Magyarság, 1941. október (22. évfolyam, 213-239. szám)
1941-10-09 / 220. szám
XXII. ÉVFOLYAM 220. (59 S 5.) SZÁM BUDAPEST, 1941. OKTÓBER 9. CSÜTÖRTÖK KIADÓTULAJDONOS:MAGYARSÁQ LAPKIADÓ INT. A BMIM . FELELŐS SZERKESZTŐ ELNÖK-VEZEHOAK/JO IW BATTKAY B. KALMAN D. FŐSZEKESZTŐ ES FOEUIS KIADÓ" 1 H. FELELŐS SZERKESZTŐ" IF], VIOTSOLOUI BUPPRECHTOLIVED DD. W MATTVASOVSZKY KODNÁLT A MAGYAR NEMZETISZOCIALISTA MOZGALOM NAPILAPJA A MAGYAR NEAPEL A MAGYAR NÉPÉRT: AZ ÚJ EURÓPA ÚTJÁN A vjazmai térségben több szovjet hadsereg, az Azovi-tengernél hét hadosztály szorult a halálzsákba A német arcvonal 200 kilométerre van Moszkvától . A megvei ellenség üldözése közben Mariupolig nyomultak előre a németek Megkezdődött a bekerített vörös csapatok megsemmisítése A magyar honvédek is részt vesznek az ukrajnai szovjet erők bekerítésében ÜTÉS A FEJRE A mai nap örömet hozott mindnyájunk számára, akik lélekkel és meggyőződéssel ott küzdünk a keleti fronton, ahol a világ új formáját kovácsolják győzelmes és legyőzhetetlen fegyverek! Megérkezett a német hivatalos jelentés annak a minden eddigit felülmúló új támadó hadműveletnek első sikeréről, amelyet október 4-én közölt a nyilvánossággal Hitler vezér és kancellár. A német hivatalos jelentés szerint a 2000 kilométeres óriási front középső szakaszán, Timosenko szovjet marsall hadseregcsoportjával szemben értek el most a németek újabb és kihatásaiban szinte kiszámíthatatlan sikereket: a vjazmai térségben több hadseregcsoportot kerítettek be s az új halálzsákban folyik azok felmorzsolása. Megismétlődik a kievi halálzsák esete, amikor is tudvalévőleg a déli szakaszon Budjennivel szemben vívott ki döntő sikert Németország és a szövetségesek hadereje: itt közel 700.000 fogoly esett és megsemmisült Budjenni ágyú- és tankállományának igen nagy részt. A kievi knock-out után nem is tudott magához térni a Budjenni hadseregcsoport, megingott az egész déli szárnya a szovjet haderőnek, rendetlen visszavonulásban özönlik hátrafelé, az ami még megmaradt ebből a hadseregcsoportból és éppen tegnap közölte a német hivatalos jelentés, hogy az Azovi-tenger fölötti térségben újabb csapást szenvedett e hátráló déli frontszakasz; e pillanatban bizonyos az, hogy Budjenni hadseregcsoportja zömének felmorzsolása a kievi halálgyűrűben teljességgel megnyitotta az utat a Donec-iparmedence felé. Ha a Donec elvesztése — ami ma már nem kétséges — a szovjet vörös kolosszus kezének és lábának levágását jelenti, — akkor most a vjazmai új halálgyűrű a szovjet kolosszus fejére mért kivédhetetlen ütést jelenti. Marad még a szovjet szíve, fönn a jobbszárnyon, — Vorosilovnál, a leningrádi térségben. Itt viszont német és finn acélgyűrűkbe szorítva vergődik Vorosilov marsall haderejének zöme, legalább egymillió katona Leningrádban és külvárosaiban. Valóban a „totalitás” jellemzi a pillanatnyi hadi helyzetet: az egész 2000 kilométeres hosszúságú szovjet óriásfront rendült meg, a déli szárny veresége teljes, a középső frontszakasz megingott és az északi reménytelen harcot vív a biztos halállal! És mindez pár nappal azután történt, hogy Anglia elsőszámú katonai szakértője és nyomában az amerikai bostoni leadóállomás úgy jellemezték a keleti front helyzetét, hogy megkezdődött az ellenfelek kölcsönös egymást felmorzsolása; a döntő kezdeményezésre egyik fél sem képes már, s így valószínű a front megmerevedése és a világháborúl ismert állásháború kezdete. Maga a moszkvai rádió pár nappal ezelőtt még azzal kérkedett, hogy Timosenko hetek óta erőlteti offenzívája a frant középső szakaszán, főleg a szmolenszki térségben, lépésről-lépésre halad előre, — sőt, hogy körülzárták magát Szmolenszket. S ine derült égből villámcsapás,Timosenko több hadserege került új halálzsákba, — és éppen vagy 150 kilométerre északkeletre Szmolenszktől. Ennyire megbízhatók a moszkvai hadi jelentések és ilyen kitűnő stratégák Liddel Hart angol kapitány és a bostoni rádió katonai bemondója. Hogy mi lesz az ember , ágyú-, tank és hadiszerzsákmány az új vjazmai halálgyűrűben, — erre csak következtetni tudunk a kievi zsákmány fantasztikus számaiból. Ott hadifoglyokban és sebesültekben több mint egymillió embert veszített a vörös kolosszus, bizonyos az, hogy a front középső szakaszán, ahol rendszerint az erők zömét tömörítik, a kievinél is nagyobb számokra számíthatunk. Azt tudjuk, hogy viszont az északi frontszakaszon Leningrádban egymillió katona van bezárva. Ismerjük az érvet, hogy a szovjet ember rezervoárja „kimeríthetetlen”. Lehet, hogy a derűlátók kimeríthetetlennek találják, de bizonyos az, hogy kiképzett katonaanyaga nem kimeríthetetlen. Elképzelhetetlen az, hogy ha egy haderőt néhány hét leforgása alatt kiképzett emberanyagban sokmilliós veszteség ér, — itt pedig négy héten belül 3—3,5 millió katonát veszített a szovjet! — elképzelhetetlen, hogy ez a hihetetlen veszteség bármi úton-módon, oly rövid idő alatt pótolható legyen, hogy a megingott hadsereg valahol újból megvethesse a lábát, — egy hátrább fekvő természetes védővonalon. Talán nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a vjazmai új halálgyűrű, — a halálos csapást jellenti az egész szovjet haderő számára. Hogy utána mi következik, ez már nem a moszkvai hadvezetőségtől függ, hanem egyedül és kizárólag a német hadvezetőségtől, amely ennek az új és páratlan méretű győzelemnek minden stratégiai előnyét ki fogja használni. Van egy kis pikantériája is a hadszíntér új fordulatának: a moszkvai nagy garral beharangozott angol-amerikaiszovjet megbeszéléseket feltűnő hirtelenséggel éppen azon a napon fejezték be, — négy nappal korábban, mint tervezték, — amelyen az új nagyszabású német támadás Timosenkó hadserege ellen kezdetét vette. Mintha csak megérezték volna a moszkvai angol urak és bolsi elvtársak, hogy nem sok értelme van a hosszú lére eresztett tárgyalásoknak, amikor a frontról nagy támadás híre érkezik. Bár a logikus észjárás azt diktálta volna, hogy inkább maradjanak és tárgyaljanak tovább, mert az új támadás valóban még sürgősebbé teszi a megsegítést... WASHINGTON HULLASZAGOT ÉREZ Úgy látszik azonban nemcsak a Moszkvában tárgyaló angol és amerikai gentlemanok orrintottak meg valamit, — de a hullaszag átcsapott már a tengerentúlra is, — a washingtoni fehérmárvány Capitoliumig . Mi mással lehetne megmagyarázni azt, hogy Roosevelt és környezete már napok óta szakadatlan és sürgős tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokban élő orosz emigránsokkal, — főként ezek vezetőjével, — Kerenszkijvel. Hogy kicsoda Kerenszkij? Rövidem így jellemezhetnénk: az orosz Károlyi Mihály. A cári uralom összeomlása után, 1917. tavaszán ez a moszkvai félzsidó ügyvéd ragadta magához a hatalmat, és ajándékozta meg önmagát nagy gyorsan a köztársasági elnöki címmel. Püskösdi királyságának Lenin vetett véget még ez év kora őszén, amikor is győzött a kommunista proletáriátus és a köztársaság romjain kikiáltotta a proletár diktatúrát. Kerenszkij akkor külfölre menekült, sokáig élt Franciaországban, Angliában, majd néhány év előtt Amerikába tette át székhelyét Ugyan miről tárgyalhat ma Roosevelt és környezete Kerenszkijjel ? A józan ész aztsúgja, hogy a legaktuálisabb kérdésről tárgyalnak! És amerikai és szovjet szempontból a legaktuálisabb kérdés ma ez: mi történjen Szovjet-Oroszországban akkor, ha Hitler pöröly csapásai alatt esetleg drámaian rövid időn belül összeomlik a homokra épített egész vörös uralmi és politikai rendszer? Jó ilyenkor előrántani egy ügyes emigránst, aki azonnal megadja a tanácsot, — bizonyára ilyen formában. Én már voltam egyszer kiskirály Oroszországban, — s igazán nem rajtam múlott, hogy csak rövid ideig országolhattam, — de vállalom a megbízatást, — ha megtiszteltek azzal. Egyszóval: ha megbukik a vörös cár Sztálin, — Roosevelt megelékszik a rózsaszínű Kerenszkijjel. És bizonyára rövidesen meg fogják érteni egymást Roosevelt és Kerenszkij, hiszen elválaszthatatlan kapcsolat fűzi őket egymáshoz. Nem éppen politika természetű, vagy üzleti vonatkozású ez a kapcsolat, — de olyan, amely fölötte áll még a politikának és üzletnek is: — mindketten és régóta— szabadkőművesek. Kerenszkij páholymester volt és Roosevelt is tiszteletbeli nagymestere az egyik amerikai nagypáholynak. Furcsa komédiának tanúja az emberiség: egy halálraítélt és összeomló világ füstölgő, égő romjain egymás kezét szorongatják és egymást segítik a világ legfélelmetesebb titkos szervezetének, a szabadkőműves fekete internacionálénak lovagjai. Segíti-e őket gyakorlati politikájukban az arany internacionáléja, — hiszen ebből rekrutálják a vezetőségüket! És csak jellemző a moráljukra, hogy most ilyen könnyűszerrel készek hátat fordítani a harmadik internacionálénak, — a proletariátus vörös internacionáléjának: elejtik Sztálint, ha ezzel azt érhetik el, hogy a világuralom megszerzésére törő pokoli aknamunkájukat tovább folytathatják. CHURCHILL KONTRA CHURCHILL A Finnország-ellenes példátlan angol terror csődöt mondott: Finnország önérzetesen visszautasította az angol ultimátumot, amely arra irányult, hogy megállítsa a finn előnyomulást azokon a határokon, amelyekben kényszerből egyezett meg tavaly télen Moszkvával a megtámadott hős kis nemzet. Churchill kijelentette, ha Finnország nem vonja vissza csapatait erre a „trianoni” finn határra, — ellenséges államnak fogja tekinteni. Ezt az ultimátumot pár nappal ezelőtt ugyanaz a Churchill intézte a finn nemzethez, — kétségkívül az új szövetségestársnak, a Szovjetnek védelmében, — aki 1940 január 20-án az angol parlament nyílt ülésén szó szerint a következőket mondotta: „A kommunizmus elrothasztja a nemzetek lelkét és azt békeidőben züllötté és haszonlesővé, háborús időkben pedig alattomossá és aljassá teszi. Finnország hősies ellenállása az őt megtámadó szovjet kommunizmussal szemben nagy szolgálatot jelent az egész emberiség számára”. Érdekes, nagyon érdekes ez! Hiszen a szereplők ugyanazok, mint tavaly januárban: ugyanaz Churchill, ugyanaz Finnország, ugyanaz a Szovjet, sőt ugyanaz a Mannerheim tábornagy rohamozza ma a vörös állásokat, aki akkor kétségbeesetten védte hazája földjét. Mi történt hát itt közben? Semmi, — csak éppen a világ fordult ki a sarkaiból, — de olyan lódulással, hogy a Churchillek lába alól egyszerre kicsúszott a tisztesség és becsület talaja. Ennyi az egész! / Ruttkay R. Kálmán / ÁRA 12 FILLÉR Eckhard Tibor! megfosztották magyar állampolgárságától A szovjet zsidók teljesen kifosztották Észtországot Milyen a tehetségkutató vizsgálat Sárospatakon ? Rozvaczy naisztos-vezérőrnagy az Mimmj országos Hmm