Magyarság 1944. május-december (25. évfolyam, 107-284. szám)
1944-05-14 / 109. szám
» Mit is vigyünk az óvóhelyre?!... Sokan teszik fel ezt a kérdést mostanában önmaguknak is, egymásnak is, kicsit aggodalmasan és tanácstalanul, mindenesetre azonban meglehetősen határozatlanul. Nem is lehet csodálkozni rajta. Mert ez a töprengés nem azúgynevezett óvóhely-csomagra vonatkozik, amely többé-kevésbbé egyforma tartalommal van beraktározva az óvóhelyen, egy váltás ruhával, cipővel, legszükségesebb dolgokkal. Nem is arra a kézitáskára, vagy kis kofferre vonatkozik a kérdés, amelyben mindig magunkkal hordjuk fontos okmányainkat, pénzünket, ékszereinket, pár szem kekszet, esetleg kis konyakot, stb. Ezek szinte kötelező csomagok. Az ember — vagy inkább az asszonyféle— inkább azon töri a fejét, hogy a bizonytalan percekben, mikor a Szirénabőgés az óvóhelyre terel bennünket, mi legyen az a kedves tárgy, ruhaféle, amelyet kofferbe dobva, vagy vállára, karjára vetve még levihessen magával, megmenteni arra az esetre, ha — Isten őrizz — épp az ő lakását érné a pusztító bomba . . . Nagyon sokan fordultak hozzánk is ezzel a kérdéssel már tanácstalan, aggódó asszonyok, akik nem tudnak választani, melyiket is szeressék legjobban megszokott holmijuk, ruhájuk, apróságaik közül, melyiket szeressék annyira, hogy minden alkalommal magukkal vigyék, mikor az óvóhelyre mennek. Nehéz dolog ebben tanácsot adni, de még önmagunknak is nehéz ebben a kérdésben megnyugtató döntést hozni. Van azonban a problémának egy lelki oldala, eszmei része és mi szívünk és meggyőződésünk szerint fontosabbnak tartjuk, hogy inkább itt adjunk megnyugtató és józan tanácsot arra a kérdésre, hogy vajjon mit is vigyen az ember az óvóhelyre, amikor fejünk fölött pusztító gépek teszik bizonytalanná életünket és jövőnket. , Mindenekelőtt vigyünk le komoly és szilárd elhatározást, hogy minden körülmények között szembenézünk azzal, amit a sors reánkmér és lelkileg fel vagyunk készülve reá, hogy a múltat, eddigiéletünket, esetleg minden anyagi eredményével együtt letöröljük az élet táblájáról, hogy lesz erőnk lelkileg is valóban felszámolni a múltat és csak a jövőnek, az újra felépítendő életnek élni . . . Vigyünk le továbbá magunkkal, azaz magunkban törhetetlen hitet abban, hogy mindnyájan Isten kezében vagyunk, akik a szebb jövőért való küzdelemben szemben állunk a terrortámadásokat végrehajtó és ártatlan emberek kiirtására „szövetkezett“ államokkal. De éppoly erős legyen a hitünk abban is, hogy mindaz a szenvedés, amelyet reánkmér a sors, nem lesz hiábavaló, az igazság és a nemesebb eszmék diadalmaskodni fognak s a romokon majd tisztultabb élet kezdődik el... Főként pedig vigyünk magunkkal az óvóhelyre, de ezenkívül is mostani életünk minden percébe a lehetőség szerint minél több nyugalmat, bölcseséget és derűt . . . Igen, derűt is. Ha istenben bízva, derűs nyugalommal viseljük el a megpróbáltatásokat, úgy magunk számára is könnyebbé tesszük azokat, de másoknak is olyan erőforrást adunk nyugalmunkkal és mosolygásunkkal, ami minden csillapítószernél és orvosságnál többet ér. Az erőslelkű, fegyelmezett, nyugodt viselkedésű, lehetőleg derűsarcú, önzetlen ember egymaga képes az óvóhely közönségében a hit és megnyugvás pihentető érzését felébreszteni s az ilyen ember, akár éő, akár férfi, egész biztosan százszázalékig helyt állna akkor is, ha az életért kellene küzdeni. A magát elhagyó, hitét és erejét vesztett, siránkozó, önzően csak önmagáért és kofferjeiért rettegő ember, valósággal teher az óvóhely közönségének, de nem is lenne semmire használható, ha szükség lenne reá, tehát veszély esetén nem is tudna harcolni, dolgozni épp azokért, amikért remeg és aggódik: saját élete és javai megmentéséért . . . (K. E.) A liberális korszak kapitalista felfogásnak egyik legjellegzetesebb vonása volt a munkát adó tőke mindenek fölé helyezése, a dolgozó milliók életlehetőségeinek állandó bizonytalanságban tartása mellett. Az uralkodó tőkés felfogás hallani sem akart a munkásmilliók szociális helyzetének bármiféle biztosításáról, mert csak a gazdaságilag magára hagyott és a tőkének ilymódon teljesen kiszolgáltatott munkással szemben gyakorolhatta a tőkés, sok esetben a régi rabszolgatartókat is megszégyenítő diktatúráját. Évtizedes, komoly politikai és szakszervezeti harc eredménye volt a munkást betegség és baleset ellen, majd később rokkantság és munkanélküliség ellen védő biztosítási törvényhozás. De még ezek a biztosítási törvények is és különösen azok végrehajtása magán hordozta a kapitalista önzés közösségellenes és munkásellenes jellegét Minden érdekcsoport, minden munnkaterület és hovatovább minden vállalat igyekezett külön biztosítási intézményeket életrehívni, csak azért, hogy a biztosítási célokra gyűjtött tőkék nyújtotta hatalmat kezében tartsa. Pedig egyszerű igazság az, hogy ugyanolyan célokat szolgáló intézmények egységes irányítása nem csupán a nagyobb tőkeerő hatásosabb és célravezetőbb felhasználását, hanem a szakképzett munkaerők, egészségügyi és egyéb intézetek észszerűbb és jobb kihasználását teszi lehetővé. Harminckét intézmény és több mint száz vállalati nyugdíjpénzár A munkások és magánalkalmazottak két nagy biztosító intézetén (OTI,MABI) kívül, a MÁV, Dohányjövedék, Posta és Postatakarékpénztár, OTBA, a Szkf. Alk. Segzőalapja, 19 bányászpénztár közel kétmillió taggal évi 1 10 millió járulékbevétellel látja el a tagok betegségi biztosítását. Nagyrészt ugyanezek az intézmények látják el a baleseti és az öregségi biztosítást is. Mindössze az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet 770 ezer mezőgazdasági munkás és gazdatiszt öregségi és baleseti biztosítása, valamint több, mint száz vállalati nyugdíjpénztár kereken 27 ezer taggal egészíti ki a baleseti és öregségi ágazatban az előbb felsorolt intézményeket. Bikkai Dénes dr., az OTI aligazgatója, Magyar Szociálpolitika című munkájában — ahonnan a fenti adatokat vettük — részletesen ismerteti ezeknek a szociális biztosító intézményeknek egész tevékenységét. Megállapítja ebben a könyvében, hogy az elmúlt negyven esztendő alatt 1941 december 31 -i állapot szerint kereken 826 millió pengő értékű vagyonállaggal rendelkeztek ezek az intézetek. Azóta ez a vagyonállag már 1 milliárd fölé emelkedett. Ha figyelembe vesszük ezen kívül az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) által kihelyezett több, mint 200 millió pengőre rúgó ONCSA-kölcsönöket, akkor ma már legalább 1,2 milliárd pengőre becsülhető az az összeg, amely az egységes magyar népbiztosítás céljaira rendelkezésre áll. A zsidó magánvállalatok félmilliárd pengőt tartalékoltak az elbocsátott zsidó alkalmazottaik magas nyugdíjára Ha a magyarországi szociális tőkék megoszlását nézzük, szembeszökően jelentkezik az elismert magánvállalati nyugdíjpénztárak közel félmilliárd pengő vagyonállaga. Amíg a többi biztosítási intézmény évtizedek leforgása alatt nem tudott több, mint 2 millió biztosított tagja számára 400 millió pengőnél nagyobb vagyonállagot az öregségi biztosítás céljára összegyűjteni, az első zsidótörvények életbeléptetése óta eltelt néhány év leforgása alatt közel félmilliárd pengőt gyűjtött össze százegynéhány magánvállalati nyugdíjpénztár, amelynek taglétszáma 22 ezer aktív tagra és 16 ezer nyugdíjasra terjedt ki. Ezeket a hatalmas, százmilliós öszszegeket természetesen nem a járulékbevételekből szedték össze, mert hiszen 1941-ben kereken 90 millió pengő összbevétel mellett mindössze 9 millió pengő volt a járukbevétel, míg ugyanakkor a nyugdíjpénztárak összkiadása mehaladta a 20 millió pengőt. Nyilvánvaló és közismert is, hogy a nagy zsidó vállalatok egyre növekvő háborús nyereségeiknek jelentős részét adómentesen a nyugdíjpénztárak támogatására fordították, hogy ily módon biztosítsák a zsidótörvény alapján elbocsátandó nagyfizetésű zsidó vezetőemberek magas nyugdíját. Ennek tudható be, hogy a túlnyomórészt zsidó nyugdíjasok ellátását biztosító néhány év alatt összesűjtött félmilliárd pengős vagyonállag alapján a magánvállalati nyugdíjpénztárak havi ezer-kétezer pengős nyugdíjakat folyósítanak sokszor csak négy elemit végzett, de valamikor bizalmi beosztásban szereplő elbocsátott zsidó tisztviselőknek, míg ugyanakkor a magyar munkásmilliók negyven évi kemény munka után havi húsz-harminc pengő öregségi járulékokkal kell, hogy beérjék. A legelemibb osztóigazság azt kívánja, hogy a dolgozó milliók vásárlóképességében erősen lecsökkent háborús munkabéreiből százmilliós háborús nyereségeket produkáló vállalatok által nagyrészt az elbocsátott zsidó tisztviselők nyugdíjának biztosítására fordított összegeket megfelelőkormányintézkedéssel adják vissza a munkások és ezek között is elsősorban a legnehezebb munkát végző bányamunkások nyugbérellátásának megjavítása formájában maguknak a dolgozóknak A zsidó nyugdíjasok évi nyugdíjösszegét 3000 pengőben kellene maximálni és az ily módon felszabaduló szociális tőkéket teljes egészében a magyar dolgozók öregségi járadékainak felemelésére fordítani. A szociális tőkék kezelését a munkaarcvonal kezében lévő munkabankra kellene bízni . A munkahely és a munkásotthon egészséges és a mai háborús viszonyok közt is megfelelő átalakítását, a munkásjóléti intézmények, a betegséget megelőző egészségvédelmi berendezkedések, a dolgozók művelődését, szórakozását, testedzését, stb. elősegítő, egész országot behálózó szervezet kifejlesztését csak oly módon lehet gyakorlatilag és észszerűen megvalósítani, ha a szociális tőkék tervszerű felhasználását a munkaarcvonal programjának megvalósítása szolgálatába állítják. Példátlan könnyelműséggel és főkép a szociáldemokrata munkásvezérek határtalan panamázásaival a munkások véres verítékéből előálló szociális tőkék millióit herdálták el épp azért, mert ezeknek a tőkéknek bankszerű kihelyezése és a felhasználás, valamint visszafizetés bankszerű ellenőrzése hiányzott. A sokszáz botrányos panamázás közül egyelőre csak a következő, bármely munkástestvérünk által ellenőrizhető, hallatlanul merész ingatlanvásárlásra kívánunk rámutatni. A Mária Terézia-tér 16. sz. 35.194 hrsz. ingatlant 1930 július 21-én a Törekvés Takarékpénztár rt. és Corvinia Alt. Bszt. rt. fele-fele részben összesen 170 ezer pengőért vették meg. Ezt az ingatlant 1932 ápr. 9-én eladták a MABI-nak 900 ezer pengőért, tehát több mint ötszörös áron, holott épp az 1932. évi nagy pénzügyi válság következtében az ingatlanárak nemhogy emelkedtek, hanem estek. A MABI bérházainak sokban ez az ingatlan 1 millió pengőt meghaladó értéikkel szerepel Nyilvánvaló, hogy a MABI- nak iég jelentős összegeket kellett befektetnie, hogy ezt az öreg bérházat lakhatóvá tegye. Egyetlen ilyen kis objektumon több, mint 700 ezer pengőt kerestek meg közvetítői jutalékban és haszonban a szociáldemokrata pártkorifeusok, Peyer Károly és társai, akik a később csődbe került Törekvést és Corviniát a munkásfillérekből ilyen panamamódszerekkel elrabolt összegekkel akarták szanálni. Ugyanez a Peyer Károly közel 400 ezer pengős hitelt folyósíttatott a Törekvés Takarékpénztárnak néhány héttel a csődbe jutása előtt minden törvényes előírás megkerülésével az OTI által, holott úgy baráti Huszár Madár, mint Peyer Károly jól tudta, hogy az OTI csak I. kururális bankoknál helyezhet el folyószámlabetéteket. Mint látható, Peyer Károly és társai egymillió pengőt meghaladó kárt okoztak csak két ilyen törvénytelen üzleti tranzakcióval a dolgozó millióknak, anélkül, hogy ezt a szociális tőkék elhelyezését ellenőrizni hivatott Pénzintézeti Központ, vagy az autonómia felelős vezetői szántón kérték volna. A nemzetiszocialista munkaállamban az ilyen hitvány szélhámosokat, akik a dolgozó milliók verejtékkel szerzett vagyonát ilyen lelkiismeretlenül elherdálják a legrövidebb idő alatt akasztófára húzzák fel. Náluk pedig a legutóbbi kormányválság bekövetkeztéig a Peyerei,Gál Benők, Györkik és hasonló szélhámos munkásvezérek közéleti hangadók lehettek és a Baráti Huszár Aladárok és hasonló törzsökösök kuruckodása mellett zavartalanul fosztogathatták a dolgozók rájuk bízott vagyonát. Alapvető követelése tehát a nemzetiszocialista dolgozóknak, hogy a jövőben egységes vezetés és ellenőrzésalá kerüljenek az összes biztosítási intézmények és az általuk kezelt szociális tőkék. — 6. — A zsidók 1000-2000, a munkások 20—30 pengő nyugdíjat kaptal a vállalati nyugdíjpénztáraktól A magyar munkaarcvonal mellé meg kell szervezni a magyar népbiztosítást . 16 V. MUCWItSlfi VASARNAP, 1944 MAXIS 14. Zsidó üzletek és árukészletek igénybevételére irányuló kérelmeket nem intéznek el Nemcsak a kereskedelem és közlekedésügyi minisztériumhoz, hanem a kereskedelmi és iparkamarákhoz, sőt más közigazgatási hatóságokhoz is tömegesen érkeznek zsidó üzletek átvételére, zsidó árukészletek és üzlethelyiségek kiutalására irányuló kérvények. Illetékes helyről ismételten közült, hogy a zsidó üzletekkel, árukészletekkel és üzlethelyiségekkel kapcsolatos kérdéseikben — a már közölt irányelvek mellett — intézkedésekre csak a bejelentési kötelezettség alá eső zsidó vagyon számbavétele után fog sor kerülni, így tehát teljesen céltalan a hatóságokat ilyen kérelmekkel ostromolni, mert a hatóságok a zsidó üzletek átvételére, zsidó árukészletek és üzlethelyiségek kiutalására irányuló beadványokat — anélkül, hogy azokkal érdemben foglalkoznának válasz nélkül irattárba helyezik. Hasonlóképpen céltalan az olyan kérelmek előterjesztése is, amelyben egyesek vállalatvezetői minőségben való kirendeltetésüket kérik. A lezárt zsidó üzletek élére ugyanis csak abban az esetben kerül vállalatvezető, ha az üzlet fenntartására honvédelmi vagy közellátási érdekből feltétlenül szükség van. Vállalatvezetőket az ilyen üzletek élére különben sem személyes jelentkezés útján, hanem az illetékes szakma javaslatára és elsősorban a vállalat megbízható keresztény alkalmazottai közül rendelnek ki. Argentina kereskedelmi flottája Az argentin állami kereskedelmi flotta vezérigazgatója, amint arról egy madridi jelentés beszámol, kijelentette, hogy Argentina a háború után legalább 100 hajóból álló kereskedelmi flottával akar rendelkezni. Az argentin állami flotta jelenleg 37 gőzösből áll, melynek legnagyobb részét más államoktól, főleg Olaszországtól vásárolták. Opera vasárnap te hétfőn nme* eneadte. Nemzeti (,M16): Liliomfi. (I) Hétfő (M»6): Liliomfi. (II ) Magyar Művelődés Háza (1*11): Trub*®» /az Operaház V. 3. előadása), (5): W“*1* ^az Operaház V. 2. előadása.) Hétfő: Nincs előadás. Vígszínház (.Vjö): Hattyúlovag. (T ) Új Magyar Szinház (5): Őfelsége a mama» Hétfő: Őfelsége a mama. András^ Színház (6): A pénz nem boldogít ’Hétfő: A pénz nem boldogít. Kamaraszínház vasárnap és hétfőin »me» C Fővárosi Operett (,? te Mi«): Luxemburg gróf* Hétfő: Luxemburg grófja. Vidám Színház (1*3 te 1**): Varlifterek. Hétfő: Varjúi észtek. . . Erzsébetvárosi (.vas. V65, V47): Tabáni orgonákjózsefvárosi (vas .7): Cs««»ig.Meé*ig. Kisfaludy (.vas. M 5, V7): Néni. M Magyar Müszmnkör csak vasárnap: Lül bárónő 13. 5. 7.) .. _ Jókai Színház Vízt. V18): Egy «»ők a világ. BEMUTATÓ FILMSZÍNHÁZÁ ÉI Atrium (X.: 153-1134. 154-024) H:H 4, Hj. l/*8. Sz V. és I.: Vígkor is: Uharbrigad. iBordv. Sárdy.) Híradók. __ • Belvárosi Híradó-filmszínház (Tel.: 191-2 M.) Éneklő Németország (kuntúrium). j®*20* Európa-híradók. — Folyt, egyórás előadások 10—21 óráig. „ . Corvin (T.: 133-988, 339-0&4.) Mindennap: Mí3# %ö, 7. V. és ü. 11-kor is: Jud Süm. Deák i T.: 120-962, 121-343.) H.: 3, 5. ", »lomb. 1-kor is, v. és v. 11 és 1-kor is: Mibőlesi a cserebogár (Paul Hörbiger) Biztonsági óvóhely. . . . Fórum (T.: 189-707, 189-543.) • Előad kezd 3, 5. 7. Lejtőn. (2-ik hétre proli) Nézők részére modern óvóhely.) • Híradó Filmszínház (Erzsébet körút 13. Tei. 222-499 ) Éneklő Németország (kulturfilm). Rajzos híradó Berlinről. Magyar-, Ufa- és Európa-hiradók. Folyt, egyórás előadások 9--21 óráig. Kaszinó (195-389. 383- ICO.) K.i 14«. 1*8. 14«. ViS. Sz.: ‘42. V. és C de 11—1-i£ D. u. 144 146. 448. Ártatlan! . . * Korzó (Tv 1 18-28-IX.) Mindennap: S. 5. V Szomb 1. Vas es tind. «• 11-kor !« A,ida Valii vigjitéka: Szereim! hiadd. (A szinház belogatóképessegenek meglelted. korszerű óvóhely.) Kenyét! Apolló (T.: 222-002) H . 3. 2. 7.Szomb. 1. 3. 5. 7 Vas es (). 11 és 1-kor is: Lejtőn. (Modern, 800 személyes óvóhely.) Jmmu (T.: 130-125.) H.: *. . 6. 7 Szám#, 1-kor is, vas 11 és 1-kor is: Nix! mindig bajt csinál. .. .... Hadin, IT . :122-098. 120-064 ) HI 444. 14«, kis Sz MiZ (44. (4«. 448 V é* U. d. « 11 d. u. 144. 146. (43. Végzetes éjszaka. (Fosta Giachetti, Luisa Ferici», Beatrice Mancini) Híradó. (Óvóhely van!) KataiT.: 11 -141 ) H.1 ‘44. Hó, (48. Szomb. v. és u. 12-kor is: Szala Mara házassága. (Szörényi, Simor, Páger) Magyar- és Európahíradók. . . . szittya (City) (T.: 111-140.) Előad. kezdj M.4, Vjö, 128, szomb., v. és v, 1/12-kor is Csodarepülő. (9-kétre prol.) Iránia iT.: 140-046.) H.: 3, 5, (48, v és UTÁNJÁTSZÓ FILMSZÍNHÁZA^» Barlang (422-722.) («.2, 1 44.*6. (48 Első élre adás mérsékelt Muki. Breeznay Studió ,T.: 225-276) Előad. kezd.: 11.: U. (1-4. 146.. (*8. v. (42-kor is: A szerelem nem szégyen Capitol (T.: 134-337.) Előad kezd.: 1. S. 5, 7, v és v 11-kor is: Muki. (2-ik hétre prof.) Csaba - Savoy (T.: 134-337.) H.: 3. 5. 7, v te v 11 és 1-kor is: Csődül mond a tudomány Duna—Lloyd (T.: 111.994.) H.: 3. 5. 7, * te tf. 1-kor is: Csintalan asszonyok.. Kamara (T.: 423-901 )) Előad mindennap: 11, 1, 3, 5. 7. A látszat csal. (Modern: 500 személyes óvóhely.) Mesevár (Elit) (T.: tlt-5031) H.: (44, (48, v. és v. V.2-kor is: Tengerparti randevú Pátria iT.: 145-173.) H.: ti): ^12. (42, (44, (46, (48. Sz. 11. Ml. ‘44 (46. (48 Ketten a tengeren. (2-ik hétre prol.) Pest—Palace (T . 221-222.) Előad kezd : ’412, (42, (44, (46. (48. Egy nap a világ, lá-ik hétre prol.) Újbuda—Simplon (T.: 268-999.) H . (44, (46, K8, v. és v. (42-kor is: Éjjeli zene Hétfőtől: Alfa Tau. TISZTI KASZINÓt Figyelem! Előadások kezdete: (15, 6,7. Május 14-én: Kalotaszeg) madonna, 18-án. Mesél az élet. 21-én: Éjjeli zene, TOVÁBBJÁTSZÓ FILMSZÍNHÁZAK) Adrian Admiral (T.: 353-707.) Előad. kezd.13, 5, 7, v. és v. 11 és 1-kor is: Lajta. Alkotás (T.: 355-374.) H.: VI4, 5, 7. V. és v.: (42, 3, 5, 7: Kivirul az öreg szív. Vasárnap , d. e. 11-kor: Kivirul az öreg szív. Budai Apolló .T.: 351-500.) H.: (44, (46, 48. v. és v. (42-kor is: Kettesben. Vasárnap d. e. 11-kor: ítél a dzsungel. Damnásjeh libaszinház. (Tel.: 425 644 ) H.: (44, (46, (48. V. és C. 11 és (42-kor íz: Lajta, Erzsébet mozgó. (T: 222-Pd ) Mindennap 11. 1, 3, 5. 7: Potyautast" (2-ik hétre prof.) Glória (T.: 427-521.) 1,.:44. (46. (48. ) tett. (42-kor is: Kettesben. Hétfőtől: Párduckisasszony. Ipoly (T.: 292-626.) H.: 441, .... (48. v és a. 11 és (42-kor is: Kettesbe:1. Józsefvárosi (T : 131-316.1 H 3 5, 7. v és 6. 1-kor is: Kettesben. Vasárnap d. e. 11-kor: Te vagy a dal. Kiirond—Orient (T.: 114-926.) fi.: 3, 5, 7, v.és v. 1-kor is: Kettesben. Híradók: Vasárnap d. e. 11-kor matiné. Kultur (T.: 184-120.) H.:44, 146, HS, v. te v.42-kor is: Asszony a katedrán Hétfőtől: Heten mint a gonoszok. Nyugat (X. 12-022.) H.: (44, (46, (48, sz(42, v. és v. 11 és (42. Kettesben. Hétfőtől: Megbélyegzett asszony. Otthon (T.: 146-417.) Előad kezd.: (44 (46, (48, v. és v. (42-kor is: Lajta. Vasárnap d. e. 11-kor: Vágyak. Hétfőtől: Kadétszerelem Ősbuda. (T. 363-165.) H.: 5 és 7. Szombat (44. (46. (48. vas. (42. (44. (46. (48. K.virul az öreg szív. Petőfi Odeon (T.: 428-478.) H : 3, 5, 7. v. tel. 1, 3, 5, 7: Kettesben. Vasárnap d. e. 11 . órakor: Kalózszerelem. Hétfőtől: Szalmaláng. Rákóczi Mozgó (T.: 426-326.) Előad naponta II. 1, 3, 5, 7: Kettesben. Tinódi (T. 225-602.) H. (44 (46, (48. Sz.) (42, v. és ü. 11 és (42. Kettesben. Tisza—Eldorádó i T.: 133-171.) H.:44, (46, (18, v. és ü. (42-kor is: Tilos a szerelem. Toldi—Rialló (T.: 224-443.) Előad, kezd.: 10. 1412, (42, (44, (46, 7 vas és ü. 11. 1, 3, 5, 7: Café de Paris. Túrán (T.: 120-003.) H.: (42. «4 (46. (48. V. és v. 11-kor is: Kivirul az öreg szív. L'goesa—Astra (T.: 151-422.) H.: (14. (46. (48. v. (42-kor is: Álomkeringő, Híradó. Zuglói (T.: 297-093.) H.: (46. (48 T. te. %13-kor i» Kelteiben.