Györffy István - Viski Károly: A magyarság tárgyi néprajza 2. Gazdálkodás (gyűjtögetés, vadászat, halászat, állattartás, földmívelés, teherhordás, közlekedés, jármű), díszítőművészet, a hagyomány tárgyai - A magyarság néprajza 2. (Budapest, 1934)
Györffy István: Gazdálkodás
148 állófa, szerepe, eleséges taliga, szentalpas, kerekes kunyhó toron, Peszéradacson, a másik a közlegelőkön itt-ott még látható. A mai 44 bugacmonostori állófát csak akkor látja az ember, ha közelébe ér, a másik kilátszik a legmagasabb buckák közül is. Az állófa a cserénytől mintegy 10—12 lépésnyi távolságra van leállítva, ágaira ma is mindenféle cókmókot, tarisznyát, paókát, kötelet stb. aggatnak; ahol külön fejőágas nincs, ott hozzákötik a tehenet is fejéskor; arra is jó, hogy a marha hozzádörgölődzék, mert különben a cserény tábláit dörgölné szét és e tekintetben a jószág annyira hozzászokik az állófához, hogy meg sem áll ott, ahol nincs leállítva; ha az állófát a cserény másik oldalára állítják, a jószág ott fekszik le éjszakára. A fölsorolt adatok szerint valószínűnek kell tartanunk, hogy a pásztortanyáknál tulajdonképen kétféle állófáról lehet szó; az egyik az „ágasfa“, — mely olyanféle szolgálatokat tesz, mint a fogas — a másik az „állófa“, mely lehetett mutatófája annak, hogy a buckák, erdők, nádasok között merre legeltet, illetve tanyázik a pásztor, de lehetett tilalomfája is az időlegesen szerzett legeltetési jognak.46 A cserény azonban csak az éléskamrául, raktárul szolgáló kerekes házikóval, a f eleséges taligával együtt teljes pásztortanya. (202., 494. o.) A taliga további szerepe régebben az volt, hogy egyik helyről a másikra szállította a cserény tábláit. E végből tetejét vízszintesre csinálták, hogy a cserény falait 493. CSERÉNY. (Kecskemét, Bugac.) L-SZ — lószárnyék. J = jászol. N — nyeregpad. CS = cserény. P = pad. GP = gúnyapad. S = sátor. ráfektethessék. Újabban nyerges tetővel készítik a taligát s a cserényfalakat szekéren költöztetik. A hegyvidéki pásztoroknak nincs eleséges taligájuk. Helyette szántalpakra szerelt, hasonló rendeltetésű, deszkából épült kunyhót tartanak. Úttalan, meredek hegyi legelőkön ugyanis vontatásra a szán jobban megfelel, mint a kerekes jármű. Az Alföldön, nagyobb uradalmak pusztáin, a helyét könnyen változtató kerekes kunyhó helyettesíti a pásztorkunyhót. Tüzelni azonban ebben nem lehet. (201. o.) Az alföldi, részint raktárul, részint szállásul szolgáló taligák késő leszármazottai a nomád török népeknél is letűnőben levő, de egykor nagyobb szerepet játszott hordozható, szekérre szerelt sátraknak. Igen elterjedt pásztorhajlék a köralaprajzú hegyes vagy kontyos kunyhó. Leginkább az Alföldön honos. (496. o.) A cserény elterjedési területén azonban ritkábban találkozunk vele, mint a Tiszántúl. A kontyos kunyhók nádból készülnek, mint a vasalók, de felül nem nyitot- FI fiurrriTi numini□c f T d 60 / 494. A TELJES CSERÉNY ALAPRAJZA: a = gúnyapad; b · tűzhely; c = szekrény ; d = szénázó saroglya; e = 1 ' " *?eleséges talyiga; f = kocsi.