Magyarság, 1941. március (22. évfolyam, 40-63. szám)

1941-03-28 / 61. szám

KnH, Hu, március 28. Százharminc évvel ezelőtt született ERKEL FERENC Nyolcvan éves a Bánk bán­ ­Minthogy van beszéd-anyanyelv és van­­ képíró, szoborfaragó, hímző, díszítő sajá­­­­tos magyar formanyelv, úgy van magyar , zenei anyanyelv is. S minthogy a magyar­­ beszédnyelv, szín, forma és díszítő magyar­­ látás nem rokon alapjában véve az euró-­­­pai művészi kifejezésekkel, úgy a magyar ■ zenei anyanyelv is egy külön valóság. És , ha fajtánk rokonait keressük, nemcsak az­­ etimológiára és rokontudományaira tá­maszkodunk, hanem a zenei anyanyelv­­ azonosságára. Zenei anyanyelvünk a vo­­gul, osztják, cseremisz zenei anyanyelvvel azonos. Bár kétségtelen, hogy ezeréves európai ü­lldözésünk alatt sok idegen ele­met felszívtunk és áthasonítottunk nyel­vünk és művészetünk minden megnyilvá­nulásában, azonban nyelvi és művészeti alaprétegünk keletről hozott sajátos meg­nyilatkozás. A magyar zene nagy problé­mája volt ennek a zenei ősrétegnek fel­tárása és anyanyelvünk el nem felejtése. Vagyis a művészeti nacionalizmus. S minthogy az elnemzetietlenedés századai­ban a magyar paraszt­réteg őrizte meg a magyarság anyanyelvét, úgy a zenében is a parasztság volt a konzerváló erő. A fel­sőbb civilizáltabb rétegek igényesek lé­vén, könnyen átvették a már feldesztillált idegen népi kultúrát. Ez kényelmes volt, viszont az elnemzetietlenedés veszélyét rejtette magában. A magyar zenei anyanyelvet sok-sok ezer ómagyar dalban, tehát népdalban a magyar parasztság, ha azt tovább nem is fejlesztve, de megtartotta, megőrizte. El­átkozott királyfi volt az igazi magyar mu­zsika. Bujdosott tanyákon, pusztákon, csendes nagy vizek partjain, nádasok kö­zött, széljárta sivatagon, aranyszárnyú szélmalmok között. És, mint annak idején a derék magyar Bessenyei, sokak megle­petésére a „pórok" nyelvén kezdett írni, úgy kezdtek egynémely magyar zeneszer­zők a „pórok” muzsikáján elindulni több­kevesebb sikerrel és kisebb-nagyobb ön­tudattal, megejtéssel és felkészültséggel. A magyaros kezdeményezés jobbára Erkel I nevéhez fűződik. Erkel érett nagy mesteri volt, aki wagneri magasságokba eljutott , és ugyanakkor magyar hangot és magyar levegőt vitt a zenébe. Saját bevallása sze­rint erősen befolyásolta képzeletét az al­földi magyar táj és annak daloló népe. Egyik barátjához intézett levelében pedig Erdélyről ír: „Erdély hangulatos vidékein járván, szívem csordultig m­egtelt a szebb­­nél-szebb magyar és székely népdalok ár­jával. Nem tudok tőlük többé szabadulni. És nem is nyugszom addig, amíg ki nem öntöm lelkiemből, amit akkor éreztem, ami­dőn ama vadregényes, dalos vidékeken barangoltam...” A Bánk bán c. szomorú­­játékban elérkezett a magyar opera meg­alkotásához. A Bánk bánt 1861 márciusá­ban mutatták be a magyar Nemzeti Szín­házban. A siker osztatlan volt. Az akkori kritika egyöntetűen el volt ragadtatva a darabtól. Igaz, ekkor már Erkel nagyhírű zeneszerző volt. Hunyadi László­ja éppen tizenhét évvel azelőtt aratott sikert. A Hölgyfutár nem győzi dicsérni Erkel új darabját. A Zenészeti Lapok­ban Ábrányi Kornél szintén hosszasan méltatja. Erkel 1811-ben született Békésgyulán. Lentről indult el az örökkévaló csúcsok felé, útja a magyar zsenik sok tövist, de halhatatlan virágokat nyitó útja volt. Mint zeneszerző és mint az akkori „Dal­­műszínház” karmestere, sok-sok forró es­tén egybegyűjtötte a magyar zene szerel­meseit; tanítva, hitet gyújtva, soha el nem múló, igaz emberi és nemzeti ideálok felé fordította a lelkeket. Ha Wagner tematikája nyomán nem is jutott el a magyar mondák és mesék ősi világába, de a magyar történelem tragiku­san nagyszerű fényét rálobogtatta a hulló nemzetre, soha el nem múló tüzeket gyújt­va apák és fiúk lelkében. Több örökéletű alkotása között tán legtöbb sikert a Bánk bán, Hunyadi László, Dózsa György és István király aratta. A Himnusz pedig mindnyájunk szent imájává magasztosult. Szülővárosa egyik terén szobra áll. Álmodó szeme mintha mindig ezt imád­­kozná: ,Isten, áldd meg a magyart!" Számadó Ernő Varga József miniszter Münchenben München, március 27. Varga József dr. kereskedelmi- és köz­lekedési miniszter csütörtökön reggel Ber­linből Münchenbe érkezett Esser volt ál­lamminiszter, az idegenforgalmi ügyek államtitkárának meghívására. A miniszterrel együtt Münchenbe érke­zett Láner Kornél, az Ibusz elnöke, Hor­thy István, a magyar államvasutak elnöke és kíséretükben több vezető tisztviselő. A szalonkocsiból kilépő minisztert első­nek Esser államtitkár üdvözölte, majd az udvari váróterembe vezette, ahol bemu­tatta egymásnak a magyar és a német urakat. Ezután Varga József miniszter Kiefer tábornok és Esser államtitkár kí­séretében ellépett a díszszázad előtt. Varga miniszter délelőtt koszorút he­lyezett el a müncheni nemzeti szocialista vértanúk sírjára. A miniszter és kísérete ezután látoga­tást­­ tett Schwarz birodalmi vezetőnél, a német nemzeti szocialista párt birodalmi kincstárnokánál, a nemzeti szocialista párt müncheni székházában. Varga miniszter érdeklődéssel szemlélte meg a párt szék­házának gyönyörű termeit és irodahelyisé­geit. Különösen felkeltette az érdeklődést a száz méter hosszú irodaterem, amelyben a nemzeti szocialista párt tizenkétmillió tagjának kartotékjait őrzik. Ezután a szomszédságban lévő Barna Házat tekintették meg, ahonnan a nemzeti szocialista mozgalom kiindult. Majd a ve­­zéri épületet látogatták meg. Varga József miniszter és kísérete dél­ben meglátogatta Esser államtitkárt mün­cheni hivatalában. Részletesen megvitat­ták az idegenforgalom és a közlekedés kö­rébe tartozó, Németországot és Magyar­­országot egyaránt érdeklő kérdéseket. A miniszter ez alkalommal egy remekbe ké­szült csikóbőrös kulacsot, egy herendi porcellánvázát és egy remek magyaros kötésű erdélyi fényképalbumot nyújtott át emlékül Esser államtitkárnak. Déli fél­­egy órakor Esser államtitkár ötventeríté­­kes ebédet adott Varga miniszter és kísé­rete tiszteletére a Négy Évszak szálló ha­talmas színháztermében. Ebéd alatt a kar­zaton elhelyezett zenekar magyar népda­lokkal és műdalokkal szórakoztatta a vendégeket. Az ebéd alatt Esser államtitkár felkö­szöntőjében meleg szavakkal üdvözölte a mozgalom fővárosában Varga minisztert és a társaságában lévő magyar urakat. Végtelen örömére szolgál, hogy a magyar idegenforgalmi szervek Berlinben irodát nyitottak. Felköszöntője végén ismételten hangsú­lyozta: tudja, hogy annak a népnek és or­szágnak képviselői jöttek Németországba, amely Németországgal együtt bele­tarto­zik abba a hatalmas szervezetbe, amely Európáért, elsősorban pedig a német és a magyar nép jövőjéért vívja döntő harcát. .Vitéz nagybányai Horthy Miklósra, Ma­gyarország kormányzójára és a magyar népre ürítette poharát. Varga József kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter hangoztatta, hogy a mostani idők súlyos korlátokat szabnak ugyan az idegenforgalomnak, Magyaror­szág mindamellett szükségét érzi annak,­ hogy máris megtegye az előkészületeket a minél hamarabb remélt új Európa felépí­tésével kapcsolatban és máris megvesse alapjait a háború után eljövendő még szó- Könyvujdonság Francesco Perri: A! MH! MH! Kalandregény? Irodalmi remekmű? Az őskereszténység és az antik Róma harcának korrajza? Igen — mindezt egyesíti magában a nagy olasz író lélekzetfojtóan izgalmas regénye A 416 oldalas regény ára kartonálva 6.50 P. Kapható a „Magyarság” Könyvosztályában: Bpest, II­, Hunyadi J.­út 2. — Postán az ár és 20 fillér portó beküldése után vagy utánvét mellett szállítjuk. rosabb idegenforgalmi együttműködésnek. A maga részéről mindent meg fog tenni, hogy a magyar-német baráti kapcsolatot idegenforgalmi téren is minél szorosabbá fűzzék magyar részről. Varga miniszter beszéde végén felhasz­nálta az alkalmat, hogy meghívja Magyar­­országra Esser államtitkárt és munkatár­sait. Felköszöntője végén Hitler vezér és kancellárra, a német népre, a német győ­zelemre és a német-magyar barátságra ürítette poharát. Varga József­­minisztert és társaságát délután teán látta vendégül Thorak Jó­­zsef tanár, a harmadik birodalom egyik legnagyobb szobrászművésze, a München melletti hatalmas műtermében. A magyar vendégek Thorak tanár szakszerű vezetése mellett nagy érdeklődéssel tekintették meg a szobrászművésznek a nürnbergi stadion számára most készülő hatalmas al­kotásait. Midi IHM keresünk német-magyar nyelvtudással azonnali belépésre. Kereskedelmi iskolát végzettek előnyben. Ajánla­tokat „Tiszta árja“ jeligére, életrajzi adatokkal és a fizetési igények meg­jelölésével a Központi Hirdető Iro­dába. Budapest, IV., Váci­ u. 1—3. (Bejárat Türr István­ u. 8.) kérünk. Varga József miniszter és társasága este a Guertner-téri színházban megnézte Le­hár Ferenc Cárevics című operettjét. j Milyen cipőket lehet utalvány nélkül vásárolni A közellátási miniszter rendeletet adott ki az egyes bőrtalpú lábbelifajtáknak a zár alól való felszabadítása tárgyában. A rendelet fel­sorolja azokat a bőrtalpú lábbelifajtákat, amelyek a zár alól feloldatnak. Ezek a követ­kezők: Férfi félcipő (39 számtól) lakkbör, vászon, müselyem, bársony, brokát felsőrésszel; férfi skandál, saru és vikendcipő (39 szám­tól) a box, lósevró, cákósevró, lótükör, sevró, sevrett felsőrésszel készültek kivételével; női regatta, sport és trotter félcipő (35 számtól) vászon, müselyem, selyem, bársony, brokát felsőrésszel; női zárt és pántos, kivágott és köröm fél­cipő (35 számtól) vászon, müselyem, selyem­, bársony, brokát, valamint kecske és juhbőr felsőrésszel, a serró, serrett, velour és nubuk felsőrésszel készültek kivételével; női estélyi cipő, szandál, szandálé­rt és sorú (35 számtól) a box, növényi cserzésű és dara­­bel bőr, valamint halina, posztó, molton, ne­mez, düstin, teveszőr felsőrésszel készültek kivételével; gyermek-, fiú- és leányka m­agasszárú cipő 23—Sír számig, vászon, műselyem, selyem, bár­sony, brokát felsőrésszel; gyermek-, fiú és leányka félcipő 33—38 számig, vászon, műselyem, selyem­, bársony, brokát felsőrésszel, valamint kecske és juhbőr felsőrésszel, a serró, serrett, velour és nubuk felsőrésszel készültek kivételével; gyermek-, fiú- és leányka szandál, szan­dálét­­ és sorú (23—38 számig) bármilyen felalő résszel. Mindenféle papucs, bocskor, tutyi bármi­lyen felsőrésszel. Házicipő nubuk és velour borjú, marha és lóbőr, valamint lakkbőr és disznóbőr, továbbá kecske és juhbőr felsőrésszel, a serró és ser­tett felsőrésszel készültek kivételével. Házicipő textilfelsőrésszel. A rendelet értelmében az említett fajta bőrtalpú lábbelik kiszolgáltatásának ellené­ben utalványt adni vagy elfogadni nem szabad. Az­ említett fajta bőrtalpú lábbeliket a bőr­talpú lábbeli, valamint a talpbőr forgalmának szabályozása tárgyában kiadott 200.300—1941. K. M. számú rendelet 11. §-ának 2. bekezdé­sében meghatározott bejelentésbe felvenni nem szabad. Minden iparos és kereskedő, aki bőrtalpú lábbeli forgalombahozatalávall foglalkozik, kö­teles üzletében feltűnő helyen a jelen rende­lettel zár alól felszabadított bőrtalpú lábbeli­ fajták jegyzékét kifüggeszteni Ékszer a kofferben, vimm a fűtőben, vizsgálat a repülőtér»». És mégis tagadja a sikolást Munkné Munk Péterné szül. Engel Margit, egy volt bankár özvegye 1939. augusztus 25-én a budaörsi repülőtéren Velencébe készült utazni. Munkné a vámvizsgálat során a vámőrök kérdésére azt mondta, hogy a nyakán lévő gyöngysoron és a kiviteli en­gedélyben meghatározott pénzkészleten kí­vül kiviteli tilalom alá eső érték nincs a birtokában. A vámszaki közegek elvették a gyöngy­sort özv. Munknétól, és visszatarottak egy másik gyöngysort is, amely a vele együtt utazó leányán volt. Amikor pedig átvizs­gálták a böröndöket és azok egyikében 11 drb. nagyrészt briliánsokkal kirakott arany és platina értéktárgyakat találtak. Volt azonkívül Munkné egyik ujján egy gyűrű, platinafoglalatú briliánssal, amit ugyan­csak elvettek tőle. Az ékszerek szakértők véleménye szerint 24.400 pengőt értek és ezért Munknét, aki így akarta vagyona egy részét kicsempészni, letartóztatták. Ausztráliai vizum a fűzőben Ez alkalommal a repülőtér volt motozó­nője Antal Teréz Munkné fűzőjében egy iratot talált, amelyről kiderült, hogy az az asszony ausztráliai vízuma. A csütörtöki főtárgyaláson Munkné Vályi Nagy István dr. elnök kérdésére el­mondta, hogy nem érzi magát bűnösnek. Nem foglalkozott a kivándorlás gondolatá­val, bár ismerősei és különösen egy barát­nője, az azóta Ausztráliába költözött Zer­­kovitz Emilné többizben biztatta, gondos­kodjék kiutazási vízumról és készüljön rá, hogy elhagyja az országot. A fűzőben talált ausztráliai vízumról Munkné azt vallotta, hogy csupán azért­­­ejtette el annyira, hogy lánya esetleg a ret­küljében meg ne lássa. Ami az ékszereket illeti, Munkné azt mesélte tovább, hogy ő volt a legjobban meglepve, amikor azokat megtalálták a táskában és sem ő sem a lánya nem tudta, hogy azok ott vannak, abban a határozott hiszemben voltak, hogy azok a páncélszek­rényben maradtak. Munkné vallomása után a repülőtéri mo­tozónőt és a Bodnár Richárd vámtisztet hall­gatták ki, aki a vámvizsgálat kikörülmé­­nyeiről tett vallomást. A tárgyalást szombaton folytatják. 1 Ullein-Reviczky Antal egyetemi nyilvános rendkívüli tanár A kormányzó a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter előterjesztésére Ullein- Reviczky Antal dr. rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel felru­házott I. osztályú követségi tanácsos, egye­temi magántanárnak a tudományos szak­­irodalom művelése terén szerzett érdemei elismeréséül az egyetemi nyilvános rend­kívüli tanári címet adományozta. 5 Ma premier! COBSol

Next