Magyarság, 1966 (42. évfolyam, 1-47. szám)
1966-10-28 / 38. szám
1966. október 28. 76. v 75. később, mint lovas-harcos küzdet s végül így alakult ki a fegyelmezett, “szittyaban lovas hadsereg”. A német törzsek csak Krisztus születése után a IV. évszázadban árasztották el Nyugat- és Délnyugat Európát, amit a történelemkönyvek igazolnak. A délnémetországi sírok feltárói a csontvázakból megállapították a német beözönlés idejét és mértékét. A nyelvészek téves utakra vezették a történészeket, akik aztán a magyarokat egy “alsóbbrendű, kezdetleges nyelvet beszélő néptől” származtatták és barbárok utódaikként Európában idegennek vádolták, — de a vádlottból vádlóvá emeltek minket a cáfolhatatlan tények . . . Európában még mindig szokás a régi római írók példájára úgy emlegetni a magyar fajú, összittya-hún népeiket, mint pusztító és kegyetlen emberek csordáját, de azok a krónikák, amelyeket a rómaiak hagytak ránk, a rémület napjaiban íródtak és a rómaiak olyan bátran és olyan nagyokat tudtak hazudni ellenségeikről, hogy még a modern zsidó sajtóhadjárat vezetőit is messze maguk mögött hagyják. Sohasem szabad elfelejteni, hogy a magyar fajú népek vad és rettenetes jelleméről szóló feljegyzések olyan néptől származnak, amely nép a lázadásokat és a forradalmakat úgy verte le, hogy a bűnösnek talált embereket keresztre feszítette és a legfőbb mulatsága a gladiátori viadalok voltak. Cáfolhatatlan az a tény: ”A Magyar Nemzettest ugyanabból az ősváltozatból alakult ki, amely Európában őshonos (autochton) volt — az örökléstan törvénye szerint, — az azonos eredetű testi bélyegek találkozásából az utódban az elkülönülésük előtti változat-jelleg jut túlsúlyba, mert az azonos törzs atyától származó fajok keveredésének az eredménye hatványozott, felfokozott értékű.” — A faji rokonság alapja tisztán a közös ősöktől való életani leszármazás, — tehát az öröklési anyagnak a közössége. Ez pedig lényegesen különbözik a nemzetiségtől, a nyelvrokonságtól és az állami hovatartozandóságtól. Gyakran előfordult, hogy egy nép “faji jellegét változatlanul megtartva” — nyelvet cserélt. — Ez a sors érte a bolgár, a horvát, a tót és az oláhországi elnyomásba került ősmagyar, kún és bessenyő vértestvéreinket is. Megdöbbentő az a felelőtlenség, amely a Nyugat elárulásával meri vádolni a mai magyar történelemkutatást, amely újabb történelem-szemléletében a magyarság távolabbi életkeretét kutatja, és amely nem más, mint a turáni gondolat és ezzel a magyar létérdek további irányát akarja megszabni. Sohasem szabad elfelejtenünk azt, hogy nekünk, magyaroknak egy évezred óta hazudtak és hazudnak. — Hazudtak és hazudjék a kereszténységet, a szocializmust, a liberalizmus, a demokráciát, az önrendelkezést, az emberi jogokat, az Atlanti- és egyéb chartákat, a wilsoni és tamnani elveket és most meg a munkás-proletár szolidaritást. — Nekünk, magyaroknak egy évezred óta nem jutott más a szép és fennkölt eszményekből, rendszerekből, csak az áldozat, az elnyomás, a rémuralom és a pusztulás.— Végre, ennyi csalódás, véráldozat és tengernyi szenvedés után érkeztünk már el annak felismeréséig, hogy ne legyünk idegen érdekek játékszerei és ne fogadjunk el semmiféle idegen szellemi salakot, amely mit sem tesz, minthogy a magyar lelket elnyomja. — — “Mi, magyarok vagyunk a nyugat és a magunk világnézete, erkölcsi és gazdasági rendünk a helyes. Ami tőlünk nyugatabbra, van, vagy keletebbre, — az hazugság! Erkölcstelen, romlott, fertőzött és halálraítélt! — A távolnyugati kultúrvilág, amelytől eddig a felszabadulásunkat reméltük, “erkölcsi lejtőre csúszott”, — és mi most vagy új magyar utat keresünk, — amely nem más, mint a TURÁNI GONDOLAT, vagy belesodródunk a megsemmisülés szakadékába! • • * Lássuk csak most, mit bizonyít a történelem: 1 895-ben, amkorikor a Kárpátmedence őslakossága Árpád vezér fejedelem névadó, vértestvér népével egyesült, a Magyar név alatt csak felújította ősi birodalmát. A magyar fajú népek birodalom-megújítása Európa legsötétebb korszakának a kezdetén történt, mert a magyarságbárhová is tekintett, mindenütt csak törvénytelenséget, háborút és küzdelmet látott a hatalomért. Magyarország léte az első pillanattól kezdődőleg veszélyeztetve volt és ha a magyarok meg akartak maradni elődeik ősi örökén, előbb el kellett hárítaniuk minden fenyegető veszélyt és meg kellett mutatni Európa betolakodott , északázsiai eredetű, kicsapongó és rabló tömegének, hogy a Magyar Birodalom nem lesz olyan könnyű préda, mint az elődeiké, az avaroké. Aventins bajor udvari történész, aki a XV. század elején élt, — “Annales Boiohium” c. munkájában a következőket írta: “Nemcsak a magyar dicsőségért, hanem a puszta létért is kellett harcolniok a magyaroknak, — így érthető, hogy a támadásoknak hevesen ellenálltak.” — Árpád vezér fejedelem 899-től 907-ig bajt megelőző katonai vállalkozásaival biztosította az ország fennmaradását, tehát tervszerű hadműveletekkel, amelyeket nem nevezhetünk sem kalandozásoknak, sem pedig rablóhadjáratoknak (Lapunk következő számában folytatjuk) MAGYARSÁG * „Egyoldalú enyhülés kell nekünk?” (Folytatás a 3. oldalról) szállítanák, fel vannak tüzelve előítéletekkel, régi gyűlöleteket szítanak újra, azon igyekezve, hogy erőszakos felkelteket, forradalmakat és nyugataviságokat keltsenek. A megenyhülés szellemében miért nem hagyják ők ezt abba s miért nem tekintenek el ettől a világraszóló propaganda-igyekezettől? — Aztán mit mondjunk Vietnamról? Vájjon láthaó-e ott az enyhülés? A bizonyítékok az ellenkezőt mutatják! — Vájjon van-e ott egy szovjet részvételi, egy Észak-Vietnamnak szóló támogatás formájában ? A felelet: igen! És ez a válasz nem kell, hogy a mi kémhálózatunktól jöjjön, mert maga a Szovjet kijelentette, hogy orosz légelhárító felszerelések és orosz katonai személyzet van jelen Észak- Vietnamban, résztvéve az amerikai veszteségek okozásában, hogy mi folytassuk repülő-veszeségeinket, — mind fokozottabb mértékben — a világnak azon a részén. — Vájjon mindez az enyhülésnek a szelleme???? — Vájjon Budapest óta feladták a gazdasági hadviselés gyakorlását? NEM! Ellenkezőleg, növekvőben van e gazdasági háború!! — Aztán mit is mondjunk a Szovjetunió egykori vezetőjének, Mr. Kruscsevnek, Budapest óta elhangzott kijelentéséről: “Mi el fogjuk temetni önöket!’ — Vájjon volt-e akár egy felelős szovjet vezetőember is azóta, aki visszautasította volna ezt a kijelentést? Senki!! —Van-e szabad választás Budapest óta Kelet-Európában, vagy a Szovjetunióban? NINCS! — Hogyan állunk azzal a békés koegzisztenciával ? Várjon Budapest óta ez a kinyilatkoztatott politika (megakadályozta őket abban, hogy a világuralom felé törekedjenek és hogy u. o. “nemzeti felszabadító” háborúkat folytassanak, mely utóbbinak tipikus formája Vietnam? Nemcsak, hogy kijelentették, hogy ilyen szerű konfliktusokat támogatnak, mint ahogyan fegyverrel is teszik É.-Vietnamban, hanem azon is vannak, hogy a világ más részein is inspiráljanak konfliktusokat, hogy erőinket meg kelljen osszuk és forrásainkat kimerítenünk. — összesítve mindent, úgy tűnik nekem, hogy a Budapest óta eltelt 10 esztendő alatt a hidegháborúnak nevezett konfliktus megnövekedését láttuk. Bizonyos dolgokat meg kel tanulnunk itt Amerikában a magyar felkelés tizedik évfordulója közeledtével: egy szégyenteljes dolog van a varsói egyezményben. Az 1947-es megegyezés értelmében Ororszország engedélyt kapott megszálló csapatok tartására Magyarországon, avégből, hogy az Ausztriában lévő szovjet erőkkel fennálló közlekedési vonalakat szolgálja Az 1995-ös ausztriai szerződés keretében visszavonták a szovjet erőket Ausztriából. A varsói egyezmény valójábanazért volt, hogy szovjet erőket tarthassanak a csatlós államokban a helyi felkelések érdekében és azért, hogy a lakosságot ellenőrizhessék, és nem azért, amit el akarnak hitetni a világgal, hogy a NATO védelmi berendezkedéssel szemben egy ellensúlyozó erőt tartsanak fenn. A magyar felkelés tisztázta a világ előtt azt, hogy a világ legelsőbb gyarmati állama ma a Szovjetunió. Tisztázta azt is, hogy a szovjet egy gyenge alapra épített empire, mely minden emberi aspiráció ellen működik! — A szabad emberek szívében mindig emlékezés marad Budapestről. — Mi i a legjobban úgy emlékezhetünk meg róla és úgy adhatunk tiszthetet neki, ha tanulunk időle. — Vájjon kockáztathatjuk-e azt, hogy egy egyoldalú enyhülésben vegyünk részt? Lehetünk-e azon, hogy normális nemzetközi viszonyokat teremtsünk és ilyen megegyezéseket kössünk addig, amíg ők maguk adják meg a lehetőséget az ellenünk álló erőknek, hogy háborút folytassanak? Nem folytathatunk egy — “Alice a Meseországban’’ szelleműkülpolitikát azzal, hogy megegyezéseket keresünk egy olyan rendszerrel, amely a világ többi részein azon van, hogy ugyanazt csinálja, mint amit Budapesten csinált és továbbmenőleg saját országunkban is azt akarja véghezvinni. — — Ezek azok a bizonyos dolgok, melyeket úgy az amerikaiak, mint mindazon népek, melyek szabadon akarnak maradni, figyelmükben kell tartsanak most, hogy a magyar felkelés tizedik évfordulójához közeledünk. — Szerzett már ön legalább egy új Előfizetőt a MAGYARSÁG számárai MAGYARSÁG más, mint a többi! Egy évre csak 5 dolár! Johnson keletázsiai missziója írta Dr. Betegh Péter Július hónapban Johnson elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államoknak világpolitikai célkitűzése Keletázsia felé irányul. Annak idején ezt a bejelentést Amerika színvallásának neveztem. A magyar emigrációt természetesen kell hogy érdekelje befogadó hazájának ilyen irányú lépése, — azonban nem lehet elhallgatni aggodalmunkat, hogy ez a bejelentés, Amerikának európai politikai vonalvezetésében változást fog előidézni. — Az elmúlt pár hónap nem túl hosszú idő, mégis meg lehet állapítani, hogy a bekövetkezett események ilyen formában még jobban kikristályosodtak. Európával viszont a mi magyar reményeink szorosan összefüggenek és annak előbbrevitele, hogy ne mondjam, ad Graecas Calendas, jó időre kitolódott. Kapcsoljuk ki egyelőre Amerikának önző gazdasági vonatkozású érdekeit, mely e lépésében, a hábrú következtében önrendelkezésüket vesztett nemzetek sorsát háttérbe szorította, mert az Amerika biztonságát jelentő érdekek tényleg szembeötlőek. Amerika különösen kedvező fekvésű állam. Míg keleti partját 2069 mérföld hosszon az Atlanti óceán mossa, addig nyugaton a Csendes Óceán mentén 7623 mérföld hoszszúságú tengerparttal rendelkezik. Viszont azt is tudjuk, hogy ma, amikor a hangsebességet többszörösen felülmúló sebességgel repülő, több száz katona befogadóképességű repülőgépek közlekedhetnek, védelmének hídfője a Csendes óceán délkeletázsiai térségében nyugszik. Legyünk jó amerikaiak és vizsgáljuk Johnson elnökünknek jelenlegi délkelet ázsiai útját, melynek Amerika jövőjét jelentő csúcspontja, a hat államvezetővel való tanácskozása Manilában. — A júliusi bejelentést helyesen stratégiai jellegűnek tekinthetjük, mely egy távolabbi jövőben bekövetkező hatalmi pozíció lehetőségét vetíti előre. Ezzel szemben Johnson jelenlegi délkeletázsiai útját taktikai vállalkozásnak mondhatjuk, mint ahogy Johnson a repülőgépre szállásakor be is jelentette, hogy útjától a közvélemény ne várjon meglepetésszerű eredményeket. Johnson államfői képességét dicséri, hogy az ilyen taktikai lépésekre kitűnő érzékkel tudja megválasztani a legjobb időit. A szovjet vezetők fenntartásos viselkedése, és a vietnami háború gondjainak ellenére jól választotta meg a helyet és az időpontot, amikor a kommunizmus, stratégiai célkitűzésének (Folytatás a következő oldalon) 5 oldal