Magyarság 1944. május-december (25. évfolyam, 107-284. szám)

1944-05-14 / 109. szám

VMAtNAP, ff44 MAJUS fl. WACTORSlC (b.T.a.) beszámolója a felújított Luxemburg grófjáról: Takaros Lehár-siker a takarékos Operettszínházban 1. Zurembarg grófjának elegáns, karcsú, frakkos, kedves, könnyelmű alakja ismét megjelent a színpadon, a látatlanban, félmillióért nősülő világfi regényes történetét ezúttal „árjásított“ új szöveggel élvezhettük a Fővárosi Operettszínházban. Kovách Kálmán, a jónevű dalköltő magyarította és korszerűsítette az enyhén szakállas operettet. Igen ügyesen és helyenként eléggé szellemesen. A régi, jól ismert dalszövegek helyét új versek váltották fel, s így például a Gimlaelem~gombolom ... helyett ezt halljuk: Rómeó-Júlia . ... Egyébként ez a legtökélesebb és legsikerültebb dalszöveg. Rohómeeó—Juhuliana... Maga a felújítás nemcsak talpraesett munka, hanem valósággal remeke a rendezői gyorstalpaló-művészetnek. Tihanyi Vilmos, szinte felülmúlhatatlanul biztoskezű főoperettszakértőnk napok alatt vitte színre a Luxemburg grófját. Az előadás friss és majdnem hibátlan. A siker, ha nem is túlságosan forró, de eléri a kellemes, jó szórakozói fürdővíz kívánatos hőmérsékletét. A már valósággal klasszikusnak számító nagyoperett legfőbb vonzereje és legfőbb értéke természetesen Lehár Ferenc andalító, szívetlelket édesen simogató muzsikája. Mennyi gyönyörű emléket, hangulatot ébreszt bennünk ez az angyali zene! Majdnem az az érzésünk, hogy a Lehár-előadásnak akkor is sikere lenne, ha behunyt nemmel hallgatná a közönség. Igen, az előadás legszebb és legfőbb varázsa a jó öreg Lehár-muzsika... de azért ne legyünk hálátlanok és ne felejtkezzünk el a jó öreg gátlókról sem! Amikor a gerlicék egy része kilibegett, sőt elvétve majdnem kicsoszogott a színpadra, az volt az érzésünk, hogy huszonegyévesek vagyunk és a boldogult, drága Király Színház nézőterén ülünk. Hej, akkor még majdnem gyermekek voltak ezek az érdemes, bájos kardabánok! Ma már talán egynek-egynek kisunokája is van. Mindenesetre szívből gratulálunk a feltételezett és rendkívül örvendetes családi eseményhez ... 2. De általában azért gratulál"fiú» Színháznak is, főként ahhoz, hogy (zfelfedezte“ Sáédy Jánost, az Operaház ifjú és hódító tagját, valamint Kelly Annát — ezúttal valóban elsőszámú operett primadonnás minőségben is gratulálunk nem utolsósorban ahhoz, hogy illő Latabár-pótlékról is sikerült gondoskodni Misoga László személyében. Sárdy János elvitathatatlan közkedvenc, de ezt meg is érdemli, mert nemcsak a hangja gyönyörű, hanem bonvivánnak is igen jó. Viharos taps fogadta és ünnepelte; szülte a rivaldáig hallatszott a nézőtér túláradó leányszíveinek rajongó dobogása. Kelly Anna egyegy lírai Lehár-pillanatban az operett színesvirágos mezejéről szinte a hótiszta operai csúcsokra száll. Gustibus non est disputandum: Annácska kellemes operai jelleget üdítő töltöttgalamb-gömbölyűsége is kellően aláhúzta, amit az úriközönség egy része egyetértő mosollyal helyeselt. Abcúg, keszeg primadonnák! Misoga László Bazilovics Bazil herceg félagyalágyult alakját sok vidéki és komédiaorfeumi utánérzéssel, de alapjában véve eléggé tehetségesen, sőt sokszor ízlésesen formázta meg. A közönség sok tapssal jutalmazta a groteszk alakítást: új kedvencévé fogadta a sokszor rikító, de biztos színekkel dolgozó komikust. Az előadás szőke napsugara és rózsaszín üdvöskéje a virágzó tehetségű Csikós Rózsika, aki különösen álomszép tüllruhájában hódított és sugárzott. Vitéz Gozmány György kedves, rokonszenves, csinos fiú és lassan-lassam majdcsak rájön arra is, hogy játék közben hová helyezze el kezét-lábát. Az ügyes előadás egyik legízesebb békebeli csemegéje Papp Manci Száza grófnője. A színpadra visszatért, egykor olyan ünnepelt és kedvelt vidéki, pestkörnyéki, sőt pesti primadonna aratta egyik szellemes mondatával és találó fintorával a legzúgóbb nyiltszíni tapsot. A mindig kifogástalanul vasalt játékú Pártos Gusztáv,a jellemszínészi szerepkörre is érdemes Fülöp Sándor, a finom, úri Vándory Gusztáv, a keserűen bájos Christian Angela és a babaszőke Salamon Erzsi is megérdemli az elismerés kisebb ólomcsokrát. 3. A díszletekről (Bercsényi Tibor alkotásai) nem sok újat tudunk mondani. Főként azért, mert hiszen a díszletek legnagyobb részével már érdemben foglalkoztunk A királynő csókja bemutatója alkalmából. Úgy látszik, a Fővárosi Operettszínház a mostanában annyira hangoztatott takarékossági elvet túlságosan a szívére vette és a luxemburgi operetthez csupán egyetlen „félárbócos“ díszletet csináltatott. A többi kuliszszát Karádi Katalin fénykorából mentette át. Uraim, uraim, azért nem kell ennyire túlzásba vinni a háborús takarékosság szép elvéi. S a jóízlés és a jobb művészet védelmének nevében szeretnénk végre néhány szót szólni a színház előcsarnokában elhelyezett ,,képkiállításról" is. Itt kétségbeejtően gicscses, ijesztően ízléstelen nyomatok borzongatják meg a színházlátogatókat. Több tábla hirdeti, hogy a képek a portásnál megvásárolhatók. Ha gazdagok lennénk, azonnal megvennék és máglyára vetnek valamennyit. Irgalom nélküli Károly János és Kelly Anna „látatlanban" esküszik meg (Jánosa Lajos rajzai.) A „Luxemburg grófja" viráglugasa A második felvonás díszlete A miniszterelnök és a kormány tagjai a magyar—német kívánsághangversenyen A Magyar Művelődés Házában rendezett és kitűnően sikerült második magyar—német kívánsághangversenyen megjelent Sztójay Döme miniszterelnök, vitéz Srátz Jenő miniszterelnökhelyettes, Csatay Lajos honvédelmi miniszter, vitéz Vörös János, a honvéd vezérkar főnöke, vitéz Bajnóczy József, vitéz Ruszkiczay- Rüdiger Imre, vitéz Beregffy , Károly vezérezredes, Aggteleky Béla, vitéz Faraghó Gábor, vitéz Gyimessy Frigyes, vitéz Magyarossy Sándor altábornagy, vitéz Endre László és vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár, valamint számos magyar katonai és polgári előkelőség. Az előkelő német vendégek élén ott láttuk Edmund Veesenmeyer budapesti német követet. A műsort a német és a magyar Himnusz vezette be, majd Szörényi Éva elmondotta Liszt Nándor köszöntőjét, Palla hadnagy pedig a német köszöntőt. A műsorban a többi között közreműködött Bordy Bella, Honthy Hanna, Kelly Anna, Muráti Lili, Turay Ida, Vaszary Piri, Bilicsi Tivadar, Csányi László, Hámory Imre, Pethes Ferenc, Pethes Sándor, Gretl Theimer és több kitűnő német művész. Fellépett még a Marnitztangóharmonikaegyütes, a homokmégyi gyöngyösbokréta, az Operaház vokál-kvintettje és egy karpaszományos iskola énekkara. A zenei kíséretet a budapesti helyőrség egyesített honvédzenekara látta el, Pongrác Géza főkarnagy vezetésével. Balázs Kálmán és Rácz Zsiga cigányzenekara is közreműködött. A magyar—német kívánsághangversenyt a honvédség közreműködésével Vaszary János rendezte. A díszleteket Oláh Gusztáv, az Operaház főrendezője tervezte és Fülöp Zoltán festette. Szerdán Hauptmann-felújítás a Vígszínházban A Vígszínház szerdán újítja fel Gerhardt Hauptmann, a nagy német író Naplemente előtt című színművét. A főhőst Somlay Artur játssza. Az eredeti bemutatón annak idején ezt a szerepet Csortos Gyula alakította. A Hauptmann-darab többi szereplője Fényes Alisz, Ladomerszky Margit, Orsolya Erzsi, Sivó Mária, Sittkey Irén, Borai, Földényi, Mihályi, Pákozdi, Sármásy és Vértes. Fordul a kocka KolozsvárAGrandpierre Emil, a tehetséges fiatal író befejezte Fordul a kocka című színművét. A darab a szolgalelkűség örök és mindennapi kérdésével foglalkozik. A társadalmi színmű meséje Budapesten játszódik. Luxemburg grófja a rádióban A rádió szombaton, 19 órakor a Luxemburg grófjának előadását közvetíti a Fővárosi Operettszínházból. A Lehár-operett közvetítése lemezfelvételről történik, mert egyébként az előadások már fél hat órakor kezdődnek. m @ MO 9 I BLI U Á 9 Szerdán, május 17-én, 11 órakor először: __________________ GERHART HAUPTMANN színműve a NAPLEMENTE ELŐTT SOMLAY ARTUR, FÉNYES ALICE, Ladomerszky Margit, Orsolya Erzsi, Sivó Mária, Litkey, Irén, Boray, Földényi, Mihályi, Pákozdy, Sármási, Vértes. Az i-betűvel megtoldott Shakespeare Nixi az Omniában csinál bajt Az Omnia nagy sikerrel újította fel Jenny Jugo, a népszerű német filmnaiva . Nixi mindig bajt csinál című filmjét. A ragyogó vígjátéknak semmi köze sincs Shakespeare-hez, csak egy címet kértek kölcsön a stratfordon avonni halhatatlantól. A vígjáték eredeti német címe ez volt: Viel Lärm um Nixi, míg Shakespeare ragyogó komédiájának a címe: Viel Lärm um nichts. Ezek szerint magyarul a Sok hűhó semmiért címváltozata kézenfekvően a Sok hűhó Emmiért. Tekintve azonban, hogy az Aszlányi Károly vígjátékéiból készült német filmnek a hősnője most már visszavonhatatlanul Nixi névre hallgat, a film nem tarthatta meg eredeti szellemes címét így lett a magyar cím Sok hűhó Emmiért helyett: Nixi mindig bajt csinál. Nixi igen jó családból való, igen jómódú leány, aki nem tudja esküvője napját kivárni és rábeszéli vőlegényét, hogy szöktesse meg. Főként azért igyekezett elmenekülni hazulról, hogy végre agyuta legyen kedves papájától, aki minden szabadidejét a trombitálásnak szenteli. Nixinek nincs szerencséje, mert vőlegényének vadászházában — ahová szöknek — számtalan trombita fogadja. .Kiderül, hogy a vőlegény is szenvedélyes trom-trónttrombitás, Nixi most már a vőlegényétől is megszökik. Szökés közben elfogják s Nixi végzetesen beleszeret abba, aki letartóztatja, a csinos és ifjú rendőrkapitányba. Emlékeznek-e még, hölgyeim és uraim, Frank Capra, az Amerikáiban dolgozó olasz rendező Ez történt egy éjszaka című filmjére? Nixi vidám kalandja és kószálása egy kicsit erre, a filmre emlékeztet. A bájos Jenny Jugo vígjátéka egyébként egyike a legjobban sikerült német filmeknek. A férfifőszerepet Albert Matterstock játssza rokonszenvesen, B. R Folyik a rendcsinálás a Fészek-klubban Palló Imre országgyűlési képviselő, a Fészek-klub miniszteri biztosa, erélyesen folytatja a rendcsinálás munkáját a művészklubban. A most alakuló képzőművészeti és iparművészeti kamarának a Fészek lesz az otthona. Palló Imre nyilatkozata szerint a Fészek vezetőségében eddig mintegy hetven százalékban zsidó és szabadkőműves befolyás érvényesült. Eddig több mint hétszáz tagot töröltek: zsidókat és a zsidó szellem kiszolgálóit. A IV. Mozart-est A Mozart-ciklus utolsó hangversenyén bevezetőül a tragikus hangulatú g-moll szimfóniát hallottuk, amit a szerző alig 17 éves korában írt. Ha nem Mozartról lenne szó, gyermekkori műnek lehetne nevezni, miután azonban a zene e legnagyobb csodája már hatéves korában rendszeresen komponált, tizenegyedik évében operát írt, vezényelt és ellenségek tömegével dicsekedhetett, fejlődésének iramára, rövid, sűrített életének óriási termésére, tekintettel a mindvégig kínos, harcos, „háborús“ éveit kétszeresen kell számítani és a hallott szimfóniát is ennek megfelelően kell értékelni. Fokozottan áll ez az előadott fuvola-hárfaversenyre, amelyet Mozart 22 éves korában szerzett, vagyis amikor már valóban „megette a kenyere javát". Különös érdekességet kölcsönöztek a műnek a szólóhangszerek, amelyek egyben annak hangulatát is megszabták. A hárfaszólót Molnár Alina, a fuvolaszólót Brunovszky József játszotta, jól illeszkedve bele a szelíd, kecses zenébe. A műsor második felében a Don Juan-nyitányt és a „menüést nélküli“-nek elnevezett és jellemzett d-dúr szimfóniát hallottuk. A Székesfővárosi Zenekart Lukács Miklós vezényelte, különösen a nyitánynál emelkedve ki pontosságával, a mű kitűnő ismeretével és odaadásával. Szép volt az utóbbi szimfónia előadása is. Főként annak harmadik tétele váltott ki nagy tetszést a szépszámú közönség körében. (P.) új olasz film a Rádiusban Szicíliai környezetben, falutól, várostól távol, egy fakitermelő telep életén vezet végig a Végzetes éjszaka című, jellegzetesen olasz ízléssel rendezett film, amely így nem is nélkülözheti a forróvérű temperamentumot, a kavargó, mély drámai örvényt — és természetesen a vendettát sem- Izgalom tehát bőven akad a filmben attól a pillanattól kezdve, hogy a távolból érkezett és távházassággal szerzett új asszonynak cselt vet a terep kiebrudalt tagja, a mit sem sejtő asszonyt elcsábítja azzal, hogy ő a férj. Ebből a mozzanatból indul ki a cselekmény s a továbbiakban igen mozgalmas és kitűnően fotografált jeleneteknek vagyunk szemtanúi, a rendező ért a mesterségéhez, ahhoz, hogy egy pillanatig se csökkenjen a feszültség. Fosco Giachetti játssza férfiasan és megnyerően a telep vezetőjét, kirobbanó erővel vetíti azokat a lelki tépelődéseket, melyek új asszonyának végzetes éjszakája után feldúlják boldogságát. Az ártatlanul szenvedő asszonyt Luisa Ferida játssza tiszta finomsággal, elhitető egyszerűséggel. A film dráma a szónak szorosan vett értelmében. A rendező érdeme, hogy erről a vonalról sohasem siklik le a jáék. 1*0 200 darab kifogástalan, lehetőleg új, 200 literes vashordót kelt 2.Gürtz megvételre. Ajánlatokat „Nagyvállalat 200“ jeligére vntéz Nagyselyki hirdetővállalathoz, VII., Erzsébet körút 23. A légvédelmi ágyú mellől a színpadra A színész háborúban nemcsak a színpadról szolgálja a nemzet ügyét, hanem a harctéren vagy az ellenséges bombázók által fenyegetett városok védelme terén is. A múlt világháborúból sok olyan színész került vissza, akit hosszú frontszolgálat és hősies magatartás után vitézzé avattak. A fiatal színészek közül most is sokan szolgálják a házát fegyverrel kezükben. Nemrég még közéjük tartozott a fiatal Bakay Lajos is, aki most tért vissza a légvédelmi ágyú mellől a színpadra. A tehetséges fiatal színész alighogy kikerült a színiiskolából, s az egyik filmen jutott fontosabb szerephez, a színpadon pedig a Madách Színházban láttuk néhány figyelemreméltó alakítását. Közben katonáskodott, majd a nagyváradi Szigligeti Sziírháztárz szerződött. Itt fontos szerepkört töltött be és tavaly ősszel sikerrel játszotta Ádám szerepét Madách hallhatatlan színpadi művében, „Az ember tragédiájáéban. Röviddel azután, mint légvédelmi tüzér karpaszományos tizedest behívták katonának és a főváros környékén teljesített szolgálatot. Mostanában leszerelt és visszatért a Szigligeti Színházhoz. Közben pilótaiskolát is végzett és úgy látszik, hogy egyelőre a színpadon teljesítheti hivatását Színésztársainak, akik szívesen üdvözölték újra körükben, elmondotta az érdeklődő kérdésekre,hogy az angol és amerikai terrorbombázók elhárításában résztvett és az április 4-i déli támadáskor légvédelmi lövegével sikerült lelőnie egy négymotoros amerikai bombázót. Első győzelmének írásos bizonyítéka is előkerül a kartársak gyanakvópillantásai után. A továbbiakban elmondotta, hogy amikor mintegy 60 támadó gép volt felette és a támadó gépekre lőtt, nagyobb volt a lámpaláza, mint amikor a Tragédiában Ádámot játsszotta. A tűzkeresztségen túljutott fiatal színész most addig, amíg újból harcba nem szólítja a kötelesség, reméli, hogy a színpadon ér el sikereket. * * * * Xaskapu * * * * A BELÜGYMINISZTER kötelezően elrendelte, hogy a filmszínházak bemutassanak öt olyan rövid filmet, amelyek a belső front ellenállóerejét növelik. ERDÉLYI JÓZSEF legszebb és legkorszerűbb verseit közvetíti szerdán este nyolc órakor a rádió. MURÁTI LILI az egyik hetilapban arról nyilatkozik, hogy a legszívesebben önkéntes ápolónő lenne. A „ZÖRGETNEK AZ ABLAKON" című új magyar film szabadkai ősbemutatóján személyesen megjelent az egyik női főszerepet játszó Barkóczy Beáta. A bácskai származású lehetséges, fiatal színésznőt a közönség szívesen fogadta a bemutatón. SZÍNHÁZI TITKÁROK képzésemn tanfolyamot rendez a színművészeti kamara. Jelentkezési határidő június 30. VÁRKONYI ZOLTÁN színészt saját kérelmére törölték a kamara tagjainak névsorából, INKE REZSŐNEK, a kecskeméti színház volt igazgatójának felesége, Linke Ilona elhunyt. Ugyancsak feleségét gyászolja Homokay Pál, a Beregszászon működő társulat igazgatója. Radványi Gabriella jónevű színésznő volt vidéken.