. 17.45: „Ismert nóták — elfelejtett nóta­fák.” I. rész. Spur Endre dr. előadása. — Közre­működik Fazekas Mária és Cselényi József — ének, kíséri Toki Horváth Gyula cigányzene­­kara. 18.45: „Magyar álmodok.” (Justh Zsigmond és barátai) Halász Gábor előadása. 19.15: Hírek. 19.25: Dániel Ernő zongorázik. — 1. Clementi: B-dur toccata. 2. Schumann: H-dur románc. 3. Rubinstein: C-dúr tanulmány. 19.45: A rákbeteg­ségekről. Zalka Ödön dr. előadása. 20.15: A kas­sai rádió műsorából: „Az aranyrózsa” közvetí­tése a kassai Nemzeti Színházból. Daljáték há­rom felvonásban. 21.40: Hírek, időjárásjelentés; hírek szlovák és magyarorosz nyelven. 23.00: Hírek német, olasz, angol és f­rancia nyelven. 23.45: Tánclemezek. 00.05: Hírek. BUDAPEST II. 18.00: A Földmívelésügyi Minisztérium mező-­ gazdasági félórája. 18.30: A Budapest—Kelenföldi­­ Luther Szövetség egyházzenei hangversenye.­ 19.30: „Bessenyei, a magyar élet bölcs.” Kemény­ Gábor dr. előadása. 20.00: Hírek magyar, szlovák­ és magyarorosz nyelven. 20.20: Mária Terézia 1 1. honvéd gyalogezred zenekara. Vezényel Fig­­gedy Sándor. 21.40: Időjárásjelentés.. 21.45: Ka­­­marazene hanglemezről. — Grieg: c-moll szonáta.1­45. mű. Előadja Loesser zongora és Seidel he-­­gedű- w­ fmfH+Fmmm»3+fH+ »4 KELMEFESTŐK — Elbeszélés — Írta: Soós László Az éjjel alig aludtam, most álmatlanságtól ki­vörösödött szemmel, sivár kedvben néztem szét a festékesszekrények, festékes munkaruhák, hosszú asztalok során. Hátrább, ahol villany sem ég az asztalok fölött: az élettelen dolgok még őrzik az éji derengést. Semmi közük a nappalhoz. A telep kutyája szaglászott körülöt­tem. Flórián, a munkavezető piszkos­, festékes, szakadozott ruhát dobott elém. Még nem tud­tam, mi lesz a munkám. Körülöttem a többiek szinte menekülésszerűen dobálták ruhájukat, hogy belevessék magukat a robotba. A mosó­kamra hatalmas fakádjaiban zöldes nyerssely­met fehérítettek. Klór fojtó szaga terjengett és a levegő nyersen hideg volt a víztől. Később befűtöttek a kazánba, puffogva sivalkodott szét a vastag, fehér gőz. Bokáig ért már a fekete, olajos, piszkos víz, amikor ittmaradtam egyedül, hogy lemossam a festéket a szitákról. Neki támasztottam a fakere­tes lapot a falnak, a gumicsövet ráirányítottam. A vízsugár fehér gyöngyöket permetezett szét, vadul felropogott a kifeszített lemezen. Harago­san oldotta, ugatva kergette, őrjöngve, siste­regve csapdosta a festéket. Egészen belefelejt­­keztem a színek kábító, gazdag, szétpocsékolódó pompájába. Káprázatos, pazar bőséggel búcsúz­tak, sajnálkozva haltak­­ meg és születtek újra megint; a szín-orgia közepe remegve hajló, ringó virágoskert; hatalmas fehér kaliforniai rózsákkal, sűrűszirmú krizantémokkal, mélyvö­rös szekfűkkel; kibimbózó, ziláltszirmú, aléltan lihegő és lassan meghaló margarétákkal; nagy­betegen kinyíló apró ibolyákkal és lehajtott fejű, önmegadó violákkal; —,a keretben pedig, a sarkoknál, görögtűzzel megvilágított ünnepi vízesés. Az ideterelt színek itt nyelték el egy­más szivárványát, itt pusztultak el és folytak lassan, fekete lucsokban a kanális felé. A vacsora­szünetben benéztem a szövőhelyi­ségbe. Fekete gépek pihentek ott, csillogó, vil­logó ,vékony ezer-ezer tűvel, rajtuk átfuttatott szálakkal, testes hengerekkel, indulni­ kész ke­rekekkel. Gyöngéd figyelmű, végtelen odaadású fiatal, szomorú lányokat tartottak rabságban ezek a gépek­. Aztán már az agyamban kattogott a szövőgé­pek egyhangú zakatolása. Beléveszett minden a gépies ütembe, már nem különböztettem meg időt, eggyéfolyt. S a végtelen, lassú mozgású fo­lyam állni látszott. Ugyanazt csináltam mindig, mindig ugyanazt, egész éjszaka, minden éjszaka, mindig ugyanazt. Már nem én mentem a­ mások napját folytató éjszakába, ezek hömpölyögtek felém, sűrűn, mint valami fekete, áthatolhatat­lan, puha anyag, ami elnyel magában. A munka fáradtsága ,unalma már olyan, mint a fájdalom. Ellaposodik, folyékonyan szétterül, egyhangú, bús­ontság, meg nem álló és leírhatatlanságig föl nem erősödő lassú remegés. Ernyedt, teljes köd vett körül állandóan. El­felejtettünk mindent. Teret, időt, cselekvést ösz­­szekevertünk. Néha, ok nélkül fölkacagtunk. A kábultság hirtelen jött mindig, amikor nem is vártunk rá. Egy pillanat alatt csak lecsuklott a fejünk. A festékeskamrából egy-egy munkás jött tántorogva, karját szeme elé tartva, hogy álmos szemét ne bántsa a fény. Ha beszéltünk, halkan beszéltünk; minden hangos szó, kicsiny reccsenés fizikai ütéssel hatott. Idegeinket a bő­rünk felszínén hordtuk. Időnkint kábultan, fázva egyenesedtünk föl, behúnyt szemmel. Ál­landósuló, hideg álmosság volt ez; didergő, ke­gyetlen álmosság, nemcsak a szemünkben, min­den izmunkban, a csontjainkban is. Fölmentem a levegőre. Finom, könnyű tavaszi éj. Lebeg a sötét, libeg a könnyű tavaszi éj. Kinéztem az ablak rácsán. Zsebredugott kézzel, ■közömbösen bámultam ki, fejemet nekitámasz­tottam az érdes, hideg vasnak. Néma járda, néma házak, néma ablakok és néha egy autó gyöngén tapadva elsuhant. Mire ismét lementem, a manakterem egyik ablaka már kéken derengett. A villanyt leoltot­tuk, és a falépcsőkre világoskéken és halvány­lilán, észrevétlenül odalopódzott a hajnal. Reggel volt, fél kilenc, amikor festékes ron­gyainkat ledobáltuk ,hogy átöltözzünk. Undorí­tóan zöld, sűrű, síkos klórral mostuk meg ke­zünket, utána szódát dörzsöltünk el rajta, ez közömbösítette. A munkavezető lakására jártam aludni. Rá­zott a hideg, gyulladásos volt a szemem héja, a bőröm merev, az arcomon ötnapos szakáll. Otthon első dolgom volt, azonnal lehúzni az ab­lakfüggönyt. Sárga, tiszta délelőtti napfény sü­tött rá melegen, sárga volt­­ az utca is. Az üzlet­ajtókat kinyitották, férfiak kabát nélkül jártak, a nők nedves szemmel és nedvesen csillogó aj­kakkal. Ez a tavasz nem az enyém volt. Úgy néztem rá, mint egy tavaszi tájképre, fűtetlen, sötét, téli szobában. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Hunyadi János­ út 2. Tel.: 156-010. Levélcím: Budapest 2. Postafiók: 55. Éjjeli szerkesztőség: Budapest, VIll., Gyulai Pál­ u. 14. Telefon: 145—542, 145—543. Előfizetési árak: Egy hóra 4 pengő, a legnagyobb kedvezmény­nyel 2.59 pengő, egyes szám ára hétköznap 19 fillér, vasárnap 20 fillér, postatakarékpénztári csekkszámla: 28990 Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Nyomatott a Centrum Kiadóvállalat Rt. körforgógépein, Budapest, VIII., Gyulai Pál­ utca 14. — Felelős vezető: Kulcsár József. ■V­­

Next